hirdetés
Heti 72 óra munkát vár el dolgozóitól az Alibaba milliárdos alapítója
Nincs szüksége olyan munkavállalókra, akik 8 órás munkaidőben gondolkodnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 14.


hirdetés

Az Alibaba Group Kína egyik legnagyobb technológiai vállalata. Fő profilja az e-kereskedelem. Hasonló, mint az Amazonnak, de Kínában működik a cég.

Az Alibabánál heti hat napot és naponta 12 órát kell dolgozni, ugyanis ezt követeli meg a cég tulajdonosa, Jack Ma a munkavállalóitól.

Jack Ma Kína második és a világ huszadik leggazdagabb embere tavaly év végi adatok szerint. A The New York Times tavaly arról írt, hogy Jack Ma úgy döntött, távozik az Alibaba vezérigazgatói posztjáról, és idejét oktatással kapcsolatos jótékonysági projekteknek szenteli.

Ugyanakkor rajta tartja a kezét cégén. Nemrég a Facebooknak megfelelő kínai közösségi oldalon, a Weibón posztolt arról a kereskedelmi óriáscég, hogy Jack Ma egy céges megbeszélésen azt mondta: "az Alibabának nincs szüksége olyan munkavállalókra, akik 8 órás munkaidőben gondolkodnak, ehelyett az iparág "996-os szabályát" emlegette. Azaz heti hat nap 9-től 9-ig tartó munkát vár el" írta meg a Bloomberg hírügynökség.

"996-os beosztásban dolgozni nagy boldogság. Ha nem vagy felkészülve a napi 12 órára, ne is gondolkodj azon, hogy az Alibabának fogsz dolgozni"

– mondta.

A kínai tech iparágban gyakoriak a fiatal programozók és startup alapítók váratlan haláláról vagy kiégéséről szóló történetek, ezeknek az eseteknek a hátterében az egészségtelenül sok munka és az ezzel járó stressz áll.

Erre hívta fel a figyelmet sok kommentelő is az Alibaba posztja alatt. "Az egésznek semmi értelme, és azt meg sem említi, hogy a cég fizeti-e a túlórát" - írta egy kommentelő az Index beszámolója szerint.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Meglepő eredmény - a zeneletöltés sokkal jobban szennyezi a környezetet, mint a lemezek és a kazetták
Az olyan appoknak, mint például a Spotify és az Apple Music óriási 'ára' van a bolygónk jövőjét nézve.
Címkép: Pexels - szmo.hu
2019. április 13.



A látszat valóban a streaming mellett szól. Hiszen mi is lehetne benne ártalmas? Megtakarítják vele a lemezekhez és a tokokhoz használt műanyagot, a borítók papírját, nem kell szállítani. És szinte egyetlen mozdulattal hozzáférhetünk olyan appokhoz, mint a Spotify vagy az Apple Music, és máris zsebre vághatunk 30 millió dalt.

Semmibe sem kerül. Látszólag. Ám az oslói és glasgow-i egyetemek kutatói egy új közös tanulmányban - a címe A zene ára - azt állítják, hogy a digitális zenefogyasztásnak „nem szándékos”, ám óriási környezeti és gazdasági károsító hatása van.

A tanulmány, amely nyilván nem véletlenül jelent meg éppen a hagyományos hanghordozók népszerűsítését célzó Record Store Day, április 13 előtt, arra világít rá, hogy miközben az elmúlt 20 évben valóban nagy mértékben visszaesett a műanyag felhasználása a zeneiparban, a digitalizált dalok tárolása és terjesztése jelentősen növelte a szektor széndioxid-kibocsátását. Mint Kyle Devine, az oslói egyetem professzora megállapította, még tartja magát az a nézet, hogy „a digitalizált zene anyagtalan zene”.

Csakhogy az online streaming rendszer fenntartásához, a zene memorizálásához és sugárzásához szerverek kellenek, sőt szerverparkok, amelyek elképzelhetetlenül nagy mennyiségű villamosenergiát emésztenek fel.

A folytatáshoz lapozz:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Kimutatták, hogy az emberi génekben is nyomot hagy a szegénység
Hatására megváltozik a DNS.
MTI, Illusztráció: Pixabay.com - szmo.hu
2019. április 13.



A génekben is nyomot hagy a szegénység az amerikai Északnyugati Egyetem kutatása szerint.

A kutatás eredményei megváltoztatják a génekről alkotott azon elképzelést.

Eddig az elképzelés az volt, hogy az emberi test fogantatáskor rögzült, állandósult jellemzőit hordozzák magukban.

Korábbi kutatások kimutatták,

hogy a társadalmi-gazdasági pozíció erőteljesen befolyásolja az ember egészségét és betegségeit, a társadalmi egyenlőtlenség pedig mindenütt jelenlévő stresszfaktor az emberekre nézve.

Az alacsony képzettség és alacsony jövedelem együtt jár a szívbetegségek, a cukorbetegség, többféle rákbetegség és a fertőző betegségek kialakulása kockázatának növekedésével.

Továbbá az alacsony társadalmi-gazdasági státus kapcsolatba hozható olyan fiziológiai folyamatokkal, amelyek hozzájárulnak a betegségek, például krónikus gyulladások, inzulin-rezisztencia és a kortizol diszreguláció kialakulásához

- olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A folytatáshoz, kérjük, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Eltűnik 2050-re az Alpok gleccsereinek fele a globális felmelegedés miatt
2100-ra a hegység legnagyobb része jégmentes lehet.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 13.



A klímaváltozás miatt az Alpok gleccserei el fogják veszíteni tömegük felét 2017 és 2050 között.

2100-ra pedig az Alpok legnagyobb része jégmentes lehet, csak egy-két magasan fekvő elszigetelt jégfolt marad.

A fenti állításokat svájci kutatók tették közzé a legfrissebb tanulmányukban a hegylánc gleccsereinek állapotáról az Európai Földtudományi Egyesület Bécsben zajló tanácskozásán.

Az ember által előidézett klímaváltozás miatt a hegylánc négyezer gleccseréből a jégtömeg fele eltűnik 2050-re,

függetlenül attól, hogy mennyivel csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.

A következő ötven évben pedig - még ha nullára is csökken a szén-dioxid-kibocsátás - a megmaradt jég kétharmada elolvad.

A svájci kutatók a méréseikről és modellezéseikről készült tanulmányukat a The Cryosphere című tudományos folyóiratban is közzétették.

A folytatáshoz, kérjük lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A turisták miatt még a gleccserek is tele vannak műanyag részecskékkel
Több millió darab mikroműanyagot hagytak maguk után a hegymászók. Ha a műanyag egyszer feljutott a hegyre, többé szinte el sem tűnhet onnan.
MTI, Illusztráció: Pixabay.com - szmo.hu
2019. április 13.



Több millió műanyagrészecskét hagynak hátra a gleccsereken a hegymászó turisták:

ugyanannyi mikroműanyag található már ott, mint a tengerpartokon és az óceánok fenekén.

A hírt egy olasz vezetésű kutatócsoport tette közzé nemrég az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) közgyűlésén Bécsben.

Roberto Sergio Azzoni, a Milánói Egyetem kutatója szerint

a műanyag nagy része a turisták felszereléséből és ruházatából származik.

Azzoni és kollégái a Stilfser Joch Nemzeti Parkban lévő Forni gleccser felszínét vizsgálták át műanyagrészecskék után kutatva. Ez mintegy 11 négyzetkilométerével Olaszország egyik legnagyobb és leglátogatottabb gleccsere.

Hogy a minták biztosan tiszták maradjanak és ne fertőződjenek meg, a kutatók tiszta pamutból készült zöld műtősköpenyben és fapapucsban járták a gleccsert és műanyag tető nélküli üvegekbe, fém kanalakkal helyezték a jégfelszínből vett mintákat.

A folytatáshoz, kérjük, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x