hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
6
Helyükön a Várkert Bazár Trófea szobrai
Egyre szebb a Várkert Bazár. Megnéztük, hogy áll most a felújítás.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2014. március 07.


hirdetés

Helyükre emelték hétfőn a Várkert Bazár lépcsőpavilonját díszítő Trófea szobrokat, amelyek Csányi Szabolcs kőszobrász-restaurátor munkája nyomán újultak meg.

Az eredetileg horganyból készült Trófea szobrokat a Várkert Bazár 1958-as felújításakor műkőből öntötték ki, most azonban az 1883-as eredeti állapotnak megfelelően ismét horganyból készültek el.

12

A római kori páncélt ábrázoló szobrokon oroszlánfej, kosfej, sasfej és egész alakos sas látható, valamint megjelennek a vadászat és hadászat különböző történelmi eszközei is: kard, tegez nyílvesszőkkel és fokos. A talapzatnál elöl és hátul két-két pajzs támaszkodik a páncélzatnak, elöl középen sisak, a hátoldalon zászlórúd fut végig függőlegesen. A katonai köpeny drapériaként hullik alá, a vállakat rojtok emelik ki. A lómotívum a pajzsokon és a mellvérten is ismétlődik, a hátsó pajzsokon küzdő emberalakok láthatók. A levetett páncélban nincs ember, a sisakot fatuskó emeli a kompozíció fölé. Az egyik vállon sas, a másikon pedig nőalak áll koszorúval a kezében.

A Várkert Bazár felújításának I. ütemét és a budai Vár és környéke közlekedésfejlesztési projekt I. ütemét 2014. április 3-án adják át. A rekonstrukció első üteme az Ybl által tervezett részek felújítását tartalmazza, így a régi, helyreállított épületek átadása történik meg áprilisban. Ezt követően az új részek építésével folytatódik a munka.

Az Ybl-emlékév egyik kiemelkedő eseménye a Várkert Bazár átadása lesz, a beruházás befejezését 2014. augusztus 29-re tűzték ki.

1

3

4

5

7

8

9

10

11

13

14

15

16

17

18

19

Ha várod már a megszépült Várbazár átadását, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Szurkolókkal szelfizett a Gozsdu udvarban a horvát államfő
Horvátországot népszerűsítő promóciós napot tartottak vasárnap a fővárosban, Kolinda Grabar-Kitarovic emiatt jött Magyarországra.
Címkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2019. március 24.


hirdetés

Horvátországot népszerűsítő promóciós napot tartott a fővárosi Gozsdu udvarban a Horvát Idegenforgalmi Hivatal. Az eseményt azért időzítették vasárnapra, mert Budapesten ekkor mérkőzik a magyar válogatott Horvátország csapatával a futball Európa Bajnokság selejtezőjében - mondta Ivana Herceg, a hivatal igazgatója vasárnap Budapesten az MTI-nek.

Az eseményre ellátogatott Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnök is, aki még szelfit és fotókat is készített a Gozsduban összegyűlt focirajongókkal.

Kolinda Grabar-Kitarovic egyébként már nyári oroszországi focivébén is kimutatta, hogy mennyire rajong a fociért és az ország csapatáért, ugyanis elég látványosan ujjongott a örült a csapata győzelmekor.

A mai Magyarország-Horvátország meccs kapcsán szombaton Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya azt nyilatkozta, hogy a múltkori szlovákoktól kapott vereség után változtat a kezdőcsapaton. Sőt, az eredetileg eltervezett programon is változtatott az edző.


KÖVESS MINKET:




Valósággal tündökölt a napfényben a virágba borult Gellért-hegy
A balzsamos tavaszi meleg rengeteg embert csábított ki a szabadba.
Fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 25.


hirdetés

Gyönyörű idő volt egész hétvégén - igazuk lett a meteorológusoknak, akik sok napsütést és valódi tavaszt ígértek korábban az előrejelzésekben.

Budapesten, a Gellért-hegy lábánál álló hőmérő a déli órákban plusz 24 fokot mutatott. Bár ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen meleg van, még hőmérőre sem volt szükség.

Lekerültek a kabátok, pulóverek, és százak, ha nem ezrek mászták meg a Gellért-hegyet, hogy gyönyörködjenek a virágba boruló, zöldellő természetben és a páratlan kilátásban. Készítettem nektek néhány képet erről a csodaszép napról.


KÖVESS MINKET:




Dühös utcai 'pesti cetliből' tudtuk meg, mi az a faszádizmus
A városvédők évtizedek óta harcolnak a jelenség ellen. Mi ez? És tényleg hatalmas probléma?
Szöveg és fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 23.


hirdetés

Még októberben, az egyik sétámon ütköztem bele az Építészpincénél egy haragos hangvételű falragaszba. A kapu mellett virított a papírlap, rajta az ütős cím:

„Reviczky utca 6. - Budapest gyilkosai akcióban!”

Megálltam, megörökítettem egy fotón az utókornak, és elolvastam a falra ragasztott kiáltványt. Szó szerint idézem nektek a szövegét:

„A faszádizmus nem káromkodás, hanem egy alávalóan szemét építészeti irányzat neve. Lényege az, hogy a régi épületeket, műemlékeket gyakorlatilag lebontják, csak falait hagyják meg amolyan Patyomkin-díszletként. Mögé valójában új épület épül.

Az épített örökséghez hozzátartoznak a korábbi szobák, termek, százéves ajtók, míves rézkilincsek, és a lépcsőház fémkorlátjai. Igen szomorú, hogy a fönti címen látható palotát is lebontották.

Még undorítóbb, hogy az állítólagos örökségvédelmet hazudók még két emelet üvegbigyót is rá akarnak a falakra építeni. Így aztán minden szempontból meg fog változni a városkép.

A legszélsőségesebb mai építészek azt mondják, hogy ők jelet szeretnének hagyni a város képén. Valójában az a helyzet, hogy a mások munkáján, a korábban élt nagyszerű építészek munkáján hagynak jelet, nyomot, és bemocskolják a mások munkáját.”

Utánanéztem, mi az a faszádizmus. Nos, a műemlékvédők és városvédők nevezik így azt a gyakorlatot, ami Budapesten is évtizedek óta működik: egy felújításra szoruló háznak csak a homlokzatát tartják meg, mögötte az alapoktól mindent lebontanak (az egész épületet), majd mindent újraépítenek. Így csak a homlokzat marad meg az eredeti épületből.

A szó a homlokzat francia, illetve angol nevéből, a facade-ból ered. A hatvanas években született Velencei Charta szerint az eredetiséget megőrizve kell egy épületet modernizálni, megújítani, és a faszádizmus gyakorlata tilos.

Évtizedek óta működik a faszádizmus, nem csak nálunk, hanem Európában máshol is. Több forrás is példaként hozza, hogy ennek a gyakorlatnak a jegyében újítottak fel épületeket Bukarestben és Moszkvában is, így azok valódi történelmi értéküket elveszítették. És Budapesten is már évtizedekkel ezelőtt megjelent a faszádizmus, csak az utóbbi tíz-tizenöt évben erősödött meg az ellen való tiltakozás cikkekben, blogbejegyzésekben. Néhány éve például több írás is született arról, hogyan bontakozott ki a faszádizmus az Erzsébetvárosban, és a hg.hu is közölt egy cikket arról, hogy a VI. kerületben, az Eötvös utcában gyakorlatilag elbontottak egy szép, eklektikus épületet, és azt kellene írni rá, hogy „eredeti homlokzatot csak nyomokban tartalmaz”.

Legutóbb, mint az általam látott falragaszból is kiderül, a VIII. kerületi, Reviczky utca 6. szám alatt találhat egykori Károlyi-Csekonics palotaegyüttes felújítása korbácsolta fel az indulatokat. „Az építkezésre kitett tábla szerint az egykori palotaegyüttes “átfogó, állagmegóvó felújítási munkáinak megvalósítása” történik, ami persze hazugság, nem állagmegóvás történt, hanem majdnem teljes bontás, csak a facade, vagyis a homlokzat – két emelet díszletfal és a kapuboltozat – maradt meg. Persze az utcai látvány is sérül, hiszen majd két emelet üvegbigyót is ráhúznak!” - írja a Városi Kurír.

Nem mindenki ért egyet azokkal, akik a faszádizmus ellen tiltakoznak. 2011-ben az egyik Szabadság-téri épület átalakításáról szóló blogbejegyzés alatt alakult ki izgalmas vita. A Szabadság tér és az Október 6. utca sarkán a XIX. század elején egyemeletes, klasszicista lakóház állt, amit többször átalakítottak és bővítettek, és végső formáját, szecessziós elemekkel 1905-ben kapta. Később elhanyagolták, omladozni kezdett, majd Reimholz Péter és Nagy Péter tervei alapján átalakították, tetőterét kibővítették, funkcióját megváltoztatták.

A poszt alatt az egyik hozzászóló megjegyzi:

„Szerintem a faszádizmus nem annyira rossz: egy város szervesen változik. Valami értéket (a homlokzatot) megőriztek, valami elveszett (a ma nem használható belső) és új értéket tettek hozzá ('kalap' és az épület belseje).

Mondjuk azt, hogy a belvárosi plébániatemplom gótikus hajója elé épített barokk-rokokó tornyok és homlokzat faszádizmus, és elítélendő?” Ezzel más is egyetértett, mondván, hogy a faszádizmus még mindig jobb, mint a teljes bontás.

Egy építészettel foglalkozó TDK dolgozatban is az áll, hogy a faszádizmust ma legtöbbször pejoratív értelemben használják, és arra a jelenségre értik, amikor az épület kibelezése után az épület homlokzata és belseje között megszűnik a szellemi értelemben vett kapcsolat. Arról is szó esik, hogy az épülethez érzelmileg közelítő hozzáállás szemben áll a beruházó érdekeivel, azzal, hogy megtérüljön a befektetés (például hogy egy ház átalakítása után minél több lakás vagy iroda legyen értékesíthető). Ugyanakkor még a mai műszaki követelményeket is figyelembe kell venni, így az épület tervezőjének nem is könnyű a feladata.

A szerző, Máró Bence a módszert a veterán autó felújításához hasonítja, amikor a karosszéria érintetlen, ám mögötte szinte mindent kicserélnek. „Egy ház esetében ez azt jelenti, hogy bár a “karosszéria”, azaz a homlokzat megmarad, a ház belső működését (a szintmagasságoktól kezdve a gépészeti berendezésekig) teljesen újra kell gondolni ahhoz, hogy a funkcióváltás után is megfelelően működhessen.

A faszádizmus forrása egy olyan ellentét, mely talán leginkább meghatározza az építészeti tervezést: amellett, hogy a ház, annak ornamentikája, a terek dramaturgiája a tervező szubjektív alkotása és részben esztétikai indíttatású, a házzal, mint funkcionális tárggyal szemben támasztott műszaki és gazdaságossági követelmények ugyanolyan fontosak. Egyszerűen szólva a háznak egyszerre kell szépnek lennie és jól működnie. Innentől kezdve a tervező hozzáállásán múlik, hogy ezeket a szempontokat hogyan tartjuk egyensúlyban.”

Ti mit gondoltok?


KÖVESS MINKET:




Budapest egyik legromantikusabb helye a Kiscelli Múzeum - még mindig
Valami különös varázslat lengi körül a falakat és a környéket.
Szöveg és fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 26.


hirdetés

Nem csodálom, hogy Schmidt Miksa, a dúsgazdag vállalkozó annak idején beleszeretett a kolostorba, megvásárolta, és kastéllyá alakíttatta át. Azon kívül, hogy gyönyörű, az épületet és a környéket most is valami varázslat, valami megmagyarázhatatlan misztikum lengi körül.

A kora leghíresebb kurtizánját, Mágnás Elzát kitartó Schmidt Miksa bútorgyáros és lakberendező 1910-ben vette meg az akkor éppen raktárnak használt Kiscelli kolostort a romtemplommal és a hozzá tartozó területtel együtt. A kastéllyá alakított épületet részben kiállítótérként használta, részben pedig arra, hogy egy-egy kellemes hétvégét itt töltsön a szeretőjével, Mágnás Elzával – erről és Elza haláláról, illetve a történet alapján forgatott filmről korábbi cikkeinkben már írtunk.

De miért érdekes most a Kiscelli Múzeum?

Azért, mert pár hónapja ismét látogatható a felújítás és a kibővített bemutatótér kialakítása után, így az első csodaszép tavaszi hétvégén a virágba borult Gellért-hegy megmászása után az utam ide vezetett. Körbejártam az épületet, még láthattam a 1971. Párhuzamos különidők című kiállítást, ami a huszadik századi modern magyar irányzatokkal foglalkozott, és az egykori hírhedt és kultikus underground szórakozóhelyet, a Fekete Lyukat bemutató kiállítást is. És ha már ott voltam, megnéztem a nyomdagépeket is.

Ha azt tervezitek, hogy elmentek a múzeumba, szánjatok legalább egy fél órát az udvaron álló szobrokra, valamint az épületegyüttes mögött látható kőtárra is, izgalmas dolgokat láthattok: többek közt szobor- és oszloptöredékeket, táblákat, régi sírköveket. Tavaly augusztusban élőztem a helyszínről, ha megnéznétek a videót, erre a linkre kattintsatok.

Mi történt a felújítás alatt a Kiscelli Múzeumban?

Ha kíváncsi vagy a folytatásra, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x