hirdetés
tk3s_swns_violin_surgery_01.jpg

Hegedült a páciens saját agyműtétje közben, ezzel segítette is az operációt

A sebészek a hatórás műtét felénél felébresztették az asszonyt, kezébe adták a hegedűjét és arra kérték, hogy játsszon hangskálákat.
Fotó: King's College Hospital / SWNS (Northfoto) - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Nem mindennapi operációt örökítettek meg a londoni King’s College kórházában. A páciens, az 53 éves Dagmar Turner hegedűjátékával segítette az orvosokat agydaganatának eltávolításában.

Az asszonynál 2013-ban diagnosztizáltak egy lassan növekvő tumort, miután görcsöt kapott egy szimfónia előadása közben. Bár sugárkezelést kapott, a daganat 8x4 cm-esre nőtt agyának jobboldali homloklebenyében, közel ahhoz a területhez, amely irányítja a bal kéz finommozgásait. Ez elengedhetetlen egy hegedűművész játékához.

Dagmarnak tíz éves kora óta a hegedű a szenvedélye, tagja a Wight-szigeti szimfonikusoknak és valóságos lelki beteg lett attól a gondolattól, hogy nem játszhat többé. Szerencsére a műtétet vezető Keyoumars Ashkan professzor maga is zenél, ezért megértette páciense aggodalmát. Ő és asszisztenciája ennek szellemében tervezték meg az operációt, még azt is kitalálták, hogy az asszony milyen pozícióban feküdjön, hogy hegedülni tudjon.

A sebészek a hatórás műtét felénél felébresztették Turnert, kezébe adták hegedűjét és arra kérték, hogy játsszon hangskálákat. Ezáltal sikerült beazonosítani, egyben elkerülni a játék által aktivált agyterületeket.

Az operáció során végül sikerült a daganat 90%-át kivágni. Dagmar Turner három nappal később visszatérhetett családjához és reméli, hogy hamarosan újra játszhat zenekarával – írta a Daily Mail

hirdetés

Az orvosi szenzációról videofelvétel is készült:


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

18 hónapig is eltarthat és mindent megváltoztathat a koronavírus-járvány

Amíg nincs védőoltás, marad a rendszeres karantén - írja a Massachusetts Institute of Technology (MIT) folyóiratának főszerkesztője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Gideon Lichfield a Technology Review-ban azt írja, az élet nagyon sok területén mély nyomokat hagy majd a mostani járvány. Ha egyszer véget ér, akkor is másképpen fogunk majd dolgozni, másképp járunk bevásárolni, sportolni, mások lesznek a társasági érintkezés szabályai.

Mindenekelőtt azonban fel kell adnunk azt az illúziót, hogy a koronavírus fenyegetése hamar meg fog szűnni. Mindaddig, amíg nem sikerül kifejleszteni ellene a védőoltást, illetve nem kapják meg annyian a Covid-19-et, hogy ez a többieket megvédje, számíthatunk arra, hogy időről időre karanténba kell vonulnunk. Ez akár 18 hónapig is eltarthat

- írja Lichfield.

Mire pedig elkészül a védőoltás ellene, már a következő világjárvány elleni védekezésre kell gondolnunk, mert nagyon valószínű, hogy azt sem ússzuk meg.

A szerző idézi a londoni Imperial College jelentését, amely azt javasolja, hogy a védőoltás kifejlesztéséig minden alkalommal, amikor az intenzív osztályokon emelkedni kezd a betegek száma, a legszigorúbb közösségi távoltartási intézkedéseket vezessék be, és csak akkor enyhítsenek rajtuk, ha az új betegek száma csökkenést mutat. Például, ha egy országban egy hét alatt 100-nál több új beteget dianosztizálnak, akkor újra be kell majd zárni minden iskolát, és a tilalmat csak akkor szabad feloldani, ha ez a szám heti 50 alá süllyed.

hirdetés

Lichfield elismeri, hogy másfél év így élve nagyon hosszúnak tűnhet, de a kutatások szerint az egész lakosságra vonatkozó közösségi távolságtartás nélkül a járvány sokkal súlyosabb formában jelentkezne, akár a nyolcszorosa is lehetne a betegek száma annál, mint amit az egészségügyi rendszer képes ellátni.

Ha most csak öt hónapig tartanánk fenn a korlátozásokat, annak az lenne az eredménye, hogy a járvány legközelebb télen érné el a csúcspontját, amikor az egészségügyi intézmények amúgy is túlterheltek.

„Rövid távon mindez rendkívüli károkat okoz a vállalkozások többségének, gondoljunk csak az éttermekre, kávéházakra, edzőtermekre, szállodákra, színházakra, mozikra, üzletközpontokra, múzeumokra, művészekre, sportolókra, de az utazási irodákra, a kongresszusok szervezőire, a tömegközlekedésre, és a magániskolákra is. Nem is beszélve arról a stresszről, amely a szülőkre vár, akiknek rá kell venniük gyermekeiket, hogy otthon tanuljanak, vagy azokra, akiknek idős családtagokról kell gondoskodniuk úgy, hogy közben ne tegyék ki őket a fertőzésnek." - írja Lichfield.

Valószínűleg sok cég tönkremegy, ugyanakkor szerinte lesznek olyanok is, akik alkalmazkodnak majd az új világhoz.

Újra fellendülhet a helyi termelés és lehetnek kompromisszumos megoldások a közösségi élet fenntartására is.

Például a mozikban fele annyi ülőhely lesz, a tanácskozásokat olyan nagyobb termekben tartják, ahol az emberek egymástól távolabb lehetnek, az edzőtermek azonos időpontra kevesebb előjegyzést fogadnak el.

A szerző szerint ki fognak alakulni a biztonságos közösségi élet kifinomultabb módszerei, amelynek jeleit már most láthatjuk. Izrael például már jelenleg is a mobilok helymeghatározási adatait használja a vírushordozók nyomonkövetéséhez. Elképzelhető, hogy a jövőben ahhoz, hogy valaki felszállhasson egy repülőre, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy őt is nyomon kövessék. De ugyanezt kérhetik majd plázákban vagy hivatali épületekben is, hogy a lehető leghamarabb megtalálhassák a fertőzöttek kontaktjait.

Mindenütt felállíthatnak láz-szkennereket is. „Az éjszakai bárokban, ahol eddig a nagykorúságot kellett bizonyítani, lehet, hogy ezentúl arról kérnek majd igazolást, hogy van friss teszteredményünk, vagy megkaptuk a legújabb vírus elleni oltást.

Lichfield szerint ez a fajta ellenőrzés alacsony ár lesz azért cserébe, hogy hús-vér emberekkel találkozhassunk.

A Technology Review főszerkesztője szerint egy ilyen világ legnagyobb vesztesei a szegények, a hajléktalanok, a menekültek, a börtönviseltek lehetnek, akik még inkább kitaszítottnak érezhetik magukat.

És rejtett diszkriminációhoz vezethet az is, ha mesterséges intelligenciák algoritmusai határozzák meg majd az egyes emberek megbetegedésének kockázatát. Ilyesmi már meg is történt, amikor kiderült, hogy egy amerikai egészségbiztosítók által alkalmazott algoritmus a fehéreknek kedvezett.

„A világ már sokszor megváltozott, és újra változik. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogy új módon éljünk, dolgozzunk és teremtsünk kapcsolatokat. Mint minden változás során, lesznek, akik többet veszítenek, mint mások, és lesznek olyanok, akik máris túl sokat veszítettek. De legalább reménykedhetünk, hogy e válság mélysége végre rákényszeríti az országokat, hogy orvosolják azokat a nyilvánvaló társadalmi igazságtalanságokat, amelyek annyira sebezhetővé teszik lakosságaik széles rétegeit” – írja Gideon Lichfield.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Ártalmasak lehetnek az erős dohányosokból kiáramló részecskék, amiket belélegzünk

Kiderült, hogy még olyan helyeken sem lehetünk biztonságban, ahol megtiltották a dohányzást, és ennek a koronavírus-járványban is lehet jelentősége.
fotó: Flickr - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

A koronavírusnak több férfi halálos áldozata van, mint nő, és a kutatók szerint ennek az egyik oka, hogy a férfiaknál gyakoribb a dohányzás. Mivel a vírus a tüdőt támadja meg, az eleve roncsolt tüdőszövet kevésbé képes ellenállni a fertőzésnek, könnyebben alakul ki tüdőgyulladás és a betegség következményei is súlyosabbak lehetnek.

Ebből a szempontból is érdekes lehet a New Scientist egyik új cikke, amely szerint

bizonyos vegyi anyagok részecskéi kiáramlanak a dohányosokból, és azokat azok is belélegzik, akik egyébként nem dohányoznak, csak például egy dohányossal élnek együtt. Ezt nevezik „harmadkézből való dohányzásnak”.

A jelenség nyomait megtalálták olyan belső terekben, ahol korábban rá lehetett gyújtani. A cigarettafüst maradványai rátapadtak a felületekre, majd visszakerültek a levegőbe.

Drew Gentner, a Yale egyetem kutatója és kollégái négy napon át mérték egy németországi, 1300 négyzetméter alapterületű nemdohányzó mozi levegőjét, miután előzőleg kiszellőztettek. Németországban 2007-2008-ban valamennyi tartományban elrendelték a dohányzási tilalmat hivatalokban és nyilvános helyeken, tehát több mint egy évtizede nem gyújthattak rá a kísérlet színhelyén. Mégis dohányvegyületek szemcséit fedezték fel a levegőben nem sokkal azután, hogy a közönség megérkezett.

hirdetés

A szennyező anyagok mértéke egy idő után csökkent, mivel leülepedtek a különböző felületekre, de nem tűntek el teljesen a levegőből. A részecskék vélhetően azoknak a testén és ruháján kerültek be a moziba, akik előzőleg dohányoztak, vagy pedig dohányosok közelében tartózkodtak – állapította meg Gentner.

Nagyobb szemcsék kerültek a levegőbe este, a 16 éven felülieknek szóló filmek vetítésekor, mint a „családi” mozielőadások során.

A nézőket egy óra alatt akkora dohányszennyezés érte, mintha valaki egy 10 cigarettát elszívó ember mellett ült volna.

A kutatók összesen 35, a dohány által tartalmazott vegyi anyagot észleltek, köztük rákkeltő benzolt, formaldehidet és akroleint.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
koronavirus2-1.jpg

Már nyolc mutációja van a koronavírusnak világszerte

Ezek nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál, viszont a kutatóknak fontos információkkal szolgálhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Mint a többi vírus, az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - írja az MTI.

Több amerikai szakember is megállapította, hogy a koronavírus genetikailag változik, és egyre több új törzse jelenik meg.

Ezek a mutációk számos információval szolgálnak a kutatóknak, de szerencsére nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál

- mondta Trevor Bedford, akinek a Nextstrain.org nevű honlapjára szerte a világból küldenek mintákat a szakemberek, így lehet követni, hogyan változik a vírus genomja.

"A kutatók azóta vizsgálják az új koronavírus genomjait, hogy az először terjedt át állatról emberre a közép-kínai Vuhan egyik vadállatpiacán múlt év őszén. A kérdésre, hogy genetikailag változik-e, a válasz egyértelmű igen"

hirdetés

- mondta Marc Liptsitsch, a Harvard Egyetem epidemiológusa.

Mint mondta, az a kérdés, hogy a mutáció során keletkezik-e olyan változás, ami például befolyásolja a vírus fertőzőképességét.

"A megfigyelt mutációs ráta – havonta két mutáció megjelenése – teljesen normális a többi vírushoz hasonlóan. Az influenzának és a náthának hasonló mutációs rátái lehetnek, sőt influenza esetében akár egy kicsit gyorsabb is lehet új mutáció megjelenése"

– magyarázta Bedford.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
snapshot-11.jpg

„A fekete humor nagy reneszánsza jön” – egy olasz írónő jóslata a koronavírus utáni időkre

Mindannyian ugyanazt a párhuzamos táncot járjuk – írja Francesca Melandri népszerű olasz író, filmes abban a nyílt levélben, amelyben a koronavírus-járvány lelki hatására figyelmeztetett.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Az írást, amelyet Melandri, akinek egyebek között a nálunk is kedvelt Don Matteo-sorozat forgatókönyvét is köszönhetjük, a torinói La Stampában jelentetett meg Levél Itáliából a jövőtökről (Lettra dall’Italia sul vostro futuro) címmel,  számos rangos európai lap, köztük a londoni Guardian, a párizsi Libération, a hamburgi Der Spiegel és a barcelonai La Vanguardia on-line kiadása is átvette.

Francesca lassan egy hónapja tartó római bezártságának tapasztalataiból kiindulva írta meg levelét. Emlékeztet arra, hogy bár az egyes országokban más és más időpontban tört ki és terjedt el a járvány, mindenütt hasonlóképpen viselkednek az emberek, és hasonló gondok foglalkoztatják őket.

„Lesznek, akik azt mondják: minek ez a nagy felhajtás egy kicsit erősebb influenza miatt, és lesznek, akik megértik, hogy miről van szó. Amikor majd be lesztek zárva otthonaitokba, mindenki mást fog idézni, de hamarosan más tennivalótok is lesz. Mindenekelőtt enni fogtok, és nemcsak azért, mert a főzés egyike azon kevés dolgoknak, amit tehettek. Csoportok születnek a közösségi hálón, amelyek ötleteket adnak, hogy miként töltsétek hasznosan az időtöket. Mindegyikre feliratkoztok, aztán néhány nap elteltével nem bírjátok tovább” – írja Melandri, aki szerint sokan előveszik majd A pestist, Camus regényét, de rájönnek, hogy nincs kedvük elolvasni.

Az írónő megjósolja sorstársainak, hogy jönnek az álmatlan éjszakák, félteni kezdjük a demokrácia jövőjét, a közösségi élet kimerül a csetekben, a virtuális összejövetelekben, a Skype-on történő közös vacsorákban.

Hiányozni fognak felnőtt gyerekeink, és rádöbbenünk, hogy most először nem tudjuk, mikor fogjuk őket újra látni. Ugyanakkor kapcsolatba lépünk olyanokkal, akikkel korábban ki nem állhattuk egymást, mert a régi sérelmek értelmüket veszítik.

hirdetés

Francesca arra is ráébreszti olvasóit, hogy a nők minden eddiginél veszélyeztetettebbekké válnak ebben a helyzetben. Elég csak azokra gondolni, akik eddig is a családi erőszak áldozatai voltak, vagy azokra, akik egyedül mennek bevásárolni egy üres utcán. És eszünkbe juttatja azokat is, akik azért nem tudnak otthon maradni, mert nincsen otthonuk. De hogy ezeket a gondolatokat elhessegessük magunktól, újra csak enni fogunk, meghízunk, aztán fitness-videókat keresünk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!