hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
nyito
10 hátborzongató ötlet, amit az orvostudomány produkált az elmúlt 100 évben
Agyba kalapált tű, radioaktív víz, drogból készült szirup, kitömött tüdő - és még számos rémség.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. november 22.


hirdetés

A technológia és az orvostudomány folyamatosan fejlődik. Nem csak az eszközök, de a tudás is, így még biztonságosabbak és hatékonyabbak az orvosi beavatkozások.

Meglepő lehet, hogy milyen sokat változott ez a tudományág az elmúlt 100 évben. Nem is olyan régen az itt olvasható beavatkozásokat még alkalmasnak találta a közvélemény az emberek gyógyítására, pedig ma már teljesen őrültségnek tűnnek.

10. Lobotómia

Az 1940-es években a skizofrénia és a depresszió kezelésére pszichiáterek sokszor a lobotómiát alkalmaztak. A beavatkozás során két tűt szúrtak át a szemgödrökön, és bekalapálták őket az agyába. Ezzel károsítva az agyszövetet, különösen a személyiségért felelős frontális lebenyeket. Úgy vélték, hogy a homloklebeny részleges megsemmisítésével a különböző „rossz magatartásokat” meg lehet fékezni.

Antonio Egas Moniz, az eljárás kitalálója még Nobel-díjat is kapott 1949-ben. De a beavatkozás csupán a betegek 10%-án segített valójában. A legtöbben visszahúzódóak és kábultak lettek, vagyis személyiségük teljesen megváltozott. Csak az USA területén 40-50 ezer ember esett át lobotómián. A Szovjetunió 1950-ben betiltotta az eljárást, mert embertelennek tartották azt. Később pedig más országok is csatlakoztak a tilalomhoz. Sokan pedig azt követelték, hogy Moniztól vegyék vissza a Nobel-díját.

9. Radioaktív víz

Manapság próbáljuk kerülni a radioaktív sugárzást, de 100 évvel ezelőtt ez még egy új és izgalmas felfedezés volt. Ráadásul az orvostudomány úgy hitte, hogy egészséges is. Az emberek különböző radioaktív anyagokat hordtak és radioaktív vizet ittak, például a jó emésztés reményében.

Az 1890-as években például Eben Byers egy Radithor nevű vizet kezdett el fogyasztani az orvosa javaslatára, de az 1930-as évekre a férfinak több daganata alakult ki, koponyáján lyukak keletkeztek, és az álla leesett. A halálát követően kezdtek el rájönni az emberek arra, hogy a sugárzás káros lehet.

8. Heroin megfázás ellen

Az 1900-as évektől egészen 1950-es évekig a heroin egy vényre kapható gyógyszer volt, amit megfázások, köhögések és fájdalmak ellen írtak fel az orvosok. A Bayer még olyan heroinos köptetőt is forgalmazott, amelyet a gyereknek szántak, de egy idő után kiderült, hogy a szer függősékhez vezet, és betiltották azt.

7. Babaszirup

Az 1800-as évek közkedvelt gyógyszere volt „Mrs. Winslow nyugtató szirupja”, amelyet csecsemőknek írtak fel hasmenés és fájdalom ellen. A gyógyszer tényleg sikeresen csillapította a csecsemők fájdalmait: a babák sokkal kevesebbet sírtak a szirup lenyelését követően.

De miben rejlett a csoda? A szirup alkoholban feloldott morfiumot tartalmazott. A gyógyszert egészen az 1930-as évekig forgalmazták, és több csecsemő halálát okozhatta.

6. Ecstasy

A ’70-es években az MDMA, vagyis az ecstasy használata mellett több orvos is kiállt, akik pszichiátriai terápiák során alkalmazták a szert. Depressziót, autizmust, de még drogfüggőséget is kezeltek ezzel. Az orvosok úgy találták, hogy a terápiák alatt a zárkózottabb páciensek is meg tudtak nyílni a szer hatására. De az euforikus hatásai miatt a drog hamar az utcákon és bulikon kötött ki, így betiltották azt.

Az ecstasy orvosi alkalmazására ma is vannak tervek, például poszttraumás stresszben szenvedő katonákat szeretnének ezzel kezelni.

5. Cigaretta

A 20. század elején az emberek úgy hitték, hogy a dohányzás jót tesz az egészségnek. A dohányfüstöt az asztma ellenszerének vélték. Az 1920-as és '50-es évek között pedig sok reklám ábrázolt dohányzó orvosokat is, akik a cigaretta jótékony hatásaira hívták fel a figyelmet.

1953-ban három tudós írta meg egy publikációban, hogy a dohányzás összefügg a daganatos megbetegedésekkel, ami teljesen megváltoztatta a cigarettákról addig kialakult képet.

4. Metamfetamin a fogyásért

Az 1950-es években a kristálymet is segíthette a fogyókúrákat, hiszen több olyan pirula is volt a piacon, ami különböző metamfetaminokat tartalmazott. A népszerű szerről hamar kiderült, hogy függőséget okoz, ezért az 1970-es évektől kezdve Amerikában elkezdték szigorítani a metamfetamin orvosi alkalmazását.

3. Tömítés

Az 1930-as évektől egészen az 1950-es évekig a halálozások egyik fő oka a tuberkulózis volt. Az antibiotikumok még nem voltak elterjedtek akkoriban, és nem volt ellenszer a TBC-re. De egy beavatkozás segíthetett a betegeken. Ennek során a tüdő bordák mögötti részeit különböző anyagokkal töltötték fel: ásványi olaj, géz, paraffinviasz, gumi vagy állati zsír is kerülhetett a tüdőbe.

A beavatkozás után a tüdő összeesett, de az elmélet szerint ez segített a betegeken, mert idővel a szerv meggyógyította saját magát. A veszélyes procedúrát még gyerekeken is alkalmazták. A műtét rövid távon tényleg javította a betegek egészségi állapotát, de évtizedekkel később megannyi probléma léphetett fel a fertőzések miatt. A modern antibiotikumok megjelenésével az ’50-es évektől kezdve szerencsére már nem volt szükség ezekre a beavatkozásra.

2. Fülgyertya

A fülzsír eltávolítására használatos módszer nagyon népszerű volt, mert olcsó, akár otthon is és könnyen elvégezhető. A kezelés során egy gyertyát helyeztek a fülbe, majd a másik végét meggyújtották, így a negatív nyomástól a zsír kijött a fülből.

Egy kutatás viszont bebizonyította, hogy a kezelés nem hatásos, és sok ember szenvedett sérüléseket a forró viasztól. Ám az erről szóló tudományos cikk csak 1996-ban látott napvilágot, alig 20 éve még sokan hittek ebben a módszerben.

1. Cápaporc étrend-kiegészítők

Ha egy mondattal kellene ezt a módszer jellemezni, akkor azt mondhatnánk: A cápák nem kapnak rákot, ezért fogyasszunk cápákat! Az 1970-es és ’80-as években nagyon népszerű volt a rákos megbetegedések megelőzése érdekében cápaporcot fogyasztani. Ekkor jelentek meg ugyanis olyan tanulmányok, amelyek azt taglalták, hogy a cápákban ritkán alakul ki rákos daganat a porcaik felépítése miatt, amik megakadályozzák a tumorok növekedését.

Bár több mint 40 féle szer volt a piacon, több tucat kísérletezés után kiderült, hogy a cápaporc nem akadályozza meg a rákos daganatok kialakulását emberekben.

Forrás: Listverse


KÖVESS MINKET:




Polconszaró Györgynek gúnyolták a meg nem értett nemest, pedig sokat köszönhetünk neki
Ő az első pottyantós wc megalkotója. Elismerés helyett ragadványnevet kapott a magyar úr, aki sokat tett a higiéniai körülményeink javulásáért.
Kovács-Tóth Noémi írása, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

Magától értetődő manapság, hogy ha ürítenünk kell, kimegyünk az illemhelyre, majd egy mozdulattal kulturáltan eltüntetjük a nyomainkat. Ugyanakkor mindössze másfél évszázada létezik egyáltalán ez a lehetőség, amit ennyire természetesnek veszünk. Mivel az élet szerves részéről van szó, nem meglepő, hogy már a Biblia is önsegítő kézikönyvként funkcionált a témában: „A táboron kívül legyen egy helyed, hogy kimehess oda. És ásód is legyen a fegyvered mellett, hogy gödröt áss vele, és ha felkelsz, betakarhasd azt, ami elment tőled.”

Kiabálj, mielőtt kihajítod az ablakon!

Már a Krisztus előtti 3. században létezett ugyan vízvezeték Egyiptomban és Mezopotámiában, ahogyan a rómaiak is ismerték az öblítés fogalmát, a helyi nemeseknél pedig az aranybili volt divatban.

Vajon hányan fohászkodhattak nap mint nap Cloacinához, a szennyvízcsatorna római istennőjéhez?

Meglepő, hogy bár a 10. századi spanyol Granadában megépült a világ első vízöblítéses téglavécéje, valamiért az emberiség megrekedt a higiéniai fejlődésben, és egészen a 19. századig nem történt különösebb előrelépés.

A földbe ásott emésztőgödör és ágytál számított általánosnak, ezen felül a középkori városfalak résein, majd az ablakon való kihajítás dívott. A 16. században létezett egy párizsi rendelet, miszerint köteles mindenki kiabálni, mielőtt az utcára önti az edénykéje tartalmát. Megelőzve egy fontos kérdést, a vécépapír feltalálása előtt botra húzott szivacs töltötte be a tisztálkodási funkciót.

Az ürülék elföldelése több szempontból is jobb ötletnek bizonyult, mint csak úgy otthagyni az utcán. Ezt a szokást egyébként elősegítette az a 17. századi európai hiedelem is, miszerint a székletből démoni lényeket és rontásokat lehet megidézni. A trágyázott termőföld jótékony hatásairól pedig hamar meggyőződtek a földművelő népek. Az áttörés egy szomorú apropónak köszönhető, hiszen a 19. századi angol kolerajárvány után terjedt el végre a tartályos vécé (WC = water closet, azaz vízszekrény).

Zsigmond király oklevele is őrzi Polconszaró György nevét

Ami a hazai toalett-történelmet illeti, vándorló nomád őseink életmódjuknál fogva nem tudtak állandó árnyékszékeket létrehozni maguknak, ezért csak leütötték a kívánt időben és helyen a szúrófegyvereiket, és abba kapaszkodva hozták létre az instant budi-életérzést. Utána legfeljebb annyival javult az életminőség, hogy a magyarok a saját otthonaik végében tették ugyanezt, csak fixen kialakított helyszínen, és a dárdákat karókra cserélve.

Magyarországon az illemhely-kultúra első fontos mérföldköve egy magyar nemesnek, Polconszaró Györgynek köszönhető.

Mielőtt még az a vád érne, hogy milyen közönséges modorban szólok a kedves olvasókhoz, tisztáznám, hogy eme ragadványnevet tartalmazó oklevelet maga Zsigmond király adta ki 1429-ben. Az említett úr tanúként szerepel benne, mint „Georgius Polczonzaro dictus”, tehát Polconszarónak nevezett György. Úgyhogy ha az uralkodó megengedhette magának ezt a stílust, akkor magam is bátorkodom szót ejteni erről a Szatmár megyei nemes úrról, akinek egyébként a kevésbé frappáns Saralyáni a becsületes családneve.

Azért változott a köznyelvben Polconszaróra, mert csúfolódó kortársai nem tudták felmérni találmánya jelentőségét és praktikumát.

Történt ugyanis, hogy Györgynek – valószínűleg némi külföldi ihlet nyomán – eszébe jutott, hogy szolgáival megépítteti a saját pottyantós vécéjét, az országban elsőként. Felvilágosodott emberünk ezt a minimál budit tuningolta fel egy olyan technikai újítással, hogy egy ülőalkalmatosságot csináltatott a lyuk fölé, hogy kényelmesebbé tegye a szükségszerű rutint. Lényegében egy fadeszkáról volt szó, amelyet középen kör alakban kivágtak, de a célnak tökéletesen megfelelt.

Az ismerősei pedig ahelyett, hogy fellelkesültek volna az egyszerű, de nagyszerű ötlettől – amellyel megkönnyítették volna a saját dolgukat is –, inkább megmosolyogták az úri hóbortját, és kigúnyolták őt. A jobb sorsra érdemes, meg nem értett feltalálóról, Polconszaró Györgyről egy jobbágyi kötelességeket rögzítő iratban, az úgynevezett urbáriumban is megemlékeztek, ezért ismerhetjük ma is ezt a tanulságos történetet. Bizony, elsőnek lenni nem mindig hálás szerep… Emlékét szobor vagy utcanév ugyan nem őrzi, de az a sok falusi tanya hátsó kertje igen, ahol máig ugyanilyen módszerrel oldják meg a latrina-kérdést.


KÖVESS MINKET:




10 tévhit, amit az emberek a szexről gondoltak a történelem során
Minek a Viagra, ha ott a verébagy?
Buzzfeed, fotók: Giphy, Wikipedia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

A régiek sok mindent - bármiféle tudományosan bebizonyított felfedezésénél - évezredekkel korábban láttak - és persze van, amit nagyon nem. A Buzzfeed összeszedte ezeket a szex-szel kapcsolatos "tényeket".

1. Az erekciót a szelek okozzák.

Egy római doktor, Galen úgy tartotta, hogy a merevedést a péniszt felfújó szellentés okozza. Ennek következtében azt gondolták, minden felfújós étel afrodiziákum.

2. A nők lecsapolják a férfiak életerejét, ha menstruáció alatt szexelnek velük.

Végül is logikus, ilyenkor egy csomó vért veszítenek. Valahonnan vissza kell szerezniük...

3. Ha egy férfi tojást vágott a feleségéhez, ezzel kívánt neki könnyű gyermekszülést.

Ezt zsidók gyakorolták Marokkóban. Biztos azt gondolták, hogy a szó elszáll, a tojás megmarad.

4. Még akkor is pokolra kerülhetsz, ha házasan szexelsz.

A tizenkettedik században egy vélekedés szerint külön kínzóhely volt fenntartva a házaspárok számára, akik egyházi ünnepnapokon és vasárnap szeretkeztek.

5. A nemesség azt gondolta, hogy még a levegőben lévő szexualitás is beszennyezi őket

Jó sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a szex mocskos dolog. Amikor például a kongói főpap útnak indult, amíg egy adott városban tartózkodott, minden házaspárnak tiltott volt a szex.

6. Ha szexeltél és utána lovagoltál, egy csomó rossz dolog történhet veled.

A szent állatot, a lovat megülő, korábban paráználkodó utas ugyanis tisztátalan. Ezért a ló lehet, hogy elkésik, eltéved, sőt, még ki is lehelheti lelkét - gondolta a tizenkettedik századi ember.

7. Meg akarod tartani az urad? Tegyél egy kis menstruációs vért az ételébe!

Jamaicában a mai napig sok férfi elkerüli a piros ételeket, mint például a paradicsomos spagettit ezen félelem miatt.

8. A maszturbáló nők melle összemehet, gyermeke pedig fogyatékos lehet.

Egy, az 1800-as évek végén írott könyv figyelmeztet annak veszélyeire, hogy jobb, ha a nők nem játszadoznak a nemzőszerveikkel.

9. Sőt, a maszturbáló nőknél megnő az öngyilkosság veszélye is.

Ez ugyanabban a könyvben olvasható. Az író nyilvánvalóan nem volt nagy rajongója az önkielégítésnek.

10. Ha verébagyat eszel, jobb lesz a szexuális életed.

Aphrodité, a szerelem és a szex görög istennője állítólag szintén nagy híve volt az afrodiziákumnak.


KÖVESS MINKET:





Kiderült, hogy egy fiatal férfi volt a böszörményi boszorkány
Arccal lefelé, összekötözött testtel temették el az Árpád-korban élt férfit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 11.


hirdetés

Egy fiatal, 25 év körüli férfi lehetett a különleges módon eltemetett hajdúböszörményi boszorkány. A csontok vizsgálata sem sérülést, sem betegséget nem mutatott ki.

A sírt Hajdúböszörményben, a Perczel Mór utcában találták meg, benne egy hasra fektetett, összekötözött testtel. A temetés módja alapján a régészek feltételezik, hogy ártónak, vagy boszorkánynak gondolták a kortársai. A különös temetési szokás oka az volt, hogy az élők így akarták biztosítani, hogy az eltemetett személy nem térhessen vissza és ne követhessen el újabb gonoszságokat.

A maradványok vizsgálata befejeződött, és Bálint Marianna régész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum munkatárs a 24.hu-nak elmondta, a

"böszörményi boszorkány" férfi volt, az Árpád-korban (XI. – XIII. század) élt és igen ifjan, 25 éves kora körül halt meg. Csontjain nem látszanak sem betegségre utaló elváltozások, sem külső behatás nyomai. Etnikumhoz nem sikerült kötni, de antropológiai jellegzetességei megegyeznek a környéken akkoriban élőkével."

Halálának oka még rejtély, mert lehetett olyan betegség, vagy gyilkosság, amelynek nem marad nyoma. A temetés módja miatt pedig lehetett valóban "boszorkány", annak ellenére, hogy férfi volt.

Őseink minden átlagtól eltérő megjelenésnek különös jelentőséget tulajdonítottak, de az is gyanús volt, ha valaki gyógynövényekhez értett. Elképzelhető, hogy a böszörményi boszorkányt is valamelyik ok miatt közösítették ki, és gondoskodtak arról, hogy ne térhessen vissza.

A Hajdúsági Múzeum beszámolója ITT olvasható.

Címlapfotó forrása: Hajdúsági Múzeum honlapja


KÖVESS MINKET:





A DNS árulja el Hasfelmetsző Jacket? A nyomok egy lengyel borbélyhoz vezetnek
Már sokszor álltak közel kriminológusok és más kutatók Hasfelmetsző Jack azonosításához. A whitechapeli gyilkosságok után 131 évvel a rejtély megoldódni látszik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

A nyomravezető egy új DNS-teszt volt, amelyet az egyik áldozat, Catherine Eddowes kendőjén és a gyilkosnak a tetthelyen hagyott ruhafoszlányán hagyott vérminta alapján készítettek el. Eszerint az 1888 augusztusa és novembere közötti rémtettek elkövetője egy 23 éves lengyel borbély, bizonyos Aaron Kosminski lehetett – írta a Daily Mail.

Az eredményről a liverpooli John Moores egyetem kutatói számoltak be a Journal of Forensic Sciences című szaklapban. Mint leírták, ez volt az első szisztematikus, molekuláris szinte elemzése a Hasfelmetsző-gyilkosságok egyetlen fennmaradt fizikai bizonyítékának.

Kosminski, testvéreivel a Greenfield Streeten lakott, alig 200 méterre attól a helytől, ahol a Hasfelmetsző harmadik áldozatát, Elisabeth Stride-ot megölte.

Catherine Eddowesszal 1888. szeptember 30-án végeztek brutálisan. A gyilkos kivágta méhét, veséjét, és arcát is megcsonkította. Ő volt aznap éjjel a második – egy órával korábban vágta át a rém Elisabeth Stride torkát.

A lány kendőjét egy Russell Edwards nevű üzletember vásárolta meg 2007-ben egy árverésen, majd néhány évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot a téma kutatóival. Kosminski, mint gyanúsított, már 2014-ben felmerült Jari Louhelainen finn kutató tanulmányában, aki maga is megvizsgálta a kendőt. Szakmai körökben azonban akkor nem fogadták el ezt a feltételezést.

Kosminskit három évvel a whitechapeli gyilkosságok után elmegyógyintézetbe zárták, állítólag azért, mert többször is késsel fenyegette testvéreit. A leavesdeni bolondokházában halt meg 1919-ben.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x