hirdetés
Stefanie_Marcus_Harcsa_Veronika.jpg

Harcsa Veronika: Úgy érzem magam zenészként, mint a cukrászdában, amikor minden süteményt megkóstolnék

A népszerű énekesnővel beszélgettünk az új lemezéről, a júniusi MÜPA koncertről, arról, mennyire ismerik külföldön a magyar jazzt, de a kapolcsi Harcsa Veronika-udvar programja is szóba került.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. május 16.


hirdetés

Februárban jelent meg Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint új albuma, a Shapeshifter, június 27-én pedig a MÜPA-ban adnak koncertet. Ez a koncert adta beszélgetésünk apropóját.

- Ön nagyon is tudatosan úgy építette a karrierjét, hogy kiléphessen Magyarország keretei közül. Angolul írja a szövegeit, Berlinben adja ki a lemezeit. Hogy halad a nemzetközi mezőnyben?

- Hála istennek jól. Nagyon sok tapasztalatot hozott ez az öt év. Ugyanis öt éve jutottunk Gyémánt Bálint zenésztársammal arra a felismerésre, hogy Magyarországon nagyon kevés a befogadó hely ahhoz, hogy egész évben tudjunk koncertezni.

Egész egyszerűen maradt fölösleges energiánk, ezért elhatároztuk, hogy megpróbáljuk megvetni a lábunkat a nyugat-európai jazz szcénában is.

Akkor kerestünk egy német kiadót. Ez teljesen mezei eszközökkel történt: a Google-ön rákerestem a német jazz kiadókra. Én magam postáztam a demo CD-ket, és így sikerült megállapodásra jutni egy berlini kiadóval. Azután 1-2 évvel rá bekerültünk egy német koncertügynökséghez is, és ez nagyon fontos lépés volt, mert azóta van német ügynökünk, aki anyanyelven, helyismerettel, saját kapcsolati hálóval próbál nekünk koncerteket szervezni. Ennek ez a módja, mi Magyarországról nem tudjuk úgy megismerni a helyi szervezőket, helyi fesztiválokat, és olyan sok a zenekar, hogy egy ismeretlen magyar zenésszel szóba sem állnak.

Ez egy nagyon tanulságos kaland. Rengeteget tanultunk arról, hogy kint hogy működik a jazz élet. Megtanultuk értékelni azokat a dolgokat, amik Budapesten jól működnek, és még egy nyugat-európai városban sem evidensek. Például az, hogy egy Budapest méretű városnak van két olyan jazzklubja, mint az Opus és a Budapest Jazz Club. Vagy említhetem az Opust is befogadó Budapest Music Centert. Ezek olyan európai színvonalú dolgok, amikre büszkének kell lennünk.

Szerencsére nyitott ránk a külföldi közönség. Az új lemezünkről is sok helyen írtak ismertetőt vagy kritikát. Vannak olyan klubok, ahová rendszeresen visszahívnak, fesztiválokra is eljutunk. Idén januárban is az első koncertünket Németországban, egy 900 férőhelyes koncertteremben adtuk egy fesztivál keretein belül, telt ház előtt.

- Németországon keresztül kapu nyílt Európára, vagy országonként végig kell járni ugyanazt az utat?

- Ha valaki nem New York-i világsztár, akkor bizony országról országra kell lépkedni. Persze azért vannak kapcsolódások. Egy német ügynökkel bejárható Ausztria és Svájc is. De például Franciaország teljesen különálló piac. Nagy-Britannia, London is. Nyelvi, kulturális leosztásban, kis buborékokban működnek ezek a szcénák. Van együttműködés a Benelux államok, vagy mondjuk a skandináv államok között, de azért nem egyértelmű az átjárás.

- Egyébként mennyire ismerik a magyar jazzt?

- Sajnos egyáltalán nem.

Lehet, hogy húsz-harminc évvel ezelőtt más volt a helyzet, de most semmit nem mond nekik a magyar jazz.

Mi is többek között ezen dolgozunk, hogy feltegyük magunkat a térképre. A régióban vannak olyan országok, amelyek ebben sokkal erősebbek. Például a lengyel jazz az fogalom. Fel kell kötnünk a nadrágot, de nem lehetetlen. Persze hozzáállás kérdése, ezt ki is használhatjuk. Ha hallják, hogy valaki Magyarországról jött, akkor felkapják a fejüket, mert még sosem hallottak róla, hogy itt is van jazz-zene. De össze sem lehet hasonlítani például Norvégiával. A norvég jazz az egy nagyon erős brand. Az sem baj, ha az adott előadóról nem hallottak még, ha látják, hogy norvég, akkor azonnal kapcsolnak hozzá sok mindent. Tehát könnyebben elmegy a közönség egy ismeretlen norvég zenész koncertjére, mint egy ismeretlen magyaréra.

- Ez min múlik? Nem elég ügyes a magyar kultúrpolitika? Vagy csak szerencsén múlik?

- Természetesen ez pénz kérdése is, ezt kár lenne tagadni.

De egyes államok, minisztériumok nem csak hogy sokat és rendszeresen fizetnek a jazz-zenészek külföldi promotálására, de a promóciót hosszútávon és koncepciózusan is építik.

Elképesztő példákat látunk erre például Norvégia, Svájc vagy Kanada esetében. És ez nem csak abban nyilvánul meg, hogy a zenészeket magukat támogatják, hanem abban is, hogy ha van egy jazzfesztivál bárhol a világon, a szervező tudja, hogy megengedhet magának mondjuk egy norvég jazz-zenészt, mert a költségek jó részét állja a norvég állam. Ezzel nehéz versenyezni. Mi is kapunk NKA-támogatást, de egyrészt bizonytalan a mértéke, másrészt nem létezik kiépített zenei exportrendszer, aminek a külföldi fesztiválszervezők tudatában lennének. Tehát erre a rendszerre nem alapozhatunk. Ha jön támogatás, örülünk, ha nem jön, akkor is boldogulni kell.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
magdianyus.jpg

Magdi anyust negyedszerre is visszahozzák a Barátok köztbe, pedig már rég meghalt

11 éve írták ki a sorozatból, de időről időre visszatér. Most újra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 14.



Habár Magdi anyus már hosszú évek óta nem szerepel a Barátok köztben, a sorozat írói újra és újra visszahozzák őt holtából egy-egy epizód erejéig. A Blikk azt írja,

a Fodor Zsóka által megformált karakter most negyedjére jelenik meg ismét a képernyőn, dacára annak, hogy már 11 (!!!) éve kiírták a sorozatból egy halálos baleset folytán.

Természetesen nem materiális formájában tűnik fel, hanem

egykori férje, Vili bácsi élő lelkiismereteként.

Vili bácsi a történet szerint ki akarja penderíteni a lakásából a befogadott gyerekeket, erre Magdi anyus álmában megjelenik, hogy jobb belátásra bírja.

Fodor Zsóka nyilatkozott a lapnak, és elmondta: napi forgatást már nem vállalna, de alkalmanként nagyon szívesen mond igent az ilyen jellegű felkérésekre. Tapasztalata szerint még mindig nagyon szeretik a sorozat rajongói.

"Rendszeresen előfordul, hogy például a taxis nem engedi kifizetni a fuvart, mert annyira örül, hogy Magdi anyust szállíthatta, de az még megdöbbentőbb, amikor 15-16 éves gyerekek jönnek oda hozzám rajongva, hiszen amikor én még szerepeltem, ők karonülők voltak"

- mesélte a Blikknek a színésznő, aki hozzátette: hatalmas népszerűségét a sorozatnak köszönheti.

"Az, hogy engem 77 évesen még mindig hívnak szerepekre, hogy hol Pécsett, hol Békéscsabán, hol Budapesten dolgozom, hogy tényleg úgy élek, mint egy serpa, mert állandóan utaznom kell a munkák között, a sorozat hozadéka. A népszerűség, az ismertség ebből fakad, és én bevallom, imádom ezt. Nem vagyok hajlandó nyugdíjba menni, amíg bírom, dolgozom!"


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Fahidi-Éva-Cuhorka-Emese-Campfilm.jpg

Élni csodálatos, még ha rettenetes is az élet – gondolatok A létezés eufóriája című filmről

Két gyönyörű ember keresi, érinti egymást, majd összefonódnak. Egy álombéli, sudár fiatal nő és egy időntúli, öröklétű asszony test-lelke válik eggyé.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. szeptember 12.



Mindig nagy tisztelettel tekintettem azokra az emberekre, akik megjárták a 20. század legsötétebb poklait, visszatértek onnan, és még 90 éves koruk körül is tele vannak életerővel, nem egyszer derűvel, humorral, és leckét tudnak adni azoknak, akik kis mindennapi nyűgjeiket tragédiaként élik meg és adják elő. Néhányukat közelről is ismerhettem, szavaik, de puszta lényük is örök élményként élnek bennem ma is.

Fahidi Éva több, mint holokauszt-túlélő. Több, mint szemtanú, aki ma is emlékezteti a feledékenységre hajlamos új nemzedékeket az emberi aljasság legsötétebb mélységére, könyvével, előadásaival.

Ha Theodor Adorno, aki egy gyenge pillanatában azt írta, hogy Auschwitz után nem lehet verset írni, látná őt, nemcsak hogy visszavonná szállóigéjét, hanem még hozzátenné: sőt, el is lehet táncolni, az élet nevében. Mert élni csodálatos, még akkor is, ha az élet rettenetes dolgokat képes elkövetni ellenünk.

Sóvirág – A létezés eufóriája. Ezt a címet adta Szabó Réka annak a vígszínházi előadásnak, amely Éva életét mondja el szavakban és kétszemélyes mozgásszínházban, és ugyancsak ő készítette el a filmet, amely az előadás születése közben rajzolja meg Éva portréját.

Azét a ragyogó asszonyét, aki 90 évesen is a szépség szerelmese, aki számára az emberi test a legnagyobb gyönyör, kivéve, ha embertelen körülmények között tárul fel. Azét a ragyogó asszonyét, aki nem tud sírni, pedig 49 családtagját irtották ki, aki nem a gyilkosoknak nem tud megbocsátani, hanem azoknak, akik milliók agyát mosták át, hogy gyűlölettel teli gyilkoló gépekké alakítsák őket.

Azét az asszonyét, aki apját vádolja 70 év után, mert az egyre feketülő fellegek ellenére sem menekült el a több százezer hitsorosát megsemmisítő ítéletidő elől. Azét a ragyogó asszonyét, aki nem véletlenül szereti nevét: igazi Éva, őserejű nőiességgel.

Lélegzetelállító, ahogyan a film bemutatja a reneszánsz festők ecsetjére kívánkozó táncművész,

Cuhorka Emese és Fahidi Éva egymásra találását, ahogyan meghangszerelik közös mozdulataikat, miközben szó szerint kitárulkoznak, tanítják, táplálják egymást, kölcsönösen átadják és leveszik egymásról a rossz terheket. A nézőnek kezdettől fogva van olyan érzése, mintha az érdekes arcú Emese valójában maga Éva lenne, egyben Gilike, Éva húga, aki a gázkamrában örökre 11 éves maradt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
saul-fia.jpg

A 21. század legjobb filmjei közé választotta a Saul fiát a Guardian

A 12. helyre rangsorolták a 100-as listán.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 13.



A The Guardian összeállított egy listát, ami a 21. száza szerintük legjobb 100 filmjét tartalmazza.

Ekkora mezőnyből nem könnyű kiemelkedni, azonban

a Nemes Jeles László rendezte, Oscar-díjas Saul fiát a 12. helyre sorolták,

ami igen szép eredmény.

Olyan filmeket pipált le, mint például a Grand Budapest Hotel, A nagy szépség, a Távol a mennyországtól, A Wall Street farkasa vagy a Volver.

Az első helyen a Vérző olaj végzett, dobogós még a 12 év rabszolgaság és a Sráckor.

A listát egyébként Oscar-díjaktól függetlenül állították össze.

A filmről a megjelenésekor itt írtunk kritikát, itt pedig az előzetese látható:


KÖVESS MINKET:




hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x