2019. április 06.
Hadházy Ákos független képviselő félmillió aláírást gyűjtött össze azért, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, írja a 444. Az aláírásgyűjtő akció még tavaly ősszel indult, Hadházy most az újpalotai piacon prezentálta az eredményt szombaton.
A cél az, hogy az európai parlamenti választásig legyen meg az egymillió aláírás, és így jelezzék a kormány felé, hogy a társadalom egy jelentős része a csatlakozás mellett áll ki. A politikus szerint ehhez arra lenne szükség, „hogy az ellenzéki pártok teljesítsék korábbi ígéreteiket, és ne a saját, homályos célokért folyó gyűjtéseikre koncentráljanak”, írja a portál.
Az Európai Ügyészséghez már 22 tagország csatlakozott, a magyar kormány viszont deklarátlan nem akarja ezt.
2019. május 20.
Fa építőkockákat találtak a boncoláskor egy 27 évesen meghalt, értelmi fogyatékos férfi testében, Szekszárdon - számolt be az RTL Híradó. A férfi állandó gondozásra szorult, ezért az egyik helyi szociális otthonban élt. Még januárban nehéz légzésre kezdett panaszkodni és, mivel az állapota napokkal később sem javult, a szekszárdi kórházba szállították. Itt tüdőgyulladás gyanújával ápolták, de pár nappal később váratlanul meghalt.
A fa építőkockákat a boncoláskor találták meg, egyet a férfi nyelőcsövében, kettőt pedig a gyomrában. Azt egyelőre nem tudni, hogyan kerültek a játékok a férfi szervezetébe. A rendőrség most azt közölte, hogy gondatlanság miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen. A szakértők pedig arra is keresik a választ, hogy a férfi a lenyelt fakockák miatt halt-e meg.
Az RTL Híradó kereste az intézményt is, amelyben a férfi élt, de nyilatkozni nem akartak, azt ígérték írásban válaszolnak majd a kérdésekre.
2019. május 20.
A Budakörnyéki Járásbíróság vádemelési közleményéből derült ki, hogy április 5-én egy tóalmási emésztőgödörből került elő egy 2013 óta eltűntként keresett nő. Az erősen bomlásnak indult holttest mellett egy magzat combcsontja is volt. A rendőrség a holttest megtalálása után őrizetbe vette a most 23 éves Sz. B. Cs-t, aki elismerte, hogy megölte az anyját, O. S.-nét.
A bíróság közleménye szerint a nőnek több apától hét gyermeke született, 2001 óta testvére tóalmási házában élt gyermekeivel. Munkahelye soha nem volt, egy barátnője és egyik gyermekének apja támogatta őt.
A nő a hírek szerint gyermekeiről sem gondoskodott megfelelően és többször bántotta is őket.
Férjével kapcsolatuk megromlott, miután egyik lányát azzal gyanúsította meg, hogy a férfival szexuális kapcsolatba került. A lány mellkasát leforrázta, aki harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. A férj ezért elköltözött, és magával vitte közös gyermeküket is.
Később a nő összejött egy másik férfival, akivel összeköltöztek, majd közös gyermekük is született. Az élettárs is többször összeveszett a nővel annak agresszivitása miatt, így ő is elköltözött a közös gyermekükkel.
A nő nem tudta feldolgozni, hogy elhagyták, a vele maradt gyerekei előtt többször dührohamot kapott, a ház több ablakát kitörte, végül öngyilkossági szándékkal fagyállót ivott. Az életét a gyors orvosi ellátás mentette meg, viszont újra kellett tanulnia járni és beszélni. A gyanúsított és testvérei ezért hazaköltöztek, hogy a segítségére legyenek.
A nőt utoljára egyik lánya látta 2013. szeptember 7-én délután, ő jelentette az anya eltűnését a rendőrségén. Hat évvel később, idén április 5-én egy tetemkereső kutya találta meg egy romos ház emésztőjében.
2019. május 20.
Magyarország a sorozatos európai válságok után azt a következtetést vonta le, hogy meg kell őrizni az identitást, meg kell védeni a biztonságot és tovább kell erősíteni a versenyképességet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a ZalaZone zalaegerszegi járműipari tesztpálya első ütemének átadásán.
"Ez a három dolog a magyar észjárás szerint összefügg: az identitásunk és a határaink megvédéséhez hozzátartozik az európai életforma, az európai gazdasági modell és a világ legnagyobb belső, egységes piacának megőrzése is" - fejtette ki a kormányfő.
Hangsúlyozta azt is, hogy a pénzügyi és a migrációs válság, valamint a Brexit is arra figyelmeztet, hogy "ha nem figyelünk oda, ha nem választunk megfelelő vezetőket, ha nem hozunk jó döntéseket, ha nem teszünk bátor lépéseket, akkor Európa tartós hanyatlása is bekövetkezhet".
Reményei szerint az EP-választás után lesznek olyan vezetői a kontinensnek, akik meg akarják erősíteni a polgárok biztonságát, társadalmi-gazdasági helyzetét és Európa szuverenitását.
A kormány kutatás-fejlesztési politikájáról szólva elmondta: idén a költségvetés több mint 140 milliárd forinttal támogatta a hazai K+F-et és innovációt, jövőre pedig várhatóan 30-40 milliárd forinttal emelik az állami forrásokat. Szerinte ez jól mutatja az MTA-vita hátterét is: nem az a kérdés, mi legyen az akadémiával, hanem az, hogy mi legyen a magyar innovációval, kutatással. "Ha már több pénzt akarunk rá elkölteni (...), akkor nyilván szeretnénk jól és hatékonyan felhasználni" - jelentette ki.
A kormányfő sürgette továbbá, hogy Európa tartson lépést a versenytársakkal a digitális korszakba vezető úton, és őrizze meg "digitális szuverenitását".
Orbán Viktor egy rövid megjegyzés erejéig - a vendégeket köszöntve - kitért az osztrák belpolitikai válságra is, úgy fogalmazva:
"osztrák barátaink most nem jöttek, mert ott soron kívüli vadászidényt hirdettek meg".
Szavai szerint ez felhívja a figyelmet, hogy a politikai stabilitás milyen fontos egy ország életében.
2019. május 20.
A románok többsége úgy értékeli, hogy Magyarország elfogadhatatlan mértékben beavatkozik Románia belügyeibe, és azon ügyködik, hogy "így vagy úgy" ellenőrzése alá vonja Erdélyt - egyebek között ez derült ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet egy friss felméréséből, amelynek külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdésekről gyűjtött adatsorát hétfőn tették közzé.
A közvélemény-kutatást a Román Akadémia két éve alakult, főleg Oroszországgal és Magyarországgal foglalkozó Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratóriuma (LARICS) rendelte meg.
Az első állítással (Magyarország beavatkozik Románia belügyeibe) a megkérdezettek 58,2, míg a másodikkal (Magyarország ellenőrzése alá akarja vonni Erdélyt) 62,6 százalékuk értett egyet.
Az április 12. és május 3. között végzett felmérés adatsora szerint a megkérdezettek 64,4 százaléka egyetértett azzal, hogy "Oroszország jelentette és jelenti a legfőbb fenyegetést Románia biztonsága számára", és 59,2 százalékuk támogatná, hogy Románia növelje védelmi kiadásait.
A felmérésből az is kiderült:
a válaszadók Magyarországot tartják a legkevésbé "baráti" országnak Románia szomszédai közül.
A megkérdezettek 78,5 százaléka tartja a Moldovai Köztársaságot, 59 százalékuk Bulgáriát, 50 százalékuk Szerbiát, 40 százalékuk Ukrajnát és 27,1 százalékuk Magyarországot baráti országnak. Románia valamennyi szomszédjáról "inkább baráti" összkép alakult ki Magyarország kivételével:
a megkérdezettek 61,2 százaléka nem értett egyet azzal, hogy Magyarország barátja lenne Romániának.
