hirdetés

Ha nem jól döntünk, elveszíthetjük a szabadságjogainkat – Harari a koronavírus utáni világról

A világhírű történész szerint könnyen lehet, hogy a totális ellenőrzés a válság után is fennmarad, mert mindig lesz újabb veszély, amire hivatkozhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 25.


hirdetés

A világszerte népszerű izraeli történész, aki tavaly Budapesten a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást és mutatta be a 21 lecke a 21.századra című könyvét, a Financial Times-ban A világ a koronavírus után (The World after the Coronavirus) című cikkében a járvány okozta globális válságról azt írja,: a vihar elvonul,

az emberiség többsége túléli azt, de egy megváltozott világban kell majd élnie.

<>Ennek a megváltozott világnak az egyik okát abban látja Harari, hogy a rendkívüli helyzet miatt számos olyan sürgős intézkedést hoznak világszerte egyik pillanatról a másikra, amelyekhez normális körülmények között több éves átgondolt előkészítésre lenne szükség.

„Ez a válsághelyzetek sajátossága, felgyorsítják a történelmet”

– írja a történész, aki szerint ezáltal egész országok válnak óriási társadalmi kísérletek laboratóriumi alanyaivá. Harari attól tart, hogy ezek a sebtében meghozott intézkedések a válsághelyzet után is fennmaradhatnak, mert mindig lehet újabb veszélyeket találni.

hirdetés

Harari Kínát és saját hazáját, Izraelt hozza példának arra, hogy a járvány kapcsán meg lehet valósítani a lakosság teljes ellenőrzését.

Emlékeztet arra, hogy Kína rendelkezik a legtöbb tömegellenőrzési eszközzel, több százmillió arcfelismerő kamerával, de ellenőrzi az okostelefonokat is, amelyek révén nyomon tudják követni az egyes emberek kapcsolatait.

Izraelben pedig a közelmúltban engedélyezték, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki a vírusfertőzöttek követésére, amelyeket korábban terroristák ellenőrzésére tartottak fenn. Ennek kapcsán megemlíti, hogy

az 1948-as izraeli-arab háború idején hozott rendkívüli intézkedések ma is érvényben vannak, és ugyanígy a koronavírus-járvány elvonulása után egy „második hullámra” hivatkozva számos ország fenntartaná a szükségrendeleteket.

Ellenpéldát is hoz: Dél-Koreát, Tajvant és Szingapúrt, ahol ugyan használtak a fertőzöttek követésére bizonyos alkalmazásokat, de szerinte elsősorban a széles körű tesztekre és a korrekt módon tájékoztatott lakosság együttműködésére alapozták a járvány elleni küzdelmet.

Emberek milliárdjai nem azért mosnak ma kezet, mert félnek a „szappan-rendőrségtől”, hanem, mert tudják annak egészségőrző hatását – hangsúlyozza Harari.

A történész szerint lehetséges, hogy nemsokára minden ember olyan biometrikus karkötőt visel, amely folyamatosan méri testhőmérsékletét és pulzusát. Így az algoritmusok már azelőtt megállapíthatnák a betegséget, mielőtt a fertőzött maga észrevenné, és rögtön ki lehetne szűrni azokat is, akikkel érintkezésbe lépett. Ezzel a rendszerrel néhány nap alatt vége lehetne egy újabb járványnak.

Csakhogy ezzel Harari szerint legitimizálnának egy új, hátborzongató ellenőrző rendszert.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
bionikus-karral-iro-kisfiu-northfoto.jpg

Bionikus kar segítségével tanult meg újra írni az angol fiú, akinek mind a négy végtagját amputálták

A 11 éves Kyle agyhártyagyulladás miatt veszítette el a kezeit és lábait. Nagyon menő, Star Wars-os bionikus karjával alig pár hét alatt megtanult újra írni és rajzolni.
Fotó: Northfoto - Cheryl Vincent/SWNS.COM - szmo.hu
2020. június 01.


hirdetés

Szuperhősnek érzi magát az a 11 éves angol fiú, aki egy bionikus karral tanult meg bal kézzel írni, miután mind a négy végtagját amputálták.

Kyle Vincent még 2016-ban, 8 évesen kapott agyhártyagyulladást, amely olyan súlyos volt, hogy az orvosok akkor azt mondták, csak napjai lehetnek hátra. Mesterséges kómában tartották, amíg sürgősségi beavatkozásokat végeztek el rajta. A végtagjai feketére színeződtek, és kiderült, hogy már egyiket sem lehet megmenteni. Az alkarjait és a lábait is amputálták, de szerencsére felépült a súlyos betegségből, miután 38 hetet töltött kórházban.

A fiú idén januárban egy bionikus kart kapott, amellyel meg kellett tanulnia írni - ráadásul bal kézzel. A koronavírus-járvány alatt azon igyekezett, hogy minél könnyebben tudjon írni, hogy ne maradjon le a tanulnivalóval az iskolában.

Még édesanyját is meglepte, amikor alig pár nappal azután, hogy megkapta a bionikus kart, már ceruzát ragadott, és próbálkozott az írással.

hirdetés

"Nagyon büszke vagyok rá. Én el se tudom képzelni, hogy bal kézzel írjak, de nagyon lenyűgözött, hogy ő milyen gyorsan megtanulta. Mindig is gyorsan tanult, a gyerekek ugyanis ebben a korban nagyon könnyen alkalmazkodnak"

- mondta Cheryl Vincent.

Az anya elmondása szerint a fiú először szégyellte a bionikus kart osztálytársai előtt, ezért sosem vitte magával az iskolába, mert nem akart vele feltűnést kelteni. A járvány viszont lehetőséget adott neki, hogy otthon megbarátkozzon a szerkezettel. Anyja szerint Kyle már egyre magabiztosabban használja a műkart, már nemcsak írni, de rajzolni, sőt akár festeni is tud.

"Nagyon jó érzés, hogy tudok írni, még ha nem is szeretek házi feladatot csinálni. Szuperhősnek érzem magam a bionikus kar miatt"

- mondta Kyle.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
PIA23690-Exoplanet-Kepler1649c-20200415-scaled.jpg

Életre is alkalmas lehet a Földhöz legközelebbi exobolygó

Egy nemzetközi csillagász-csoport erősítette meg a Földhöz hasonló bolygó létezését, amely naprendszerünk legközelebbi csillaga, a Proxima Centauri körül forog.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 03.


hirdetés

A Proxima b., amelyről az Astronomy and Astrophysics című szaklapban jelent meg tanulmány, megállapította, hogy tömege a Föld 1,17-szerese, és mindössze 11,2 nap alatt kerüli meg csillagát – írta a Futurism.

Az exobolygót 2016-ban látták meg először a HARPS nevű spektrográf segítségével, amelyet az Európai Déli Obszervatórium chilei állomásának egyik teleszkópjára szereltek. Azóta sikerült ráélesíteniük ugyancsak Chiléből egy újgenerációs spektrográffal, az ESPRESSO-val, amely háromszor olyan pontos, mint a HARPS. A program vezetője, Francesco Pepe, a genfi egyetem csillagász professzora, egyben ő a tanulmány társszerzője is.

Bár a Proxima b. a csillagát egészen közelről kerüli meg, körülbelül ugyanannyi energiát kap tőle, mint a Föld a Naptól. És éppen emiatt tételezik fel a csillagászok, hogy életet találhatnak rajta. Tény viszont, hogy a Proxima Centauri óriási mennyiségű röntgensugárral bombázza a közelében lévő bolygókat. A Proxima b. például 400-szor nagyobb dózist kap, mint a Föld a Naptól.

„Vajon van-e a bolygónak olyan atmoszférája, ami megvédi ezektől a halálos sugaraktól?” – tetette fel a kérdést Christopje Lovis, az ESPRESSO egyik kutatója. Reményei szerint e spektrográf előkészületben lévő folytatása, a RISTRETTO segíthet a válaszadásban.

Arra azonban egyelőre ne számítsunk, hogy a Proxima b-re átköltözhetünk, mert a Proxima Centauri 4,2 fényévnyire van a Naptól. Ez pedig azt jelenti, hogy a mai rakéta-technológiával több ezer évig tartana, amíg eljutnánk oda.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mesterseges-intelligencia.jpg

Kirúg egy csomó újságírót a Microsoft, mesterséges intelligencia veszi át a helyüket

27 embert bocsátottak el a korszerűsítés miatt. Ez lenne a jövő?
A címkép illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. május 31.


hirdetés

Több mint két tucat újságírót rúgtak ki miután a Microsoft úgy döntött, hogy helyettesíteni tudja őket egy mesterséges intelligenciával (AI). Azoknak az újságíróknak, akik a Microsoft MSN felületét szerkesztették, és naponta több millió britet láttak el hírekkel, azt mondták, hogy nincs rájuk többé szükség. A gépiesítés ezt az ágazatot is elérte, úgy tűnik, a robotok is képesek elvégezni az újságírói feladatokat - írja a The Guardian.

Körülbelül 27, a PA Media (Sajtószövetség) által alkalmazott ember szembesült a ténnyel, hogy már csak egy hónapig van munkahelyük, miután a Microsoft úgy döntött, hogy befejezi az emberek munkáltatását ezen a területen. A cég szerint robotok is képesek a cikkírásra, szerkesztésre és korrektúrázásra, ez pedig elővetíti az automatikus frissítéseket is, ami az emberek gyorsabb informálását jelenti.

„Minden időmet azzal töltöttem, hogy a mesterséges intelligencia térhódításáról írjak és olvassak. Most pedig itt vagyok, az én helyemet is átveszi egy AI robot”

– nyilatkozta az újságíró csapat egyik tagja.

Szerinte kockázatos a szoftver által generált cikkek megjelentetése. Hiszen eddig tapasztalt újságírók gyártották a híreket, akik különös precizitással követték a szerkesztési irányelveket, amelyek például biztosították, hogy a fiatalkorúak ne találkozhassanak erőszakos tartalommal.

hirdetés

A hírek manuális koordinálása azt is garantálta többnyire, hogy a címek és a tartalmak megfelelő formátumban íródjanak, és az oldalon is átláthatóan jelenjenek meg, ideértve a politikai semlegességet, a hamis hírek kiszűrését, továbbá az érdekes, kiemelt hírek optimális elhelyezését.

A Microsoft ezen döntése várhatóan befolyásolni fogja világszerte a híroldalak szerkesztőségeit, ami kihívást fog jelenteni az újságírók számára, akik munkája így már szükségtelenné válhat.

„Mint minden vállalat, mi is rendszeresen folytatunk üzleti tevékenységet. Ennek eredményeként egyes helyeken növeljük a beruházásokat, máshol csökkentjük. A döntésünk nem a jelenlegi világjárványnak köszönhető” – mondta a Microsoft képviselője.

Számos másik technológiai vállalat is kísérletezik az újságírás terén alkalmazható mesterséges intelligenciákkal, többek között a Google is, habár széles körben nem elfogadott a gondolat, hogy automatizálják a hírszerkesztést.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oltas-vakcina-pxhere.jpg

Már embereken kezdik tesztelni az egyik koronavírus elleni vakcinát Oroszországban

Az orosz hadsereg ötven önkéntes katonán próbálja majd ki a Covid-19 betegség elleni szérumot.
MTI, illusztráció: PxHere - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Ötven önkéntes katona, köztük öt nő bevonásával megkezdi a koronavírus okozta Covid-19 betegség elleni vakcina klinikai tesztelését az orosz hadsereg - közölte kedden a védelmi minisztérium.

Az oltóanyag kidolgozásában a tárca 48. központi kutatóintézetének szakemberei vettek részt. Szerdán a hivatalos tájékoztatás szerint

megkezdődik az önkéntesek első csoportjának kivizsgálása és a kísérletre való felkészítése.

Május 22-én vált ismertté, hogy a Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet (NICEM) munkatársai elsőként és nem hivatalosan önmagukon próbálták ki az ott kifejlesztett vektorvakcinát. A központ igazgatója, Alekszandr Gincburg akadémikus sikeresnek nevezte a kísérletet, az oltások nem jártak káros mellékhatással.

hirdetés

Szergej Sojgu védelmi miniszter május 26-án azt ígérte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy a katonák július végéig befejezik az általuk fejlesztett vakcina klinikai kísérleteit. Azt, hogy ilyen kutatás folyik, április 7-én Igor Kirillov altábornagy, a sugárzás, vegy- és biológiai védelmi csapatok parancsnoka jelentette be.

A szérum kifejlesztésében a 48. katonai kutatóintézet, amely korábban az ebola, a MERS és az influenza ellen is dolgozott ki oltóanyagot, együttműködött a NICEM-mel.

Tatyjana Golikova orosz miniszterelnök-helyettes május 20-án a parlament felsőházában bejelentette, hogy Oroszországban 47-féle Covid-19-vakcina kidolgozása folyik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!