hirdetés

Ha nem jól döntünk, elveszíthetjük a szabadságjogainkat – Harari a koronavírus utáni világról

A világhírű történész szerint könnyen lehet, hogy a totális ellenőrzés a válság után is fennmarad, mert mindig lesz újabb veszély, amire hivatkozhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 25.


hirdetés

A világszerte népszerű izraeli történész, aki tavaly Budapesten a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást és mutatta be a 21 lecke a 21.századra című könyvét, a Financial Times-ban A világ a koronavírus után (The World after the Coronavirus) című cikkében a járvány okozta globális válságról azt írja,: a vihar elvonul,

az emberiség többsége túléli azt, de egy megváltozott világban kell majd élnie.

<>Ennek a megváltozott világnak az egyik okát abban látja Harari, hogy a rendkívüli helyzet miatt számos olyan sürgős intézkedést hoznak világszerte egyik pillanatról a másikra, amelyekhez normális körülmények között több éves átgondolt előkészítésre lenne szükség.

„Ez a válsághelyzetek sajátossága, felgyorsítják a történelmet”

– írja a történész, aki szerint ezáltal egész országok válnak óriási társadalmi kísérletek laboratóriumi alanyaivá. Harari attól tart, hogy ezek a sebtében meghozott intézkedések a válsághelyzet után is fennmaradhatnak, mert mindig lehet újabb veszélyeket találni.

hirdetés

Harari Kínát és saját hazáját, Izraelt hozza példának arra, hogy a járvány kapcsán meg lehet valósítani a lakosság teljes ellenőrzését.

Emlékeztet arra, hogy Kína rendelkezik a legtöbb tömegellenőrzési eszközzel, több százmillió arcfelismerő kamerával, de ellenőrzi az okostelefonokat is, amelyek révén nyomon tudják követni az egyes emberek kapcsolatait.

Izraelben pedig a közelmúltban engedélyezték, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki a vírusfertőzöttek követésére, amelyeket korábban terroristák ellenőrzésére tartottak fenn. Ennek kapcsán megemlíti, hogy

az 1948-as izraeli-arab háború idején hozott rendkívüli intézkedések ma is érvényben vannak, és ugyanígy a koronavírus-járvány elvonulása után egy „második hullámra” hivatkozva számos ország fenntartaná a szükségrendeleteket.

Ellenpéldát is hoz: Dél-Koreát, Tajvant és Szingapúrt, ahol ugyan használtak a fertőzöttek követésére bizonyos alkalmazásokat, de szerinte elsősorban a széles körű tesztekre és a korrekt módon tájékoztatott lakosság együttműködésére alapozták a járvány elleni küzdelmet.

Emberek milliárdjai nem azért mosnak ma kezet, mert félnek a „szappan-rendőrségtől”, hanem, mert tudják annak egészségőrző hatását – hangsúlyozza Harari.

A történész szerint lehetséges, hogy nemsokára minden ember olyan biometrikus karkötőt visel, amely folyamatosan méri testhőmérsékletét és pulzusát. Így az algoritmusok már azelőtt megállapíthatnák a betegséget, mielőtt a fertőzött maga észrevenné, és rögtön ki lehetne szűrni azokat is, akikkel érintkezésbe lépett. Ezzel a rendszerrel néhány nap alatt vége lehetne egy újabb járványnak.

Csakhogy ezzel Harari szerint legitimizálnának egy új, hátborzongató ellenőrző rendszert.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
virgingalactic_szuperszonikus_repulogep.jpg

A hangsebesség háromszorosával repülő szuperszonikus utasszállítót fejleszt a Virgin Galactic

Ezzel négyszer olyan gyors lesz a gép, mint a legtöbb mai utasszállító.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

Nemcsak a világűrt akarja meghódítani a Virgin Galactic: az űrturizmusra szakosodott vállalat a földi utasszállítást is forradalmasítaná, írja a CNN. Richard Bransom cége elképesztően gyors szuperszonikus repülőgépet fejleszt.

A Rolls-Royce hajtóművekkel felszerelt sugárhajtású gép sebessége a tervek szerint eléri a Mach 3-at, vagyis a hangsebesség háromszorosával halad majd. Ez nagyjából négyszerese egy átlagos utasszállító sebességének.

Az első látványtervek szerint a repülőgép kísértetiesen hasonlít majd a 17 évvel ezelőtt nyugdíjazott Concorde-okhoz: a szárnyszerkezet és az orr is a francia-brit gépet idézi. Igaz, a Concorde csak a hangsebesség kétszeresével volt képes repülni az ugyancsak a Rolls-Royce által fejlesztett hajtóművekkel.

Az űrvállalat vezetője szerint koncepciójuk "ötvözi a biztonságos és megbízható utazást egy páratlan vásárlói élménnyel."

A Virgin Galactic új repülője jóval kisebb is lesz elődjénél: 9-19 ember tud helyet foglalni a fedélzetén. A repülési magasság meghaladja majd a 18 kilométert, vagyis közel kétszer olyan magasan repül majd, mint a legtöbb kereskedelmi járat. De még így is jócskán elmarad a világűr határának tartott Kármán-vonaltól, ami a földfelszíntől számítva 100 kilométeres magasságban húzódik.

hirdetés

Nem a Virgin Galactic az egyetlen, mely sugárhajtású utasszállítót fejleszt, bár a két legismertebb versenytárs gépei meg sem közelítik az egyelőre név nélküli Virgin-projekt végsebességét. A denveri Boom Supersonic prototípusának próbarepülései jövőre kezdődhetnek meg a maximális Mach 2.2 sebességgel, míg a szintén amerikai AS2 fejlesztése ennél valamivel lassabb (Mach 1.4) lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
41793468182_2f334dbd33_b.jpg

Gigaprofitot ért el az Amazon, a Facebook és az Apple a koronavírus-járvány idején

Egyetlen nap alatt annyival nőtt az Apple értéke, mint amennyit a teljes ExxonMobil ér.
Fotó: Flickr - Anthony Quintano - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

A világ legnagyobb tech cégei alapvetően átalakítják mindazt, amit az üzleti életről eddig tudtunk. Gyorsabban és nagyobbra nőnek, mint bármelyik vállalat korábban. Az elemzők pedig csak kapkodják a fejüket.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a 21. század aranya az adat.

Azok a cégek, amelyek a legtöbb adat birtokába jutnak, döntő befolyásra tesznek szert százmilliók élete felett, nagyobb hatalmat kapnak, mint sok kormány, és hihetetlen pénzeket keresnek.

A fölényük könnyen behozhatatlanná válhat.

Nem véletlenül kezdett az Egyesült Államok kongresszusa vizsgálatba a négy technológiai gigacég: az Amazon, az Apple, a Google (Alphabet) és a Facebook ellen.

hirdetés

Amikor a múlt hónapban meghallgatták a cégek élén álló négy vezetőt, nem úgy tűnt, mintha egy pillanatra is zavarba jöttek volna. Jeff Bezos, Tim Cook, Sundar Pichai és Mark Zuckerberg számára szinte korlátlan források állnak rendelkezésre, és cégeik vagyona szédítő ütemben nő.

A Concorde Alapkezelő blogja számolt be róla nemrég, hogy

az Apple kiváló gyorsjelentésének hírére július 31-én, egyetlen kereskedési napon 10,47 százalékkal nőtt a cég árfolyama. Ez 173 milliárd dollárt jelent. Annyit, amennyit az ExxonMobil ma ér, pedig alig kilenc éve még ez az olajcég volt a világ legértékesebb vállalata.

Ma a tőzsdei cégek között az Apple áll az élen, a piaci kapitalizációja 1.821 milliárd dollár. És jelenleg már négy ezermilliárdos technológiai cég van: az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Google. Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy ehhez a négyeshez nemsokára a Facebook is csatlakozik majd. A koronavírusjárvány egyáltalán nem ingatta meg a technológiai óriásokat.

Egyetlen nappal a négy gigacég vezetőinek kongresszusi meghallgatása után arról számoltak be, hogy az elmúlt negyedévben együttesen 28,6 milliárd profitra tettek szert, miközben az Egyesült Államok gazdasága történetének egyik legsúlyosabb visszaesését éli át.

A kereskedelmi minisztérium adatai szerint 2020. második negyedévében az amerikai GDP 9,5%-kal csökkent, miközben az Amazon az egy évvel ezelőttihez képest 40%-kal növelte eladásait és megduplázta profitját, miként a Facebook is. Az Apple annak ellenére jutott 11,25 milliárd dolláros haszonhoz, hogy a pandémia miatt világszerte sok boltját kényszerült bezárni. Még a Google-t birtokló Alphabet járt a legrosszabbul a hirdetések 10%-os csökkenésével, de a vártnál így is jobban teljesített.

A négy cég tőzsdei részvényeinek értéke március óta átlagosan 35%-kal nőtt, szemben az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvénymozgását figyelő S&P Index 10%-ával.

Tehát a vásárlási kedv lanyhulása jóval kevésbé érintette őket, mint a gazdaság más szektorait – állapítja meg a New York Times.

A kontraszt nagy mértékben azzal magyarázható, hogy e technológiai gigacégek az üzleti élet egy különleges szegmensében harcoltak ki maguknak monopolhelyzetet, és a világjárvány is nekik kedvezett.

A karantén óriási mértékben megnövelne az on-line vásárlást, amelyben az Amazon világelső, ráadásul számos cég az ő felhőjükön keresztül kényszerült termékei árusítására. Az Amazonnak 2020 második negyedévében 88,9 milliárdos forgalma volt, és profitját úgy duplázta meg 5 milliárdra, hogy még számos kapacitás-növelő beruházása is volt.

„A Covid-19 valóságos növekedési hormont injekciózott az Amazonba”

– állapította meg Tom Forte pénzügyi elemző.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Megvan, hogy hasznosítsák a rengeteg maszkot, ami szennyezi a környezetet – üzemanyag lesz belőlük

Indiai tudósok jöttek rá, hogy lehet egy régebb óta ismert eljárással lebontani, és folyékony bioüzemanyaggá alakítani a polipropilén-alapú védőfelszereléseket.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 11.


hirdetés

A koronavírusjárvány egyik kellemetlen mellékhatása a sok közül, hogy iszonyatosan sok hulladékot termelünk csak a szájmaszkokból. Persze nem a mosható textilmaszkokkal van probléma, hanem az egyszer használatos, eldobható, műanyag alapú maszkokkal.

Most indiai kutatók arra jöttek rá, hogy ezekből a védőfelszerelésekből megújuló, folyékony bioüzemanyagot lehet gyártani. A The University of Petroleum and Energy Studies tudósai cikkét a Biofuelsben mutatták be, amit a Phys.org szemlézett, és a hvg.hu talált rá.

A maszkok általában polipropilénből készülnek, amelyek sok hányattatás után a tengerekben, óceánokban kötnek ki. Nem újdonság, amit alkalmaznak, csak erre a problémára még senkinek nem jutott eszébe a pirolízis. Ami egy olyan eljárás, amelynek során az alapanyagból folyékony üzemanyag lesz. Lényegében tiszta kémia: 300 és 400 fok között bontják le a műanyagot, oxigénmentes eljárással. Ráadásul a pirolízis légszennyező hatása kisebb, mint a hulladékégetésé.

Bhawna Yadav, a tanulmány társszerzője szerint

ez az egyik legfenntarthatóbb módszer az újrahasznosításra, a jó minőségű olaj pedig biológiai úton lebomlik.

hirdetés

A tudósok szerint két legyet ütnek egy csapásra, hiszen nem csak a szennyezést csökkentik, de környezetbarátabb energiát is előállítanak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
cadillac_lyriq.jpg

A Cadillac előrukkolt első elektromos autójával, amely a Tesla-kocsik kihívója lehet

Két év múlva érkezhet a Lyriq, amely az önvezető funkción kívül a kocsi képes lesz saját maga beparkolni a kiválasztott helyre.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 07.


hirdetés

Az ára még nem ismert, de a tervek szerint úgyis csak 2022-ben kerül forgalomba a Cadillac most bemutatott első elektromos autója, írja a Mashable. A Lyriq csütörtökön bemutatott példánya ugyan csak egy "show car", de a General Motors közleménye szerint a kereskedelmi forgalomba kerülő változat 80-85 százalékban megegyezik majd a koncepcióautóval.

A detroiti székhelyű autógyártó egyelőre nem hozta nyilvánosságra a villanyautó teljes specifikációját, de az már most kiderült, hogy a 100 kWh-os, maximum 150 kW-os teljesítménnyel tölthető akkumulátor nagyjából 480 kilométeres hatótávot biztosít a SUV-nak.

A kocsi további érdekessége a szinte teljes műszerfalon végighúzódó 33 colos, részben érintéssel működő kijelző.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!