hirdetés

Ha nem jól döntünk, elveszíthetjük a szabadságjogainkat – Harari a koronavírus utáni világról

A világhírű történész szerint könnyen lehet, hogy a totális ellenőrzés a válság után is fennmarad, mert mindig lesz újabb veszély, amire hivatkozhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 25.


hirdetés

A világszerte népszerű izraeli történész, aki tavaly Budapesten a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást és mutatta be a 21 lecke a 21.századra című könyvét, a Financial Times-ban A világ a koronavírus után (The World after the Coronavirus) című cikkében a járvány okozta globális válságról azt írja,: a vihar elvonul,

az emberiség többsége túléli azt, de egy megváltozott világban kell majd élnie.

<>Ennek a megváltozott világnak az egyik okát abban látja Harari, hogy a rendkívüli helyzet miatt számos olyan sürgős intézkedést hoznak világszerte egyik pillanatról a másikra, amelyekhez normális körülmények között több éves átgondolt előkészítésre lenne szükség.

„Ez a válsághelyzetek sajátossága, felgyorsítják a történelmet”

– írja a történész, aki szerint ezáltal egész országok válnak óriási társadalmi kísérletek laboratóriumi alanyaivá. Harari attól tart, hogy ezek a sebtében meghozott intézkedések a válsághelyzet után is fennmaradhatnak, mert mindig lehet újabb veszélyeket találni.

hirdetés

Harari Kínát és saját hazáját, Izraelt hozza példának arra, hogy a járvány kapcsán meg lehet valósítani a lakosság teljes ellenőrzését.

Emlékeztet arra, hogy Kína rendelkezik a legtöbb tömegellenőrzési eszközzel, több százmillió arcfelismerő kamerával, de ellenőrzi az okostelefonokat is, amelyek révén nyomon tudják követni az egyes emberek kapcsolatait.

Izraelben pedig a közelmúltban engedélyezték, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki a vírusfertőzöttek követésére, amelyeket korábban terroristák ellenőrzésére tartottak fenn. Ennek kapcsán megemlíti, hogy

az 1948-as izraeli-arab háború idején hozott rendkívüli intézkedések ma is érvényben vannak, és ugyanígy a koronavírus-járvány elvonulása után egy „második hullámra” hivatkozva számos ország fenntartaná a szükségrendeleteket.

Ellenpéldát is hoz: Dél-Koreát, Tajvant és Szingapúrt, ahol ugyan használtak a fertőzöttek követésére bizonyos alkalmazásokat, de szerinte elsősorban a széles körű tesztekre és a korrekt módon tájékoztatott lakosság együttműködésére alapozták a járvány elleni küzdelmet.

Emberek milliárdjai nem azért mosnak ma kezet, mert félnek a „szappan-rendőrségtől”, hanem, mert tudják annak egészségőrző hatását – hangsúlyozza Harari.

A történész szerint lehetséges, hogy nemsokára minden ember olyan biometrikus karkötőt visel, amely folyamatosan méri testhőmérsékletét és pulzusát. Így az algoritmusok már azelőtt megállapíthatnák a betegséget, mielőtt a fertőzött maga észrevenné, és rögtön ki lehetne szűrni azokat is, akikkel érintkezésbe lépett. Ezzel a rendszerrel néhány nap alatt vége lehetne egy újabb járványnak.

Csakhogy ezzel Harari szerint legitimizálnának egy új, hátborzongató ellenőrző rendszert.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

18 hónapig is eltarthat és mindent megváltoztathat a koronavírus-járvány

Amíg nincs védőoltás, marad a rendszeres karantén - írja a Massachusetts Institute of Technology (MIT) folyóiratának főszerkesztője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Gideon Lichfield a Technology Review-ban azt írja, az élet nagyon sok területén mély nyomokat hagy majd a mostani járvány. Ha egyszer véget ér, akkor is másképpen fogunk majd dolgozni, másképp járunk bevásárolni, sportolni, mások lesznek a társasági érintkezés szabályai.

Mindenekelőtt azonban fel kell adnunk azt az illúziót, hogy a koronavírus fenyegetése hamar meg fog szűnni. Mindaddig, amíg nem sikerül kifejleszteni ellene a védőoltást, illetve nem kapják meg annyian a Covid-19-et, hogy ez a többieket megvédje, számíthatunk arra, hogy időről időre karanténba kell vonulnunk. Ez akár 18 hónapig is eltarthat

- írja Lichfield.

Mire pedig elkészül a védőoltás ellene, már a következő világjárvány elleni védekezésre kell gondolnunk, mert nagyon valószínű, hogy azt sem ússzuk meg.

A szerző idézi a londoni Imperial College jelentését, amely azt javasolja, hogy a védőoltás kifejlesztéséig minden alkalommal, amikor az intenzív osztályokon emelkedni kezd a betegek száma, a legszigorúbb közösségi távoltartási intézkedéseket vezessék be, és csak akkor enyhítsenek rajtuk, ha az új betegek száma csökkenést mutat. Például, ha egy országban egy hét alatt 100-nál több új beteget dianosztizálnak, akkor újra be kell majd zárni minden iskolát, és a tilalmat csak akkor szabad feloldani, ha ez a szám heti 50 alá süllyed.

hirdetés

Lichfield elismeri, hogy másfél év így élve nagyon hosszúnak tűnhet, de a kutatások szerint az egész lakosságra vonatkozó közösségi távolságtartás nélkül a járvány sokkal súlyosabb formában jelentkezne, akár a nyolcszorosa is lehetne a betegek száma annál, mint amit az egészségügyi rendszer képes ellátni.

Ha most csak öt hónapig tartanánk fenn a korlátozásokat, annak az lenne az eredménye, hogy a járvány legközelebb télen érné el a csúcspontját, amikor az egészségügyi intézmények amúgy is túlterheltek.

„Rövid távon mindez rendkívüli károkat okoz a vállalkozások többségének, gondoljunk csak az éttermekre, kávéházakra, edzőtermekre, szállodákra, színházakra, mozikra, üzletközpontokra, múzeumokra, művészekre, sportolókra, de az utazási irodákra, a kongresszusok szervezőire, a tömegközlekedésre, és a magániskolákra is. Nem is beszélve arról a stresszről, amely a szülőkre vár, akiknek rá kell venniük gyermekeiket, hogy otthon tanuljanak, vagy azokra, akiknek idős családtagokról kell gondoskodniuk úgy, hogy közben ne tegyék ki őket a fertőzésnek." - írja Lichfield.

Valószínűleg sok cég tönkremegy, ugyanakkor szerinte lesznek olyanok is, akik alkalmazkodnak majd az új világhoz.

Újra fellendülhet a helyi termelés és lehetnek kompromisszumos megoldások a közösségi élet fenntartására is.

Például a mozikban fele annyi ülőhely lesz, a tanácskozásokat olyan nagyobb termekben tartják, ahol az emberek egymástól távolabb lehetnek, az edzőtermek azonos időpontra kevesebb előjegyzést fogadnak el.

A szerző szerint ki fognak alakulni a biztonságos közösségi élet kifinomultabb módszerei, amelynek jeleit már most láthatjuk. Izrael például már jelenleg is a mobilok helymeghatározási adatait használja a vírushordozók nyomonkövetéséhez. Elképzelhető, hogy a jövőben ahhoz, hogy valaki felszállhasson egy repülőre, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy őt is nyomon kövessék. De ugyanezt kérhetik majd plázákban vagy hivatali épületekben is, hogy a lehető leghamarabb megtalálhassák a fertőzöttek kontaktjait.

Mindenütt felállíthatnak láz-szkennereket is. „Az éjszakai bárokban, ahol eddig a nagykorúságot kellett bizonyítani, lehet, hogy ezentúl arról kérnek majd igazolást, hogy van friss teszteredményünk, vagy megkaptuk a legújabb vírus elleni oltást.

Lichfield szerint ez a fajta ellenőrzés alacsony ár lesz azért cserébe, hogy hús-vér emberekkel találkozhassunk.

A Technology Review főszerkesztője szerint egy ilyen világ legnagyobb vesztesei a szegények, a hajléktalanok, a menekültek, a börtönviseltek lehetnek, akik még inkább kitaszítottnak érezhetik magukat.

És rejtett diszkriminációhoz vezethet az is, ha mesterséges intelligenciák algoritmusai határozzák meg majd az egyes emberek megbetegedésének kockázatát. Ilyesmi már meg is történt, amikor kiderült, hogy egy amerikai egészségbiztosítók által alkalmazott algoritmus a fehéreknek kedvezett.

„A világ már sokszor megváltozott, és újra változik. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogy új módon éljünk, dolgozzunk és teremtsünk kapcsolatokat. Mint minden változás során, lesznek, akik többet veszítenek, mint mások, és lesznek olyanok, akik máris túl sokat veszítettek. De legalább reménykedhetünk, hogy e válság mélysége végre rákényszeríti az országokat, hogy orvosolják azokat a nyilvánvaló társadalmi igazságtalanságokat, amelyek annyira sebezhetővé teszik lakosságaik széles rétegeit” – írja Gideon Lichfield.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
49565158953_6fb79f1c01_b.jpg

A koronavírust tekinthetjük figyelmeztető főpróbának – beszélgetés dr. Földvári Gábor parazitológussal

A kutató szerint a jövőben egyre gyakrabban válthatnak gazdát a kórokozók. Magyar tudósok kidolgoztak egy módszert a baj előrejelzésére.
Szöveg:Göbölyös N. László - Fotó:Flickr - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

A világjárványokat okozó vírusok és egyéb kórokozók azonosítása és az ellenük való eredményes védekezésre való felkészülés megalapozása elsőrendű feladata ma a tudományos életnek. Ezt a célt szolgálja egy új magyar módszer, a DAMA-protokoll is, amelyet nemzetközi együttműködő partnerekkel az Ökológiai Kutatóközpont dolgozott ki és terjesztett a kormány elé. A módszer azon a felismerésen alapul, hogy megváltozott a kórokozók viselkedése - magyarázza dr.Földvári Gábor parazitológus, az Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

- A korábbi klasszikus nézet szerint a kórokozók csak egy szűk gazdakörön belül tudnak élősködni, és egyre nehezebben tudnak gazdát váltani. Az utóbbi évtizedben ennek éppen az ellenkezőjét figyelték meg mind a parazitológusok, mind a mikrobiológusok, köztük sajnos éppen a koronavírus esetében.

Most már nem kivételnek, hanem szabályszerűnek tűnik az, hogy a korábbi gazda-parazita kapcsolat felbomlik, és új gazdákon figyeljük meg a már ismert kórokozókat, de akár új kórokozók is létrejöhetnek ily módon.

Ezt szemléletváltást nevezik „Stockholm-paradigmának”. Ez az alapja annak az elméletnek, amely szerint a kórokozók eleve rendelkeznek a gazda-váltást elősegítő biológiai tulajdonságokkal. Ezt figyelhetjük meg mind a külső, vagy belső élősködőknél, például a bélférgeknél, de vírusoknál, baktériumoknál is. Ezek a gazdaváltások a jövőben a mindennapi élet részei lesznek.

- Ehhez hozzájárult a globalizáció is?

hirdetés

- Igen, a klímaváltozás, a globalizáció – ezen belül a repülőforgalom, az áruszállítás nagyon nagy mértékű megnövekedése – és az urbanizáció mind erősen érezteti a hatását. Ebből következik, hogy a kórokozók környezete is állandó változásban van.

Mit csinál egy élőlény, ha környezete változik? Kipusztul, vándorol, vagy alkalmazkodik hozzá.

Ha kipusztul, nincs vele dolgunk. Ha elvándorol, nagy gondok vannak, mert egy kórokozó új földrajzi régióba kerülve olyan új gazdákkal fog találkozni, embereket is beleértve, akiknek nincsen még védettsége, evolúciós léptékben mérve nincs egyensúly az immunrendszer és a kórokozó között. A harmadik eset, amikor alkalmazkodik: egy nagyvárosban az élőállat piacon az ember olyan vadállatokkal kerül kontaktusba, amelyekkel eddig nagy tömegekben nem találkozott és innen kirobbanhat egy járvány. A kórokozóknak van tehát egy olyan biológiai fegyvertára, amely képessé teszi őket különösebb mutációs változások nélkül is, hogy átmenjenek egyik gazdáról a másikra, illetve, hogy meg tudjanak telepedni új földrajzi területeken. Mit lehet ez ellen tenni? Éppen ezt célozza a DAMA-protokoll:

találjuk meg a kórokozókat, mielőtt ők megtalálnak minket.

- Miért pont DAMA a protokoll neve?

- Ez egy angol mozaikszó: dokumentáció (documentation), értékelés (assessment), megfigyelés (monitoring), cselekvés (action).

- Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?

- A dokumentáció azt jelenti, hogy ha már tisztában vagyunk azzal, hogy bárhol, bármikor felbukkanhatnak kórokozók, nagyon célzottan, megfelelő helyeken és megfelelő gazdákban meg kell próbálnunk felkutatni és regisztrálni őket. Nyilván nem lehet a világ minden emberében, állatában vagy területén figyelemmel kísérni a kórokozókat, de vannak hangsúlyos, járványtani szempontokat figyelembe vevő fontos területek és gazdák.

Ilyen lehet a természetes és a városi élőhelyek találkozása.

Például egy városi park, ahol nagyon könnyen összefonódik a járványtani kör: találkozik egy ember, egy gerinces gazda és annak parazitája. Gondoljunk a kullancsok által terjesztett kórokozókra. Ugyanilyen kiemelt hely a mezőgazdasági és természetes területek találkozása: bejárnak a vaddisznók, szarvasok, rágcsálók egy olyan területre, ahol van haszonállat-tartás.

A következő pont a felmérés, értékelés. Rengeteg mikróbát, vírust, baktériumot fogunk találni a munkánk során, nagyon fontos, hogy ezeket osztályozzuk az orvosi gyakorlathoz hasonlóan triázs alapon, azaz fontossági sorrendben, aszerint, hogy okozott-e már betegséget – így vagyunk a koronavírussal, amit denevérekben találtunk – ha pedig olyan mikróbát találunk, ami tudomásunk szerint még nem okozott megbetegedést, azt archíváljuk egy laboratóriumi mélyhűtőbe, hogy később, ha szükséges, vissza lehessen hozzá nyúlni.

Ha már tudjuk, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek vélhetően problémát okoznak, akkor azokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk. Ha például egy városi parkban megtaláltunk egy fontos kórokozót, innentől kezdve minden évben, vagy akár minden hónapban vissza kell menni oda célzottan monitorozni, hogy felbukkan-e, jelen van-e ez a megfigyelt kórokozó. Ez viszonylag költségigényes része a DAMA-protokollnak, viszont elengedhetetlen. Ezzel tudjuk igazán elejét venni annak, hogy valami váratlan felbukkanjon, és minél több kiemelt fontosságú kórokozót figyelünk, annál kevesebb meglepetés tud bennünket érni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Ártalmasak lehetnek az erős dohányosokból kiáramló részecskék, amiket belélegzünk

Kiderült, hogy még olyan helyeken sem lehetünk biztonságban, ahol megtiltották a dohányzást, és ennek a koronavírus-járványban is lehet jelentősége.
fotó: Flickr - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

A koronavírusnak több férfi halálos áldozata van, mint nő, és a kutatók szerint ennek az egyik oka, hogy a férfiaknál gyakoribb a dohányzás. Mivel a vírus a tüdőt támadja meg, az eleve roncsolt tüdőszövet kevésbé képes ellenállni a fertőzésnek, könnyebben alakul ki tüdőgyulladás és a betegség következményei is súlyosabbak lehetnek.

Ebből a szempontból is érdekes lehet a New Scientist egyik új cikke, amely szerint

bizonyos vegyi anyagok részecskéi kiáramlanak a dohányosokból, és azokat azok is belélegzik, akik egyébként nem dohányoznak, csak például egy dohányossal élnek együtt. Ezt nevezik „harmadkézből való dohányzásnak”.

A jelenség nyomait megtalálták olyan belső terekben, ahol korábban rá lehetett gyújtani. A cigarettafüst maradványai rátapadtak a felületekre, majd visszakerültek a levegőbe.

Drew Gentner, a Yale egyetem kutatója és kollégái négy napon át mérték egy németországi, 1300 négyzetméter alapterületű nemdohányzó mozi levegőjét, miután előzőleg kiszellőztettek. Németországban 2007-2008-ban valamennyi tartományban elrendelték a dohányzási tilalmat hivatalokban és nyilvános helyeken, tehát több mint egy évtizede nem gyújthattak rá a kísérlet színhelyén. Mégis dohányvegyületek szemcséit fedezték fel a levegőben nem sokkal azután, hogy a közönség megérkezett.

hirdetés

A szennyező anyagok mértéke egy idő után csökkent, mivel leülepedtek a különböző felületekre, de nem tűntek el teljesen a levegőből. A részecskék vélhetően azoknak a testén és ruháján kerültek be a moziba, akik előzőleg dohányoztak, vagy pedig dohányosok közelében tartózkodtak – állapította meg Gentner.

Nagyobb szemcsék kerültek a levegőbe este, a 16 éven felülieknek szóló filmek vetítésekor, mint a „családi” mozielőadások során.

A nézőket egy óra alatt akkora dohányszennyezés érte, mintha valaki egy 10 cigarettát elszívó ember mellett ült volna.

A kutatók összesen 35, a dohány által tartalmazott vegyi anyagot észleltek, köztük rákkeltő benzolt, formaldehidet és akroleint.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
teszt-1.jpg

Olyan szuperteszt készül, amely megmutatja, hogy elkaptuk-e valaha a koronavírust

Ezzel kiszűrhető lesz majd, hogy a népesség milyen arányban esett át a fertőzésen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

Új tudományos szenzációról számolt be a múlt héten a Science. A cikkben arról írnak, hogy

egy kutatócsoportnak sikerült a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására alkalmas antitest-tesztet kifejlesztenie.

A jelenleg használatos más tesztek a vírus jelenlétét tudják kimutatni, azaz azt, hogy éppen fertőzött-e a vizsgált személy.

Az új fejlesztésű teszt viszont arra képes, hogy kimutassa, volt-e valaha fertőzött az egyén a most járványt okozó koronavírussal. Így kiszűrhető lesz majd, hogy a népesség milyen arányban esett át a fertőzésen.

Ez a jövő szempontjából fontos információ, megmutatja, mennyire terjedt el a betegség, mire kell felkészülni a jövőben.

hirdetés

Ezen kívül gazdasági haszna is van, mert aki már átesett a fertőzésen, és immunitás alakult ki, azok visszatérhetnek a normális életbe, a munkába, tanulásba. Feltéve, ha valóban ellenállóvá válik egyszeri fertőzéstől a beteg. Erre még nincsenek pontos adatok, de az eddig ismert, más koronavírus-fajokból arra következtetnek, hogy például aki már fertőződött velük, annak annyi immunitása kialakulhatott, hogy a következő fertőzést már enyhébb tünetekkel vészeli át.

A SARS-on átesetteknél például volt akinek akár tíz évvel később is volt még antitest a szervezetében. A MERS-t kevesen kapták el, de aki meggyógyult belőle, annak két évig volt kimutatható az antitest. A tudósok úgy vélik, hogy ezek alapján feltételezhető, hogy minél súlyosabb egy fertőzés, annál erősebb az immunreakció.

Forrás: 444.hu

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!