hirdetés
Kép-203.jpg

Ha nem akarsz tömegben nyomorogni a Normafánál, állj meg félúton a Kis-Sváb-hegyen

Ugyanúgy kikapcsol, csak kisebb. Távolról még hallod Buda hangjait és egy tanösvényen is végigmehetsz. Mindez pár megállónyira a Széll Kálmán tértől, vagy egy nagyobb sétára Városmajortól.
Malinovszki András; fotó: Novák Lívia - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Egészen biztosan kevesebben ismerik a XII. kerület egyik ékkövének számító Kis-Sváb-hegyet, mint akár "nagytestvérét", a jelző nélkülit vagy épp az örök kedvenc Normafát. Még úgy is igaz lehet ez, ha az idősebb generáció kedvéért hozzáteszem, hogy amiről beszélünk, azonos a régen Martinovics-hegynek hívott természeti területtel.

Mielőtt azonban röviden bemutatnám, egy egészen kurta nyelvi kitérőt kell tennünk. Nem véletlenül írtam kötőjelekkel a bemutatandó sétálóhelyet. Beszélhetnék a Kissvábhegyről is, így, egyben: akkor azonban Budapest 12. kerületének egyik városrészét járnánk be, a hozzátartozó utcákkal, házakkal együtt. Én azonban a Budai-hegység egyik magaslatáról szeretnék beszélni, aminek beépítetlen része természetvédelmi terület.

A Kis-Sváb-hegy olyan, mintha a természet épp csak egy picit emelkedne ki a városból, hogy megmutassa, itt van, és nem is akármilyen értékeket rejt. Meglepően közel vagyunk a Buda egyik központjának számító Széll Kálmán térhez vagy épp a szintén közkedvelt Városmajorhoz.

Ha ez utóbbi helyről vagy épp a Szent János Kórháztól feltekintünk, láthatjuk is a 258 méter magasra emelkedő kis hegyet. De jómagam találkoztam olyan emberrel is, aki a Hármashatár-hegyről átnézve szúrta ki az egyedi területet.

hirdetés

A Kis-Sváb-hegy ugyan szabadon látogatható, de 1991 óta fővárosi védettség alatt álló természetvédelmi terület.

Megközelíteni legegyszerűbben a 21-es vagy a 212-es busz Pethényi úti megállójától vagy a 39-es Goldmark Károly utcai végállomásától lehet, pár perces sétával. De 30-40 perces kaptatás után a Városmajorból is elérhető, ugyanakkor parkolni sem lehetetlen a közvetlen környezetében. A Budai-hegység legkeletebbi szárnyának számít: északi oldaláról remek kilátás nyílik a budai II. és III. kerület és Pest nagy részére. Nem csoda, hogy Buda török elleni visszavételekor innen is lőttek ágyúval a vár felé.

Sőt, egyes információk szerint eredetileg ezt a területet hívták Svábhegynek (az itt állomásozó sváb származású katonák után), ami aztán a tovább terjedt a szomszédos területekre – főhősünk ekkor kapta meg a „kis” előtagot. Az 1950 és 1991 közötti időszak kivételével azóta is így hívták. A szocializmus bő negyven évében a magyar jakobinus mozgalom vezetője után Martinovics-hegyre keresztelték, mára azonban erre egyre kevesebbeknek áll a szája.

A Kis-Sváb-hegy tényleg minden igényét kielégíti a kirándulóknak, akik könnyed kikapcsolódásra vágynak, nem akarnak túlzsúfolt, „tömegtúrahelyre” menni, ugyanakkor egyedülálló természeti értékeket nézegetnének – esetleg egy kicsit piknikeznének is egy fákkal körülölelt nagy réten a város felett.

A Kis-Sváb-hegy legrégebbi emléke (egy kőkoporsó) a római korból származik, és még a XVII.-XVIII. században is használták szőlőpréskádként. Jelenleg az Aquincumi Múzeumban őrzik. A terület mindig kiemelt természeti jelentőséggel bírt, oldalában pedig (a Budai-hegység nagy részéhez hasonlóan) egészen az 1880-as években pusztító filoxérajárványig szőlőt termesztettek.

Hadászati feladatokra nem a török elleni harc idejében használták utoljára: a városrésznek jelentős szerep jutott Buda 1849. május 16-a és 20-a közötti visszafoglalási kísérletében is.

Itt állították fel azt a hat darab 12 fontos löveget, amellyel az Esztergomi-rondellát és a szomszédos nyugati várfalat lőtték – írja kutatásában Balázs Attila, a Hegyvidék helytörténésze. Majd 1936-ban a légvédelmi tüzérség alakított ki lőállást, aminek bunkerszerű építménye ma is látható a nyugati oldalon.

A hatvanas és hetvenes években komoly indián élet zajlott az erre tökéletesen alkalmasnak bizonyuló Kis-Sváb-hegyen: Harmat István 'Villanószem' (1930-1982) fotóriporter vezetésével megalakult a Napkirály törzs, ami Harmat korai haláláig aktívan működött, a környék fiataljainak nagy örömére.

A Kis-Sváb-hegy ma is aktív közösséget tudhat magáénak: a kissvábhegyi kutyások és más lakosok összetartó baráti társasága az év minden szakában birtokba veszi a hegyet, így

a kirándulóhely elsősorban azok számára ajánlott, akiket nem zavar a szabadon játszó, ugyanakkor fegyelmezett ebek társasága. Vagy éppen azoknak, akik négylábú kedvencüket szabadon futtatnák a „kis-” és „nagykörön”, vagy épp a fentebb már említett „fennsíkon”.

A környéken élők alapították meg 1990-ben a Kissvábhegyi Egyesületet is.

Ha azonban a természet érintetlen csodái miatt terveznénk kis-sváb-hegyi túrát, a hegyen körbefutó tanösvényt érdemes megcsodálnunk, ami egyike a 41 budapesti tanösvénynek.

A 6,7 hektáros területen elsősorban Kalmár László természetbarát 1973-as kezdeményezésének köszönhetően építési tilalmat rendeltek el, így a helyszínen csak olyan kisebb építményeket helyeztek el, mint az északi oldal tűzrakóhelye, különböző (azóta többször cserélt) padok, vagy legújabban a gyerekek számára készült, a helyi élővilágot bemutató kis meseszobrok.

Fotó: Hegyvidék TV/YouTube

Az északi rész felé indulva megtalálhatjuk az egykori kőfejtő területét, amit aktív időszaka óta erősen visszafoglalt a természet, illetve kisebb betonplacc és egy rövid lépcsős szakasz után a fentebb említett lőréses betonbunker-szerű építményt is. A hegyet körülölelő alsó és felső utat több helyen régi építésű lépcsők kötik össze, de akkor is jól járunk, ha két út között letérünk a járt ösvényekről, és néhány rejtett utat keresünk. A csekély szintkülönbség miatt a gyakorlatlanabb túrázóknak sem megterhelő az itteni kirándulás.

Fotó: Wikipédia

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
budapest_duna_citadella_unsplash.jpg

48 óra Budapesten - a magyar fővárosban turistáskodtak az egyik legismertebb brit lap újságírói

Két nap csak a legfontosabb turistacélpontok ledarálására elég, de így is nagyon izgalmas hely a város a The Telegraph kritikusai szerint.
Fotó: Unsplash/Bence Balla-Schottner - szmo.hu
2020. július 03.


hirdetés

"Mióta kiszabadult a vasfüggőny mögül, Budapest lett Európa egyik legkedveltebb rövidtávú úti célja"

- így kezdődik a The Telegraph-on pénteken megjelent útikritika a magyar fővárosról. A 48 hours in... (48 óra ...) című sorozat szerzői ezúttal Budapesten töltöttek el két napot, és a cikk alapján elég jól érezték magukat.

A beszámoló elején röviden ismertetik a legfontosabb tudnivalókat a városról (kettészeli a Duna, egyik oldal Buda, másik Pest stb.), majd hosszabban részletezik a városban töltött időt.

A leírás alapján elsősorban a legismertebb turistacélpontokra fókuszáltak, így az első napon jártak a Fővám téri Vásárcsarnokban, ahol kiemelik a jó reggelizési lehetőségeket, és

felhívják a figyelmet arra, hogy paprikát okvetlenül vásároljon mindenki. Az ételek közül a lángost, a gulyáslevest és a hortobágyi palacsintát emelik ki név szerint.

hirdetés

Ezután tettek egy sétát a Váci utcán, ahol sok utcazenészbe botlottak, végül a Vörösmarty térre érve "bűnnek" nevezik, ha a turisták nem térnek be egy sütire a Gerbeaud-ba. Átsétáltak a bazilikához, útba ejtették a Budapest Eye-t, és délután letudták a környék legtöbb nevezetességét is (Lánchíd, Budai vár, Nemzeti Galéria stb.). Az első napot a Pierrot-ban és az Ötkertben zárták.

A második napot az Andrássy úton és környékén töltötték. Így szóba kerül az Operaház, a Terror Háza és a Hősök tere is. A Gundel éttermet jó ár-érték arányúnak vélik, majd ebéd után sétáltak a környéken egyet (Vajdahunyad vára, Városliget, Szépművészeti Múzeum), és természetesen nem maradhatott ki a Széchenyi fürdő sem.

Vacsorázásra a Liszt Ferenc téri Menzát és a tőle nem messze lévő Klasszt ajánlják, de jól érezték magukat egy rövid ideig a Tuk-Tuk Bárban és a Szimplakertben is.

A The Telegraph az egyik legolvasottabb lap az Egyesült Királyságban. Korábban már többször is írtak Magyarországról, három éve például egy listában szedték össze, mit kell és érdemes tudni hazánkról mindenkinek:


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
budapest-biciklisav.jpg

Hétfőtől a Baross utcában is lesz kerékpársáv

Folytatódnak a biciklizést megkönnyítő fejlesztések Budapesten.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 29.


hirdetés

Új kerékpársávok, illetve buszok és biciklik által közösen használható forgalmi sávok kialakítása kezdődik el hétfőn a VIII. kerületi Baross utcában - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.

A közlemény szerint

az önálló kerékpársávok a Baross utca Orczy tér és Nagykörút közötti szakaszán lesznek, bizonyos részein pedig busz-kerékpársávokat alakítanak ki.

Hozzátették, hogy nem lesz kerékpársáv a Baross utcának a Nagykörút és a Szabó Ervin tér közötti szakaszán, hiszen fontos cél, hogy az átalakítás a lehető legkevesebb nehézséget okozza a személyautóval közlekedők számára, és megmaradjanak számukra a parkolóhelyek.

Közölték azt is, Budapest 2019-ben elfogadott stratégiai közlekedési terve (a Budapesti Mobilitási Terv) szerint a város úthálózatát fokozatosan alkalmassá kell tenni arra, hogy gyorsabbá, kiszámíthatóbbá váljon a közösségi közlekedés, illetve hogy biztonságos, valós alternatívát kínáljon a fővárosiak számára a kerékpáros közlekedés.

hirdetés

A korábban kitűzött célokkal összhangban a Fővárosi Önkormányzat még március végén döntött arról, hogy új kerékpársávokat alakít ki Budapesten.

A forgalomszámláló eszközök által elmúlt hetekben mért adatok alapján a Nagykörúton kialakított új kerékpársáv forgalma mindössze néhány nap alatt elérte a több mint egy évtizede meglévő - a biciklivel közlekedők számára már jól ismert és gyakran használt - Múzeum körúti biciklisáv forgalmát: naponta 3500-szor bicikliznek ezen a szakaszon, ezzel a Nagykörút Budapest egyik legforgalmasabb kerékpáros útvonalává vált.

Az Üllői úton átlagosan 1500, a Bartók Béla úton pedig 3000-3500 kerékpárt mértek a forgalomszámláló eszközök naponta - tették hozzá.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
margitszigeti-zenelo-szokokut-budapest-mysecretbudapest-4.jpg

Ilyen egy romantikus nyári este a Margitszigeten a zenélő szökőkútnál

Nézzétek, milyen szépen ragyog a fényjátékban!
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. július 04.


hirdetés

A Margitsziget mindig külön program, és ezen belül is külön alkalom elmenni a zenélő szökőkúthoz, a fények miatt lehetőleg este, üldögélni egy kicsit bámulni a víz- és fényjátékot, és csak úgy létezni.

Nyári estéken lehetetlen szabad ülőhelyet találni. Még most is, amikor nincsen annyi turista és nincs akkora tömeg, mint az elmúlt években bármikor.

A Margit híd közelében 1962-ben adták át a nagy szökőkutat, ahol eredetileg élőzene szólt.

Az 1990-es évekre kissé leamortizálódott, 2002-ben felújították, és ezután rendszeresen szerveztünk ide találkozókat, randikat, volt, hogy innen indultunk megünnepelni az egyik barátunk születésnapját.

2013-ban ismét felújították, korszerű fényjátékkal látták el, majd 2016-ban a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, tovább bővítik (részben a vizes vb miatt) a szökőkút rendszerét multimédiás lézervetítésre alkalmas eszközzel. (Ezért láthatjátok sötétedés után, hogy képeket és szövegeket vetítenek a vízfüggönyre.)

hirdetés

Most rendszerint május elsejétől október végéig élvezhetitek a szín- és fényjátékot. A szökőkút medencéje 1000 m² alapterületű, átmérője 36 méter. A középső vízsugár több mint 25 m magasságba jut el. A 154 beépített fúvóka megvilágítását 227 színes lámpa végzi. A zenei blokkok óránként változnak.

Eltöltöttünk egy romantikus estét a szökőkútnál, nézzétek, milyen volt:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
ivokut-3asmetro-kekmetro-budapest-lehelter-husito-budapest-4.jpg

Ivókutakat raktak a 3-as metró 8 állomására a hőség miatt

A Lehel téren át is adták az egyiket. Rozsdamentes acélból készült, palack töltésére is alkalmas ivókutak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 30.


hirdetés

Új szolgáltatást indítottak Budapesten a közösségi közlekedésben az M3 vonalán.

Nyolc állomáson szereltek fel rozsdamentes acélból készült, palack töltésére is alkalmas ivókutakat.

Dorosz Dávid klímavédelmi és fejlesztési főpolgármester-helyettes, valamint Héri József metró üzemigazgató a Lehel tér metróállomáson adta át ünnepélyesen az egyik kutat a Hűsítő Budapest programban.

További hét állomáson, Dózsa György út, Göncz Árpád Városközpont, Forgách utca, Gyöngyösi utca, Újpest-Városkapu, Újpest-Központ, Nagyvárad téri állomásokon olthatod szomjadat.

Dorosz Dávid beszédében hangsúlyozta: a klímakatasztrófa már ma is hatással van Budapestre és ez ellen harcolni kell. Ezért kezdődött a múlt héten a Béke téri tehermentesítő főgyűjtőcsatorna építése, amely a villámárvizek ellen nyújt védelmet.

hirdetés

Lapozz a képekért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!