hirdetés
gyula11.jpg

Miért ennyire izgalmas látnivaló a gyulai vár?

Kalandos története és építészeti jelentősége miatt is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. május 29.


hirdetés

Akik Gyulára utaznak, azokat rendszerint a fürdő, az Almásy-kastély és a vár vonzza. És persze még egy sor más dolog is, az viszont biztos, hogy

a gyulai vár különleges látványosság.

Jelentősége részben abban rejlik, hogy a régióban, az egykori Magyar Királyság területén valóban egyedülálló. Mint azt Feld István írja tanulmányában: „nem maradt ránk még egy olyan középkori főúri lakó-és védelmi épület, amely olyan nagyszámú 15. századi építészeti részlettel rendelkezne, mint a békési város keleti részén emelkedő, egykor a Körösök mocsarai által védett szigeten épített vár. Kevéssé ismert ugyanakkor, hogy „épsége" relatív, hiszen jelentős részei - bár kétségtelenül a középkori alapokon - már az újkorban, vagy épp a 20. században épültek újjá,

s az, hogy egyáltalában áll, elsősorban annak köszönhető, hogy az Almásy-család kastélyának tájképi parkjába komponált 'romantikus romként'

hirdetés

elkerülhette a több tucat hasonló magyarországi műemlék sorsát, a teljes pusztulást.”

A romos vár. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.114

A gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély. A felvétel 1895-1899 között készült. A kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.115

Mikor kezdődött a gyulai vár története? Az bizonyos, hogy a 14. században még nem állt, ugyanis az akkori magyarországi várak közt nem szerepelt. Az is biztos, hogy Zsigmond király a gyulai uradalmat a Maróti-családnak adományozta.

A vár egyes részei már korábban megvoltak, talán már az 1410-es években, de a vár egésze később épülhetett. Egy korabeli forrásból tudjuk, hogy a kápolnáját 1445-ben szentelték fel.

A ma is látható belső vár és a délnyugati lakóépület egykorú, a külső vár későbbi – ebből például a Rondella az, ami ránk maradt.

Miután Maróti család az 1470-es években fiú utód nélkül maradt (a tulajdonos fiai meghaltak), a királyi kincstárhoz került vissza a vár. Ekkor már Mátyás uralkodott, aki 1482-ben házasságon kívül született, de törvényesített fiának, Corvin Jánosnak adta a gyulai várat.

„Valószínűleg az ő idejében készültek el a várbelső lakóépületei – a palotaszárny kivételével. Megerősítette a derékvárat is: nyugati sarkán a régi, kis ötszögletű torony helyébe a ma is meglevő kerek ágyútornyot - rondellát írta – emeltetett. A herceg és felesége Frangepán Beatrix gyakran tartózkodott a gyulai várban, Corvin János 1504-ben bekövetkezett halála után pedig özvegye állandóan Gyulán lakott. 1508-ban itt halt meg lánya, Corvin Erzsébet, a Hunyadi család utolsó sarja. A következő évben arra kényszerítette az özvegyet II. Ulászló, hogy hozzámenjen unokatestvéréhez, György brandenburgi őrgrófhoz. Frangepán Beatrix 1510-ben elhunyt, s lánya mellé temették a gyulai ferences templomba” - írja könyvében Czeglédi Imre a gyulai vár történetéről.

A mohácsi csata elvesztése után a Szapolyai-család és Ferdinánd számára is hadászati jelentőségűvé vált a gyulai vár. Szapolyai emberei 1530-ban foglalták el, de Boldogkő váráért cserébe 1553-ban megkapta Ferdinánd. 1560-ban pedig az előkelő és gazdag családból származó Kerecsényi Lászlót tették meg a vár kapitányává.

hirdetés

A vár egykor - Forrás: Visitgyula

Így nézhetett ki a vár és a környéke - Forrás: Visitgyula

Milyen volt az ő idejében a vár, amelyet megerősítettek a törökveszély miatt? „A városból a felvonóhídon és a huszárkapun keresztül lehet bejutni a külső várba. Nevét onnan kapta, hogy a huszárok itt nyertek elhelyezést. A kapu felett strázsaház állt, itt lakott a várnagy, vagy főporkoláb. A többi kapunak is volt porkolábja, este a kapuk bezárása után ők vitték el a kulcsot, és éjjel senkit sem engedtek be a várba. A virrasztók kapuzárástól kapunyitásig őrködtek. Közben, hogy ne aludjanak el, énekelve ezt kiáltgatták egymásnak: Szólalj, szólalj virrasztós!” - írja Scherer Ferenc Gyuláról írott 1938-as könyvében.

A belső várat és a külsőt vizesárok választotta el egymástól, de ez később feltöltődött, és a vár felőli parton állt a palánk – ez facölöpökből és a közéjük döngölt agyagból készült, ám az 1566-os török ostrom alatt az ágyúzás bedöntötte. A várvédők nem bírták az ostromot, elapadt a kutak vize, járvány tört ki, gyengült az épület védelme. 9 hét után Kerecsényi feladta a tarthatatlan helyzetet, és a szabad elvonulás fejében feladta a várat. A janicsárok azonban lemészárolták a várból kivonuló gyulaiakat, Kerecsényit pedig elfogták és Nagyváradon végezték ki.

Több mint 120 évig a törököké volt a vár.

Evlia Cselebi török világutazó is járt itt a 17. században, ezt írta: „A Keres folyó mocsarában, a Szaharához hasonló sík helyen fekszik a nagy vár, körülvéve mocsarakkal, posványokkal és nádasokkal Környező magaslata egy oldalról sincs. E Gyula várának belső erődítménye részint tömésfal, részint téglaépítmény. Negyven rőf magasságú, négyszög alakú, magas tornyú belső vár, amelynek tornyai horgas szegekkel és mindenféle hadiszerekkel telve vannak. A belső várban csak a parancsnok aga lakik, s magtárak és szertárak vannak benne.”

Még ugyanebben az évszázadban a törökök uralmát lassan kezdték visszaszorítani Magyarországon, és Buda eleste után a hadjárat során sorra foglalták vissza a várakat a szövetséges seregek. Gyulára 1694-ben került sor, és miután Pollandt tábornoka bent lévőket szó szerint kiéheztette, a törökök 1695. január 18-án feladták a várat.

A gyulai vár korábbi hadászati jelentősége megszűnt, először a császári csapatok őrizték, azután a rác katonaság, a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok egpróbálták elfoglalni, de nem sikerült, 1735-ben a békési parasztlázadás során sem sikerült bevenniük a felkelőknek.

A 18. században használták börtönnek, pálinkaháznak, de megyei gyűlésteremnek is, majd a következő évszázadban a palánk még meglévő részét ledöntötték, a várárkot betemették, és a maga egyszerűségében szép és büszke gyulai vár valóban már csak egyfajta dekorációs elem volt az időközben a közelben felépült-átépült Almásy-kastély parkjában.

Lassan benőtte a gaz.

A vár 1960-ban - Forrás: Fortepan.hu

Az 1950-es években kezdődtek a vár körül az ásatások, és az épület helyreállítása.Ami ma is látható az egykori erődítményből, az a belső vár, a derékvár maradványai a rondellával, a tégla várfal alapjai, a Rondella (vagyis a Corvin-bástya), és a huszárkapu, illetve a huszártorony. Megmaradt a Kerecsényi-kapu, a belső vár udvarán a lovagterem, a kápolna és az egykori kút, a gyalogkapu és a bástyatalapzat a lőrésekkel.

Mára felújítva VÁR benneteket.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Freddie_Dekker-Oversteegen_en_Truus_Menger-Oversteegen-1000x667.jpg

A két kamaszlány, akik az erdőbe csábították, majd agyonlőtték a nácikat

Piros rúzzsal, szemfestékkel és fegyverrel vette fel a harcot a nácik ellen a holland testvérpár.
The Independent, Wikipedia - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

Freddie és Truus Oversteegentől a háború elvette a gyerekkorukat, ennek megfelelően már egészen fiatalon elképesztő dolgokat kellett megtapasztalniuk. Az Amszterdamtól nem messze található Haarlemben születtek, az őket egyedül nevelő kommunista anyjuk mellett a második világháborúban hamar megtanulták, hogy ne üljenek ölbe tett kézzel, hanem a lehető legtöbbet tegyék a közösség érdekében. Babákat varrtak a spanyol polgárháború áldozatainak, zsidó családot bújtattak, náciellenes röplapokat osztogattak, majd beszervezték őket az ellenállásba -

ki gyanakodna ugyanis két fiatal lányra?

hirdetés

A testvérpár ezek után egyre komolyabb feladatokat kapott: biciklijük kosarában fegyvert csempésztek az ellenállók számára. Egy hétfős ellenállósejt tagjai lettek, ahol valódi katonai kiképzést is kaptak, megtanultak fegyverrel bánni és embert ölni. Hamarosan azonban sajátos módszert fejlesztettek ki, amelyet csak ők tudtak végrehajtani: náci tiszteket csábítottak el bárokban, majd incselkedően az erdőbe csalták őket, ahová a férfiak rendszerint követték is a lányokat. Ott azonban egy egész kivégzőosztag várta őket, akik a gyilkosság után egyből el is temették az előre megásott sírokba az áldozatokat.

Eleinte ketten voltak erre a feladatra, 1943-ban csatlakozott hozzájuk Hannie Schaft, aki a második világháború egyik ismert mártírjává vált, miután három héttel a háború vége előtt a nácik elfogták, megkínozták és kivégezték.

Sophie Poldermans, a női háborús ügyekre szakosodott ügyvéd idén júliusban adta ki a róluk szóló könyvét, amely a Seducing and Killing Nazis – Hannie, Truus, and Freddie: Dutch Resistance Heroines of WWII. címet kapta.

Hihetetlenül bátor nők voltak

- nyilatkozta a The Independentnek. Az ügyvédnő évtizedeken keresztül kapcsolatban állt a testvérekkel, ám könyve kiadását már egyikük sem élte meg: Truust 2016 májusában, Freddie tavaly szeptemberben hunyt el. A hozzájuk közel álló emberek szerint sosem sikerült teljesen feldolgozniuk a traumát, különösen Freddie-nek. Fia szerint édesanyja fejében egészen a haláláig zajlott a háború.

A könyvből részletesen kiderül az a sokrétű ellenállói munka, amelyet a fiatal lányok végeztek: zsidó gyerekeket csempésztek biztonságos helyre, iratokat loptak, sőt, a vasútvonalak felrobbantásának tervezésében is részt vettek. 1943-ban jöttek rá arra, hogy milyen könnyen az ujjuk köré tudják csavarni a náci katonákat, és egészen a háború végéig folytatták ezt a tevékenységet.

Azt az életük végéig nem voltak hajlandóak elárulni, hány nácit gyilkoltak meg - Freddie szavaival élve, egy katonától nem szabad ilyet kérdezni -,

azt azonban kijelentették, hogy egy nácival sem feküdtek le - nekik csupán a csábítás volt a feladatuk.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-3.jpg

Itt őrizték a testét is halála után – feltárták I. Nagy Szulejmán török szultán magyarországi türbéjét

525 éve született az oszmán uralkodó. Szigetvár mellett egy szőlőhegyen épült fel hajdan a zarándokhely, melynek kalandos felfedezéséről Dr. Pap Norbert mesélt.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. november 12.


hirdetés

A mai napig nagy tisztelet övezi az 525 éve született I. (Nagy) Szulejmán török szultánt, aki Magyarországon, Szigetvár mellett, egy hadjárat közben halt meg 72 éves korában. A halála helyén épített türbét már régóta keresték, de száz évnyi sikertelen kutatás után végül egy 2014-ben indult vizsgálat és egy 2015-ben kezdődött feltárás révén sikerült rátalálni. A Dr. Pap Norbert vezetésével zajló kutatás első fázisa idén lezárult, és megkezdődik a megtalált épületkomplexum bemutatására, egy kulturális-turisztikai központ kialakítására vonatkozó terv kidolgozása.

Látogatásunkkor egy ház kertjébe kalauzoltak minket, ahol a szőlőtőkék és gyümölcsfák között több helyen is láthatóak voltak a feltárt falrészek. Ám kalauzunk, Dr. Pap Norbert segítségével megelevenedett a történelem egyik igen érdekes és izgalmas időszaka.

A legendás I. Szulejmán

hirdetés

525 éve - 1494. november 6-án - született I. (Nagy) Szulejmán török szultán, az Oszmán Birodalom sorrendben tizedik, legnagyobb uralkodója.

I. (Rettegett) Szelim fiaként már kisgyerekként arra készítették fel, hogy egyszer apja nyomdokaiba lépjen. Ezért tudományokra, nyelvekre, katonai ismeretekre oktatták, majd egy tartomány kormányzását bízták rá.

1520-ban lett a fiúból szultán, aki a korabeli beszámolók szerint

"Magas és vékony, mégis erős testalkatú. Nyaka kicsit túl hosszú, az arca keskeny, az orra horgas, bajsza és szakálla ritkás, bőre kissé sápadt, megjelenése mégis kellemes. A hírek szerint bölcs és világos ítéletű, és mindenki jó uralkodást remél tőle."

Ám az ifjú szultán azonnal hódító hadjáratokat indított, így jutott el a magyar területekre is. Életében 13 hadjáratot vezetett, hetet Magyarország ellen. Csatái, hódításai komoly hatással voltak a magyar történelemre. A mohácsi csatában, 1526. augusztus 29-én megsemmisítette a magyar sereget, de Budát csak feldúlta és kirabolta, tartósan nem foglalta el. Végső célja Bécs elfoglalása volt, ám a császárvárost nem tudta bevenni. Később visszatért Budára, melyet 1541-ben egy csellel sikerült elfoglalnia és 150 évre oszmán uralom alá került. 1543-ban bevette Siklós, Pécs, Székesfehérvár és Esztergom várait is.

Utolsó nagy csatája is Magyarországon, Szigetváron volt. 1566. szeptember 6-ról 7-re virradó éjjel, az elhúzódó ostrom közben halt meg az akkor már idős, betegeskedő szultán. Halálhírét a katonái elől eltitkolták, és testét az elszállításáig a Szigetvár mellett álló táborban temették el. Emlékül később egy szentélyt emeltek a hely fölé.

A temetkezési hely és a körülötte kiépült építmények után már 1903 óta kutattak. Végül sikerült beazonosítani és a régészeti kutatások során megtalálták a szigetvár-turbéki szőlőhegyen Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy oszmán kori települést. Az ásatások és a talált maradványok kutatása, vizsgálata jelenleg is zajlik.

A feltárás után egy bemutatóhelyet és látogatóközpontot szeretnének létrehozni, ahol látható lenne a türbe és környezete, az épületek és tárgyak, és megismerhető lenne I. Szulejmán kora, a hódoltság élete és ennek a különleges településnek is az élete.

A szultánról azt tartják, hogy ő volt az Oszmán Birodalom legkiválóbb uralkodója, így érdemelhette ki a „Nagy” nevet is. A kiváló hadvezér a hadjáratokon kívül sokat tett az ipar és kereskedelem fellendítéséért, hidak és utak, a vízvezetékek kiépítéséért. Fontos szerepe volt a törvénykezés kialakításában is. Úgy vélték, hogy a kor viszonyaihoz képest igazságos volt, és számára nem a származás, hanem az elért eredmény volt a fontos, ezek alapján választotta ki a tisztviselőit is. Ugyanakkor szerette a költészetet, maga is írt verseket. A hagyományokkal szakítva feleségül vette a háreme egyik nőjét, a szláv származású rabszolganőt, Hürremet (Roxelana).

Emlékét Szigetváron is őrzik, egykori emlékművét ott helyezték el, ahol egykor – a turbéki tábor előtt - a szultán sátra állt.

A Szulejmán-türbe kutatása

2013-ban hozták létre azt a kutatócsoportot, amely Szulejmán szultán egykori síremlékét és a környezetében kiépült település helyszínét igyekezett megtalálni.

A vizsgálatok alapján a turbéki szőlőhegyen 2014-ben sikerült behatárolni a területet, ahol három épület is rejtőzött a föld alatt. Itt találták meg az egykori türbét, a dzsámit és a derviskolostort.

2015-ben a türbét, 2016-ban a mellette álló dzsámit, 2017-ben a dervisek kolostorát, 2019-ben pedig a vendégházat is feltárták. Az épületmaradványokon kívül sok korabeli eszközt is találtak. 2017-ben rendelte el a kormány a terület állami tulajdonba vételét. A kutatás folytatása közben az is beigazolódott, hogy a hely szakrális funkcióval rendelkezett, sok zarándokot vonzott és a területen két lakónegyed is állt.

Az utolsó épületet idén fedezték fel. Létéről tudtak – hiszen Esterházy Péter herceg korabeli rajzán látható volt – de csak most akadtak rá a katonai barakkra. A többitől eltérően ez egy cölöpépítmény volt, ezért volt nehéz a helyének beazonosítása. Egy másik épületrész feltárása közben bukkantak végül a nyomára.

2019 végén lezárul a kutatás első szakasza, és közben megkezdődik a későbbiekben létrehozandó bemutatóhely tervezése is.

VIDEÓ: Szulejmán sírkápolnája nyomában

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
colosseum_ck.jpg

Állatok és emberek százai is meghalhattak a Colosseumban egyetlen, vérgőzösen brutális nap alatt

Délelőtt állatviadalokat, délben – pihenésként – kivégzéseket, délután pedig gladiátorjátékokat rendeztek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: Colosseum/Pixabay - szmo.hu
2019. november 10.


hirdetés

A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

Jegyek és napirend

A játékok idejét és menetrendjét falragaszokon hirdették. Ezekből kiderült, hogy ki rendezi az eseményt, hány gladiátor és vadállat szerepel majd. A pontos jegyárakat nem ismerjük, de az biztos, hogy

a római plebs nagy része ezt nem tudta volna megfizetni, így a jótevő szerepében tetszelgő császárok rendszeresen ingyenjegyeket osztottak ki a körükben.

A Colosseumban rendezett játékok különösen népszerűek voltak, mert lényegesen ritkábban tartottak gladiátorjátékokat mint kocsiversenyeket.

A colosseumbeli játékok napi programja a következőképpen nézett ki:

reggel állatviadalokat tartottak, majd állathajszák következtek. Délben bűnözőket, szökött rabszolgákat, keresztényeket végeztek ki, délután pedig jött a nap fénypontja: a gladiátorviadal.

Állathajszák és viadalok

A délelőtti műsor az állatviadalokkal kezdődött. Hogy milyen állatok küzdenek majd meg egymással, és milyen párosításban, az rendszerint meglepetés volt.

Gyakori volt a medve-bika párosítás, de a források említenek bika-elefánt, oroszlán-leopárd, orrszarvú-bölény küzdelmet is.

A harcból győztesen kikerült állat sem számíthatott kegyelemre, vele a vadászok végeztek.

Az állatviadal után idomított állatokat küldtek az arénába: elefántok táncoltak, idomított leopárdok, tigrisek, medvék, vaddisznók mutattak be különféle mutatványokat. Előfordult az is, hogy

nyulakat engedtek az arénába az idomított vadállatok közé, akik elkapták az áldozatukat, és úgy adták át őket gondozóiknak, hogy a nyulaknak nem esett semmi bajuk.

Carole Raddato from FRANKFURT, Germany

A délelőtti műsor utolsó része a vadászat volt. A vadászok egy szál dárdával "harcoltak" eleinte, később pajzzsal, mellvérttel védték magukat, és karddal mészárolták az állatokat. A műsorszám eleje tényleg valódi mészárlás volt, mert ártalmatlan állatokat engedtek az arénába: struccokat, antilopokat, gazellákat, szarvasokat, szamarakat. A vadászok pedig sorra lemészárolták őket. Amikor ezzel végeztek, és a szolgák megtisztították az arénát, jöhetett a műsor izgalmasabb része: ekkor már igazi vadállatokra vadásztak. Medvék, tigrisek, leopárdok, oroszlánok, elefántok érkeztek a porondra, és

a vadászat addig tartott, amíg valamennyien el nem pusztultak. Ebben a küzdelemben már előfordult, hogy a vadász húzta a rövidebbet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
posteleki-kastely-hellogyula-romok-urbex-elhagyott-szellemvaros-szellemkastely.jpg

Megrázó látvány fogad a gyönyörű őszi erdőben sétálva - egy elhagyott kastély romjai

A pósteleki kastély maradványai elszomorítóak, különösen, ha ismerjük a történetét.
SzÉ - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Még ma is emlékszem, amikor gyermekkoromban, egy osztálykiránduláson először pillantottam meg a pósteleki kastély romjait. Egyszerre volt lenyűgöző és hátborzongató a látvány.

Megragadta a fantáziámat, és megpróbáltam elképzelni, milyen élet zajlott a falai között, és hogyan nézhetett ki teljes pompájában. Az osztálytársaimmal a tiltás ellenére bemásztunk a romok közé és bejártuk.

Azóta sem tudok szabadulni a látványtól, különösen azért, mert azóta megismertem a történetét és elszomorít, milyen sorsra jutott az épület - ami egyébként egy gyönyörű erdő közepén fekszik.

hirdetés

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Póstelek Gyula és Békéscsaba között fekszik, a XIX. században a Wenckheim család gerlai birtokának része volt.

1895-ben, amikor Wenckheim Krisztina grófnő feleségül ment gróf Széchényi Antalhoz, hozományul megkapta a szülői birtokokhoz közel található, erdős, körülbelül 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt.

A neobarokk stílusú kastélyt Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina építtette az 1900-as évek elején, a körülötte elterülő kert kialakítása pedig az 1920-as évekig zajlott. A szabadkígyósi és a nagymágocsi Wenckheim-kastélyokból is hoztak ide növényeket, egzotikus ritkaságokat. Egykor csónakázó és kilátó is volt a kastélypark területén, és a korabeli források szerint negyvenezer rózsatő pompázott a parkban.

Az épület sorsát az pecsételte meg, amikor tulajdonosai a front elől menekülve kiköltöztek. "1944 őszén, amikor a grófi család elhagyta a kastélyt termeit a környékbeli lakosok kifosztották, fel is gyújtották, s három helyiség jórészt kiégett. 1945 augusztusától indult folyamatos széthordása. 1947-ben a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő intézet külső telephelyként a kastélyba történő elhelyezéséről intézkednek, de a tervek nem valósultak meg, a kastély továbbra is a lakosság szabad prédájaként pusztult" - írja a Wenckheim.hu. Már az 1970-es évekre borzasztó állapotba került - a helyzetet tovább rontotta, hogy 1983-ben a munkásőrség gyakorlatozása során egyszerűen felrobbantották a nagy részét...

Mindenképpen megér egy kirándulást, mivel még romjaiban is csodálatos a kastély, másrészt a romokat körülölelő erdő is fennséges, és az őszi színek és fények csak kiemelik a szépségét.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!