hirdetés
cim-10.jpg

Önként vonult állami gondozásba, ma sikeres rendező és pedagógus

Kalányos Tamás a kitartásával lakásotthonból híres darabok rendezéséig jutott. Társulatával rendszeresen turnézik külföldön, emellett autista gyerekekkel is foglalkozik.
Szöveg: Szenes Laura, fotók: Turcsányi Erzsébet és Zsirai Tibor - szmo.hu
2017. július 14.


hirdetés

A 34 éves Kalányos Tamás színházi társulata nemcsak itthon, de külföldön is rendszeresen ad elő. Tamás első nagy rendezése az István, a király volt, amire pedig különösen büszke, az A Pál utcai fiúk. A színház mellett most szociálpedagógiát tanul és jogot olvasgat, mert sosem áll le az önfejlesztéssel. Egy iskolában figyelemzavaros, autista és más rendellenességgel küzdő gyerekekkel foglalkozik. Mindent, amit eddig elért, a puszta szorgalmának és lelkesedésének köszönhet.foke

Honnan jössz?

Móron születtem, cigány származású vagyok, de édesanyám már egy nem roma férjhez ment hozzá, szóval nem cigányok közt szocializálódtam. Aminek részben örülök, részben nem. Nem örülök, mert így nem ismerem igazán a kultúrájukat, nem beszélem a cigány nyelvet - és örülök, mert amúgy ki tudja, meddig jutottam volna el...

Tizenévesen úgy döntöttél, hogy önként állami gondozásba vonulsz. Ugyanakkor úgy tudom, a mai napig tartod a kapcsolatot édesanyáddal, békében, szeretetben. Mi történt akkor, ami miatt azt érezted, neked jobb az állam gondozásában lenni, mint az övében?

Anyukám engem lányanyaként, tizenhat évesen szült. Mivel nem tarthatott magánál, engem csecsemőotthonba adtak, majd egy dunaújvárosi óvodapedagógus házaspár vett magához. Ők neveltek engem hétéves koromig. A hetedik szülinapomat már anyukámnál töltöttem, aki időközben összejött egy férfivel - ő lett a nevelőapám. Az édesapámat nem ismerem, annyit tudok, hogy ő is Kalányos Tamás.

hirdetés

Móron szenzációs gyerekkorom volt, sok korosztálybelim vett körül, 11-en voltunk. Aztán jött a serdülőkori krízis, anyukám elvált, és hát, mint minden tini, én is őrajta vertem le a balhét. Őt okoltam, vele dacoltam, és ez elburjánzott.

"
Tizenöt éves koromban mentem be a gyámhivatalba kérvényezni a szülői ház elhagyását - merthogy lehet ilyet. Aztán persze igyekeztek ezt orvosolni, mediálni, de én továbbra is kitartottam mellette, és végül tizenhét éves koromban egy Fejér megyei lakásotthonba, a Dégi Gyermekotthonba kerültem.

Életem egyik legboldogabb négy éve kezdődött meg. Hagyták, hogy szabad legyek és kreatív, táborból táborba jártunk. Már ott is szerveztem, pörögtem. Az egész Fejér megyei karácsonyi gálát én rendeztem több száz gyereknek.kaliportr__301214_4ckall

Mit szólt anyukád, amikor otthagytad a szülői házat?

Ki volt borulva ő is, meg én is. Ugyanakkor volt az egésznek valami szépsége, még a nagy krízis közben is. Képzelj el két embert, akik lehajtott fejjel és könnyes szemekkel, némán elengedik egymást. Ez óriási erőfeszítés volt az ő részéről is. És mostanra jobb vele a kapcsolatom, mint bármikor. Megbeszéltük a dolgokat, és azt gondolom, hogy ez a legfőbb titka mindennek. Idő kell hozzá és megfelelő pillanat, de a kommunikáció az emberiség legfőbb lételeme és gyógyírja.

Biztosan sok pajtásod volt az otthonban. Mit tudsz róluk, merre vitte őket az élet?

Nem tartom a kapcsolatot velük, és igazság szerint azt sem mondhatnám, hogy sok pajtásom lett volna, hiszen én későn kerültem be oda, volt egy korosztálybeli szakadék köztem és köztük. De jó szívvel emlékszem rájuk. Azt tudom, hogy egyikük már anyuka, és ott Fejér megyében ő lett az egyik év ápolónője. Szóval vannak sikertörténetek, de sajnos azt gondolom, hogy ez tízből két eset.

Van bármi vagy bárki, amit vagy akit a gyermekotthontól kaptál, és különösen nagy becsben tartasz?

Volt egy nevelőnk, a házvezető, Takács Árpi bácsi, ma már nyugdíjas. Ő az életem nagyon nagy mankója, terelője volt, meghatározó személy. Meg az, hogy lelkileg ápoltak. Biztattak, hogy ne égessen föl magam mögött a hidat, ami édesanyámhoz köt. Közben mégis rám bízták a döntés szabadságát. Akkor kezdtem újra közeledni anyukámhoz, amikor már nem a lakásotthonban éltem.IMG_7594IMG_7606

Önként is távoztál onnan, vagy valamilyen szabály alapján kellett négy év után továbbmenned?

Van rá szabály. Általában akik kisgyerekként kerülnek be, azok 18 éves korukig maradhatnak a lakásotthonban, de utána sem engedik még el a kezüket, ez az úgynevezett utógondozotti státusz, ilyenkor jellemzően már valahol máshol él az illető. Én nem nagyon voltam utógondozotti állományban, mert mentem Sopronba egyetemre. 24 éves voltam már.

Megváltoztatja az emberek megítélését akár pozitív, akár negatív irányba az, ha egy nevelőotthonban nevelkedett társsal kell együtt mozogniuk?

Nálam nem lett belőle se pozitív, se negatív megkülönböztetés, de egyébként bármelyik előfordulhat.

"
Ez a kifejezés, hogy "állami gondozott", alapból pejoratív hangzású, pedig sok gyereknek többet tud adni egy ilyen lakásotthon, mint a családi otthona.

Persze a támogatás, amit ezek az állami intézmények kapnak, már sok éve nagyon kevés, kormánytól függetlenül.

Mik voltak az első behatások, amelyek arra döbbentettek rá, hogy rendezni akarsz?

Általános iskolában már rendeztem játékokat. Kvízműsorokat, amikbe például bevontam a tanárokat, szülőket is. Bár akkor még színész akartam lenni, de éreztem, hogy van hozzáértésem ehhez az egész szervezéses, rendezéses, kulturális vonalhoz.

Aztán jött a középiskola, ahol asztalos szakmát tanultam. Cseppet sem érdekelt, bár magát a fát és a fával való munkát szeretem. Levizsgáztam belőle, aztán érettségiztem Pápán, majd Sopronba mentem egyetemre. Sopronból pedig egy újságíró képzés kapcsán kerültem fel Budapestre. Miközben az újságírást tanultam, már beadtam a pályázatomat több színházba, és a képzés végét követő ősszel - 2011 vagy 2012 volt ez - már az Operettszínházban kezdtem segédrendezőként. És ott aztán nagyon megtanultam a szakma minden mélységét, bugyrát, kínját, örömét.IMG_1180

széplaky gézával

Széplaky Gézával

Eredetileg színésznek készültél. Ki vagy mi döbbentett rá arra, hogy a rendezés sokkal inkább az utad?

18 éves koromban szépen elmentem felvételizni Kaposvárra Babarczy Lászlóhoz, aki úgy kivágott, mint annak a rendje, mondván, még zöld alma vagyok. Beláttam, hogy tök igaza volt. Az egyetem alatt beálltam a színjátszó körbe, majd egy amatőr társulatba színészkedni, ami nagyon hasznos volt. Megtanultam a színház alapjait, egyfajta globális színházlátásra tettem szert. Ekkor vettem észre, hogy már színészként is vannak rendezési ötleteim. Rákaptam a dologra, és rögtön létre is hoztam a saját társulatomat. Azt hiszem, három bemutatónk volt a három év alatt. És amikor azok is tapsolnak, akik nem az ismerőseim, hanem idegenek, akiknek tényleg tetszett a darab, az egy jó visszajelzés.

Viszont ezután egy ideig még megmaradtak a színészi feladataim is: játszottunk a Müpában, sőt az Operettszínházban is statisztáltam. Érdekes az élet: a siker akkor jön, amikor az ember nem hajhássza.

Egy laza István a királlyal kezdted a rendezést, de volt Lúdas Matyi és A Pál utcai fiúk is. Ez utóbbira mondtad azt máshol, hogy különösen kiemelkedőnek tartod. Miért?

Ez egy közös produkció volt, profikkal és B-kategóriás színészekkel egyaránt. Szegedi Tamás barátommal rendeztük... hát ő egy csodát csinált. Ez az élmény nagy löketet adott az életemben.

denyi

Üveggolyó - jelenetfotó

IMG_1175

Melyik darab az, amit különösen szeretnél megrendezni?

Puccinitől a Bohémélet.

Rendeznél mondjuk egy Nórát Ibsentől?

Rendeznék, háromféle verzióban is láttam az elmúlt időszakban. De úgy érzem, még nincs itt az ideje.

Shakespeare-t?

Shakespeare-hez még nem merek nyúlni. Azt gondolom, ő a színház koronázatlan királya, ha mondhatjuk így. Nagyon ügyelek rá, hogy belül mit érzek, és ne csak akkor rendezzek meg valamit, ha a közönségnek igénye van rá, hanem mert nekem is.

Jártál már külföldön színházban? Mit tapasztaltál?

Igen, a turnék során. Szerbiában, Ukrajnában, Romániában... Baromi jó volt, nagyon feldobott. Azt érzem a külhoni magyar színházaknál, hogy nagyon jól lüktetnek a társulatok. Emellett mind a színészek, mind a rendezők is nagyon jók, úgyhogy én a rendezői szakomat is mindenképp Marosvásárhelyen szeretném elvégezni.duna-81452-00164700

kala

Rendezőtársával, Szegedi Tamással

Most szociálpedagógiai területen is képzed magad. Mi a hasonlóság a két terület között?

Mivel mindkét terület emberekkel foglalkozik, különösen a rendezésben lehet nagyon jól alkalmazni azt, amit pedagógiából tanulok meg. Az emberismeretemnek, ha szabad így fogalmazni.

Autista gyerekekkel is foglalkozol. Mesélsz erről?

Alapjában véve egy speciális alapítványi iskola, ahol elvileg csak ADHD-s gyerekekkel foglalkozunk, de aztán a lyukas szociális háló miatt autisták, figyelem-és magatartászavaros, tanulási nehézséggel küzdő, értelmi fogyatékos gyerekek is vannak ott. Az igazgatónő 2 évvel ezelőtt hívott meg, hogy tanítsak itt, miután látta egy korábbi produkciómat.

Te milyennek látod az autizmust?

Nem olyan, mint az Esőember című filmben, az egy szofisztikáltabb, popularizáltabb felfogása, bár egy roppant jó film. Különcök, de nagyon imádnivalóak. Nagyon fontos az életükben a szabályelvűség. Az egész napirendet képes kártyákkal vezetjük föl nekik: most van reggeli, most van tanulás, satöbbi. Ettől eltérni nem igazán érdemes, mert ők azt nagyon nehezen viselik. Mindent megjegyeznek.

"
Van köztük egy olyan gyerek, aki egyszer elolvas valamit, és onnantól kezdve az a fejében van. Étlaptól kezdve menetrendeken át a BKV teljes hálózatáig és összes állomásáig. Egy másik, szintén buszmániás, a BKV buszainak úgy a 90 százalékának tudja a rendszámait.

Én próbálok humorosan hozzájuk állni, ahogy az élethez is. Nem kell olyan mereven megközelíteni a dolgot, mert úgyse tudok mit csinálni. Itt nem én vagyok nyeregben, hanem ők, és nekem kell közelednem hozzájuk. Egyébként szerintem a jó pedagógusnak normál gyerekeknél is ez az ismérve. Mi csak egy katalizátor vagyunk, ami előhívja, serkenti a tudást, meglát, terelget. Ez a mi tisztünk.018

652

Ifjabb Dvéri Zsolttal

Sokszor jutott már eszembe az a gondolat, hogy az autisták boldogabbak lehetnek, mint mi. Mert nem érzékelnek annyi keserűséget a világból. Te nem szoktad így érezni?

Nem hinném, hogy boldogabbak. Nagyon kettős az énjük: az egyik ott van előttünk, a másik pedig néha, a függöny mögül kandikál elő, és borzasztóan megdöbbentő tud lenni!

Mi volt a legfőbb erényed, aminek köszönheted azt, amit elértél? Kitartás, szorgalom, kedvesség, kreativitás...?

Azt hiszem, a Jóisten kézfogása. Szentimentálisnak hangzik, de tényleg.

Tehát nincs olyan erősséged, amit kifejezetten fontos eszközödnek tartasz?

Hmmm... Tudok az emberekkel bánni. Látom, hogy egy produkció során kit mikor kell megmasszírozni, már persze lelkileg, vagy épp letörni a szarvacskáját, majd utána újra felépíteni. Mert egy pedagógusnak fontos, hogy dorgálhat, de utána kötelessége újra felépíteni az illetőt. Ezt sokan elfelejtik. A színházi szakmában is.

Szóval, próbálok emberközpontúan dolgozni, érdekelnek mások.

kal

Ifjabb Dvéri Zsolttal és Kós Mátyással instruálás közben

dvéri zsolttal

Ifjabb Dvéri Zsolttal

Ha az élet nem engedte volna, hogy a színháznál helyezkedj el, akkor mi lennél most?

Jogász. Az utóbbi időben az a perverzióm, hogy kellemes hobbiként jogot tanulok. Államjog, büntetőjog, polgári törvénykönyv...

Na de mégis, ez honnan jött?

Onnan, hogy érdekel a világ. Észrevettem, hogy akik nem ismerik a jogszabályokat, azokat kihasználhatják. Szóval ez valószínűleg egyfajta védekezési mechanizmus is.

Hol képzeled el magad három év múlva?

Nem tudom. Ahova a Jóisten vet. De itt Budapesten nagyon szeretek lenni. Itt tényleg mindenre van lehetőség. Ha hajnali négykor műdelfinen víziszörfözni támad kedvem, azt is meg tudom tenni. Megtörtént eset.

És harminc év múlva hol leszel?

Hatvannégy évesen? Hmmm... nem tudom. Biztosan valami passzív házban. Fontos számomra a környezettudatosság, most az egyik beadandómat is passzív házakból írtam. Nagyon szeretnék egy nap egy passzív házba költözni valamelyik Budapesthez közeli településen.

"
De addig is, amíg elérem a hatvanat, bízom benne, hogy nagyon sokat fogok utazni, dolgozni, alkotni, és valami olyat hátrahagyni, amire a porhüvely testem elmúlása után is emlékeznek a nevemből. Kalányos Tamás, aki valami apró szeletet hozzátett a cigány társadalomhoz.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
padthai1-scaled.jpg

„Beleborzongok, amikor látom, hogy sorban állnak az éttermeinkben” – a padthai wokbar sikersztorija

Az egyik legmenőbb étteremlánc társtulajdonosa, Kanóczky Máté mesélt a márka felfutásáról és jövőbeni terveikről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 12.


hirdetés

Kanóczky Máté még csak 29 éves, de már közel egy évtizede dolgozik cégvezetőként: három társával 2011-ben alapította meg a padthai wokbart, ami azóta az egyik leggyorsabban növekvő étteremlánccá nőtte ki magát.

Következő éttermüket a tervek szerint áprilisban nyitják meg, és már a külföldi terjeszkedés is folyamatban van.

Ennek kapcsán adott interjút.

– Nagyon fiatalon, végzős egyetemistaként csöppentél bele a cég megalapításába. Mennyire érezted ezt akkor mélyvíznek?

– A kezdetekből hittem a sikerben, így kihívásokon is könnyedén túllendültem. Természetesen sokat segített a közgazdász végzettségem, illetve az is, hogy a tulajdonostársak közül mindenki vállalkozó volt. Fokozatosan tanultam bele, az első években reggeltől estig az étteremben voltam.

hirdetés

– Mik voltak a padthai (külföldi, vagy akár hazai) előképei, honnan inspirálódtatok?

– Az inspiráció egyértelműen Horváth Ági által, egyenesen Thaiföldről érkezett. A streetfood és az utcán étkezés ott a kultúra része, és ezt dolgoztuk át Európában is könnyen fogyasztható koncepcióvá. Abban az időben a "fast casual" stílusú éttermek még gyerekcipőben jártak, Magyarországon szinte csak a Vapiano létezett ebben a szegmensben. A cél az volt, hogy melléjük pozicionáljuk a padthait is.

– Itthon mennyire volt elterjedt akkoriban a thai konyha? Miben volt hiánypótló a ti koncepciótok?

– Voltak már thai, ázsiai éttermek, viszont ezek mind hagyományos étlapos, pincéres felállásban mentek.

Mi tudtuk, hogy nem szeretnénk beállni a sorba, hiszen pont abban éreztünk hiányt itthon, hogy a rohanó hétköznapokban gyorsan, egészséges ételeket nagyon nehéz találni.

Arról nem is beszélve, hogy különböző életmód/ételallergia igényeket egyáltalán nem elégítették ki. A wok technológia és a padthai wokbar menürendszere pont ezt az űrt kívánta pótolni.

– Mik voltak az építkezés fázisai? Milyen akadályokat kellett leküzdenetek még az első étterem megnyitása előtt?

– Négy tulajdonostársam közül mindenki olyan háttértudással érkezett, amivel tökéletesen kiegészítettük egymást már a kezdetekben is. Horváth Ági és Lovas Gusztáv is az építőiparban dolgozott, Simon Gergelynek pedig a vendéglátás területén volt tapasztalata. Az én feladatom az üzleti terv elkészítése és a pénzügyi rendszer kialakítása volt.

Sokszor gondolkodtunk rajta, de nem tudunk akadályokat feleleveníteni, mert az egész egy álom megvalósulása volt.

– Mikor éreztétek először, hogy tömeges igény van a padthaira, és egész étteremlánccá is fejlődhettek?

– Titkon vagy nem is annyira titkon a kezdetektől ez volt a terv, hogy egy több egységből álló étteremláncot szeretnénk létrehozni. Már a márka alapokat és a koncepciót is így terveztük meg, hogy könnyedén átültethető legyen. Az első egység már a nyitás napjától túlszárnyalta minden elvárásunk, így nem volt kérdés, hogy nem állunk meg.

– Hogyan vonzotok be újabb és újabb vendégeket, mi szerinted a jó marketing titka?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
craftunique.jpg

Egy magyar cég 3D nyomtatott termékei is segítenek a koronavírus elleni küzdelemben

Arcvédő maszkokkal és kilincsre szerelhető ajtónyitókkal is segíti a járvány elleni harcot a CraftUnique Kft.
Fotó: CraftUnique/Facebook - szmo.hu
2020. március 27.


hirdetés

Több száz arcvédő pajzsot nyomtatott ki és adományozott kórházaknak és önkormányzatoknak a 3D nyomtatókat gyártó CraftUnique.

A körülbelül egy óra alatt kinyomtatható pajzs nagy segítség lehet a szemüveges orvosoknak, akik nehezebben tudnak védőszemüveget húzni, de az önkormányzatoknál dolgozó szociális munkásoknak is hasznos, akik például az időseknek segítenek. Ezen kívül közterületeseknek, patikusoknak és idősek otthonában dolgozóknak is jól jöhet.

A CraftBot által gyártott arcvédő pajzsok

Az ellenálló, áttetsző PETG műanyagból készült tartozékot, vagyis magát a védőburkolatot a Makerspace Budapest és a fóti székhelyű Acryl World Kft. ajánlotta fel a pajzsokhoz.

A CraftUnique egy speciális, kilincsre szerelhető ajtónyitó eszközt is kinyomtatott, hogy a tenyerünk használata nélkül, alkarral ki lehessen nyitni az ajtókat, és még kisebb legyen a veszélye a kórokozók terjedésének.

A mintegy 350 pajzsból a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet, a Magyarországi Sürgősségi Ellátásért és Mentésért Alapítvány, valamint a szentgotthárdi, répcelaki, tamási és a kőbányai önkormányzatok kaptak.

hirdetés

Forrás: Index

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
puskas.png

A Puskás Aréna nyerte az Év stadionja címet

A világ 107 országából 30.632 voks érkezett, ezek majdnem felét, közel 14.955 ezer szavazatot a budapesti stadion kapta.
MTI - szmo.hu
2020. március 23.


hirdetés

A tavaly novemberben átadott Puskás Aréna nyerte a 2019-es Év stadionja címről döntő szavazást.

A futballarénákkal foglalkozó stadiumdb.com honlap által meghirdetett verseny kiírása alapján 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók.

A portál beszámolója alapján

a világ 107 országából 30.632 voks érkezett, ezek majdnem felét, közel 14.955 ezer szavazatot a budapesti stadion kapta.

A közlemény szerint a november 15-én felavatott létesítményre a világ minden tájáról, így a többi között Indonéziából, Argentínából, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és a Fülöp-szigetekről is érkeztek voksok.

hirdetés

A legjobbnak ítélt stadionra öt, a másodikra négy, a harmadikra három, a negyedikre kettő, az ötödikre pedig egy csillagot kellett adniuk a voksolóknak és a szavazatok összesítése, valamint szakértő építészek véleménye alapján ítélték oda az Év stadionja díjat.

A listára csak a tavaly átadott és legalább 10 ezer néző befogadására alkalmas arénák kerülhettek fel, a Puskás Aréna mellett a dunaszerdahelyi MOL Aréna is versenyben volt. Szavazni március 15-ig lehetett a weboldalon.

A honlap emlékeztetett: tavaly a szakmai zsűri a DVTK arénáját választotta az év legszebbjének.

A díjnyertes Puskás Aréna lesz az egyik helyszíne a koronavírus-járvány miatt idény nyárról a jövő évre halasztott labdarúgó Európa-bajnokságnak. A 2021. június 11-től július 11-ig tartó kontinensviadalon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek a stadionban, amely 2022 májusában otthont az Európa-liga fináléjának is.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szarvas-ferenc-1.jpg

Így lesz valakiből elsőkönyves író a 90. születésnapján

Szarvas Ferenc 87 évesen kezdett el írni, azóta sorra nyeri a díjakat megható és tanulságos történeteivel. Nemrég még a „Szárnypróbálgatók” című antológiába is bekerült.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. március 04.


hirdetés

„Ezeket a történeteket már évtizedekkel ezelőtt megírhattam volna, nagy részük megvolt a fejemben. De nem úgy nézett ki, hogy abból meg tudtam volna élni, felnevelni két gyereket, lakást vásárolni, hétvégi házat építeni, és még a testvéreimet is támogatni.”

A fenti szavakkal fogad monori házában Szarvas Ferenc, aki decemberben ünnepelte 92. születésnapját, de ránézésre legalább 10-15 évet nyugodtan letagadhatna.

Szellemi frissessége pedig egészen lenyűgöző: mindenre tisztán emlékszik, még a legapróbb részletekre is, amelyek kisgyerekként történtek vele.

Kékcsén, egy kis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban született, ahol hatalmas szegénységben éltek. Nyolcan voltak testvérek, de a felnőttkort csak hatan érték meg közülük. Szülei szintén hamar meghaltak, így már egészen fiatalon rá is szükség lett családfenntartóként.

Ez, mármint a családja iránt érzett felelősség az egész életét végigkísérte. 16 évesen került Budapestre, de ezután is az volt a legfontosabb számára, hogy őket biztonságban tudja. Amint megtehette, minden testvérét a fővárosba költöztette, még egy lakást is vett nekik.

hirdetés

Ma már csak egyetlen öccse él, aki 10 évvel fiatalabb nála, de vele azóta is ugyanolyan szoros a kapcsolata: gyakran találkoznak, telefonon pedig szinte mindennap beszélnek.

„80 évvel ezelőtt hogyan korcsolyáztak a vidéki gyerekek

A tél egyik nagy eseménye a befagyott tavon, folyón való korcsolyázás volt. A téli sportban az ember hősnek érzi magát, mert száguld motor segítsége nélkül. Bátorságát, ügyességét, erejét összegyűjtve szépen, látványosan siklik.

A korcsolyázáshoz megfelelő cipő kell, amire rögzítik a korcsolyát. A vidéki gyerekeknek 80 évvel ezelőtt nem volt egyik sem. Minden gyerek a lába méretéhez megfelelő akácfából faragott talpat. A talp aljára vastag drótot hajtottunk, amelynek két végét visszahajtottuk a talp felületére. Hogy a drót el ne mozduljon, két darab U szöggel rögzítettük a visszahajtásnál. A drót alját homokba dörzsöléssel kifényesítettük, hogy jól csússzon a jégen.

Felkötni az utcai cipőre nem lehetett, a talppal tartottuk egyenesen, így a jégen állva két széles bottal löktük magunkat. Nagyon könnyen kicsúszott a lábunk alól a barkácsolt korcsolya, és nagyokat estünk. A körülményeket figyelembe véve, ugyanolyan örömet találtunk a magad csinálta korcsolyával a csúszkálásban, mint aki a sok pénzért megvásárolt korcsolyával száguldott.”

Budapest, 2015. július 15.

Rövid történeteiben, amiket öt évvel ezelőtt kezdett el lejegyezni, elsősorban saját élményeit idézi fel, gyerekkorától egészen a közelmúltig. Megjeleníti a család és a falu életét, gyakran egy kisfiú szemén keresztül láttatva.

A néhány oldalas novellák olyan hétköznapi jeleneteket mesélnek el, mint amikor a hatéves Ferike eldöntötte, hogy ő bizony világgá megy, mert édesapja az ígérete ellenére nem vitte el őt a vásárba a születésnapján. Egy másik történet arról szól, amikor szarka lopta el a testvére lakáskulcsát, megint egy másik arról, amikor nagyapja kioperálta a talpába ment és a lábfején kijött fadarabot.

Ezek a kis színes sztorik azért érdekesek a nagyközönségnek is, mert az olvasó a lehető leghitelesebb forrásból ismerheti meg, hogyan éltek és küzdöttek a múltban a falusi emberek, hogyan keresték és találták meg örömüket, boldogságukat a nehéz körülmények között is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!