hirdetés
gyerekbantalmazas1.jpg

Nem a verés a legdurvább bántalmazás – van, ami sokkal nagyobb károkat okoz a gyerekekben

Gyakori az a tévhit, hogy a gyerekkori traumáknak azonnali, jól látható hatása van. Az esetek jelentős részében a következmények közvetetten és jópár évvel később jelennek meg.
F. B. Eszter írása a 7köznapi pszichológia blogon, Képek: Unsplash, Pexels - szmo.hu
2019. november 03.


hirdetés

Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

A kérdés az, hogy a bántalmazást elszenvedő miként tud együtt élni a magában hordozott trauma élményével, és miként alakul a személyiség szerveződése a traumát követően. Képes lesz-e a jövőben adaptív módon működni, vagy egész életében visszaüt a negatív hatás okozta személyiségváltozás? Talál-e olyan kapcsolatok, amely gyógyítják a korábbi sebeket vagy hasonló társat keres felnőtt életében?

Azokban a családokban, ahol mindennapos a bántalmazás, a gyerek stresszrendszere állandó készenléti állapotban. Lényegében arról van szó, hogy a folyamatosan jeleket keres arra, hogy mi fog történni a következő percben. Folyamatosan azt fürkészi, hogy számíthat-e újbóli verésre vagy megalázásra. Ilyen környezetben a gyerekkort állandó stressz és negatív érzelmek jellemzik. Az 5 év alatti korosztály legveszélyeztetettebb, de általánosságban elmondható, hogy a bántalmazásnak kitett gyerekek nagyjából 40%-nál klinikai súlyosságú érzelmi és viselkedéses zavarok alakulnak ki.

Gyerekbántalmazásról akkor beszélünk, ha valaki egy gyereknek testi vagy lelki sérülést okoz, vagy annak szemtanúja, de nem akadályozza meg, miközben módja lenne rá.

Sokaknak a fizikai bántalmazás sokkal jobban megragadható kategória, miközben az érzelmi bántalmazás is ugyanolyan vagy súlyosabb károkat okoz.

Érzelmi bántalmazás:

* amikor a felnőtt visszaél a gyerek érzelmeivel, az súlyosan és tartósan negatív hatást gyakorol a gyerek fejlődésére

* amikor egy gyerekben a felnőtt azt az érzést kelti, hogy értéktelen, nem szerethető vagy nem kívánt tagja a családjának, közösségének.

* ha a gyerekkel szemben olyan elvárásokat támaszt a felnőtt, amelyeket életkorából vagy képességeiből fakadóan nem képes teljesíteni, és ezt állandóan a szemére veti.

* ha egy gyerek állandó félelemben és szorongásban kényszerül tölteni a gyerekkorát, például, ha szülei egymást bántalmazzák és ennek szemtanúja

* ha gondatlanságból a gyerek folyamatosan erőszakos tartalomnak van kitéve.

* a parentifikáció az érzelmi bántalmazás egy fajtája, amikor a gyerek kerül a feladatait vagy szerepét ellátni képtelen szülő szerepébe, és így ahelyett, hogy az életkorának megfelelő érzelmi terhelésnek és feladatoknak lenne kitéve, a felnőtt világ terheit kénytelen elviselni. Ez akkor sincs rendben, ha a környezet egyébként dicsérettel jutalmazza a gyerek nagyobb mértékű feladatvállalását.

Elhanyagolás

Szintén nehezen megragadható kategória az elhanyagolás, annak passzív természete miatt, miközben pont ez a passzivitás okozza a legnagyobb károkat. A elhanyagoló szülő ugyan látszólag "aktív módon" nem bántja a gyermekét, de közben egyáltalán nem figyel oda a gyerek érzelmi, pszichés és fizikai szükségleteire. Amikor egy gyerek nehézségei sosem találnak otthon hallgató fülekre és vigaszra, vagy amikor nem kapja meg tartósan az életkorának megfelelő ellátást, mind kimerítik az elhanyagolás kategóriáját. A kutatások azt mutatják, hogy

az elhanyagolásnak vannak egyébként a legsúlyosabb következményei a gyermekre nézve, mert itt a gyerekek a teljes közönyt élik meg a szülő részéről,

ellentétben az aktív bántalmazással, ahol a gyerekek úgy érezhetik, hogy „legalább foglalkozik velük a szülő”.

A szociális tanulás azt a folyamatot jelenti, amely során a gyermek elsajátítja a környezetében jellemző viselkedési mintákat.

Ott, ahol mindennapos az agresszió, gyakori, hogy a gyerekek azt tanulják meg, hogy ez a konfliktus rendezésének, a feszültség kiadásának megfelelő módja. Így alakul ki az a helyzet, hogy az otthon bántalmazott gyermek az óvodában, iskolában agresszívan viselkedik a társaival, ami végső soron kirekesztettséghez és további érzelmi nehézségekhez vezethet.

Ez az agresszió gyakran annak a következménye, hogy az agresszív környezetben felnövő gyerekek mások semleges vagy akaratlan cselekedeteit is negatív szándékúnak és akaratlagosnak élik meg, erre pedig agresszióval reagálnak.

Hogy segít a tudomány?

Az epigenetika az elmúlt néhány évtizedben teret nyerő tudomány, amely azzal foglalkozik, hogy a környezet hatása miként idéz elő maradandó genetikai változásokat. A környezeti hatások természetesen lehetnek pozitív és negatív előjelűek, de a mentális betegségek kialakulásáért negatív környezeti események által beindított epigenetikus folyamatok (is) felelősek. Ilyen káros környezeti események lehetnek az elégtelen anyai gondoskodás, az érzelmi, fizikai, szexuális abúzus, a súlyos traumának való kitettség vagy bármi olyan, ami súlyosan és tartósan meghaladja az egyén megküzdési képességeit.

A bántalmazás tehát közvetlen és közvetett módon is hat a gyerekek mentális egészségére: a családon, a szülőségen, a modellhatáson, a genetikán, a gyerek megváltozott viselkedésének más környezetben megjelenő következményein keresztül is hatást gyakorol.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
62368719_2473810879351925_790249956416946176_o.jpg

Akkor tudta meg, hogy mellrákja van, amikor élőben közvetítette első mammográfiai vizsgálatát

Döbbenetes felismerésben volt része egy amerikai tv-s műsorvezetőnőnek, aki csupán nőtársai figyelmét akarta felhívni a rákszűrés fontosságára.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 31.



A 41 éves Ali Meyer, az Oklahoma New 4 többszörös Emmy-díjas riportere nagy formában ünnepelte meg tavaly tavasszal 40. születésnapját, és úgy tűnt, minden rendben van nála, amíg hat hónappal később nem került sor élete első mammográfiai vizsgálatára. Meyer eredetileg azért ment az Oklahoma City-beli rákközpontba, hogy interjút készítsen két mellrákos nővel.

A vizsgálatot élőben közvetítette Facebook-oldalán, csak ezután döbbent rá a négygyermekes családanya a szörnyű diagnózisra: neki is mellrákja van- írta a Daily Mail

Munkaadója csak a napokban jelentette be, hogy Meyer immár egy éve harcol a gyilkos kór ellen. Az újságírónő azóta is rendszeresen beszámol kezeléseiről Facebook- és Instagram-oldalain, egyúttal továbbra is figyelmezteti a nőket a rendszeresen ellenőrzés fontosságára, mert őt is ez mentette meg. Beszámolt arról is, hogy az orvosok meggyőzték: vetesse le a jobb mellét, mert ezáltal meg lehet fékezni a betegség invazív jellegét. Azóta Ali már túl van ezen a műtéten és elégedett azzal is, ahogy a plasztikai sebész helyrehozta őt.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
Képernyőfotó-2019-11-01-10.31.20.png

A 100 éves életkor 3 titka egy félszigetről, ahol kiugróan magas a várható élettartam

Három lépés, hogy 100 évig éljünk, vagy tovább.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 01.



A világ egyik legboldogabb országaként emlegetett Costa Ricában van a világ öt kék zónájának egyike, vagyis az egyik olyan régió, ahol kiemelkedően sokan élik meg a száz évet.

A Nicoya-félsziget ebben különösen az élen jár.

Amikor az itt élőket hosszú, egészséges életük titkairól kérdezik, gyakran három kulcsfontosságú pontot említenek.

A BBC videója arra keresi a választ, hogy miként lehet megőrizni ebben a korban is az egészséget - és azt a mozgékonyságot, ami a felvétel elején is látható: egy több mint egy évszázadot megélt úr fiatalokat megszégyenítő módon táncoltat meg egy ifjú hölgyet.

Az elmúlt évek kutatásai tehát erre a 3 életmódbeli pontra világítanak rá.

1. Aktívnak maradni, idősebb korban is

A rendszeres mozgás erősíti az immunrendszert, fejleszti a mentális egészséget és megelőzi a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

A 102 éves Pachito bácsi például azt mondja, hogy mindig is aktív életet élt.

"Sok időt töltöttem lóháton, szinte mindenhova azzal mentem. Kiskorom óta lovagolok. Úgy érzem, hogy ez egy olyan dolog, ami segít az állapotom fenntartásában."

2. Egészséges étkezés

A Nicoya-félsziget lakói sem győzik hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a sok zöldség és gyümölcs az ember étkezésében.

Emellett szintén elősegítheti a hosszú életet, ha sok halat és teljes kiőrlésű gabonát eszünk, illetve elkerüljük a feldolgozott élelmiszereket.

A 105 éves Maria például mióta csak az eszét tudja, a tenger gyümölcsein élt, de a tejtermékeket sem veti meg.

"Sok sajtot és tejet fogyasztok, és régebben sok volt a piangua (helyi kagylóféle). Felvágom a kagylókat kis darabokra és összekeverem rizzsel és babbal."

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
elhagyott-temeto-sirok-kerepesi-mysecretbudapest-18.jpg

Sírkövek helyett fák - lehet, hogy mégis a zöldtemetés a jó megoldás

Száz év múlva ki fogja gondozni a sírunkat? És kit fog érdekelni, olvasható-e még a felirat?
Sz. É. - szmo.hu
2019. november 01.



Végtelenül szomorú helyek a temetők elhanyagolt részei - vagy az elhagyott sírkertek.

Egy régi temetőben eddig valamiért elkerültem azt a területet, ahová - a még kivehető feliratok szerint - utoljára az 1920-as években temettek.

Gazzal benőtt sírok, elborult, eldőlt sírkövek, kopott sírfeliratok. Már ahol egyáltalán megvan még a sírkő.

Elszorult a szívem a látványtól. Ezeket a sírokat nincs, aki gondozza. Meghaltak már az utolsó hozzátartozók is, vagy régen elköltöztek messzire a leszármazottak, ezeket az embereket pedig, akiknek testét itt helyezték végső nyugalomra, rég elfeledték.

A legtöbben azt sem tudják, hogy valaha is léteztek, pedig ők is nevettek, szerettek, sírtak, szenvedtek, újságot olvastak vagy muskátlit ültettek, dolgoztak, élték a mindennapjaikat, és most évtizedekkel, majd egy évszázaddal a haláluk után már nem számítanak senkinek.  A sírkövük tönkrement, nincsen, aki megjavítsa. Ha eldől, nincsen, aki felállítsa.

Mindenszentekkor nem takarítják el a gazt a sírjukról, nem helyeznek el rajta virágot, és gyertyát sem gyújtanak az emlékükre.

Mennyi hiábavaló, egykori szépség. Mennyi gondosan faragott és elkopott kő...

Megpróbáltam megfejteni az egyik feliratot, csak annyit tudtam elolvasni, hogy "Hermin" és "színművésznő". A neten a keresőben gyorsan megtaláltam. Haraszthy Hermin a Vígszínház társulatának tagja volt, 1921-ben egy előadást követően váratlanul agyvérzést kapott, és meghalt. De ezt már én sem tudnám, ha nem silabizáltam volna ki néhány betűt a sírkövén.

Én egészen eddig úgy gondoltam, ebben a kérdésben konzervatív vagyok, és környezetvédelem ide vagy oda, hagyományos, koporsós temetést és nagy sírkövet szeretnék majd magamnak.

Olvastam korábban arról is, hogy Az Egyesült Államokban Washington államban engedélyezték azt, hogy az ott lakók rendelkezhetnek úgy is, hogy komposztálják a testüket a haláluk után. Sőt, arról is, hogy egyre népszerűbb a zöldtemetés, amikor sem koporsót, sem sírkövet nem használnak, hanem valamilyen növény vagy facsemete jelöli a sírt.

Most viszont, amióta belémhasított a fájdalom az elhagyott sírok látványától, hetek óta az jár a fejemben, hogy ugyan minek.

Mi haszna van? Ha a halálom után száz évvel még lesznek emberek, az a nagy darab drágán kifaragott kő semmit nem jelent már nekik. Esetleg a leszármazottaimnak, ha lesznek egyáltalán.

Mi lenne, ha fa nőne inkább a síromon, ha halálom után egy - remélhetőleg - terebélyes, árnyat adó fa gyökerei közt lenne testem nyughelye?

Először érzem azt ezzel a témával kapcsolatban, hogy nemcsak sokkal hasznosabb lenne, de most, míg élek, a zöld temetés gondolata megnyugtatóbb is volna számomra.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:






Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
halalacsaladban4.jpg

Hogyan beszélgess a kisgyerekkel a halálról úgy, hogy könnyen megértse?

Haláleset kapcsán az olyan mondatok, mint a „nagymama most alszik” inkább kerülendők - tanácsolják a szakemberek.
Forrás: Papás Mamás Magazin, Címkép: Freepik - szmo.hu
2019. november 02.



A Papás Mamás Magazin segít szülőknek és nagyszülőknek a gyerekneveléssel és a család életével kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Mindemellett remek családi programokat is javasolnak a szerzők és a jog útvesztőiben is utat mutatnak.

Sok gyerek nem érti, hogy mi történik az elhunyt rokonnal, ismerőssel, vagy, hogy miként kell a veszteséget feldolgoznia. Éppen emiatt nagyon fontos, hogy a megfelelő módon beszélgessünk velük a halálról. Az alábbi tanácsokat pszichológus szakemberek segítségével állítottuk össze.

Ne hazudj a gyereknek!

Ne akard a halált megszépíteni, és ne kisbabaként kezeld a gyereket. Az olyan mondatokat, mint a "nagymama most alszik", inkább kerüljük. Amikor a családban, környezetünkben haláleset történik, ragadjuk meg a lehetőséget, hogy a halállal kapcsolatban pár dolgot megtanítsunk a kicsinek.

A gyerekek gondolkodása még nem absztrakt, ezért a túlszépített kifejezések még jobban megzavarják őket.

Használjuk bátran a "halál", "halott", "elhunyt" kifejezéseket, bármennyire is keményen hangzanak, mert ezek pontosabbak és érthetőbbek a kisgyerek számára.

A halál ne legyen tabutéma!

A szülőknek minden esetben türelmesen meg kell válaszolni a gyerek erre vonatkozó kérdéseit, és nekik is kérdéseket kell intézni a gyerekhez.

Nem az a lényeg, hogy a gyereknek részletes, mindenre kitérő választ adjunk - nekik nem az összes információra van szükségük, hanem

arra kell őket rávezetni, ami őket a legjobban érdekli: az elhunyt szerettünk többé már nem tér vissza.

Még többet kell akkor magyarázni, ha a gyerek traumatizálódott, például jelen volt egy halálos autóbalesetnél, vagy szemtanúja volt a nagyszülő halálának. Ilyenkor a gyerekek még több kérdést tesznek fel a szülőnek, akinek feladata, hogy a látottakat a gyerek könnyebben feldolgozza.

Légy türelmes!

A gyerekek másként viselkednek halálesetkor, mint a felnőttek: meghallgatják, hogy elhunyt egy közeli hozzátartozójuk, majd elvonulnak játszani. A gyerekek furcsa viselkedésén a szülők sokszor fennakadnak, és azt kérdezik: "Felfogták egyáltalán, hogy mi történt a nagyival?"

Míg más gyerekeknek sok idő kell ahhoz, hogy visszatérjenek a megszokott kerékvágásba. A bánat, a gyász egy folyamat, amely általában sokáig elhúzódik, a szülőnek kell megtanítani a gyereket arra, hogy belenyugodjon az elmúlás tényébe. Gyakorlatilag, a gyereknek annyi időt adjunk a gyászra, feldolgozásra, amennyire csak szüksége van.

Erősítsd abban a gyereket, hogy fejezze ki érzéseit!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!