hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Gyanútlanul tanulsz a szegedi egyetemi könyvtárban, aztán egyszer csak rázendít a zenekar
Ütős videóval mutatják meg, milyen Szegeden egyetemistának lenni. Zseniális!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 09.


hirdetés

Ennél jobb reklámot egy egyetemnek, mint amit Szegeden készítettek, talán nem is láttunk még. Az egyetemi könyvtárban vették fel, amint

csendben olvasnak és tanulnak a hallgatók, amikor egyszer csak rákezd egy egész zenekar!

Mint az a videóhoz írt posztszövegből kiderül, a SunCity Brass lépett fel váratlanul a vizsgaidőszak alatt.

"Az egyetemi könyvtár az SZTE-s élet szíve, amely köré szervesen fejlődött ki egy lüktető egyetemi campus Szeged belvárosában" - írják a Faceboook-oldalon.

VIDEÓ: És akkor megjelent a zenekar:


KÖVESS MINKET:





Egy másik toronyba zárva, elrejtve élte túl a történelem viharait Szeged legrégebbi épülete
A kalandos sorsú Dömötör-torony megmaradásáért Móra Ferenc is kiállt.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. február 04.


hirdetés

Regényes múltja van Szeged egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része, amely ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik.

Ez Szeged legidősebb épülete.

Az építmény alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A Szent Demeter-templom egyedüliként meghagyott tornya a Dóm tér egyik különleges látványossága.

A régi templomot egy 1199-es irat említi először. Többször átépítették, míg a 18. században kapta meg végső formáját. A feljegyzések szerint 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt, de végül a városvezetés 1913-ban elrendelte a templom lebontását.

Úgy rendelkeztek, hogy a helyére, - pontosabban mellé - egy új templom épüljön, ez lett a Schulek Frigyes által tervezett, majd Foerk Ernő által folytatott Fogadalmi-templom, a Dóm.

A régi épület bontásakor találtak rá a falba beépített régi Dömötör-toronyra. Ezt 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították.

A restaurálást Rerrich Béla vezette. Ekkor kerültek a falába a vár bontása során előkerült román kori kövek, szobrok. A falába ajtót vágtak, és fölé helyezték el Szeged legrégebbi, ismert szobrászati emlékeként számon tartott, 12. századi „kőbárányt”.

A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti,

amelynek terveivel elnyerte 1932-ben a páduai egyházművészeti kiállítás arany érmét. A torony falainak vizesedése miatt a falfestmény hamar megrongálódott, ezért a képzőművészeti alkotást már a következő évben át kellett festeni, majd az évtizedes állagromlás miatt 2015-ben teljesen restaurálták.

A torony Rerrich Béla által tervezte kovácsoltvas kapuját a keresztény liturgia jelképei díszítik, az emberi élet egyes részeit mutatják be. A kaput Bille János műkovács készítette el.

A csonka-torony rejtélye

A régi Demeter-templomot nem egyszerre bontották le. Úgy döntöttek, hogy azt a részt, ahol építkezni kell, azt elbontják, a szentélyt és a tornyot meghagyják, így abban az új templom elkészültéig még miséznek. Az építkezés megkezdődött, de a történelem lassította a Dóm befejezését. A téren nyolc éven át állt egymás mellett két csonka templom, a Demeter és a Fogadalmi, mert egy idő után a városnak nem maradt pénze a Dóm befejezésére.

Végül 1924. december 13-án, egy vasárnapon tartották az utolsó misét a Szent Demeter-templom akkor még álló részében.

A bontásának megkezdése előtt többen is arra számítottak, hogy értékes leletek kerülhetnek elő. Többek között Móra Ferenc is, aki egy beadványban azt kérte a várostól, hogy a munkálatok ideje alatt egy múzeumi szakértő jelen lehessen. Móra akkor azt gondolta, hogy a régi templom alatt régi kripták rejtőzhetnek, azokban pedig régi tárgyak, fegyverek, amelyek segíthetnek a templom pontos korát és építésének körülményeit behatárolni.

1925. március 1-én jelent meg az első írás arról, hogy elképzelhető, hogy egy régi torony van beépítve a Demeter-templom megmaradt tornyába. A cikket Kőmives Kelemen álnéven Cs. Sebestyén Károly írta. Úgy vélte, hogy ha a feltevés beigazolódik, akkor

ez a torony az egész magyar építéstörténet igen fontos darabjává válhat.

Éppen ezért azt javasolta, hogy ne folytassák a torony bontását.

Mivel a négyszögletes torony rejtette a nyolcszögletű régi tornyot, ezért kézi bontással tudták feltárni az épületet. Az ásatásokkal pedig sietni kellett az építkezés miatt. A kutatók igyekeztek alaposan dokumentálni az egész folyamatot és a talált épületrészt.

Közben komoly vita folyt arról, hogy mi legyen a megtalált régi toronnyal. Volt, aki a bontás mellett érvelt, de többen, köztük

Móra Ferenc is a megmentés mellett állt ki. Egy írásában „keresztény barbárságnak” nevezte a torony elbontását.

Juhász Gyula így ír a toronyról: „A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat, Dugonicsot, a szabadságharcot és a világháborút. Bennünket is túl fog élni, Szeged szebb lesz, mint volt, és ő, nagy idők tanúja, bizonyságot tesz ezer esztendő mellett.”

A torony végül megmenekült, és helyreállították. Később 1985-ben restaurálták, és nemrégiben a Dómmal együtt újra felújították.

A Dömötör-torony meséi

A Dömötör-torony most, a felújítás után már a nagyközönség számára is látogathatóvá vált, de emellett keresztelőkápolnaként is újra használatba veszik.

A megnyitás alkalmából a torony történetét egy február elején megnyílt időszaki kiállításon is bemutatják. A Dömötör-torony meséi címmel a Szegedi Dóm Látogatóközpontban tablókon, korabeli fotók, újságcikkek, Móra Ferenc és Cs. Sebestyén Károly írásai, dokumentumok segítségével idézik fel a múltját a híres késő román, gótikus stílusú műemléknek.

A mese vonalát követve tűnik fel Mátyás király alakja, akinek palástjából készült el az a 824 igazgyönggyel díszített miseruha, amely szintén megtekinthető a kiállításon.

A Dömötör-tornyot a Dóm Látogatóközpont nyitvatartási ideje alatt idegenvezető kíséretében lehet belülről megnézni, keddtől vasárnapig reggel 9-től 17 óráig. A torony első szintjén a keresztelés történetét, a második szinten pedig a Dömötör-torony építéstörténetét mutatja be az interaktív tárlat.

Bővebb információk ITT.

Régi fotók forrása: Fortepan


KÖVESS MINKET:




Különös fények, narancsos árnyak: csodás téli naplementék Szegedről
Mintha festmény lenne, olyan volt a naplemente a napfény városában.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

A tél, a hó és a naplemente varázslatos világot varázsolt. Különös fények, narancsos árnyak, festői képek Szegedről.


KÖVESS MINKET:





Vince-napi vesszővágás Ópusztaszeren: Bőséges termés ígérkezik
A Kárpát-medence huszonnégy borrendje gyűlt össze, hogy megjósolják, milyen lesz az idén várható szőlőtermés.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 20.


hirdetés

A Kárpát-medence huszonnégy borrendje gyűlt össze Ópusztaszeren, hogy a Vince-napi vesszővágás keretén belül megjósolják, milyen lesz az idén várható szőlőtermés.

A hagyománytisztelő boros gazdák Szent Vincét a bor védőszentjének, neve napját pedig hagyományos termésjósló ünnepnapnak tartják. A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján (január 22.) tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést.

„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince!” – a szólásmondás szerint, ha Vince napján olvad a hó vagy esik az eső, akkor jó termés várható. Emellett sok helyen a levágott szőlővesszőből is megjósolják az őszre várható termést.

Az ópusztaszeri rendezvényen nem csak a hulló hó, de a lemetszett vessző állapota is arra utalt, hogy idén nem lesz oka panaszra a boros gazdáknak, hiszen bőséges termés ígérkezik.

A több mint két évtizedes múlttal rendelkező ópusztaszeri Vince-napi vesszővágáson a skanzenben Kalmár István mórahalmi hegybíró három vesszőt metszett le a szőlőről. A vesszők állapotából ilyenkor megjósolható, hogy az adott év termése milyennek ígérkezik. Mint elmondta, a tél nagy részén már túl vagyunk, az idei fagyok nem tettek kárt a szőlőben, hiszen a vesszők beértek, szép zöldek és a rajta található rügyek is.

Amennyiben nem történik semmi rendkívüli az időjárás tekintetében, az idei termés kitűnőnek ígérkezik.

Hagyományok szerint ilyenkor a vesszőket beviszik a házba, ahol vízben áztatják, majd figyelik a további fejlődését. Reményeik szerint pár hét elteltével a rügyek kihajtanak, amely megerősíti a Vince-napi jóslat beteljesedését.


KÖVESS MINKET:





Romantikus hattyús képek a téli Tiszáról
Tán egy pár falat ennivaló, tán a kíváncsiság, vagy a hideg az oka, de a hattyúk összegyűltek Szegeden a folyóparton.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. január 19.


hirdetés

Különös látványt nyújtanak a hattyúk a téli folyóparton. Míg körülöttük zajlik a nagyvárosi élet, ők nyugodtan keresgélnek élelem után. A jelek szerint hozzászoktak a közönséghez, mert nem zavartatják magukat, békésen úszkálnak a part mentén, és várakoznak pár finom falatra.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x