hirdetés
gulbaba-turbe-budapest-szeretlekmagyarorszag-mervaimark-gul-baba-alapitvany-1000x650.jpg

A budai oldal gyöngyszeme Gül Baba türbéje - gyönyörű kiállítóhellyel gazdagodott

Körülnéztünk a felújított és tavaly átadott épületben. Gyertek velünk!
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. április 21.


hirdetés

Lehet, hogy Gül Baba már életében ikonikus figura volt - de hogy halála után azzá vált, az egészen biztos. Erre bizonyíték az is, hogy máig legendák sora köthető a nevéhez, a halálához és a magyarországi tevékenységéhez, a sírhelye pedig Budapest egyik legnépszerűbb látványossága.

Rengetegen várták, hogy újra kinyisson a teljes megújulás és a környék rendezése után Gül Baba türbéje. Arról már korábban beszámoltunk, hogy milyen lett a Gül Baba utca a kockakövek cseréje után, és tavaly azt is megmutattuk, miként fest az épületegyüttes az átadás után.

Nemrég bent is körülnéztünk, és láthattuk, milyen izgalmas és mutatós kiállítótér nyílt a türbe köré épített egykori Wagner-villa alagsorában.

Gül Baba bektasi dervis költő volt, vagyis muszlim szerzetes. A bektasi rend a belső utakat kereső misztikusok csoportjaiból alakult, akik az üdvösséget lelki fejlődéshez kötötték (ezen a ponton hasonlóságot mutat keresztény és buddhista tanításokkal is) és különféle spirituális gyakorlataik voltak. Gül Baba nevének jelentése: a rózsák atyja; a Gül Baba nevet egyes források szerint a turbánján díszelgő rózsaszálról kapta, más magyarázat szerint eredetileg Kel volt a neve, ami kopaszt jelent, amit csak később változtattak Gülre, miután a sírja körül rózsák nőttek. A név származhat a dervissüvegen lévő gömb alakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek - ez a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.

Amikor Szulejmán 1541-ben megszállta Budát, a szultán a bektasi derviseket bízta meg azzal, hogy hozzanak létre egy medreszét, vallási központot a városban. A fennmaradt történet szerint Gül Baba ültette be a mai Rózsadombot a rózsáival, innen kapta a nevét a budai domb. A szultán és kísérete Buda megszállását a pár nap alatt dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott vallási szertartáson ünnepelte meg.

Egy legenda szerint Gül Babát több mint 100 éves korában érte a halál, egy másik történet szerint Szulejmán győzelmének ünnepnapján halt meg, 1541 szeptemberében.

Gül Baba díszes temetésén maga a szultán is részt vett, hogy lerója kegyeletét a tiszteletre méltó dervis előtt, és a sírhelyet, a türbét is az ő parancsára kezdték építeni 1543-ban a mai Rózsadomb keleti lejtőjén.

A sírhely a hódoltság idején a muszlimok egyik legészakibb zarándokhelyévé vált, ma is muszlim szent hely, amit szívesen keresnek fel például a török turisták. Emiatt nem illik cipővel belépni türbe épületébe, és ezért nem illik megzavarni azokat, akik esetleg éppen imádkoznak bent.

A türbe környéke is legendás helynek számított. Állítólag a 16. században azok a budai ifjak, akik el akarták kápráztatni a szerelmüket, a dervisrend rózsakertjébe lopóztak be, hogy onnan lopjanak virágot.

Buda ostromakor a bektasi dervisrend kolostora romba dőlt, de a türbe megmaradt. A jezsuiták kapták meg, akik kápolnává alakították, eredeti ablakát befalazva és új nyílásokat vágva rajta. 1770-ig, a rend feloszlatásáig használták a jezsuiták, azután a budai városháza gondozásába került, a kulcsot a 19. században a városházán tartották, és ha muszlim zarándok érkezett, kinyitották neki. Még akkoriban sem volt körbeépítve az épület, szőlők között állt a domboldalon.

A mai terület jelentősebb átalakítása Wagner János nevéhez fűződik. Ő a 19. század közepén vásárolta meg a szomszédos telket, és miután 1893-ban építési engedélyt kért két különálló, oszlopos folyosóval összekötött villa felhúzására, egyszerűen körbeépítette a türbét.

Sokan átkozták ezért Wagnert, csakhogy éppen a török szent hely köré épült villa menthette meg az épületet a pusztulástól a második világháborúban. Az 1942-re már állami tulajdonba került villa az 1944-45-ös ostrom alatt komolyan megsérült, de Gül Baba türbéje átvészelte.

A Wagner-villa romjait az 1970-es években lebontották, csak alsó, a domboldalt teraszosító támfalát hagyták meg, és a pinceszintet, amelyet a közelmúltban zajlott felújítás alatt új funkciókkal láttak el.

Utoljára 1912-ben történt nagyobb renoválás, azért volt szükség a felújításra, amihez a török kormány jelentős támogatást adott.

Budapest egyedülálló látványosságának a kezelője jelenleg a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, céljuk pedig az, hogy a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely többféle feladatot is ellásson. Többek közt a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzése, az oszmán török kultúra értékeinek bemutatása, kulturális programok szervezése (mint amilyen Birinyi József népzenész, népzenekutató gyerkeknek és felnőtteknek tartott hangszersimogató foglalkozása volt, vagy a Gül Baba Jazz Nights az Opus Jazz Klubban), időszaki kiállítások szervezése és a kávézó, valamint az ajándékbolt üzemeltetése.

Az állandó kiállításon Gül Babát és korát idézik meg, az időszakos kiállításon pedig az nevű ebru egy tradicionális török festészeti technika alkotóinak műveit láthatjátok május végéig. Ezután a Herendi Porcelánmanufaktúra Gül Babához és az oszmán szimbólumokhoz kapcsolódó tárgyait állítják ki.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója azt mondta ottjártunkkor, hogy szeretné, ha a hely a II. kerület és az egész város kulturális életének helyszínévé válna, és minél többen fedeznék fel és látogatnák meg a türbét, a múzeumot és a kertet.

A kerttel kapcsolatban kiemelte, hogy a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának segítségével alakítják tovább, mert egyrészt szeretnék, ha az alapítvány logóján is látható rózsamotívumok a valóságban is megjelennének, másrészt ha sikerülne meghonosítani itthon is a Gül Babáról elnevezett rózsafajtát.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
IMG_8143k-1000x664.jpg

Titkos lejárat vezet a Vár alatti barlangrendszerbe, ahol mamutfog és csontkamra is van

Bejártuk a Sziklakórház melletti Várbarlang turisták elől eddig elzárt részét.
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. június 14.



Egy barlangban állunk, a mennyezetről a kövekről víz csöppen az arcunkra, a ruhánkra. Mellettünk egy kis emelvény emberi koponyákkal és lábszárcsontokkal. Előttünk egy hihetetlenül meredek és romos lépcső – fantasy filmekben látni ilyet.

„Tudják, hol vagyunk most? Tudják, hová vezet ez a lépcső? - kérdezi a túravezetőnk, Borzsák Sarolta, a nemzetipark-igazgatóság barlangtani referense. Rázzuk a fejünket. „A Ruszwurm cukrászda pincerendszeréhez.”

A várnegyed alatt húzódó barlangrendszer egyik közönség elől elzárt szakaszában vagyunk, olyan helyen, amit a turisták eddig nem láthattak.

A Sziklakórházon át vezető sétánkon jutottunk le ide, a Várbarlangba. A Várbarlang érdekessége, hogy kisebb átalakításokat leszámítva közel természetes állapotot láthatunk.

Nemrég felújították, és ezt a sokáig elzárt részt látogathatóvá tették.

TripAdvisoron tavaly a legnépszerűbb magyarországi múzeum lett a Sziklakórház. Nem csak itthon népszerű, a külföldiek imádják, és aki már hallott róla és Budapestre utazik, igyekszik eljutni ide.

Egykor az ős Ördög-árok az akkori márgából álló felszínre lerakta mészkőből és dolomitból álló hordalékát. A jégkorszak alatt pedig elkezdtek működni azok a hőforrások, amelyek ma a budapesti gyógyfürdőink vizét adják. Ezek vastag, édesvízi mészkősapkát raktak le a kavicshordalék tetejére. Később, ahogyan az Ördög-árok és a Duna egyre mélyebben folyt, lepusztították maguk körül a felszínt, és csak a már említett mészkősapka védte meg a Vár-hegyet a pusztulástól. A jégkorszak végén a hőforrások elkezdtek felfelé törni, de nem bukkantak a felszínre, hanem a márga és a mészkő határán kis üregeket oldottak ki (ezek az oldásformák sok helyen szépen látszanak a barlangban). Így jött létre az a rengeteg kis barlang, amelyek ekkor még egymástól függetlenek voltak.

A Sziklakórházzal három ponton is összefügg az a barlang, ahol mi jártunk. Ám jogilag másik terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park a kezelője.

Különleges, sajátos barlangrendszer található a Vár alatt, sok-sok kis üreggel, az édesvízi mészkőréteg alatt.

Sétánk egyik állomásán, a mamutfogas teremben például mennyezeten egy egy mamutfog nyomait lehet kivenni.

Ám ezen kívül érdekes a csontkamra is.

Amikor Kadic Ottokár feltárta a barlangrendszert, sok csontot talált az üregekben; rengeteg csont került ide a közeli Mária Magdolna torony kiürített osszáriumából, és a kis csontkamrában helyezték el az emberi maradványokat. Sajnos, mivel a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején sok felszíni lejárat maradt nyitva, és a barlang egyfajta átjáróház lett, szinte bárki lejöhetett. Emiatt a csontok egy része megsemmisült, elveszett. Amikor a barlangrendszer a nemzeti park kezelésébe került, lezárták ezeket a bejáratokat.

Aki egy-egy percre megállt és figyelmesen átvizsgálta a barlang mennyezetét, az apró cseppkő-kezdeményt is megpillanthatott.

A Várbarlang után visszatértünk a Sziklakórházba, hogy az atombunker – Csernobil és a nukleáris energia miatt is aktuális – kiállításával folytassuk a programot.

A várhegyen eredetileg száznál is több barlang volt, már a tatárjárás előtt is tudták az itt élők, és a középkor során kutakat fúrtak, további barlangokat találtak. A Várnegyed alatt egész pincerendszerek húzódtak – ezek jelentősége a 19. században egyre csökkent, többségükről a 20. századra számos barlangról vagy pincéről meg is feledkeztek.

Az 1930-as években Kadic Ottokárt bízták meg a barlangrendszer felderítésével. "Már az első bejárásnál legnagyobb meglepetésemre azt tapasztaltam, hogy a szóban levő pincék eredetileg természetes úton mésztufában keletkeztek, később azután, történelmi időben bővítették, mélyítették, és helyenként aláfalazták" - írta a kutató.

Kiépítették a Várhegyi-barlang egy részét idegenforgalmi célra, és 1935-ben megnyitották a nagyközönség számára. Később állandó kiállítást létesítettek, a barlangi gyűjteményt folyamatosan gyarapították – ez a gyűjtemény sajnos a második világháború alatt megsemmisült.

A harmincas évek végén óvóhelyrendszert és elsősegélynyújtó helyet létesítettek, a háború alatt pedig sebészeti szükségkórházat alakítottak ki, részben a meglévő barlangok összekapcsolásával és a Lovas úti bejárat kialakításával.

A kor egyik legmodernebb kórháza volt műtővel, sürgősségi részleggel, áramkimaradás esetére aggregátor felállításával.

1944-ben nyitották meg, és Budapest ostroma alatt teljes kapacitással, sőt, azt meghaladó módon üzemelt.

A háború után a felszerelés egy részét elszállították és oltóanyag termelésre használta egy magáncég az államosításig. Azt követően titkosították az egykori Sziklakórházat, ám közben elkezdték új kórteremmel bővíteni és újra felszerelni – titkos katonai kórházként. Az 1956-os forradalom alatt üzemelt.

A hidegháború idején a nukleáris támadástól tartva 1958-62-ig átépítették és kibővítették, hogy atomtámadás esetén is használható legyen.

Az Atombunker kiállításán megtudhatjátok, milyen óvintézkedéseket tettek volna egy esetleges vegyi vagy nukleáris támadás esetén, milyen felszerelést használtak annak idején, milyen következményekkel járt az, hogy atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira, valamint láthatjátok a túlélők rajzait arról a szörnyű napról.

Később a János Kórház, mint megbízott kezelő, a létesítmény gondját viselte, a Polgári Védelem raktárnak használta. Az előtérben kialakított lakásban élt a gondnok házaspár, ők szigorú titoktartás mellett tartották karban és takarították a kórházat 2000-es évekig.

2006-ban a kulturális örökség napján látogatható volt a Sziklakórház, ezután felújították és múzeumként nyitották meg.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
nagybani_ck.jpg

Éjszaka a Budapesti Nagybani Piac kulisszái mögött

A 28 éves nagybani piac éjszakai élete sokak előtt titokzatos világot rejt, de az évnek egy napján bárki belekóstolhat.
Tóth-Nacsa Ági írása a Boldog Kukta blogon - szmo.hu
2019. június 20.



Tóth-Nacsa Ági hobbikukta, szárnyait próbálgató vadász és lelkes halkergető horgász a blogján minden ételt egy csipet vidéki virtussal és sok-sok derűvel fűszerez. Tartsatok vele a Boldog Kukta blogon!

Az idén két estére megnyitja kapuit a nagyközönség előtt a Budapesti Nagybani Piac. Habár ma az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk, de így is belevágtunk a programba (megjegyzem milyen jól tettük). Előzetes regisztráció után egy több, mint 2 órás túra keretei között betekintést nyerhettünk a nyüzsgő piaci életbe a friss zöldségek és gyümölcsök hazai legnagyobb kereskedelmi terén.

Ez nem egy átlagos hétköznapi piac, hanem az "ország gyomra". Most megosztom veletek ezt a nem mindennapi friss élményt.

A Piac Éjszakája elnevezésű programot már harmadik alkalommal rendezték meg a szervezők. Én először vettem részt rajta, de be kell vallanom, hogy igazán izgalmas program részese lehettem. Páratlan pezsgő hangulat, ízek, illatok, érdekességek várják akár a kereskedőket, akár a nagyobb tételben vásárlókat. De mielőtt belevágnék az élménybeszámolóba, nézzük a Nagybani Piac mindennapjait a számok szemszögéből.

A piac számokban

➽ a piac teljes alapterülete 34,8 hektár

➽ 28 évvel ezelőtt 1991-ben nyitotta meg kapuit

➽ 1250 db nyílt árusítóhely található 31 000 négyzetméreten

➽ fedett árusítóhelyek területe 3700 négyzetméter

➽ körülbelül 300 targonca dolgozik egyszerre a piacon

➽ nagykereskedelmi raktárak, épületek területe 37966 négyzetméter

➽ az éves áruforgalom 2017-ben összesen 460 566 tonna

➽ a piac területére belépő járművek száma 2017-ben (eladók és vevők összesen)512 599 db

➽ a legrégebbi épületet 1991-ben adták át

➽ a legújabb épületet pedig 2010-ben, amely egyetlen geotermikus és hulladék hő hasznosítású ingatlan a piac területén.

(Adatok forrása: www.nagybani.hu)

A túráról

A Facebookon találkoztam a programmal és rögtön le is csaptam a lehetőségre. Az egyszerű internetes regisztráció után mindenki kapott egy megerősítő emailt és abban egy részletes térképet a fontosabb tudnivalókkal kiegészítve. Így rögtön tudtuk, hogy hol parkolhatunk, mikor és hol találkozzunk. Igazán profi volt az indítás.

19:00 - 19:30 között a konferenciateremnél jelentkezhettek be a regisztrált vendégek, így mi is. Megkaptuk a láthatósági mellényünket, tollat, fülhallgatót. Friss gyümölcsökkel és frissítővel kínáltak bennünket. Klucsik Zoltán, a Budapesti Nagybani Piac marketing- és fejlesztési igazgatója egy rövid piaci ismertetővel, régi nosztalgikus fotókkal, majd a jelen és a jövő piacával indította a bevezetőt. Ezután két csoportra osztottak bennünket és kisbuszokkal és egy-egy csoportvezetővel elindultunk felfedezni a nagybanit.

34,8 hektárt gyalog bejárni nem kis idő lenne, így nagyban megkönnyítették a szervezők a látogatók útját. Plusz piros pont jár ezért. Túravezetőnktől, Zsolttól igazán érdekes információkat tudhattunk meg az egész komplexumról és az itt folyó kereskedelemről.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
gellert-hotel-1000x636.jpg

Eladják a Gellért Hotelt, luxusszálloda lehet belőle

Az épületet megvásárló Indotek Group először teljes rekonstrukciót akar, majd egy luxus színvonalú nemzetközi hotelláncot bízna meg a szálloda működtetésével.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 21.



Eladja a Gellért Hotelt a Danubius Hotels Group, már megállapodást is kötött a magyar ingatlan-befektető Indotek Csoporttal - közölte a társaság közleményben.

Az épületet megvásárló Indotek Group igazgatója és többségi tulajdonosa Jellinek Dániel, aki ma Magyarország egyik leggazdagabb milliárdosa.

A közlemény szerint

a csoport teljes rekonstrukciót kíván végrehajtani a műemléki védelem alatt álló létesítményben az eredeti külső megtartásával, azzal a céllal, hogy a szálloda az eddiginél is színvonalasabb szolgáltatásokkal erősítse a minőségi turizmust Budapesten.

A Gellért Szálló eladásáról szóló szerződés rögzíti, hogy az átépítés tervezési szakaszában, illetve az engedélyezési eljárás befejezéséig továbbra is a Danubius Hotels fogja működtetni a szállodát.

A felújítást követően az Indotek Group egy luxus színvonalú nemzetközi hotelláncot kíván megbízni a szálloda működtetésével.

Az adás-vétel a szálloda napi működését nem érinti közvetlenül, a vendégek fogadása és a foglalások kezelése a megszokott módon folyik tovább. Szintén fontos, hogy

a hotel épület eladása a szálloda közvetlen szomszédságában működő Szent Gellért Gyógyfürdőre nem terjed ki, ugyanis az a Budapest fürdőit kezelő önkormányzati vállalattulajdonába tartozik.

A Gellért Hotel tavaly szeptemberben ünnepelte 100 éves fennállását. Ebben a cikkünkben részletesen beszámoltunk Budapest egyik legszebb szállodaépületének történetéről.

Forrás: Index


KÖVESS MINKET:




hirdetés
5-teraszos-kiulos-hely-nyarra-mysecretbudapest-5-1000x667.jpg

5 kiülős, teraszos hely forró nyári estékre Budapesten, amit neked is ki kell próbálnod

Itt lazulhatsz hétvégén. Vagy akár hétköznap is.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. június 22.



Ha olyan teraszos, kiülős, szabadtéri helyet keresel nyárra, aminek még hangulata is van, akkor ne keresgélj tovább. Néhány tippel segítünk! Azt italokat és a konyhát is teszteltük.

Pontoon

Budapest egyik legszebb helyén, a Lánchíd lábánál, a Sándor-palotával szemben találod, a pesti oldalon.Közvetlenül a Dunánál. Semmihez sem fogható a látvány és az atmoszféra, egyszerre érzed magad a lüktető városban és ugyanakkor egy kicsit ki is szakadva belőle. A zene eddig bejött. Nem olcsó hely, de egy-egy délután vagy este egy Aperol Spritz vagy fröccs belefér. Kicsit üldögélünk, beszélgetünk, chillezünk, néha csak a hajókat és a túlpartot figyeljük.

Akvárium Terasz

Hosszú ideje a kedvencek egyike, nem csak koncertekre, bulikba járunk ide. Már Gödörként szerettük a mai Akvárium Klubot, különösen nyáron a nagy teraszt és a folyamatos zsongást. (És azt is, hogy ennyire jó helyen, közlekedési csomópontban van, ahonnan bármerre könnyen továbbmehetünk és ahonnan viszonylag gyorsan hazaérünk éjszakai járattal is.) Az egyik legnépszerűbb találkozóhely, ahol az a furcsa, ha nem botlunk ismerősbe. Itt nyáron fröccsözni vagy martinizni szoktunk.

Kadarka Bárka

Most a Margitsziget egyik legjobb helye, valamelyest betölti a régi Holdudvar helyén maradt űrt. Ha még nem voltál itt, képzelj el egy hatalmas paccot a sziget Margithídhoz közeli végén. Az egyik felében az italos pult és a konyha áll az előtte elnyúló nagy terasszal, a terasz végén nyugágyakkal és bárkával. A másik, nagyobbik felén homokos strandröplabda-pályával. Olyan nincsen, hogy valahol ne tudj leülni. (Vagy leheveredni).

Teszteltük itt is az Aperol Spritzet, többször is, a fröccsöt is (azt is többször), a konyhára sincsen panasz, ha csak egy adag sült krumplira vágysz, azt is kapsz, és más szabadtéri helyektől eltérően a Kadarka Bárkába foglalhatsz asztalt. Ez külön piros pont.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x