hirdetés
Falfirka_Nemzeti_Szinhaz_Emlekmuve.jpg

Graffitiellenes „kommandó”

A Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) aktivistái diákokkal együtt egész napos roadshow keretében letakarítják ma a falfirkákat nemzeti jelképeinkről. Az akció első állomása a gellérthegyi Szabadság szobor lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2012. szeptember 27.


hirdetés

A Szeretem Budapestet Mozgalom (SzeBu) aktivistái diákokkal együtt egész napos roadshow keretében letakarítják ma a falfirkákat nemzeti jelképeinkről. Az akció első állomása a gellérthegyi Szabadság szobor lesz.

, Forrás és képek: SzeBu

A kezdés ma 11 órakor lesz, a Szabadság szobor talapzatánál, ahol az aktivisták mellett az American International School és a Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gyakorló Gimnázium, Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakképző Iskola diákjai és tanárai is megjelennek majd.

A későbbiekben a SzeBu aktivistái diákokkal a következő helyszíneken „takarítanak”:

Kb. 12:30 Nemzeti Színház emlékműve, Blaha Lujza tér

Kb. 14:00 Danubius kút, Erzsébet tér

Kb. 15:30 Díszkút, Jászai Mari tér.

Nem ez az első ilyen akciója a Szeretem Budapestet Mozgalomnak. Bíznak a BRFK falfirka-felderítésekért felelős Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztálya munkájában, ezért a Fővárosi Önkormányzat bevonásával 6 millió Ft értében eszköz- és anyagi támogatásban részesítetik az osztályt, a felderítésekben résztvevő BRFK-t és kerületi kapitányságokat a következő években.

A Fővárosi Önkormányzattal, mint a közterek és műtárgyak tulajdonosával, kezelőjével (és fővárosi cégekkel, mint BKV, BDK, FKF, Főkert) közösen munkálkodnak a falfirkák ellen, és bevonnak nagyobb cégeket is.

A SzeBu célja az együttműködéssel, hogy összekötő szerepet vállaljon a közterek (legyen az utca, épület, utcabútor) tulajdonosai, a rendőrség között.

A Parlament módosította a BTK-t, aminek révén az illegális firkálók felkutatása a korábbinál jóval eredményesebb lehet.

A 2010-es Házak Szépe verseny győztese

A budapesti házakat, a BKV/Intermédia várókat, járműveket, telefonfülkéiket rongáló szignók (ismert, nagy falfirkások: DBO OSB, FMIG, FÉK, FACE, GEP, GEP, SHAK, TAPER, FVF, SEON, PMO, YAMY) ellen csak szervezett keretek között, együtt lehet fellépni.

Az a céljuk, hogy segítsék a célzott feljelentések megtételét, koordináljanak a cégek között, a rendőrségnél pedig megfelelő eljárási szakaszba kerüljenek az ügyek.

A kialakított rendszer fő pillére, hogy visszatartó erő alakuljon ki, vagyis mindenki érezze, ha savval rongál, firkál, akkor annak szigorú következményei lehetnek.

"Szeretnénk elérni, hogy Budapest Belvárosa a felépített monitoringos falfirka-eltávolításos rendszeren, a rendőrségi munkán és a kialakított visszatartó erőn keresztül hasonlóan kulturált és falfirkáktól, savval történő rongálásoktól mentes legyen, mint Barcelonáé, Párizsé vagy éppen Prágáé."

Ha tetszik az ötlet, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
IMG_7021k-1000x665.jpg

Szó szerint tündöklővé varázsolták a Párisi udvart – megnéztük, milyen lett a felújítás után

Budapest új luxusszállodájának épülete visszakapta régi fényét.
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. június 05.



Őszintén szólva már nem emlékszem rá, milyen volt a felújítás előtt a Párisi Udvar, csak arra, hogy még kopottan, fáradtan, szürkén is mennyire impozáns látványt nyújtott háttérként a "Suszter, szabó, baka, kém" című filmben, amikor Mucsi Zoltán és Mark Strong egy asztalnál ülve beszélgetett.

A látvány most lenyűgöző. A Párisi Udvar valódi palotaként magasodik a Kossuth Lajos utca és a Petőfi Sándor utca sarkán.

Egyik ékessége kétségkívül a gyönyörű, metszett üvegből készült "kristálykupola", ám az épület bejárásakor kiderült, hogy még számos meglepetést vagy apró, szépen kidolgozott részletet rejt.

A Ferenciek terénél álló Párisi Udvar Budapest egyik meghatározó, városképi szempontból is fontos épülete.

Helyén eredetileg báró Brudern József 1817-re elkészült, üzletházként és lakóépületként is szolgáló palotája állt, amelyet Pollack Mihály tervezett. Már abban az időben Párisi Házként vagy Párisi Udvarként emlegették.

A felső szinten lakott Brudern József - a jelenlegi épület legfelső szintjén kialakított elnöki rezidenciát az ő tiszteletére nevezték el Brudern-lakosztálynak.

A házat a 19. század végén a városrendezés során részben elbontották, majd a Belvárosi Takarékpénztár vásárolta meg, és 1907-ben hirdettek pályázatot egy új palota építésére. Az épület Schmahl Henrik tervei alapján épült fel 1909 és 1912 között. A korábbi épület üzletház funkcióját és szellemiségét a földszinten kialakított udvar vitte tovább. Az alsóbb emeletekre a takarékpénztár irodái kerültek, a felsőbb szinteken bérlakások voltak.

Arra, hogy itt takarékpénztár működött, különböző látvényelemek és jelképek emlékeztetnek, például a visszatérő kaptár motívum, mint az a wellness részleg falicsempéin is látható.

Az ostrom alatt megsérült, az 1950-es években felújították, és épület korábbi irodáiba költözött az IBUSZ, a földszintre pedig a Jégbüfé - utóbbi néhány éve szűnt meg, amikor az épületet megvásárolta a Mellow Mood csoport, hogy a műemléki felújítás után szállodaként üzemeltesse.

A csodaszép fotókért kérjük, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
abarabas-villa-varosmajor-mysecretbudapest-12-1000x588.jpg

A nyugalom szigete a romjaiból megmentett Barabás-villa csodaszép kertje

Sokan nem mernek bejönni, pedig hétköznaponként estig olvasgathatunk és üldögélhetünk itt.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. június 08.



A Városmajor utcában álló gyönyörű Barabás-villa kertjébe sokan nem mernek belépni, mert visszatartja őket a kerítés, a komoly kovácsoltvas kapu, és az, hogy amint beindul a szezon, egymás után tartják itt a párok az esküvőjüket. Én is egy esküvőn jártam itt először, és azonnal megfogott a hely.

Ezzel nem vagyok egyedül: a huszadik század második felére már annyira lepattant állapotba került Barabás Miklós egykori villája, hogy megérett a teljes felújításra, csakhogy a tanácsi/önkormányzati bérlőkkel nehéz volt megegyezni, annyira ragaszkodtak a hatalmas kerthez.

Barabás Miklóst, a 19. század egyik legjelentősebb magyar festőjét is megragadta a környezet, a Városmajor romantikája.

Pedig akkor még csak szőlőskertek, üres telkek voltak errefelé. Miután megvásárolta a telket, klasszicista villát építtetett ide - az épület történetét erre a linkre kattintva olvashatjátok.

Eleinte nyaralónak használták a villát, majd a család ideköltözött. A festő egyik képén a felesége látható, amint az az ablaknál ülve dolgozik egy alkotásán. Barabás Miklós gyakran kirándult a környéken. "Munkásságának apró, de fontos része itt készül, a Városmajorban" - írja Okrutay Miklós a Rejtőzködő városmajori kertek című munkájában.

"Akvarellek egész során örökíti meg a romantikusan elvadult parkot: képein békésen csörgedez át az Ördög-árok,

apró fahídja alatt, a villák kertjében fodros ruhás lánykák játszadoznak, óriási szilfák borulnak rejtekadóan a titkos ösvényeken sétáló ifjú párok fölé.

Derűs színekkel ábrázolt idilli világ ez, de miért is kételkednénk abban, hogy a korabeli pest-budai polgárság még valóban teljességet jelentő világot tudott teremteni a maga számára."

Saját burjánzó kertjében pedig a festő vendégül látta Liszt Ferencet, Bajza Józsefet és József nádort is.

2000-ben döntött a villa felújításáról a 12. kerületi önkormányzat.

A pályázaton Basa Péter építész nyert - szerette volna az épületet a lehető leghitelesebben helyreállítani eredeti állapotában, a villához toldott későbbi melléképületek lebontásával.

A megvalósításhoz az egyik legjobb kiindulási alap az a kép volt, amit Barabás Miklós festett a saját házáról.

A felújítás három évig tartott. Az elkészült épületegyüttes 2004-ben Europa Nostra-díjat kapott. Ugyanezt a rangos elismerést kapta 2015-ben a Zeneakadémia is.

Ha most arrafelé jártok, akkor a látvány a ahhoz hasonló lesz, amit Barabás Miklós festményén is láthattok szökőkúttal, a vincellérházzal, a harmonikus arányaival szemet gyönyörködtető házzal.

A villa mögött kapott helyet a házasságkötő-terem és pár új épület mögöttük pedig a lépcsőzetes kialakítású kert fogad. Amikor a kert nyitva tart, bátran bejöhettek olvasgatni, üldögélni, nézelődni. Ha rám hallgattok, egészen hátul, a kert végében telepedtek le, ahol már csak halk moraj a város.

VIDEÓ: A Barabás-villa kertje:


KÖVESS MINKET:




hirdetés
IMG_8143k-1000x664.jpg

Titkos lejárat vezet a Vár alatti barlangrendszerbe, ahol mamutfog és csontkamra is van

Bejártuk a Sziklakórház melletti Várbarlang turisták elől eddig elzárt részét.
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. június 14.



Egy barlangban állunk, a mennyezetről a kövekről víz csöppen az arcunkra, a ruhánkra. Mellettünk egy kis emelvény emberi koponyákkal és lábszárcsontokkal. Előttünk egy hihetetlenül meredek és romos lépcső – fantasy filmekben látni ilyet.

„Tudják, hol vagyunk most? Tudják, hová vezet ez a lépcső? - kérdezi a túravezetőnk, Borzsák Sarolta, a nemzetipark-igazgatóság barlangtani referense. Rázzuk a fejünket. „A Ruszwurm cukrászda pincerendszeréhez.”

A várnegyed alatt húzódó barlangrendszer egyik közönség elől elzárt szakaszában vagyunk, olyan helyen, amit a turisták eddig nem láthattak.

A Sziklakórházon át vezető sétánkon jutottunk le ide, a Várbarlangba. A Várbarlang érdekessége, hogy kisebb átalakításokat leszámítva közel természetes állapotot láthatunk.

Nemrég felújították, és ezt a sokáig elzárt részt látogathatóvá tették.

TripAdvisoron tavaly a legnépszerűbb magyarországi múzeum lett a Sziklakórház. Nem csak itthon népszerű, a külföldiek imádják, és aki már hallott róla és Budapestre utazik, igyekszik eljutni ide.

Egykor az ős Ördög-árok az akkori márgából álló felszínre lerakta mészkőből és dolomitból álló hordalékát. A jégkorszak alatt pedig elkezdtek működni azok a hőforrások, amelyek ma a budapesti gyógyfürdőink vizét adják. Ezek vastag, édesvízi mészkősapkát raktak le a kavicshordalék tetejére. Később, ahogyan az Ördög-árok és a Duna egyre mélyebben folyt, lepusztították maguk körül a felszínt, és csak a már említett mészkősapka védte meg a Vár-hegyet a pusztulástól. A jégkorszak végén a hőforrások elkezdtek felfelé törni, de nem bukkantak a felszínre, hanem a márga és a mészkő határán kis üregeket oldottak ki (ezek az oldásformák sok helyen szépen látszanak a barlangban). Így jött létre az a rengeteg kis barlang, amelyek ekkor még egymástól függetlenek voltak.

A Sziklakórházzal három ponton is összefügg az a barlang, ahol mi jártunk. Ám jogilag másik terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park a kezelője.

Különleges, sajátos barlangrendszer található a Vár alatt, sok-sok kis üreggel, az édesvízi mészkőréteg alatt.

Sétánk egyik állomásán, a mamutfogas teremben például mennyezeten egy egy mamutfog nyomait lehet kivenni.

Ám ezen kívül érdekes a csontkamra is.

Amikor Kadic Ottokár feltárta a barlangrendszert, sok csontot talált az üregekben; rengeteg csont került ide a közeli Mária Magdolna torony kiürített osszáriumából, és a kis csontkamrában helyezték el az emberi maradványokat. Sajnos, mivel a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején sok felszíni lejárat maradt nyitva, és a barlang egyfajta átjáróház lett, szinte bárki lejöhetett. Emiatt a csontok egy része megsemmisült, elveszett. Amikor a barlangrendszer a nemzeti park kezelésébe került, lezárták ezeket a bejáratokat.

Aki egy-egy percre megállt és figyelmesen átvizsgálta a barlang mennyezetét, az apró cseppkő-kezdeményt is megpillanthatott.

A Várbarlang után visszatértünk a Sziklakórházba, hogy az atombunker – Csernobil és a nukleáris energia miatt is aktuális – kiállításával folytassuk a programot.

A várhegyen eredetileg száznál is több barlang volt, már a tatárjárás előtt is tudták az itt élők, és a középkor során kutakat fúrtak, további barlangokat találtak. A Várnegyed alatt egész pincerendszerek húzódtak – ezek jelentősége a 19. században egyre csökkent, többségükről a 20. századra számos barlangról vagy pincéről meg is feledkeztek.

Az 1930-as években Kadic Ottokárt bízták meg a barlangrendszer felderítésével. "Már az első bejárásnál legnagyobb meglepetésemre azt tapasztaltam, hogy a szóban levő pincék eredetileg természetes úton mésztufában keletkeztek, később azután, történelmi időben bővítették, mélyítették, és helyenként aláfalazták" - írta a kutató.

Kiépítették a Várhegyi-barlang egy részét idegenforgalmi célra, és 1935-ben megnyitották a nagyközönség számára. Később állandó kiállítást létesítettek, a barlangi gyűjteményt folyamatosan gyarapították – ez a gyűjtemény sajnos a második világháború alatt megsemmisült.

A harmincas évek végén óvóhelyrendszert és elsősegélynyújtó helyet létesítettek, a háború alatt pedig sebészeti szükségkórházat alakítottak ki, részben a meglévő barlangok összekapcsolásával és a Lovas úti bejárat kialakításával.

A kor egyik legmodernebb kórháza volt műtővel, sürgősségi részleggel, áramkimaradás esetére aggregátor felállításával.

1944-ben nyitották meg, és Budapest ostroma alatt teljes kapacitással, sőt, azt meghaladó módon üzemelt.

A háború után a felszerelés egy részét elszállították és oltóanyag termelésre használta egy magáncég az államosításig. Azt követően titkosították az egykori Sziklakórházat, ám közben elkezdték új kórteremmel bővíteni és újra felszerelni – titkos katonai kórházként. Az 1956-os forradalom alatt üzemelt.

A hidegháború idején a nukleáris támadástól tartva 1958-62-ig átépítették és kibővítették, hogy atomtámadás esetén is használható legyen.

Az Atombunker kiállításán megtudhatjátok, milyen óvintézkedéseket tettek volna egy esetleges vegyi vagy nukleáris támadás esetén, milyen felszerelést használtak annak idején, milyen következményekkel járt az, hogy atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira, valamint láthatjátok a túlélők rajzait arról a szörnyű napról.

Később a János Kórház, mint megbízott kezelő, a létesítmény gondját viselte, a Polgári Védelem raktárnak használta. Az előtérben kialakított lakásban élt a gondnok házaspár, ők szigorú titoktartás mellett tartották karban és takarították a kórházat 2000-es évekig.

2006-ban a kulturális örökség napján látogatható volt a Sziklakórház, ezután felújították és múzeumként nyitották meg.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
gulbaba-turbeje-evtajepitesze-andoraniko-fuggokert-mysecretbudapest-slow1000x667-1000x667.jpg

14 slow hely Budapesten, ahol belassíthatsz és ellazulhatsz

Még annyi, de annyi slow helyet találni a városban. Írd meg a te kedvencedet!
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. június 07.



Néhány éve hatalmas sikere volt annak a listának, amit a budapesti slow helyekről készítettünk. Rengetegen lájkoltátok, sokan megosztottátok és hozzászólásban megírtátok, melyek a ti kedvenceitek.

Sajnos azóta néhány hely átalakult, mások megszűntek. Ezért frissítettük az összeállítást.

1. Csendes Létterem

Törzshely. Kedvenc romkocsma. Nyugalom. (A sodró erejű Múzeum körút körút közelében.) Télen forralt bor és tea, nyáron sör vagy fröccs. Otthonosan eklektikus berendezés, kényelmetlenségükkel együtt is hívogató székek és fotelok. Színek. Giccs. Csillár és firka. Kellemes és soha nem bántó erejű zene. Elviselhető szintű duruzsolás, morajlás, jövés-menés.

A Csendes terasza a Károlyi-kert bejáratánál:

2. Múzeumkert

A nemzeti jelképpé vált monumentális palota kertje hosszú idő óta népszerű – és nem csupán a környéken lakók körében. Aki erre jár, és akad egy kis ideje, szívesen üldögél a padon az öreg fák alatt, a szobrok között. Órákig ülhetsz itt egy padon a fák alatt, anélkül hogy bárki megkérdezné, mit keresel ott. Most is akad, aki a kertben eszi meg máshol vásárol ebédjét, más újságot olvas vagy a barátaira vár. A turisták pedig kis pihenőt tartanak a kertben két helyszín között.

A Muzit a 19. század közepén alakították ki és 1855-ben nyitották meg a közönség előtt. A második világháború és a az 1956-os forradalom is nyomot hagyott rajta, 1973-ban állították helyre. Az utóbbi évekre kissé lepukkanttá vált, ezért teljes felújításon esett át Ottjártunkkor, május elején még nem volt készen a kert, ám ami látszott látszik belőle, az, hogy szép lesz, amikor már kellőképpen megnőnek és összeérnek az új telepítésű növények.

3. Építészpince

A Muzitól nem messze, az Ötpacsirta utcában találjátok ezt a szép épületet a romantikus udvarral. Aaz Építészpince történetéről korábban már részletesen írtunk. Azért tettük a slow helyek közé, mert ahogy átlépünk a nagy kapun, valóban lelassul az idő. Nyugodtan ebédelhetünk, kávézhatunk, az időbe belefér egy kis olvasás és beszélgetés is. Úgy tapasztaltuk, hogy a turisták békés kis oázisként tekintenek rá, illetve s tömegek által kevéssé ismert helyi kuriózumként, és aki idetéved, az rögtön beleszeret.

4. Arioso

Csontig hatoló hidegben, szürke januári napon fedeztük fel a Király utcán, és amikor beléptünk, mintha egy másik dimenzióban kerültünk volna. Az Arioso elsőre kifejezetten furcsa: dizájn lakberendezési üzlet kávézóval kombinálva, zseniális süteményekkel. Itt azért lehet lelassulni, mert muszáj kényelmesen körülnézni, annyi látnivaló akad. (A koncepció halványan emlékeztet a budai Koller Galériára, ahol nem csak az egyedülálló kortárs gyűjteményt lehet megnézni, hanem a kertben is szemlélődhetünk.

5. A Rózsák terén álló Szent Erzsébet-templom kertje

Nem sokan tudnak róla, és nem is túl sokan használják igazán a kertet. A legtöbben, akik erre járnak, a templomra kíváncsiak, bemennek, megnézik, lefényképezik, és már indulnak is tovább. Pedig a templom oldalában és háta mögött a kerti padokon lehet pihenni.

6. A városligeti Pántlika Bisztró

Budapest egyik legkedveltebb séta- és piknikhelye a Városliget. Még most is sokan jönnek ide a parkban zajló (kényelmetlenségekkel járó) építkezések és átalakítások ellenére. A Ligetről korábban már írtunk, most a Pántlikára fókuszálunk – mi hosszú évek óta visszajárunk ide.

Az épületet a hatvanas években húzták fel, amikor a Városligetben rendezték meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt, és eredetileg ez volt az információs pavilon. Amikor a BNV átköltözött a X. kerületi nagyobb területre a hetvenes években, a legtöbb építményt lebontották, csak a 19. század végi csarnokból átalakított későbbi PeCsa maradt, és ez a balatoni büfé hangulatot árasztó pavilon.

A kilencvenes években kapta a kellemesen retro Pántlika nevet. Miért szeretünk itt lenni? Például azért, mert nem kell sietni. Mert vannak hamburgerek. Mert ha – ritkán - nincsen egy szabad asztal, akkor a közelben egy fűre terített pléden is megvárhatjuk, amíg felszabadulnak a helyek. Mert a gyerek is szereti. Mert órákig ücsöröghetünk a fröccseinkkel. És mert ha mégis haza kell indulni, elérhető közelségben van a város és a közlekedés.

7. Orczy Park

A kifejezetten vadregényes parkot néhány évvel ezelőtt felújítás miatt lezárták. Sajnos jókora területet hasítottak ki a zöld szigetből, hogy a Nagyvárad térre eső oldalán felépüljön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A megmaradt terület azonban még így is elég nagy ahhoz, hogy kényelmesen lehessen beszélgetni, sétálni, piknikezni, végignézni a szobrait. Az Orczy út felőli oldalon kalandpark létesült – ez a nagyobb gyerekek miatt lehet érdekes. A tónál pedig a teraszon üldögélve lehet kávézni vagy meginni egy üdítőt. (Sok mást nemigen, mivel a büfé választéka meglehetősen szűk). Egy délelőttöt vagy délutánt simán eltölthetsz itt a legnagyobb nyugalomban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x