hirdetés
gorgei_ck.jpg

Görgei, az 1848-49-es szabadságharc fenegyereke

Görgei Artúrt mindenki le akarta lőni, a nevének puszta említésétől is megmelegedtek az osztrák sörök és kiment belőlük a szénsav. Ki gondolná, hogy másfél évszázadig árulónak tartották?
Gregoory írása a Történelem faszagyerekei blogon - szmo.hu
2016. szeptember 27.


hirdetés

A TÖRTÉNELEM FASZAGYEREKEI

A blog neve magáért beszél. Olyan karaktereket akarnak bemutatni, amelyek szétrúgták akkoriban mindenki seggét és méltó példaképként szerepelhetnek. Teszik mindezt hétköznapi nyelven úgy, hogy a történelem iránt kevésbé érdeklődőknek és diákoknak is fogyasztható legyen.

"
Nem volt énbennem semmi katonai zseni. Az csak mese, magyar legenda, mint annyi más. Rendet tartottam a katonáim között, ez az egész, és a fickók derekasan viselték magukat néhányszor. A többi lárifári.

Görgei Artúr nyilatkozata Móricz Zsigmondnak

Görgey Artúr 1818. január 30-án született egy elszegényedett köznemesi családban. Saját nyilatkozatai szerint az apja egy lump volt. A valóságban Görgey György egy szorgalmas ember volt, aki egy "rossz", rangon aluli házasság és pár balul sikerült üzlet miatt teljesen csóró lett. A családja is pikkelt rá az előbbiek miatt, így sehonnan nem kaphatott segítséget. A szegénység Artúr és testvérei egész életére rányomta a bélyeget. Más lehetőség nem lévén, katonának szegődött. A tiszti iskolát a nagyapja miatt (Görgey János kapitány hősi halált halt a cs.kir. seregben) ingyen elvégezhette. A természettudományok iránt fogékony Artúr utászként végezte el a sulit, méghozzá kitűnőként.

1837-ben, hadnagyként kezdte meg a pályafutását. Azt hihetnénk, hogy tisztként most már jó sora lett. Hát nem. Teljes önmegtartóztatásban élt, hogy a csekély fizetéséből támogatni tudja a családját is. A sereget 1845 nyarán hagyta ott, akkor még úgy tűnt, hogy örökre. Egyszerűen megunta. A katonáskodás után a prágai egyetemen kezdett el vegyészkedni, méghozzá egész jól. Többek között felfedezte a laurinsavat is. Ha nem jön a szabadságharc, valószínűleg a kor egyik legkirályabb vegyésze lett volna. De hát csak jött a szabadságharc...

Így lett Görgeyből Görgei

1848 májusában jelentkezett a Honvédségbe. Ekkor cserélte le az y-ot sima i-re, ezzel is mutatva a forradalommal szembeni eltökéltségét. Rögtön századosi, majd őrnagyi rendfokozatban kezdett el szolgálni.

hirdetés

Nyár végére már a Dunától keletre lévő területek parancsnoka volt. Mindenki látta, hogy ezzel a sráccal érdemes számolni. Nyáron nem hogy megszervezte a fegyver utánpótlást, hanem még egy gyár terveit is elkészítette, hogy a honvédjeink időben jussanak elég, megfelelő minőségű fegyverhez.gorgei2

A széleskörű ismertséget mégsem a remek szervezés hozta meg neki, hanem az, hogy 1848. szeptember 29-én elfogta és felakaszttatta Zichy Ödön grófot, kémet. Ez a tökös lépés annyira megtetszett Kossuthnak, hogy rögtön a kegyeibe fogadta Görgeit. Október 4-én meg is határozta neki, hogy az egységével vonuljon a horvátok ellen, az egyik legszélsőségesebb parancsnok, Perczel Móric parancsnoklata alatt. A közös munkájuk nem volt éppen zökkenőmentes. Görgei bedobta a fiók aljára Perczel parancsait, és a saját feje után menve nagy szerepe volt Jellasics erőinek szétkergetésében.

Október 6-án egy egész horvát ezredet kényszerített fegyverlerakásra Ozoránál.

Szintén 6-án akarta Perczel fejbe lövetni, engedetlenségért. Eseménydús nap lehetett. Szerencsére elkerülte a golyóbis általi halált. Olyannyira, hogy október 8-án ezredessé léptették elő.

A dunántúli kalandok után a Honvédség nagy nehezen átlépte az osztrák határt. Több főtiszt, köztük Görgei is ellenezte a sereg ilyen alkalmazását. Később kiderült, hogy igazuk lett. A schwechati vereség után novemberben kinevezték a felső-dunai honvédsereg parancsnokának. Feladata egyértelmű volt: a határ védelme és a Habsburgok feltartóztatása.

Az, hogy ezt mégis hogyan lesz képes végrehajtani, az már nem volt egyértelmű. Gyakorlatilag egy szedett-vedett bagázzsal kellett volna megvédeni a nagy kiterjedésű területeket, úgy, hogy a visszavonulást megtiltotta Kossuth. Mindent meg akart védeni. Lehetetlen egy helyzetbe került, de még ebből is a legjobbat hozta ki.gorgei3

Pár hét alatt rendbe szedte a seregét, méghozzá úgy, hogy ők lettek a legjobbak. A kiképzésen kívül még azt is tudta, hogy aki mindent meg akar védeni, az nem véd meg semmit. A császári csapatok közeledtével lassan, folyamatosan vonult vissza. December 26-án harc nélkül ürítette ki Győrt. A hatalmas túlerő ellen értelmetlen és lehetetlen lett volna tartani a sáncállásokat.

A folyamatos visszavonulás ellen Kossuth folyamatosan utasítgatta a tábornokait, hogy vegyék fel a harcot. Perczelnél megértő fülekre talált.

Amúgy is unta már a területek feladását, ezért csatát vállalt. Annyit ért el vele, hogy a vereséggel Görgeit hozta kínos helyzetbe, mert immár egyedül maradt a fővárost megvédeni a túlerővel szemben. Buda kiürítése után az új haditerv szerint Görgeinek a Tiszántúlra kellett volna mennie. Még mit nem! A saját kezébe vette az irányítást, és megindult északra. Közben

1849. január 5-én kiadta a váci nyilatkozatot, hogy kicsit felturbózza a béka segge alatt lévő morált.

A nyilatkozat lényegét tekintve arról szólt, hogy ellenezte a teljes elszakadást a Birodalomtól, és a sikertelenségeket rátolta a politikusokra, így megtartva a bizalmat a hadvezérekben.gorgei4

Tehát Görgei és serege egy gyors haditanácsot követően elindult észak felé, ezzel elvonva az osztrák főerőket a Tiszától, időt nyerve a védelem megszilárdítására. A bányavárosokon keresztül a Felső-Tisza vidékére vonult vissza. Windischgrätz teljesen összezavarodott ettől. Fogalma sem volt a teljes magyar haderő méretéről és pontos helyzetéről. Kénytelen volt az embereit szétszórni és a seregének a nagy részét Budán állomásoztatni, mivel fennállt a lehetőség az esetleges hátbatámadásra.

A mi Artúrunk zseniális húzásának hála a magyar csapatok lélegzethez jutottak, ráadásul a bányavárosokon keresztül menve a saját egységeit sikerült feltöltenie és kiképeznie. Dembiński kápolnai kudarca után (igazából neki csak kudarcai voltak, Kossuth mégis futtatta valamiért) a tisztek kollektíven őt akarták volna fővezérnek, de Kossuthnak ez arculcsapás lett volna (Konkrétan agyon akarta lövetni Görgeit zendülését. Fura, mindenki le akarta lőni.), így Vetter Antalt tette meg a legfőbb parancsnoknak. Hiába, mert Vetter márciusban lebetegedett, és Görgeit kérte a helyére.

A tavaszi hadjáratban felszabadította a Duna-Tisza közét, elpicsázta a császáriakat és visszaszerezte a Felvidéket is.

Zseniális hadmozdulatok, személyes bátorság, elterelés és gyorsaság jellemezte ezt az időszakot. Május 21-én Buda is magyar kézre került, háromhétnyi ostrom után. A sikerek miatt a katonái valósággal bálványozták. Nem tudott volna olyan helyet mondani, ahová nem követték volna.gorgei5

A sikerek sem tarthattak örökké. Az osztrákok felszívták magukat, na meg jöttek az oroszok is. Inkább csak jöttek az oroszok. A politikusok kitalálták, hogy ott kell hagyni az északi területeket, és délre kell vonulni, közel a török határhoz, hogy lehessen menekülni. Görgei is tudta, hogy az intervenciós csapatokkal már nem veheti fel a versenyt, de azt egyenesen baromságnak tartotta, hogy a Komáromi erődöt (ami a térség lemenőbb erődítménye volt) otthagyja. Mivel újfent nem egyeztek a nézetei Kossuthtal, ezért július 1-én leváltotta a fővezéri tisztségtől. A katonáit azonban ez nem érdekelte, továbbra is hozzá voltak hűek. A harcosok és több tiszt véleménye hamar megmásította a leváltási parancsot, így legálisan maradt Görgei a fővezéri poszton.

A személyes nézeteltérés ellenére végül elindult délnek, de még hogy! Kicsúszott a császáriak és az oroszok szorításából is! Négyszer annyi erőt kötött le, mint a sajátja.

I. Miklós nagyon nem volt boldog. Többször is ordítozva követelte, hogy kerítsék elő ezt az Artúrt.

Ennek ellenére titokban folytak a béketárgyalások az oroszokkal, eredménytelenül.

Innentől kezdve már csak szomorúság van. A temesvári vereség után teljhatalmat kapott, míg a többiek mentették a seggüket. Más lehetőséget nem látva, a fegyverletétel mellett döntött. 1849. augusztus 13-án a magyar fősereg megadta magát az orosz csapatoknak (ezzel is még utoljára bemutatva a Habsburgoknak). Két nappal előtte, az aradi haditanácson a következő hangzott el ezzel kapcsolatban:

"Az ideiglenes kormány, mely elhibázott intézkedéseivel jelenlegi nehéz helyzetünkbe sodort bennünket, leköszönt. Tagjai, néhány kivétellel, személyes biztonságuk felől aggódva, futásban kerestek menedéket. A vezéri pálca mellé, melyet vitéz csapataim bizalmának köszönhetek, ma a legfőbb polgári hatalmat is kezembe vettem. Minden rám néz most, mint utolsó reményére – és én csak egy esendő ember vagyok – és sohasem éreztem ezt annyira, mint éppen ebben a nehéz órában… Ilyen körülmények között a fegyverletételre, mégpedig az orosz csapatok előtti feltétlen fegyverletételre szavazok, mert azt remélem, hogy a cár nagylelkűségébe vetett bizalmunkat az ő nagy hatású közbenjárása Ausztriánál, remélhetőleg nemcsak a mi, hanem szegény hazánk érdekében is igazolni fogja. Előre látom, hogy talán milliók, az elvakultságtól vezetve vagy az országot sújtó határtalan nyomorúságot teljes egészében nem ismerve; árulással fognak vádolni..."gorgei6

Be is vált a jóslata. Kossuth vidini levele után mindenki árulónak is bélyegezte. A többi honvéd tábornoktól eltérően Görgei (orosz közbenjárásra) kegyelmet kapott és egészen 1867-ig Klagenfurtban raboskodott. Szabadon engedése után Visegrádon élt. Sok köszönet nem volt benne. Élete végéig árulóként tekintettek rá. Munkát sehol nem kapott, ellenben gyakoriak voltak a beszólogatások és egyéb inzultálások is. Görgei nem vette fel ezt, neki tiszta volt a lelkiismerete. 1916. május 21-én, 98 évesen távozott az élők sorából.

Ha kíváncsi a történelem faszagyerekeire, kattints és böngéssz tovább a blogon!

Oszd meg a cikket az ismerőseiddel, ha szeretsz szórakozva tanulni!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!