hirdetés

Erdőben gyűjtött gombákból és terményekből készülnek a Banyaerdő finomságai

Fenntartható, a környezet védelmére is figyelő vállalkozást indítottak egy hátrányos helyzetű baranyai településen, Dencsházán.
Szegedi Éva, Fotó: Banyaerdő - szmo.hu
2020. február 02.


hirdetés

Banyaerdő – már a neve sem hétköznapi annak a vállalkozásnak és webshopnak, amelyet az egyik ismerősöm ajánlott. A kínálat sem átlagos: vargányás füstölt só, gévagomba fasírtpor, szegfűgombás napraforgó fűszerolaj, bokác szörp.

És a Banyaerdőnek nem csak a neve és a kínálata, hanem a története is egyedi.

A cég erdei vagy erdőből származó termékek feldolgozásával és kereskedelmével foglalkozik. Egy kisüzemben állítják elő a fenti ínyencségeket. A Banyaerdő társadalmi vállalkozás, aminek a célja elsősorban hátrányos helyzetűek foglalkoztatása úgy, hogy munkahelyet teremtenek. Dencsházán működik.

Dencsháza egy mindössze 550 lelkes kistelepülés Baranyában, a szigetvári járásban. A Banyaerdő a település egyik részének a neve.

„Hosszú évek óta dolgozunk ezen a településen” mesél a kezdetekről Priksz Gábor, az egyik alapító. „Romákkal, hátrányos helyzetűekkel foglalkoztunk, egy időben főképpen a gyerekekkel, fiatalokkal, tanodai programokban. Ráébredtünk arra, hogy milyen fontos lenne, ha az ott élőknek munkahelyet teremtenénk, hogy ne a közmunka legyen az egyetlen lehetőség.

hirdetés

Szerettük volna, ha olyasvalamivel foglalkozhatnak az itt élők, amelynek magas a hozzáadott értéke, ami jövedelmező, és ami hosszú távon megélhetést biztosít számukra.”

A történet másik szála Mihály Edina és Nagy Krisztina megismerkedése volt. Annak idején a SozialMarie nevű civil díj bécsi átadóján találkoztak, ahol Edina mint a Szimpla piac szervezője, Kriszta pedig mint a Romani Platni cigány lakásétterem ötletgazdája vett át díjat. Beszélgetésük során kiderült, hogy mindketten imádnak gombászni, ezért szerettek volna valamilyen gombával kapcsolatos dolgot elindítani. A csapat Priksz Gáborral együtt lett teljes.

„Az erdei termékek ötlete is több forrásból fakad” folytatja Gábor. „Én biológus vagyok, Kriszta pedig gombaszakellenőr. Mivel sokat jártunk azon a környéken, gyakran láttuk, hogy a helyiek kijárnak az erdőbe, gombát gyűjtenek, és annak töredékéért adják el, mint amennyiért a budapesti piacokon el lehet adni. A mi érdeklődésünk a helyben már meglévő tudással és aktivitással kapcsolódott egybe ebben a projektben.”

Kriszta, Gábor és Edina, no meg a dencsháziak története a Banyaerdővel két éve folyamatosan alakul és fejlődik. Azt mondják, sokat tanulnak ők is a helyiektől, akik be tudják hozni a saját ötleteiket az üzembe. Másfelől amikor workshopokat, konferenciákat, beszélgetéseket tartanak, ők, az alapítók is hallanak olyan ötleteket, amelyeket meg tudnak valósítani az üzemben.

„Amellett, hogy figyeljük, mit nyújthat az erdő, járunk piacra, találkozunk vendéglátósokkal, szakácsokkal, séfekkel, és azt is figyeljük, melyek a piaci igények, vizsgáljuk a lehetőségeket, és a feltérképezzük a keresletet.

Ugyanakkor, megjegyzem, hogy ezek annyira egyedi termékek, hogy aki meghallja, hogy »porcsin« vagy »vadkapor«, az felkapja a fejét, és ki akarja próbálni.”

A Banyaerdő-projekt elindításakor több dolog zajlott egymással párhuzamosan, ezek közül az egyik a helyi közösség fejlesztése volt. Gáborék találkoztak az ott élőkkel, toborozták célcsoportjuk tagjait, és keresték azokat a vállalkozókat, akikkel együtt tudnának dolgozni. Közben már zajlott a termékfejlesztés és a kísérletezés, hogy az erdőben gyűjtött alapanyagokból környezetbarát, egészséges, tartósítószermentes, mindemellett eladható árut készítsenek.

Az épületet, egy egykori iskolát az egyik helyi vállalkozó bocsátotta rendelkezésükre, Krisztáék felújították, beszerezték a működéshez szükséges engedélyeket, majd elkezdték bevezetni a márkát gasztronómiai területen.

Elnyertek egy EU-támogatást, ez adta a Banyaerdő beruházás egyik részét, de sok saját erőforrást is beletettek a partnereikkel együtt.

Arra a kérdésre, hogy meddig tart egy-egy termék fejlesztése, Gábor azt feleli, hogy a tavalyi volt az első teljes évük, és egy évet vett igénybe a legtöbb termékük fejlesztése. „Most már a technológia ismeretében ez jelentősen csökkent, gyorsabban jutunk el az ötlettől a megvalósításig, pár hónap alatt kijövünk egy-egy újdonsággal.”

A Banyaerdő kínálatának nagy része hagyományos élelmiszeripari termék, például szörp, lekvár, pástétom. A koncepció az, hogy az alapanyagok természetes körülmények között növekedjenek.

Közben figyelnek azért arra is, hogy hosszú távon fenntartható modellt valósítsanak meg, ne pusztítsák le az erdőt, és figyelembe vegyék az erdőgazdálkodási szempontokat is. Használnak például borókabogyót, ám szigorúan a helyi nemzeti parkkal egyeztetve, nehogy károsítsák a növény élőhelyét.

Bár egyre növekszik a vásárlóik száma, még van hova fejlődniük. „Egyfajta edukációra is szükség van” – magyarázza Gábor, „mert nem biztos, hogy tudják, mire való, ami az erdőből jön, és még sokan nem ismerik ezeket a termékeket. A Banyaerdő indulásakor a gombából készült élelmiszerek és a szörpök voltak a legkelendőbbek, ám ahogyan telik az idő, az olyan ínyencségekre is ráharapnak, mint amilyen a gombalekvár vagy egy-egy markánsabb ízű gombatermék.

Ma már a szörpök közül is az az érdekesebb, amit nem lehet bárhol beszerezni, például a különleges ízű fenyőrügyszörp. Meg lehet találni azt a piaci területet, ahol ez eladható.”

Alapvetően a régi, klasszikus vidékfejlesztési gondolatból indultak ki a cég alapításakor, abból, hogy helyieknek adjanak munkát, helyi alapanyagokat használjunk, a helyi adottságokra építsünk. A másik alapelvük, hogy úgy vegyenek el valamit a természetből, hogy vissza is adjanak – a környezettudatosság és a klímavédelem miatt ez fontos szempont a Banyaerdőnél, és úgy gondolják, egyre több vállalatnak kellene ezt szem előtt tartania.

A csomagolás lebomló, az üvegeket visszaveszik, és igyekeznek a lehető legkevesebb hulladékot termelni. Ebben példát akarnak mutatni a kisvállalkozásoknak.

A munkatársak kiválasztásakor lényeges volt, hogy érdeklődjenek az ügy iránt, a magukénak érezzék a projektet és érdekes legyen számukra kimenni az erdőbe, figyelni, mi terem ott. Mivel hátrányos helyzetű, rászoruló csoportok munkához juttatása volt a cél, és ők jellemzően alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek, az alapítók képzésekkel is próbáltak nekik segíteni a beilleszkedésben.

A munkahelyet családbarát módon igyekeztek kialakítani, hiszen nagyrészt nők dolgoznak náluk.

Az üzemben hatan dolgoznak, a többiek az ügyintézésben, illetve az értékesítésben vesznek részt. Priksz Gábor azt mondja, ha egy ilyen kicsi településen 10 asszonynak munkát adnak, és 10 család számára megélhetést tudnak biztosítani, az már jó minta nem csupán az adott településen, hanem a környéken is. Reményt adhat a periférián élőknek, a kilátástalansággal küzdő települések számára.

A Banyaerdő alapítói arra is ügyeltek, hogy ne kívülről akarják megmondani a tutit a dencsháziaknak, ne legyen kívülállók, ezért közös főzést szerveztek a községben az ott élőkkel együtt, a kezdetektől arra törekedtek, hogy megismerjék őket, mert így jóval nagyobb egy helyi projekt támogatottsága.

„Kevés olyan vállalkozás tud működni vidékfejlesztési projekteknél, ahol nincsen helyi kapcsolódás. Az működhet jól, ahol a kívülről jövő tudást a helyi erőforrásokkal egyesítik.”

És mi lehet a Banyaerdő jövője? Mi lesz a kifutása? Az alapítók célja nem a későbbi nagyüzemi termelés, hanem az, hogy hosszú távon munkát adjanak, a Banyaerdő fenntartható legyen, hogy a környéken, illetve Budapesten is értékesíteni tudják a termékeket, és hogy ezzel a projekttel példát mutassanak egyházi közösségeknek, civil szervezeteknek, kistelepüléseknek, hátrányos helyzetű településeknek.

Hol lehet a Banyaerdő alapítóival és a Banyaerdő termékeivel találkozni?

Szombatonként a Római Parti Piacon, vasárnaponként a Szimplakerti Háztáji Piacon vannak. Ezen kívül webshopból is lehet rendelni tőlük.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
visszapassz-cim.jpg

Saját középiskolájukba visszajárva tanítják meg a gyerekeknek, hogyan legyenek sikeresek az életben

A Visszapassz mozgalom alapítói hetente tartanak rendhagyó órákat egykori gimnáziumukban, ahol elmesélik, mi kell az övékhez hasonló karrier eléréséhez.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. február 19.


hirdetés

Szakonyi Gábor, Szóga Tamás és Tőrös Balázs középiskolás koruk óta ismerik egymást: mindhárman a budapesti Szinyei gimnáziumba jártak, itt kezdődött a barátságuk, ami már több mint 25 éve tart.

Gábor és Tamás osztálytársak voltak, Balázs pedig három évfolyammal alattuk, de vele is hamar jóban lettek. A kosárlabda volt a közös pont, ami összekötötte őket, nézőként és játékosként egyaránt kitöltötte a szabadidejüket.

Már az érettségi után, 1997-ben alapították meg saját csapatukat, az iskolától függetlenül működő Szinyei KC-t, amiben kisebb-nagyobb kihagyásokkal azóta is mindhárman játszanak. A péntek a szokásos meccsnap, erre még úgy is mindig igyekeznek szabaddá tenni magukat, hogy időközben mindannyian komoly karriert építettek.

Balázs online marketinggel foglalkozik, egy reklámügynökség kreatív igazgatója, Gábor több “kulimeló” után (például éjszakai kisboltban és karácsonyi vásárban is volt eladó) ma egy nagy fogászati vállalkozást vezet, Tamás pedig gyógyszer-kereskedelemmel foglalkozik és jelenleg egy gyógyszermulti kereskedelmi igazgatója, korábban 10 évet lehúzott Írországban és hármat Londonban is.

Szakonyi Gábor

hirdetés

Egymástól függetlenül mindhármuk életében megjelent néhány éve a tenni akarás, illetve az igény arra, hogy valami társadalmilag hasznosat is csináljanak. Maga a Visszapassz (aminek nevében persze nem véletlen a kosárlabdás hasonlat) eredetileg Gábor ötlete volt.

“Öt-hatezer embert interjúztattam, amióta a pályán vagyok, és az a tapasztalatom, hogy akik kijönnek egy egyetemről vagy főiskoláról, legtöbbször halvány fogalmuk sincs arról, hogyan kell mondjuk önéletrajzot írni, vagy viselkedni egy állásinterjún”

– idézi fel. Sokat gondolkozott rajta, hogyan lehetne ezt a tudást még idejében átadni a fiataloknak, és végül tavaly nyáron arra jutott, hogy a középiskolában kell megfogni őket. Az ötletet elmesélte Tamásnak, aki gondolkodás nélkül azt mondta, hogy csatlakozna hozzá.

Balázsnak szintén megtetszett a kezdeményezés, ráadásul ő a reklámügynökség mellett egy ideje elkezdett kosárlabda-kommentátorkodni és vlogolni is. Ebben a minőségében már korábban is tartott előadást gyerekeknek, tehát nem volt újdonság neki, hogy nagyobb közönség előtt beszéljen.

Mindhármuk számára egyértelmű volt, hogy saját egykori gimnáziumukba mennek vissza, hiszen így tudnak a leghitelesebbek lenni.

Tőrös Balázs

Gábor felvette a kapcsolatot egykori osztályfőnökével, aki pozitívan fogadta az ötletet. Szeptemberre kialakultak a hivatalos keretek: osztályfőnöki órákra járnak be a 11. évfolyam minden osztályába, hetente egyszer, “vetésforgóban”. Vagyis mindig három osztálynál vannak egy időben, mindegyikük máshol, zsinórban öt-hat alkalom után pedig cserélnek.

A Gábor által kitalált eredeti koncepciót – vagyis hogy az önéletrajzírásról, felvételizésről, céges életről mesél a gyerekeknek – még kerekebbé tette, hogy két barátja is csatlakozott.

“Balázstól azt tudhatják meg, hogyan találják meg önmagukat és a hivatásukat, tőlem azt, hogy ha ez sikerült, hogyan kerülhetnek be egy munkahelyre, maradhatnak ott tartósan és válhatnak vezetővé, Tamás pedig abban segít, hogy ha már van pénzük, hogyan fektessék be jól, kiemelt tekintettel az öngondoskodásra.”

Így a három részterületet összeadva egy egészen nagy képet kapnak a résztvevők, amitől rendszerben is tudnak majd gondolkodni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szanto-eva-cukraszmuvesz-ezustermes-cimkep.jpeg

Ezüstérmet nyert Szántó Éva székesfehérvári cukrászművész a szakácsolimpián

Szántó Éva 70 centiméteres, hindu instenséget ábrázoló kompozíciójával lett ezüstérmes. A versenyen a cukrászművészeti kategóriában több magyar siker is született.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 21.


hirdetés

Több magyar siker is született a 25. IKA CulinaryOlympics konyhaművészeti olimpián (más néven szakácsolimpián). A székesfehévári Szántó Éva cukrászművészeti kategóriában, 70 centiméter magas, hindu istenséget ábrázoló kompozíciójával ezüstérmet nyert.

A február 14—19. között Stuttgartban megrendezett versenyen nemzeti és regionális csapatok, továbbás egyéni versenyzők álltak rajthoz, a világ minden tájáról. A vetélkedésen több, mint 2000 induló vett részt.

Szántó Éva egyéni indulóként vett részt a szakácsolimpián, cukrászművészeti kategóriában.

A kategóriába benevezett alkotásoknak ehető anyagokból kellett készülniük és a lehető legkevesebb merevítést tartalmazhatták. Éva puffasztott rizst, pillecukrot, csokoládét, cukormasszát, a szempillákhoz ehető ostyapapírt, az ékszerekhez isomalt nevű édesítőszert használt – végül pedig kézi festés tette teljessé a kompozíciót. A zsűri az alkotásokat innováció, ötlet, kompozíció-összkép, professzionális technikák, szaktudás, és a mű prezentálása szempontjából értékelte.

Szántó Éva ezüstérmes műve Ganésát, az elefántfejű, embertestű, négykezű hindu istent, a Kezdetek és az Akadályok Urát ábrázolta.

hirdetés

„Tavaly december közepén kezdtem el dolgozni a kompozíción munka mellett mindennap, sokszor éjszakába nyúlóan. Csak és kizárólag erre koncentráltam. Nagyon sok mindent újra kellett készítenem, mert össze- vagy letört, vagy csak egyszerűen nem tetszett. Ennyi újratervezésre talán egyik versenyfelkészülés alatt sem volt szükség. Az utolsó napokban leszakadt az ormány, ekkor a legjobb barátnőm olyan merevítést talált ki, ami aztán végig stabilan tartott. Ha nincs mellettem a párom, és nem hisz bennem, akkor még a versenyre sem jutok el. Nagyon sokszor kerültem mélypontra, volt olyan pillanat, amikor fel akartam adni, de végül szerencsére nem tettem” – nyilatkozta Szántó Éva.

A korábban a CulinaryOlympicson induló tehetséges cukrász ismerőse inspirálására nevezett be a négyévente megrendezett szakácsolimpiára, és a munkáját ezüstéremmel díjazták.

A versenyen a cukrászművészeti kategóriában több magyar siker (arany- ezüst- és bronzérem) is született.

„Nehéz szavakba önteni, mit éreztem az egész verseny alatt. Ahogy a magyar nemzeti válogatottal, a katonai válogatottal, az egyéni indulókkal, illetve a Magyar Gasztronómiai Szövetség képviselőivel bevonulhattam a megnyitó ünnepségen, az örökre bevésődött. Még most is kiráz a hideg, ha megnézem a videót. Óriási élmény volt, hogy ennyi tehetséges ember munkáját láthattam. Az ezüstérmet pedig még mindig nem hiszem el. Azt gondolom a legfontosabb, hogy kellő alázattal álljunk hozzá a feladathoz, és sose szégyelljünk tanulni és kísérletezni. Semmi sem hullik az ölünkbe magától, mindenért keményen meg kell dolgozni, ami nagyon sok lemondással jár – viszont sikereket is hozhat” – egészítette ki az ezüstérmes versenyző.

Szántó Éva 11 éve EU-s forrásokból megvalósuló projektek menedzsereként dolgozik. A cukrászattal nyolc évvel ezelőtt kezdett foglalkozni, ekkor párja születésnapjára készített egy nagyméretű, Balaton-formájú tortát. Ezután egyre több torta készült baráti körben, Évát pedig már a szakmai háttér is érdekelte, ezért 2017-ben elvégezte a cukrászképzést. Már nemcsak a formatorták készítésével foglalkozott, elmerült a desszertek világában, az új technikákban, és a cukrászati művészetben is.

Az első versenyén, 2017-ben egy bulldog fej formájú tortával indult, és ezüstérmes lett, ez lendületet adott az újabb versenyekhez, amelyek újabb érmeket hoztak. Az első nagyobb megmérettetése a CakeDesigner világbajnokság itthoni selejtezője volt, ahol egy 4 emeletes design tortával indult, ami az ismert magyar meséket mutatta be cukorfigurákkal.

2019-ben pedig elindult az országos gasztronómiai bajnokságon, a Tatai Farsang Kupán két kategóriában: cukrász, cukrászművészet. A cukrászművészetben ezüstérmet, míg a cukrász kategóriában bronzérmet szerezett. Szintén 2019-ben a minden évben Szolnokon megrendezésre kerülő gasztronómiai kiállításon és versenyen, a Pelikán Kupán aranyérmet kapott egy indián táncost ábrázoló szoborért.

2019 végén elindult az I. Royal Cake elnevezésű versenyen, amelyre barokk-rokokó stílusú alkotásokkal lehetett nevezni. A fiatal Mozartot ábrázoló munkájával bronzérmet szerzett.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
farkasanna.jpg

Magyar grafikus nyerte meg a tipográfia Oscar-díját

Farkas Anna a Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának arculatáért és az egy. magazinnak tervezett animált logóért kapta az elismerést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 16.


hirdetés

Egy magyar grafikus nyerte a tipográfia Oscar-díjának tartott elismerést.

Farkas Anna Lipcsei Könyvvásár magyar pavilonjának arculatával és az egy. magazinnak tervezett animált logóval érdemelte ki az amerikai, Type Directors Club „Certificate of Typographic Excellence” címet.

Az elmúlt hetven évben eddig két másik magyar kapta meg ezt a kitüntetést.

A pályázaton 55 országból több mint 1800 pályázat érkezett, ezen vett részt Farkas Anna is, a pavilon arculatát férjével, Batisz Miklóssal közösen készítették, míg az egy. című logó az ő munkája.

„Mindig az a cél, hogy betűkkel tudjam megmutatni, az adott megrendelő mit gondol a világról, mit szeretne mondani. Ezt sűrítem egy képbe, egy logóba, egyetlen megjelenésbe”

hirdetés

– mondta el Farkas Anna.

Az animált (mozgó) logotípia idehaza még kevéssé használt, és külföldön is ritkaságnak számít. De egyre fontosabb a mozgásos, videós megjelenés, ahogy az egy. esetében is a karakter azonos, de a látvány változó.

Farkas Anna grafikus munkáit külföldön is ismerik és elismerik, több nemzetközi díjait is kapott, a TDC mellett két Red Dot-díjjal és egy Ferenczy Noémi-díjjal is büszkélkedhet.

A Type Directors Club a pályamunkákat egy könyvben is bemutatja, valamint egy kiállítást is készítenek, melyet a világ számos pontjára elvisznek - írta a egy.hu.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
peter-noel.jpg

Óriási siker: először díjaztak magyar forgatókönyvírót Amerika legrangosabb versenyén

Peter Noel egyik forgatókönyve már a tíz legjobb között van, így esélye van arra, hogy akár hollywoodi szuperprodukció is készülhet belőle.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Akár hollywoodi szuperprodukció is készülhet Peter Noel forgatókönyvéből. A magyar filmes két műve is előkelő helyen végzett az amerikai versenyen:

az Artilia több ezer közül került a top 50-be, míg A szekrény a döntőbe jutva a dobogóra is esélyes lehet.

Közel 8000 nemzetközi alkotás mérettetett meg a Cinequest forgatókönyvíró versenyen, ahol Peter Noel két könyve, az Artilia és A szekrény is az elődöntőbe, a top 50-be került. Sőt, utóbbi egészen a döntőig vitte, így már a top 10-ben versenyez a győzelemért. Ez komoly szakmai visszajelzés, hiszen magyar forgatókönyvírót eddig nem díjaztak ilyen nívós versenyen.

Még az is elképzelhető, hogy A Szekrényt hollywoodi nagyágyúk fogják vászonra vinni: a top 10-be jutott forgatókönyveket kiajánlják a nagy amerikai stúdiókhoz, producerekhez és rendezőkhöz. A dobogós helyezetteknek pedig egyenesen garantálják a lehetőséget, hogy a szakma legnagyobbjai megismerkedjenek a műveikkel.

Ennél tehát nem kevesebb a tét márciusban, a kaliforniai díjátadón, ahol olyan nevek szólítják majd színpadra a versenyzőket, mint a számos Star Wars filmet is jegyző Lawrence Kasdan és J. J. Abrams.

hirdetés

A szekrény egy holokauszt idején játszódó dráma, amely egy alagúton át megszöktetett, négyéves zsidó kislány és egy dezertált német katona, Krüger kapcsolatát mutatja be. Az erősen karakterközpontú történet legfőbb kérdése, hogy vajon Krügernek sikerülhet-e megmenteni a kislány életét.

„Néhányan elcsépeltnek találják az olyan témákat, mint például a holokauszt, de hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a Schindler listájához hasonló filmek óta már felnőtt egy generáció. Én viszont fontosnak tartom, hogy azokat is megszólítsuk, akik már a látványfilmeken szocializálódtak. Hogy tudjunk úgy mesélni, hogy a komolyabb témák is lekössék a fiatalokat. Szerintem íróként ez a dolgunk” – vallja Péter.

A szerző számára fontos ugyanakkor az is, hogy művészi autonómiája sértetlen maradjon. Egy amerikai ajánlatnál igyekszik arra törekedni, hogy a forgatókönyv számára elfogadhatatlan átírással ne járjon.

Sci-fi az elnyomásról, mese a klímaváltozásról

Péter ontja magából a különböző ötleteket. Nem csoda, hogy a top 50-ben végzett Artilia teljesen más műfaj: egy animációs mese, amelyet a zsűri méltatása szerint különösen szerethetővé tesz az aktualitása.

A történet főszereplője az Északi-sarkon élő medvebocs, aki az olvadó jégtáblák közt elsodródik a családjától. Az Artilia nem csupán a szeretteink megbecsülésére tanít, de a klímaváltozás valós veszélyét is érinti, és az elmúlásról is képes a legkisebbek nyelvén beszélni.

Eközben Péter itthon is aktív. Javában zajlanak első játékfilmjének utómunkái, amit forgatókönyvíróként, rendezőként és executive producerként is jegyez. A 129 című sci-fi cselekménye a nyolcvanas évektől 2063-ig ível: a történetben többek közt egy múltban élt zeneszerző és egy jövőben megszökő katona kerül egymással különös összeköttetésbe.

Az idei év végéig mozikba kerülő filmben olyan hazai húzónevekkel találkozhatunk, mint Csuja Imre, Molnár Piroska, Kálloy Molnár Péter vagy éppen Csősz Boglárka. A film első, nem hivatalos trailerje már látható.

VIDEÓ: 129 - Unofficial TV Trailer

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!