ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Lerántják a leplet a sertészsírról a gyógyszerészek

Életelixír vagy méreg? Esetleg a kettő közé esik? A Ködpiszkáló blog gyógyszerésze elemzi a sertészsír összetevőit és azok hatásait.


Ködpiszkáló blog gyógyszerész szerzője segít eligazodni a sertészsírról kialakult hitek, tévhitek és tudományos magyarázatok között.

A blogon megtaláljátok a gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tévhitek, rémhírek oszlatását, a köd piszkálását - szakemberektől. A szerzők célja az elfogulatlan és szakszerű tájékoztatás, mert a helytelenül alkalmazott rossz minőségű termékek használata többet árthat, mint a kezelés elmaradása.

"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba."

Latinovits Zoltán.

A ruhadivatok változatosságával és változékonyságával vetekszik az, ahogyan a médiában (különösen az internet korában) egyes élelmiszereket egyszer átkoznak, másszor felmagasztalnak. Az egyes étrendi összetevők szakmai (dietetikai) megítélése közel sem változik olyan gyorsan és drasztikusan, mint ahogyan ezt a nagyközönségnek szóló írások alapján gondolhatnánk. Mivel azonban a fekete-fehér kategorizálás népszerűbb, mint a tények árnyalt bemutatása, érthető, hogy az élelmiszereket is általában hasznos vagy káros csoportokba sorolják. Köztes állapot nincs - csak a valóságban...

Minderre jó példa a disznózsír. Az állati zsíroknak a múlt század utolsó évtizedeiben leáldozott: ahogy mind többet megismertünk a telítetlen zsírsavak előnyös hatásairól, úgy egyre romlott az állati zsírok imázsa, hiszen ezekről az terjedt el, hogy telített zsírsavtartalmuk magas.

Telített, telítetlen - melyik jó és miért?

Az olajoknak, zsíroknak két alkotóeleme van: a glicerin és a zsírsavak. Ezek a növényi és állati szervezetekben trigliceriddé kapcsolódnak össze (kémiailag: 3 észterkötéssel), s mivel igen sokféle zsírsav van, a zsírok, olajok is sokfélék.

zsir1

Durva leegyszerűsítéssel azt is mondhatnánk, hogy a telített zsírsavak a "rosszak", a telítetlenek a "jók", és minél telítetlenebb egy zsírsav, annál jobb. A telítetlenség a szénatomok közötti kettős kötések számát jellemzi - telített zsírsavakban egyetlen ilyen kettős kötés sincs. Azok a zsírok, olajok, amelyekben sok a telített zsírsav, szobahőmérsékleten szilárdak (pl. disznózsír, vaj, pálmaolaj). A telített zsírsavak növelik a koleszterinszintet, míg a telítetlenek nem: ez a rossz/jó osztályozás alapja. Érdekes, hogy míg a telítetlen zsírsavakban dús disznózsírt sokáig kiátkozták a konyhákból, újabban nagyon divatosak a sokkal magasabb telítettzsírsav-tartalmú pálma- és kókuszolajok. Ennek az a fő oka, hogy ezeknek a zsírsavaknak is van egy kifejezett előnye: melegítés közben nem hajlamosak oxidációra, azaz a döntően telített zsírsavakból álló olaj nem, vagy csak nehezen ég meg, akár többször is felhasználható sütésre. Az is tény, hogy a telítetlen, különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak kiemelten fontosak: ezekből olyan, élettanilag jelentős anyagok képződnek a szervezetben, amelyek gyulladáscsökkentő, vérlemezke-összetapadást gátló hatásukkal védik az egészséget.

zsir2

Az egyszeresen telítetlen zsírsavak közül az olajsav fordul elő leggyakrabban növényekben; a linolsav 2, a linolénsav 3 kettős kötést tartalmaz. Utóbbi két zsírsav azért különösen jelentős, mert ezek ún. esszenciális zsírsavak: a normál működéshez szükségesek, ugyanakkor az emberi szervezet nem képes előállítani őket.

Forrás: Ez biztosan nem gondoltad volna! blog

A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok fogyasztása (a szív-érrendszeri rizikó csökkentésén túl) más hasznokkal is járhat: csökken a trombózisveszély, alacsonyabb egyes daganatos betegségek rizikója. Ezek az állítások továbbra is érvényesek, de az utóbbi évek eredményei alapján ma már kisebb jelentőséget tulajdonítanak a zsírokat alkotó zsírsavaknak. Egyre több adat szól arról hogy nem a zsír, hanem az azt tartalmazó vörös húsok más komponensei jelentik a valódi kockázatot (pl. egyes daganattípusok szempontjából), s az is bizonyított, hogy a növényi olajok, például a sokat dicsért olívaolaj sem elsősorban a telítetlen zsírsavai miatt egészséges.

Félreértés ne essék: nincs szó arról, hogy a telített zsírsavakat tartalmazó zsírok egészségesebbek lennének, mint a telítetleneket tartalmazó olajok, mindössze arról van szó, hogy a hangsúlyok némileg eltolódtak. Ha választani lehet, használjunk növényi olajat a konyhában, de a disznózsírtól sem kell fóbiásan félni: nem méreg. Biztosan sokakat meglep,de a disznózsír jelentősen több telítetlen zsírsavat tartalmaz, mint telítettet. Ha zsírsavösszetételét elemezzük, közelebb áll az olívaolajhoz, mint a pálmaolajhoz...

zsir3

Széles körben elfogadott és bizonyított tény, hogy a telített zsírsavakat tartalmazó zsírok emelik a koleszterinszintet, míg a telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajok nem. Arra is vannak adatok, hogy a magasabb koleszterinszint fokozhatja az érelmeszesedés kockázatát, ami köztudomásúlag növeli a szív-érrendszeri betegségek és halálozás rizikóját. No, ebbe a szép ívű levezetésbe újabban egyre több vizsgálati eredmény bezavar. A látszólag logikus és tetszetős elméletek nem mindig állják ki a valóság próbáját, s úgy tűnik, ez ebben az esetben is így történik. Az ember ugyanis nem gép, az érelmeszesedés kialakulása többtényezős folyamat, s ha kialakul, a betegség kockázatának növekedése ezzel nem feltétlenül egyenesen arányos. A telített zsírsavakat tartalmazó zsírok, olajok mérsékelt fogyasztása nem jár jelentős rizikónövekedéssel, sőt: egy nemrég publikált, több mint 10 000 beteg adatait feldolgozó elemzés szerint bár növényi olajok fogyasztásával a koleszterinszint csökkenthető, ez nem jár együtt a szív-érrendszeri eredetű (vagy egyéb okkal összefüggő) halálozás csökkenésével.

A disznózsír rehabilitálásán ügyködők azonban nem foglalkoznak ilyen aprómunkával, nem elemzik a zsírsavösszetételt, mortalitási adatokat, hanem a lényegre fókuszálnak, még ha ez a fókusz néha kicsit homályos is:

"Azt már tudtad, hogy a disznózsír jót tesz a szívnek, de most valami döbbenetes is kiderült." Na, ezt éppen sehol nem olvastam még, de elég erős felütés.

"A nyolcvanas években az állati eredetű zsírokat erősen kritizálták a tudósok, sajnos kiderült, hogy ez elsősorban az étolaj gyártók által finanszírozott kutatások miatt volt, egyszerű üzleti érdekből csapták be az embereket." Ebben van igazság, ha nem is pontosan így. Pár hónapja látott napvilágot egy tudományos cikk, amely nem kevesebbet állít, mint hogy az 1960-as évektől a Sugar Research Foundation - az amerikai cukorgyártók egyik lobbiszervezete - által (titokban) szponzorált kutatások hamisan mutatták be a cukor és a zsír szerepét a szív-érrendszeri betegségekben: előbbiét alul, utóbbiét túlbecsülték. Az ilyen hazug cikkek is hozzájárultak az állati zsírok túlzottan negatív megítéléséhez.

zsir4

No, most az inga épp a másik irányba kezd el kilengeni, ami legalább annyira hamis színben tünteti fel a zsírt, mint korábban - csak most ellenkező előjellel:

"Mára elismerték, hogy a zsírnak számtalan pozitív egészségügyi hatása van és most bármennyire furcsánhangzik is, de a disznózsír az egyik legegészségesebb étel." Nagyon furcsán hangzik és nem is igaz. Disznózsír nélkül elég jól meglennénk, nincs olyan összetevője, amely a növényi olajokkal ne lenne pótolható (amelyek, lobbihazugság ide vagy oda, mégiscsak egészségesebbek).

"A zsír szinte minden konyhában ott van, akkor is, ha olajjal sütnek az emberek, azért egy disznósült alá mindenki zsírt tesz, nem étolajat. Igazából azonban krumplisütéshez vagy rántás alá is ezt kellene használni.A zsír bödönben jól tárolható, főzéshez is használható, de még a sütemények elkészítéséhez is finom lehet, bár sokaknak szokatlan." Jó az annak, aki szereti. De túlzásokba azért ne essünk.

"Sokan azt gondolják, hogy nem tesz jót az egészségnek, a táplálkozás szakértői szerint azonban a disznózsírnak csak pozitív egészségügyi hatásai vannak! A zsír remek hatása:

Az olívaolajat követve a második legegészségesebb zsír, mivel telítetlen zsírsavakból áll." Nem létezik olyan ranglista, amelyen a disznózsír az olívaolaj mögött állna közvetlenül (hacsak nem kizárólag ezt a két anyagot rangsoroljuk)

"A disznózsír olajsav tartalmával enyhíti a depressziót, vagy annak kialakulását megelőzi." Egy jó zsíroskenyér javíthatja a hangulatot, de az antidepresszáns hatás ettől még makójeruzsálem...

zsir5

"D vitamin forrásnak is jó." Ha nincs jobb. 100 g disznózsír 2,5 mikrogramm D-vitamint tartalmaz. Ez kb. a fele a hivatalos napi ajánlott bevitelnek, így ha zsírból akarunk vitamint pótolni, 20 dekás dózisokkal számoljunk... Számos olyan élelmiszer van, ami ennél több nagyságrenddel nagyobb koncentrációban tartalmaz D-vitamint.

"Egyensúlyban tartja a hormonháztartást és támogatja a pajzsmirigy egészségesen működését." Kezd elszabadulni a fantázia. Persze némi alap itt is van: megjelent pár, ellentmondásos eredménnyel záruló cikk a témában, de egyértelmű konklúzióról nem beszélhetünk. Az biztos, hogy a hormonháztartás egyensúlyának megőrzése lehetséges disznózsír nélkül is.

"Ami legmeglepőbb, hogy míg az étolaj az egyik legrákkeltőbb élelmiszer, a zsírban megtalálható anyagok csökkentik a rák kialakulásának az esélyét, főleg a mellrák kifejlődésének esélyét csökkenthetik." Ezt tekinthetném a szépirodalmi munkásság részének, de annyira azért nem színvonalas. Mindenesetre nem tényirodalom: a rákellenes hatás teljesen légből kapott.

zsir6

És van itt még valami: a mangalica. Szeretjük, mert szép, szeretjük, mert magyar, szeretjük, mert finom. S legfőképpen azért szeretjük, mert a mangalicák húsa márványozott (vagyis az izomrostokat egyenletesen szövi át a zsír, nem úgy, mint a hússertéseknél), ami sonkakészítés és a hús egyéb feldolgozása esetén hatalmas előnyökkel jár: jobb az elkészített étel állaga, íze. De ne azért szeressük mert egészségesebb, mint a többi disznó zsírja: a mangalica zsírja ugyanolyan zsírsavakat ugyanolyan arányban és ugyanannyi koleszterint tartalmaz, mint egy átlagos hússertés.

Kattints a megosztásra, ha érdekes volt a cikk!

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk