hirdetés
szobor_pixabay.jpg

10 rettentően furcsa szokás a múltból, ami ma már totál őrültségnek tűnik

Szerinted melyik a legkülönösebb?
Fotók: Pixabay, Flickr - szmo.hu
2017. december 14.


hirdetés

A technika és a tudomány fejlődésének köszönhetően azt mondhatjuk, sokat tudunk az egykor élt emberekről. Ám minél jobban megismerjük mindennapi szokásaikat, annál jobban csodálkozhatunk azon, hogy mi mindent csináltak, ami számunkra természetes volt, nekünk viszont annál furcsábbnak tűnnek.

A BrightSide összegyűjtött tízet a legérdekesebb múltbéli szokások közül. A listát böngészve azért érdemes szem előtt tartani, hogy évszázadokkal (vagy évezredekkel) ezelőtt egészen másképp vélekedtek az emberi testről és annak működéséről. Azt se feledjétek, hogy nem állt rendelkezésre ennyi információ, mint most, nem léteztek a ma ismert orvosi vizsgálatok és eszközök, és máshogyan gondolkodtak az emberi életről és az egészségről is.

1. A nők régen ólmot és ként is használtak hajfestéshez

Már az ókorban is festették a hajukat az emberek, ám a kémiai ismeretek hiányának, illetve a különféle vegyi anyagok helytelen használatának köszönhetően gyakorta alkalmaztak egészségkárosító módszereket. Az ókori nők is használtak növényi alapú hajszínezőket, de ezek nem bizonyultak tartós megoldásnak. Ezért a görögök és a rómaiak tartós hajfestéket is készítettek, mégpedig különböző vegyi anyagok – többek közt kén – felhasználásával.

Az 1700-as években az itáliai asszonyok maró, lúgos oldatokba áztatták a hajukat, hogy fürtjeik aranyszínben tündököljenek. Sok európai nő sáfrány- és kénpor segítségével színezte haját.

hirdetés

2. Üveggolyókat és gumiőrleményt használtak mellimplantátum gyanánt

A nők az ókortól fogva különböző eszközök segítségével próbálták szépségüket kiemelni. Ez alól keblük sem jelentett kivételt. Voltak, akik trópusi kezeléseket vagy házi készítésű mellnövesztő krémeket alkalmaztak domborulataik megnöveléséhez, míg más nők kókuszolajat masszíroztak a bőrükbe.

Az első mellműtétet 1895-ben végezte Vincencz Czerny. A műtétre azért volt szükség, mert a páciens rákos volt, és ki kellett operálni a daganatot. Ezt követően az orvosok különböző anyagokat alkalmaztak a mell növelésére: elefántcsontot, üveggolyókat, gumiőrleményt és egyéb töltőanyagokat.

3. Állati ürüléket is használtak orvosi kezelésekhez

Gusztustalanul hangzik ugyan, de az ókorban állati trágyával is kezeltek különböző betegségeket. Egy ókori görög asszony például azt hitte, hogy a krokodil ürüléke hatékony fogamzásgátló szer, a megfelelő helyre téve...

Az ókori Egyiptomban a harcosok állati ürülékkel kenték be sebeiket. A skót népi gyógyászatban a himlő kezelésére birkatrágyát használtak, az orrvérzést pedig friss disznóürülékkel igyekeztek orvosolni. Jó tanács: sose kísérletezzen senki ilyesmivel otthon!barany

4. Az orvosok léket fúrtak a páciens fejébe, hogy a gonosz lélek távozni tudjon

Nem túl bizalomgerjesztőek azok a fennmaradt ábrázolások, amelyeken a korabeli koponyalékelést láthatjuk. Az orvosok mindig is kíváncsian figyelték az emberi test működését, és számos „jól bevált” módszert alkalmaztak különböző betegségek kezelésére. A koponyalékelés volt az egyik. Az orvosok úgy hitték, képesek gyógyítani az epilepsziás görcsöket, a fejfájást és a fertőzéseket. Azt gondolták, hogy a különböző nyavalyákat az emberi fejben rekedt gonosz lélek okozza, ezért több helyen meglékelték a szerencsétlen beteg koponyáját, hogy távozni tudjon. A középkor végére szerencsére szinte teljesen felhagytak ezzel a rémisztő praktikával. Lehet, hogy meghökkentő, de mégis találtak olyan koponyákat, melyek alapján megállapították, hogy az illető túlélte az extrém kezelési módszert!

A Múlt-kor egyik cikke szerint a jelképes koponyalékelés igazi hungarikum volt a honfoglaló magyarok körében, a 10. században a felnőtt férfiak és nők koponyamaradványain 12-13 százalékos gyakorisággal figyelhető meg. Kétféle trepanáció létezett: a gyógyászati célú és a jelképes.

"Írásos források hiányában senki sem tudja, hogy miért végezték a jelképes trepanációkat. Össze sem tudjuk hasonlítani más népek szokásaival, ugyanis nem nagyon fordul elő másutt Európában" - mondta Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusa. - Így csak elképzelések lehetnek. Egy biztos: nem gyógyító céllal végezték, nem tudunk olyan betegségről, amely ilyen beavatkozást igényelne. Előfordulhat, hogy valamilyen sámáni gyógyító rituálé része lehetett, vagy lelki megerősítés, beavatási szertartás.

Ügyesen végezték, a seb nem fertőződött el, nem halt bele az illető. Ami érdekes, hogy sohasem fordul elő gyerekeknél, vagy serdülőknél, kizárólag felnőtt nőknél és férfiaknál."

5. Volt, ahol a nők nem sírhattak a temetéseken

Az ókori Rómában egy átlagos temetési szertartás temetési menettel indult. A menet végigvitte az elhunytat a város utcáin. A halottat síró, jajveszékelő rokonai kísérték utolsó útjára. Minél többen vettek részt a temetésén, annál nagyobb tiszteletnek örvendett. A család esetenként hivatásos siratóasszonyokat fogadott fel, hogy lenyűgözzék a tömeget. Hogy még hihetőbb legyen a fájdalom, az asszonyok véresre karmolták az állukat, és a hajukat tépték. Később ezt a hagyományt már túl szélsőségesnek, túl pesszimistának ítélték meg. Onnantól fogva nem fogadhattak fel siratóasszonyokat, mert „erős érzelmeket váltottak ki, és nem fértek össze az állampolgár csendes, nyugodt életmódjával.”okorino

6. Az apák törvényesen megölhették lányuk szeretőjét

Az apák rendkívül erős befolyással bírtak családjukra, különös tekintettel hajadon lányukra. Jogukban állt megfelelő férjet választaniuk számára. Ezek a szabályok nagyon szigorúak voltak, és a lánynak nem volt joga házasságkötés előtt senkivel intim kapcsolatot létesíteni. Az apának ellenben törvény adta joga volt megölni a lánya szeretőjét (sőt, akár saját lányát is), ha házasságtörésen kapta a párt. Amennyiben csak az egyik szeretőt ölte meg, akár gyilkossággal is vádolhatták. Érdekes adalék: a római nők mindig apjuk családjához tartoztak, még házasságkötésük után is.

7. Az ókori Rómában az apák eladhatták fiaikat rabszolgának - de csak három alkalommal

Bizony, jól olvastátok! Az ókori Rómában aztán nem vesztegették az időt a szeretetre. Az apa volt a család feje. Korlátlan uralommal bírt felesége, gyermekei és háztartásának tagjai fölött. Még azt is jogában állt eldönteni, megtartja-e az újszülötteket, sőt, fiait törvényesen eladhatta rabszolgának. Ha az, aki megvette a „rabszolgát”, többé nem tartott igényt rá, a fiú visszatérhetett a családi házba. Az apa azonban ezt „csak” három alkalommal tehette meg, különben rossz szülőnek titulálták. A család feje akár halálba is küldhette családtagjait, de szerencsére kevés apa volt ennyire kegyetlen.okoriroma2

8. Bizarr módszerekkel állapították meg a terhességet

Az orvosok, mivel meglehetősen hiányos anatómiai ismeretekkel rendelkeztek, nem tudták biztosra megmondani, miért nem tudnak bizonyos nők teherbe esni, míg másoknál könnyedén jött a gyermekáldás. Azonban számos módszert alkalmaztak a terhesség megállapítására.

Egy középkori forrás szerint például egy asszonynak azt javasolták, vizeljen rá egy búzamagra. Ha a mag kicsírázik, az asszony állapotos.

Korabeli terhességi teszt gyanánt az orvos egy gerezd fokhagymát vagy vöröshagymát helyezett fel, khm... A jó doktor másnap reggel megszagolta a nő leheletét, és ha szerinte érezhető volt a hagymaszag, megállapította a terhességet...

9. Az ókori Egyiptomban, ha valakinek elpusztult a macskája, úgy fejezte ki gyászát, hogy leborotválta szemöldökét

Az ókori egyiptomiak bálványozták kedvenc macskáikat. Úgy hitték, a macska szerencsét hoz az egész családnak. Basztetet, az otthon, a macskák és a termékenység istennőjét mindig vagy macskának vagy macskafejű asszonynak ábrázolták. A macska szent állat volt, és aki bántott egy macskát, halálra ítélték.

Az ókori egyiptomi családok úgy gyászolták meg macskáikat, hogy leborotválták szemöldöküket. A macska testét bebalzsamozták, fából faragott maszkot tettek rá, és az apró macskamúmiát a családi sírboltban vagy egy macskatemetőben helyezték örök nyugalomra.

Érdekesség: Nagy Sándor, Julius Caesar, Dzsingisz kán, Napóleon és Hitler is ailurofóbiában szenvedett: betegesen féltek a macskáktól.

10. Az ókori Róma polgárai nyilvános, nyitott illemhelyeken könnyítettek magukon

Azt sokan tudjuk, hogy az ókori Rómában az emberek minden lehetséges eszközzel ügyeltek a személyes higiéniára. Rendszeresen látogatták a nyilvános fürdőket és illemhelyeket, és hámlasztó tisztítószereket, valamint mosdószivacsot használtak.

Azonban csupán maroknyi gazdag ember engedhetett meg magának saját fürdőszobát vagy vécét otthonában. A lakosság maradék 95 százaléka közös illemhelyeket használt. Az ülőkék masszív kőből vagy fából készültek, melyekbe azonos távolságonként lyukakat alakítottak ki. A rendszerben folyamatosan áramló víz a szennyet belemosta a szennyvíz-hálózatba. Minthogy a rómaiak számára a privát szféra nem volt megszokott dolog, a közös illemhely sem jelentett nekik problémát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
hochberg_palace_lengyelorszag.jpg

Egy lengyel kastély alá áshatták el a nácik a több milliárd eurót érő kincseiket

A roztokai kastély 60 méteres kútjában akár 28 tonna arany is lehet egy most előkerült napló szerint.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Akár 28 tonna náci arany is lapulhat valahol egy 16. századi lengyel kastély alatt, írja a Live Science a The First News (TFN) nevű lengyel lapra hivatkozva.

Mindezt egy 75 éves napló bejegyzései alapján feltételezik, amit egy 'Michaelis' nevű náci tiszt vezetett. A füzet szerzője részletesen kitér Heinrich Himmler tervére, mely szerint az Európa országaiból ellopott felbecsülhetetlen értékű műkincseket, az elkobzott vagyontárgyakat, rengeteg aranyat és egyéb értékeket el kell rejteni.

A napló 11 olyan helyet sorol fel, ahol a német katonák a II. világháború idején eldugták a felhalmozott kincseket. Ezek közül az egyik egy elhagyatott kút, mely 60 méterre nyúlik a föld alá a lengyel Roztoka faluban található Hochberg-kastélynál. A feljegyzések alapján a kút mélyére rejtették a nácik a nemzeti bank aranytartalékának Breslauban (mai Wroclaw) maradt részét, mely mai árfolyamon több milliárd eurót érhet.

Michaelis naplója azért maradhatott a háború után évtizeden át titokban, mert egy olyan szabadkőműves páholy birtokában volt, ami ilyen-olyan formában több mint 1000 éve működik valamilyen titkos társaságként.

Feltételezések szerint a németországi Quedlinburg városához köthető társaság tagja lehetett a naplót álnéven író SS-tiszt is. A hírről elsőként beszámoló lengyel lap szerint a feljegyzések szerzője az ország délnyugati részén irányította a náci szállítmányozást. Később bekerültek a csoportba leszármazottai is, akik hűen őrizték a titkot egészen mostanáig.

hirdetés

A dokumentumot végül tavaly adták át a társaság képviselői Varsóban a Lengyel-Német Szilézia Híd Alapítványnak. Ezzel a gesztussal szerettek volna bocsánatot kérni a II. világháborúban elkövetett bűnökért Lengyelország népétől.

A lap úgy tudja, hogy a naplóhoz mellékeltek egy térképet is, mely pontosan megjelöli a kincset rejtő kút helyét a roztokai kastély területén. A további bejegyzések szerint valószínű, hogy a nácik miután elásták a mintegy 28 tonnányi aranyat, az összes szemtanúval végeztek, a holttesteket a kútba dobálták, végül a bejáratot felrobbantották.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
trianon.jpg

Milliók hisznek a 100 év után lejáró Trianon legendájában, pedig a legtöbben a dátumát sem tudják

A Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja végzett egy felmérést. 48 százalék saját bevallása szerint is keveset tud a témáról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Igazságtalan és túlzó volt a trianoni békeszerződés a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja által végzett országos reprezentatív felmérés szerint.

Az MTA keddi közleménye szerint az országos telefonos közvélemény-kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, következményeiről és milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről.

A többség szerint a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája

– írta az Index.

Szintén többségi vélemény, hogy a baloldali politikusok miatt lett ilyen Trianon. Minden harmadik ember pedig hisz az alaptalan legendában, hogy a békeszerződés száz év után lejár.

hirdetés

Szinte minden válaszoló alapvetően igazságtalannak és túlzónak érzi a békeszerződést a magyarokkal szemben

- derült ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport által végzett kutatásból.

A válaszok szerint többen vélik úgy, hogy Magyarország viszonya Kínával vagy Oroszországgal jobb, mint Németországgal vagy Amerikával.

A felmérés alapján a magyarokat leginkább a családtörténet érdekli, de a régmúlt korok magyar történelme is foglalkoztatja őket. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így éppen ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak - idézi a portál.

A békeszerződés dátumát (1920) a válaszolók 43 százaléka tudta helyesen, a napot pedig 27 százalék. 48 százalék saját bevallása szerint keveset tud a témáról, míg 52 százalék sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott a témáról beszélgetni.

A válaszolók 54% százaléka szerint Trianon a korabeli baloldali politikusok miatt lett olyan, amilyen. Külön mérték annak a népszerű (bár teljesen megalapozatlan) legendának az elterjedtségét, mely azt állítja, hogy a trianoni békeszerződés csak 100 évig érvényes, és június negyedike után hatályát veszti. Bár a többség (54%) ezt (helyesen) tévhitnek gondolja, a kutatók szerint is elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek harmada szerint nem az.

Az emberek 77 százaléka szerint az ország máig nem heverte ki a trianoni traumát.

A közvélemény-kutatás alapján sokan úgy vélik, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe az ország közigazgatási határaival. Az is elterjedt vélemény, hogy a határon túli magyarokat a mai napig számos hátrányos megkülönböztetés éri.

Az autonómiatörekvéseket 80% támogatja.

A kettős állampolgárság megadásával 70 százalék ért egyet, azonban a válaszadók többsége (58%) nem örül neki, hogy a határon túli magyaroknak szavazati jogot is adtak.

Fotó forrása: Wikipédia

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
auto-2.jpg

Borozgatás után szerezték meg az első magyar jogosítványt

Az ittas vezetést ugyanis csak 1905-ben tiltották meg. Tudtad, hogy a XX. század elején kötelező volt állandóan dudálni, és majdnem nálunk vezették be utoljára Európában a jobbra tartást?
Tóth Noémi - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Autót vezetni manapság már nem kiváltság vagy luxus, de ez nem volt mindig így. Ráadásul a régmúltban semmiféle szabályozás nem volt a sofőrökre nézve, nem beszélve a biztonsági előírások teljes hiányáról.

Lócitrom és a gépész urak

Az 1890-es években jelentek meg az első automobilok az országban. Az elsőt Hatsek Béla optikus, a későbbi Első Magyar Műszemgyár igazgatója, a másodikat a pezsgőgyáros Törley József vezette.

A XIX. században az omnibuszok sikerén felbuzdulva kiépült Budapesten a lóvasút-hálózat is, de hosszútávon nem vált be, mivel túl sok bűzzel, kosszal és patkódübörgéssel járt. Furcsa belegondolni, hogy majdnem kétszáz évvel ezelőtt a két lóval vontatott kocsikat a fővárosi Margit híd emelkedőjénél egy harmadik lóval húzatták fel az emelkedőn (ez volt az igazi buszpótló). A lóvasút intézménye a XX. század elején szűnt meg. Ugyanebben az időben írták elő, hogy csak az vezethet autót vagy motort, aki sikeres vizsgát tett annak használatáról. Ekkoriban országszerte mindössze harminc autó volt még csak regisztrálva.

A legenda szerint az első magyar vizsgázó jókedvűen, néhány pohár bor elfogyasztása után tette le sikeresen a vizsgát, ugyanis az ittas vezetést csak 1905-ben tiltották meg.

hirdetés

1912-ben megkezdődött a hivatalos képzés az Állami Sofőriskolában, kizárólag férfiak számára, és meglepően borsos áron. Akik itt végeztek, komoly szakmai tudásra és tekintélyre tehettek szert, és a „gépész úr” titulus is megillette őket.

A KRESZ bevezetésével lett kötelező a biztonsági öv

Egy 1910-es belügyminiszteri rendelet – az úgynevezett párizsi egyezmény – hatására vezették be a közúti táblákat, a rendszámtáblát és rajta a H betűt, mint Magyarország államjelzését. Ebben a törvénykezésben várták el minden sofőrtől, hogy járművét szerelje fel kürttel, valamint lámpákkal: elöl két reflektor, hátul a rendszámtáblát megvilágító enyhébb izzó volt előírva.

Ami a korai dudákat illeti, minden elindulásnál és kereszteződésben meg kellett nyomni, ahogyan erős forgalom esetén is rendszeresen használni kellett

(E cikk írója pedig épp azon gondolkozik, hogy az elmúlt évben akár egyszer is megnyomta-e az autója dudáját).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
curtis.jpg

Első amerikai turnéjuk előestéjén akasztotta fel magát Ian Curtis, a Joy Division énekese

Éppen 40 éve történt a tragikus öngyilkosság.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. május 18.


hirdetés

A rock első nagy nemzedékének önpusztítóit még a drog vagy az alkohol vitte el: így végezte 1969-70-ben Brian Jones, Jimi Hendrix, Janis Joplin. Egyedül a nagyszerű blues-muzsikus Alan Wilsonnál merült fel az öngyilkosság gyanúja. Tíz évvel később Ian Curtis nem hagyott kétséget.

Az a fajta depresszió, amelyet a 60-as évek végén még összefüggésbe lehetett hozni a tudat sötét oldalainak izgalmas, ám felelőtlen keresésével, amely híressé tette Jim Morrisont, Lou Reedet vagy Iggy Popot, a következő évtizedben már inkább társadalmi tudatállapot volt, amely főleg a brit punkok „no future” („nincs jövő”) sommás életfilozófiájában sűrűsödött. A kiábrándulás a 68-as illúziókból, a szigetország válsága, az ifjúság céltalansága a rock-zenében is megjelent, mindenekelőtt a punkban és annak leágazásaiban.

A lecsupaszított ritmusok, dallamok szókimondó, őszinte szövegekkel párosultak. Voltak, akik megelégedtek a provokációval, mert abból jó üzletet is lehetett csinálni – ilyen volt a Sex Pistols – mások a dühös, harcos szocio-rock útját követték, mint a Clash, és ebben gyökerezett később szupersztárrá vált U2 – és voltak, akik a lélek mélységeit boncolgatták. Ez utóbbiak közül a legmaradandóbbat a manchesteri Joy Division alkotta, amelynek frontembere Ian Curtis volt.

Ha van a rocknak olyan ikonikus figurája, aki szinte elképzelhetetlen színes képen, az éppen az alig 24 évet élt Curtis. A fekete-fehér fotók hozzák ki igazán az arcára kiült mélabút és szorongást, hol lázasan égő, máskor ábrándos, mégis fénytelen szemeit. Nem tartozott az üvöltő énekesek közé. Mély, férfias, mégis szenvtelennek ható hangja volt, amely hallatán a közönségnek gyakran lehetett olyan érzése, mintha a túlvilágról szólna. Ez lett a védjegye a Joy Divisionnak, kontrasztjaként a kemény dob-basszusjátéknak.

A magas intelligenciájú, történelem és politika iránt érdeklődő, az átlagosnál olvasottabb Curtis állítólag gyerekkora óta hajlamos volt a begubózásra, és kamaszkorában tört ki rajta az epilepszia, és ez a kiszámíthatatlan betegség még inkább falat vont köré. A zene és a versírás lett a menedéke.

hirdetés

Mindezeket az életérzéseit csak fokozta a szűkebb hazája, Manchester munkás külvárosának letargikus hangulata. Ráadásul az énekes valami perverz vonzalommal viseltetett a második világháború, a nácizmus borzalmaihoz. Együttese kezdetben Warsaw néven lépett fel, majd Joy Divisionra váltottak: az „öröm hadosztály” pedig nem volt más, mint a koncentrációs táborokban létrehozott bordélyok neve. Hogy az ötlet honnan származik, afelől nem hagytak kétséget az An Ideal for Living 1978-as „középlemezükön” sem. A kihajtható borítón egy Hitlerjugendes fiú dobol, egy másik képen pedig egy varsói gettóból elhurcolt zsidó kisfiú látható. Több koncertjüket hirdették háborús képeket ábrázoló plakátokkal is. Zenésztársai később felidézték, hogy amikor először találkoztak vele, Ian dzsekije hátán a „Hate” (Gyűlölj”) szót viselte. Közben pedig ők is felléptek - nem kis sikerrel - 1978. április 30-án egy londoni rasszizmus elleni koncerten. Curtis betegségét még a többiek előtt is titkolta egészen 1978 decemberéig, amikor egy újabb londoni koncerten kapott súlyos rohamot.

A Joy Divison első, 1979-ben kiadott albuma, az Unknown Pleasures, amely azóta is mérföldkőnek számít a műfajban. A második lemezt, a Closert azonban Ian Curtis már nem foghatta a kezébe.

Az énekes lelkében egyre nőtt a szakadék a színpad, a zajos siker és belső katatóniája között. Miután viszonya lett egy belga újságírónővel, válságba került a házassága gyerekkori szerelmével, akitől kislánya született. A Closert 1980. márciusában vették fel, de Curtist egyre gyakoribb rohamok kínozták.

Az együttes utolsó koncertjét május 2-án adta a birminghami egyetemen. Két héttel később, a második, még ütősebb, lemez megjelenése előtt két hónappal, május 18-ra virradóra, Curtis otthona konyhájában felakasztotta magát. A Joy Division másnap indult volna első amerikai turnéjára.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!