hirdetés
stasi_balaton5.jpg

Fülelhetett a madáretető vagy a szobaajtó, és ölhetett a rúzs – így kémkedett a Stasi a Balatonon

Félelmetesen találékony kémfelszerelések és módszerek a hidegháborúból.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Női rúzs komoly tűzerővel - szmo.hu
2019. november 11.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A Balaton egészen különleges szerepet töltött be a kommunista blokkon belül a 60-as évektől egészen a rendszerváltásig.

Ez volt az a hely, ahová a nyugat- és keletnémet turisták egyaránt eljöhettek, így a berlini fal felépítésekor szétszakított családok, baráti társaságok a magyar tenger mellett találkozhattak újra.

Persze a keletnémet titkosszolgálat, a keleti blokkon belül is az egyik legkeményebbnek számító Stasi itt sem engedte, hogy a demokratikus köztársaság lakói elbizonytalanodjanak az ideológia kapcsán, így nyaralás közben is erőteljes megfigyelés alatt tartották az NDK állampolgárait.

Ha a balatoni jelenlétükről beszélünk, akkor nem ötletszerű akciókra, hanem

folyamatos ottlétre kell gondolni, melyet a Stasi által szervezett „Balaton-brigád” hajtott végre.

Bár ez a szervezet nem csak képzett kémekből állt, mégis a teljes kommunista blokk egyik legaktívabb szervezete volt, hiszen csak 1970-ben több, mint 1500 turistát figyeltek meg. A heterogén ügynöki állományban a profi elhárító tisztek mellett nagy számban dolgoztak olyanok is, akik csak egyszerű jelentéseket írtak, és maguk csak elvhűségük vagy a retorziótól való félelmük kapcsán lettek a Stasi besúgói. Ennek megfelelően az ügynöki munka is vegyes képet mutatott a valódi titkos lehallgatásoktól, a megfigyelésen keresztül a baráti beszélgetésnek tűnő faggatózásig.

Természetesen a figyelem elsősorban azokra a párbeszédekre irányult, melyeket kelet- és nyugatnémet turisták folytattak, hiszen a Stasi ezekben az esetekben tartott a leginkább attól, hogy a jó proletároknak „telebeszélik a fejét” a kommunizmushoz nem illő gondolatokkal, vagy éppen disszidálásra biztatják őket.

Márpedig az ügynököknek egy sereg olyan eszköz állt a rendelkezésére, amivel ha le akartak hallgatni valakit, akkor le is tudtak.

Bár az elektronika és a finommechanika területén a KGST országok nem teljesítettek túl jól, mindez nem volt igaz a titkosszolgálati eszközök területén. A kémfelszerelésekben már akkor is kiváló minőséget produkáltak a szovjet, az NDK-beli, de még a magyar cégek is. Az ötletesebbnél ötletesebb felvevőket, fényképezőgépeket, sőt fegyvereket számbavenni is nehéz lenne, így cikkünkben is csak néhány igen egyedit mutatunk be.

Kezdjük is rögtön a képrögzítésre alkalmas eszközökkel. Bár a szovjet KGB megbízásából készült, de valószínűleg a többi titkosszolgálatnál is használatban volt a cigarettás dobozba rejtett fényképezőgép.

Itt magát a gépet a dobozba tették, melynek oldalán egy nyílás tette láthatóvá az objektív munkáját, alján pedig a beállításokhoz szükséges tekerők kaptak helyet. A doboz tetején álcigaretták sorakoztak, melyek közül – a valósághű megjelenés kedvéért – néhány szál jobban kilógott a többinél. Ezek közül a leghosszabb mozgatásával lehetett fényképezni és a filmet továbbítani. A beépített Kiev 30 típusú, 16 mm-es látószögű kamera 25 képet tudott a kis kazettában tárolt filmjére készíteni. Szintén előszeretettel használták a Tochka nevű minikamerát, melyet alig 8 centiméteres hossza folytán madáretetőbe, sőt nyakkendőbe(!) is beépítettek.

Ez a kamera még csak nem is igényelt speciális filmet, 8x11 mm-es sztenderd Minox filmmel működött.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
budapest_sportcsarnok1.jpg

17 évig épült, 3 óra alatt égett rommá – 20 éve történt a Budapest Sportcsarnok katasztrófája

1999. december 15-e fekete nap Budapest – és a magyar sport – történetében. Idézzük fel, mi vezetett a végzetes balesethez!
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Budapest Sportcsarnok. 1982. Fortepan/Urban Tamás - szmo.hu
2019. december 15.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

17 évig készült, 17 évig használták

Húsz éve, 1999. december 15-én az ország büszkesége, az orosz mintára épült, fedett sportcsarnok alig három óra alatt használhatatlan rommá égett – valószínűleg – egy égve felejtett díszgyertya miatt. Bár egy ilyen esemény mindig fájó, a Budapest Sportcsarnok esetében azért különösen az, mivel ez impozáns épület éppen annyi ideig készült, mint amennyit egyáltalán használták.

Az első terv elég látványosra sikeredett 1967-ben. Műszaki élet c. folyóirat 1967.09.21-i száma/ARCANUM

Az első tervpályázat ugyanis 1965-ben került kiírásra, éppen 17 évvel az átadás előtt és 34 évvel a tűzvészt megelőzően. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy bár az első kiírás valóban 1965-ös, ekkor még csak álmodozás szintjén foglalkoztak. Nem úgy két évvel később, amikor a győztes tervből készült modell már nemzetközi kiállításokon szerepelt és a Műegyetem frissen átadott szélcsatornájában is tesztelték.

Az első terveknél kalkulált költségekről kiderült, hogy kb. a hétszerese lesz reális (ami az átadáskor a 30-szorosa lett)

Hogy a majdani BS lassan kilépett az álomvilág kategóriából, az két dolog indokolta. Egyrészt az országban igen komoly, fedett pályát igénylő nemzetközi tornák folytak, melyekhez minden létező létesítmény igen szűkösnek bizonyult. Másrészt a tervek alapján készült

első árkalkulációban szereplő 60 millió forintos összeg közel sem tűnt rémisztőnek.

Persze itt gyorsan meg kell említeni, hogy az összeg teljesen légből kapott volt, és már a következő évben, vagyis 1968-ban is 127 millióról beszéltek, ráadásul úgy, hogy a korábbi tervet jócskán leegyszerűsítették.

Vizsgázik az új budapesti sportcsarnok makettje az Építéstudományi Intézet új légtechnikai laboratóriumában. Vizsgálathoz készítik a jellegzetes kupolás makettet. A lezárt légtérben a füst mozgásából állapítják meg a légáramlás hatását (MTI Foto — Fényes Tamás felvétele). Népszava, 1968. október 10./ARCANUM

Az 1965-ös, Gulyás Gyula, Rimanóczy Jenő, az Iparterv főmérnökei, valamint dr. Kollár Lajos, a Buvati statikus főmérnöke által jegyzett terv ugyanis még a mai szemmel is modern és látványos volt, és leginkább a balatoni hajóállomásokra emlékeztetett. Azonban ebből az álomból hamar fel kellett ébredni, és meg kellett állapítani, hogy egy ilyen tetőszerkezet kivitelezésére egy 10 ezer négyzetméteres épület léptékében a magyar, de talán még az orosz építőipar sem volt akkoriban képes (csak a kalkulált súly meghaladta egy folyami híd tömegét!). Ez okozta azt, hogy a második terv már sokkal közelebb került a végül elkészült épület látványához. Ráadásul

1971-re, a negyedik ötéves terv kezdetére kiderült, hogy az építési költség reálisan inkább 400 millió környékén mozogna, ami megközelítette a teljes sportra szánt kormányzati forrásösszeget az öt éves periódusra.

Ezeket mérlegelve 1971-ben be is jelentették, hogy a BS terve asztalfiókba kerül, a negyedik ötéves terv idejére legalább is biztosan. Ám ahogy az ilyen kirakat beruházások esetében lenni szokott, csakhamar újra felröppent az építés híre.

A nagyvállalatok is beszálltak, hogy megnyerhessük a nagyotmondó versenyt

Ehhez az kellett, hogy 1974-ben több vállalat is pénzügyi felajánlással álljon elő a Budapest Sportcsarnok javára. A Csepel Vas- és Fémművek 40, az Egyesült Izzó 30, az V. kerületi kereskedelmi vállalatok 40 milliót ajánlott fel, amit a fővárosi tanács 50 millióval toldott meg.

Persze az építés bejelentéséhez az is kellett, hogy ebben az évben legyen az MSZMP kormánypárt országos kongresszusa, ahol muszáj volt egy nagy durranással előállni. Ráadásul a hurráoptimizmus odáig fajult, hogy az 1978-as asztalitenisz Európa bajnokság megrendezésére is nominált az ország az addigra elkészülő csodacsarnokkal.

Budapest Sportcsarnok az átadásakor. Jobb oldalon parkettával a kezében Faházi János (Janika) többszörös bajnok asztaliteniszező. 1982. Fortepan/Urbán Tamás

Az Európai Asztalitenisz Unió pedig partnernek bizonyult az álmodozásban, hiszen a magyar pályázatot hirdette ki győztesnek és nem is sejtették, mennyire jót tettek a magyar sportélettel. A hazai szervezők ugyanis felsültek a tervvel!

Már 1975-ben is jól látszott, hogy a BS-t még az úr angyalai sem tudnák 1978-ra felépíteni, így a magyar Asztalitenisz Szövetség azonnal két év halasztást is kért a rendezésre. Erről a lépésről pedig pár hónapon belül kiderült, hogy mennyire fontos, elsősorban a szovjet vezetés szemében.

A hidegháború és a két világrend közötti versengés csúcsán egyszerűen elfogadhatatlan volt egy olyan blama, hogy a keleti blokk egy országa nem nyeri meg a nagyotmondó versenyt, és nem húz elő a bűvészcilinderből egy tízezres nézőszámra tervezett, fedett sportcsarnokot. Ennek megfelelően már 1975 júniusában megszületett a bejelentés, hogy szovjet pénzügyi és műszaki segédlettel megkezdődik a BS építése.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
costa_concordia.jpg

13 szörnyű dolog, ami tényleg péntek 13-án történt

Tőzsdei összeomlás, természeti katasztrófa és egy világhírű rapper halála is kötődik a babonás naphoz.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. december 13.


hirdetés

A hiedelem szerint nincs ennél szerencsétlenebb nap, aki pedig hisz benne, az a történelemben kutakodva számtalan tragikus eseménnyel igazolhatja a babonát. A Metro 13 olyan eseményt gyűjtött össze, ami péntek 13-án történt. Persze ha az év többi 364 napját vizsgálnánk, nagy valószínűséggel mindegyikre jutna egy hasonló csokor.

Ezek voltak a legbalszerencsésebb események, amik kivétel nélkül egy-egy péntek 13-hoz köthetők:

hirdetés

1. Egy 13 éves angol fiúba péntek 13-án, 13 óra 13 perckor csapott bele a villám

Egy tengerparti fesztiválon csapott a villám a fiúba még 2010-ben. A könnyebb égési sérüléseket szenvedő gyereket egy közeli kórházba szállították, ahol szerencsére teljesen felgyógyult.

2. Lezuhant az uruguayi rögbisek repülőgépe az Andokban

A világ egyik legismertebb légi szerencsétlensége is péntek 13-án történt: az Uruguayból Chilébe tartó rögbisek gépe az Andok egyik hófödte csúcsára zuhant. A túlélők egy idő után arra kényszerültek, hogy a balesetben elhunyt társaik húsából egyenek. A megrázó történet alapján Életben maradtak címmel 1993-ban filmet is készítettek.

3. Eltűnt egy repülőgép a Balti-tenger felett

1952. június 13-án látták utoljára azt a svéd gépet, ami a kormány közlése szerint repülési gyakorlatra indult, de soha nem tért vissza a bázisra. Egyes feltételezések szerint a szovjetek után kémkedhettek, amit alátámaszt az is, hogy évekkel később egy szovjet pilóta elismerte egy svéd diplomatának, hogy ő lőtte le a gépet a Balti-tenger felett.

4. A II. világháborúban bombázták a Buckingham-palotát

Ráadásul úgy, hogy a király és a királyné az épületben tartózkodott. Szerencsére egyiküknek sem esett baja 1940. szeptember 13-án.

5. Összeomlott a padló egy férfi ágya alatt, aki babonából nem ment sehova péntek 13-án

Daz Baxter elhatározta, hogy ki sem mozdul az ágyából 1976. augusztus 13-án, nehogy valami szörnyűség történjen vele. Ez lett a New York-i férfi veszte: az ágy alatt váratlanul összeomlott a padló, a férfi hat emeletet zuhant és szörnyethalt.

6. Megszületett a Ku-Klux-Klan alapítója

Az első Nagy Varázsló 1821. július 13-án látta meg a napvilágot. A KKK máig a világ legismertebb fehér felsőbbrendűséget hirdető antikommunista, antiszemita, neofasiszta titkos társasága.

hirdetés

Még 7 szerencsétlenség a következő oldalon!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
old_xmas_ez-a-jo-1000x666.jpg

„A muskátlit díszítettük fel fa helyett” – egy száz esztendős bácsi mesélte el, milyen volt a karácsony száz éve

Nagyapám 2020 októberében tölti be a százat. Megkértem, idézze fel, hogy teltek az ünnepek az ő gyerekkorában.
Hargitay Judit. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. december 24.


hirdetés

Advent utolsó vasárnapján együtt gyújtottuk meg a gyertyát a nagyapámmal, aki 1920-ban született egy alföldi faluban. Megkértem, mesélje el, milyen volt a karácsony majdnem egy évszázaddal ezelőtt, az ő gyerekkorában. Elmesélte.

Először is – fehér. Mindig. November utolsó, december első napjaiban komótosan belekezdett a hóesés, szinte lopakodva, és február végéig el sem állt. Sűrű, puha pelyhek omlottak az égből, egy-két nap alatt teljesen fehérbe csomagolták a falut. Karácsonyra már méteres hótorlaszok álltak az utak szélén meg a "határban", vagyis a földeken. Hatalmas, két méteres szánkókon közlekedett mindenki az utcákon, lovakat kötöttek elé. Minden háznál volt legalább egy-két ló a földműves munkákhoz, azokat télen sem szabadott pihentetni. Papa szerint "ha egy ló két-három napig nem volt befogva, fenn volt a patája az istálló tetejin, úgy rúgott."

hirdetés

December ötödikén, Szent Miklós napja előtt megkezdődött a disznóvágás-szezon. Ezt a mai állatbarátok valószínűleg nem olvassák örömmel, de falun, az 1920-as években egy disznóból fél évig elélt egy család. Ezen kívül csak csirkét ettek, a baromfiudvarok tele voltak velük, minden vasárnap levágtak egyet. A csirkehúson és a disznótoroson kívül nem is ismertek más húst. A disznóvágás létszükséglet volt. Egészen az ünnepig naponta több tucat disznót levágtak, faluszerte hol ennél, hol annál a háznál tört fel a visítás, rezegtette a reggeli levegőt, aztán csend lett.

December 24-én aztán végleg lecsendesedett minden, csak a szánok csilingelése, meg a templom misére hívó harangja törte meg a havas mozdulatlanságba meredt utcákat. Beköszöntött az ünnep.

A parasztok arra az évre végeztek a munkákkal (elég is volt, egész évben hajnali 3-tól este 11-ig dolgoztak), nagyapám apja és a többiek csak a lovas szánnal mentek végig néha a határban lévő földeken, ha a mindent belepő hótakaró teteje befagyott. A felső jégréteget ugyanis be kellett törni, hogy alatta levegőt kapjon az ősszel már elvetett búza.

Szenteste napján a gyerekek – nagyapám és az öccse is – betlehemezni indultak. Minden egyes házat végigjártak, délután kettőtől éjfélig vitték a betlehemet. Bementek a családokhoz, elénekelték a "Mennyből az angyal"-t, együtt imádkoztak, aztán megkínálták őket mákos tésztával (mindenütt az volt az ünnepi finomság, papa több kilót megevett belőle aznap este), végül a templomban zárták a körútjukat, az éjféli misén. Ott találkoztak a szüleikkel, a mise után együtt ment haza a család, és jöhetett a közös ünnep.

A nagymamám, ugyanabban a faluban, valamikor a harmincas években, egy tél végi napon. A borbély lánya volt, iparoslány, jómódú, ezért ő már nagyon elegánsan öltözködött.

Papáék szegényparasztok voltak, nem telt nekik fenyőfára. Édesanyja a legnagyobb cserepes muskátlit díszítette fel. Ezüstpapírba csomagolt dióval, vékony, ujjnyi, fehér gyertyákkal, amelyeket vas-csíptetőkkel rögzített a levelekhez.

És két darab szaloncukorral. Egyet a papának, egyet az öccsének, Lajosnak. Ennyit tudtak a boltban megvenni, ez volt a gyerekek karácsonyi ajándéka.

Egymásnak nem ajándékoztak, ez fel sem merült, egyébként a gazdagabbaknál sem, a jegyzőnél és a tanítónál is csak édességet kaptak a gyerekek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
Névtelen-1-1.jpg

Van olyan karácsonyi szörny, ami szemétre cseréli a rossz gyerekek belső szerveit

Bemutatunk hét rémalakot, ami a karácsonyi babonák szerint horrorisztikus büntetést oszt a rossz gyerekeknek.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. december 17.


hirdetés

Számunkra természetes, hogy karácsonykor a kedves Kis Jézus és az angyalkák hozzák az ajándékokat, Amerikában pedig a jóságos, piros pozsgás Mikulást várják a gyerekek. A karácsonyi időszak azonban horrorisztikus szörnyalakokat is az otthonunkba csalhat - legalábbis az egyre inkább feledésbe merülő pogány hagyományok szerint.

Összegyűjtöttünk különböző népi babonákat, amik karácsonykor megjelenő rémalakokról szólnak. Van amelyiktől nem kell tartani, de akad köztük olyan, ami a levegőben kaszabolja szét a rossz gyerekeket, vagy éppen szemétre cseréli ki a belső szerveiket.

Krampusz
hirdetés

A rossz gyerekeknek virgácsot hozó krampusz nálunk is ismert. Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a láncát csörgeti, és virgáccsal fenyegeti a rendetlen gyerekeket. Ez az ördög formájú figura osztrák területről származik. Neve a karom jelentésű régi német "Krampen" szóból származik. A krampusz valószínűleg a téli napforduló pogánykori hiedelemvilág szellemeinek megtestesülése. Az ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott ábrázolása pedig a keresztény gondolatkör elképzeléseire vezethető vissza.

Perchta anyó keményen büntet

A krampusz maszkot viselő Perchta anyó egy Holle anyóhoz hasonló boszorkány. Csak kicsit durvább. Németországban és Ausztriában mesélik, hogy ő osztja ki a jutalmakat és büntetéseket december 25-én. A jók szép ajándékokat kapnak, azonban

a rosszaknak szemétre cseréli a belső szerveit.

Sok helyen, például Svájcban démoni lények, Straggelek kísérik, esténként ezek a démonok osztják ki a büntetéseket. A babona szerint a büntetés nem holmi virgács:

elrabolják a rossz gyerekeket, és darabokra kaszabolják őket a levegőben.

Tomten, a bosszúálló manó

A skandináv folklórban az ajándékokat egy furcsa szürke gnóm hozza, aki temetőkben él. Tomten a háztartás gondviselője, de csak abban az esetben, ha nem haragítjuk magunkra. Érdemes neki karácsonykor kint hagyni egy kis eleséget, különben megdühödik, és különböző trükkjeivel az

őrületbe kergeti az embert, vagy mérgező harapásával okozza halálát.

Mari Lwyd, a walesi zombiló

December végétől január elejéig Walesben bármikor bekopogtathat egy hosszú póznára feltűzött, lepedővel letakart, gondosan feldíszített lókoponya. Ő Mari Lwyd, vagyis a szürke kanca. Horrorisztikusan néz ki, de vele kapcsolatban nincs ok a félelemre: a ló és öt-hat kísérője énekelve járja a várost, és rímversenyre hívják ki a lakókat. Ha Mari Lwyd és barátai nyernek (általában így van), akkor bebocsátást nyernek a házba vagy a kocsmába, ahová a babona szerint szerencsét hoznak.

Gryla, a gyerekevő troll asszony
hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!