hirdetés
34118855_1704384286321182_3305564980287373312_n.jpg

Főúri palotából lett az egyik legszebb rock-bástya – emlékek a Bem rakpart 6-ból

Egy Duna-parti hajdani grófi rezidencia volt évtizedeken át a budapesti ifjúsági kultúra egyik fellegvára. Pedig még saját neve sem volt, a címe vált fogalommá: Bem rakpart 6.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. július 18.


hirdetés

Hivatalosan az I. kerületi, majd a Budavári Művelődési Ház nevet viselte, egykor az Andrássyaké volt. 1971-ben maga Károlyi Mihályné, gróf Andrássy Katinka is meglátogatta egykori lakhelyét és tetszett neki, hogy az épületet ilyen „nemes célokra használják”.

1966 nyarán nyílt meg, pár száz méterre a Budai Ifjúsági Parktól. Az alapító „anya” Kuhajda Istvánné, mindenki „Margó nénije” volt.

Margó néniről az a hír járta, hogy egyfelől nem ismert lehetetlent – még azt is sikerült elérnie, hogy a műemlék jellegű épület egyik közfalát kiüthessék, szőnyegeket pedig egyenesen a parlamentből szerzett – másfelől pedig tiszta szívből támogatta a feltörekvő tehetségeket, szinte minden bejelentkezőnek adott egy esélyt, és hagyta, hogy a közönség döntse el: kellenek-e. Pedig a nyitónapra, 1966. június 17-re még egy 90-es évek végi beszélgetésünkkor is rémálomként emlékezett – hiába volt telt ház, a várva várt zenekar, az Atlantisz azonban nem érkezett meg, állítólag lerobbant a kocsijuk.

Szerencsére ez nem szegte sem az ő, sem a közönség kedvét, és hamarosan a Bem-rakpartot belakták a fiatalok. Ugyancsak az igazgatónő volt az, aki nem akart külön nevet a háznak, mondván, elegendő a címe is. Ugyancsak nála tört meg az akkori ifjúsági szórakozóhelyek „fehér ing és nyakkendő” kötelező viselete, és ha kellett a hatósággal szemben is megvédte „gyermekeit”, hiszen a hivatalos szervek gyakran rossz szemmel nézték az ott gyülekező „másképp gondolkozókat”, vagy a hasonlóan renitens zenészeket.

Nemcsak a zene tette híressé a Bem-rakpart 6-ot, Kuhajda Istvánné teret adott a legmagasabb kultúrának és a máshol nem szívesen látott avantgárd törekvéseknek is. A Szót kérek sorozatban olyan kezdő, későbbi kiváló művészek, alkotók léptek fel, mint a színész-költő Lukács Sándor, az operaénekes Pászthy Júlia vagy a pantomimos Köllő Miklós. Vendégül látták Örkény Istvánt, Devecseri Gábort, itt zajlott a Nemzetközi Költőtalálkozó, Nagy Lászlóval és Weöres Sándorral.

A Rakparti estéken Tandori Dezső és Latinovits Zoltán is fellépett. Itt csinált először élő műsort gyerekeknek Levente Péter, innen indult a Kaláka, sőt még vallástörténeti beszélgetéseket is szerveztek a tudomány legnagyobbjaival, Hahn Istvánnal, Komoróczy Gézával és Gecse Gusztávval. Az akkoriban legfeljebb „tűrt” kategóriába tartozó free- és avantgárd jazz legjobbjai, Szabados György, később Dresch Mihály, vagy Grencsó István is értő közönségre találtak, miként a fiatal kortárs zeneszerzők alkotta Új Zenei Stúdió is.

Az ifjú képzőművészek a Ferenczy István körben gyűltek össze. A 70-es években a Bem-rakpart az új táncház-mozgalom egyik központja lett. A magyar népzenei hagyományok felelevenítése hamar közösség-formálóvá vált, a kultúrpolitika ugyanakkor többféle szelep-szerepet is szánt neki: némi teret adott ezáltal az általában „nem kívánatos” magyarság-tudatnak, másfelől pedig arra is számítottak, hogy a táncház némileg „szelídít” a rock-ra „őrjöngőkön.” A táncházasok közül a Jánosi együttesnek volt itt a bázisa, ugyancsak itt tűnt fel a néptáncművész-koreográfus Farkas Zoltán Batyu és felesége, Tóth Ildikó Fecske.

A 2006-ban elhunyt Margó néni 1982-ig volt a ház vezetője, és néhány kirívó esetet leszámítva (tüntetésnek vették például egy március 15-én Utassy József versét, amelyben elhangzik: „a bőség kosarából itt lopnak”…) e 16 év alatt meg tudta tartani a kényes egyensúlyt a közönség igényei és a pártállami szervek elvárásai között. Pedig párttag sem volt, de 1970-ben megkapta a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést.

Az ő szárnyai alatt bontakozott ki a hozzá hasonló temperamentumú Markó Aranka, aki 1987-től vitte tovább igazgatóként a hagyományokat, jócskán kiterjesztve azokat az épületen túlra, de neki már meg kellett küzdenie a rendszerváltás utáni gazdasági bizonytalansággal. Továbbra is igyekezett távol tartani a politikát és megtartani a házat egy olyan értelmiségi rétegnek, amely, ahogy ő mondta, „bábáskodott a rendszerváltás születésében, amikor az megtörtént, átléptek rajta.”. Aranka sajnos nem adott magának hosszú életet: 49 évesen kilépett belőle…

Nincsen Bem-rockpart Mini nélkül. Innen indult Török Ádám és csapata, és 53 év után valószínűleg ők adják az utolsó koncertet, mielőtt Andrássy-múzeum lesz belőle.

Sokszor átéltem azt a pillanatot, hogy tudtam: aznap este Mini-buli van a Bem-rockparton, de nem terveztem, hogy lemegyek. Aztán, ahogy közeledett az este, úgy jártam, mint a hűséges Lassie kutya, akiben megszólal egy hang: „Itt az idő, hogy elindulj”. És ahogy Lassie elindult az iskolához kis gazdája elé, úgy mentem én le a 86-os busz megállójába, hogy aztán a budai Vigadó előtt szálljak le és lesétáljak a „szentélybe”.

Oda, ahol jól ismert zaj, jól ismert szagok és főleg arcok fogadtak. Olyanok, akikkel talán soha máshol nem találkoztam (kivéve persze a tabáni koncerteket, de hát az ugyanaz a kör…), akikkel sokszor csak egymás becenevét ismertük, de ott folytattuk a dumálást, az iszogatást, a lilahagymás zsíroskenyér-majszolást, ahol legutóbb abbahagytuk. Egyszer a 90-es években, amikor akkori lapomnál kezdtem unni, hogy a társasági rovatban minden második cikk úgy kezdődött: „Mindenki ott volt, aki számít”, elhatároztam, hogy egy Bem-rockparti buliról szóló tudósítást is így kezdek, és felsoroltam a törzsgárdából féltucatnyi becenevet. Nézett is nagyot a rovatvezető, hogy ezek meg kicsodák? „Akik számítanak a Bem-rockparton” – feleltem ártatlan mosollyal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
hiperkarmaakusztik.jpg

Bérczesi Robi: Szeretek egy szál gitárral játszani

A hiperkarma különleges, akusztikus koncerttel készül a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Erről kérdeztük Bérczesi Robit, a zenekar frontemberét.
Szponzorált tartalom (X) - szmo.hu
2019. augusztus 21.



A hiperkarma igen sűrű évet tudhat maga mögött: év elején jelentette meg ötödik, Napsütötte rész című lemezét, végig turnézták a tavaszt és a fesztiválokat, Bérczesi Robi Artisjus-díjat kapott dalszövegeiért és kiadta az Én meg az Ének című életrajzi regényét is. Most pedig augusztus 24-én egy különleges, akusztikus koncertre is készülnek a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

- Idén az ötödik lemezetek, a Napsütötte rész mellett megjelent az életrajzi könyved is, amiben nagyon őszintén meséltél az elmúlt tíz évről. Milyen érzés most, hogy a könyv megírásakor kibeszélted magadból ezeket a dolgokat és kitártad azokat olvasók elé?

- Jó érzés volt kiadni magamból ezeket a dolgokat, így olyan, mintha tiszta lappal új életet kezdenék. Persze, így is maradtak árnyékos részek a történetben, de korántsem annyi, mint régen.

- A Napsütötte rész sokkal éneklősebb, vidámabb, mint az előző lemezek. Te is most már inkább így tekintesz az életre?

- Azért ezek a "vidám" dalok is csak a hiperkarma eddigi stílusához képest vidámak, amúgy komoly témákat feszegetnek ezek is, de valóban jóval felszabadultabban, mint az eddigiek.

- Könnyebben megszólalnak ezek a dalok akusztikus változatban? Hogyan alakítjátok ilyenkor a repertoárt?

- Igen, az új dalok akusztikus változatait jóval könnyebb kidolgozni, mint pl. az Amondóét, amit nem is fogunk előadni ezen a koncerten. Általánosságban véve a 2. és a 3. albumunk az, amelynek a dalai kevésbé adják meg magukat akusztikusban.

- Az utóbbi időben egyre többször hallani téged akusztikus felállásban, az Én meg az Ének 2. kapcsán is. Miben másak számodra ezek a koncertek, mint a megszokott, „hangos” koncertek?

- Szeretek egy szál gitárral játszani, nagyobb szabadságot ad, mint a zenekari felállás, és amióta egy vokálpedált is bevetettem, olyan, mintha külön vokálénekesek is kísérnének.

- Csak hiperkarma számok lesznek, vagy az Én meg az Ének dalaiból is játszotok majd?

- Kizárólag hiperkarma számokból áll a repertoár.

- A hiperkarma 20-ig ez lesz az utolsó budapesti koncertetek. Mivel telik majd számodra az év hátralévő része?

- Új dalokat jelentetünk meg a készülő 6. stúdiólemezünkről, én személy szerint továbbra is egy szál gitározom, és a hiperkarmával is vállaltunk néhány vidéki koncertet. Ezen kívül próbálunk ezerrel az Arénára, ritkán, vagy még soha nem játszott dalokkal, érdekességekkel készülünk.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
ZAGAR-Live-2019-2..jpg

Zságer Balázs: A civilizációra már csak egy elveszett törzsként tekintek

A Žagar nemrég jelentette meg új lemezét, most pedig egy izgalmas pszichedelikus utazásra invitál, különleges vizuállal a Margitsziget fái közé. Electric Rituals a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Szponzorált tartalom (X) interjú: Nagy Kátya, fotó: Dobos Tamás - szmo.hu
2019. augusztus 21.



A természet jelentette a legfőbb inspirációt a Žagar új lemezéhez, amely olyan, mint egy pszichedelikus erdei túra. A Woods, Spirits & Sorcery zenéjével szinte teljesen elhagyták a megszokott dalformát, koncertjeik is izgalmas, az improvizációt sem nélkülöző zenefolyammá váltak. Zságer Balázzsal az új lemezről és az augusztus 23-i Electric Rituals című koncertről beszélgettünk, ahol különleges vendégekkel és vizuállal lépnek fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

- Hat év telt el a legutóbbi lemezetek óta. Mi minden történt közben a zenekar életében?

- Nagyrészt koncertezéssel teltek az elmúlt évek. Úgy döntöttünk, hogy előbb színpadra állítunk egy új koncertrepertoárt és csak utána adunk ki albumot. Közben csináltam egy filmzenét is, az Éjszakám a nappalod c. nagyjátékfilmhez, meg igazából különböző iránykeresésekkel foglalkoztunk, hogy mit is szeretnénk a könnyűzenei piacon továbbra folytatni.

A popzene klisés formulái már nem nagyon izgattak minket, megpróbáltunk új utakat keresni, amik főképp nekünk jelentenek valamit.

Másrészről pedig nem szeretek úgy lemezt kiadni, hogy nincs mit mondanom, ahhoz mindig kell egy olyan élmény anyag, egy olyan hiteles inspiráció, amit érdemes egy korongra rögzíteni.

- Hogyan fordultatok most ebbe a folyamatzenés irányba?

- Már a kezdetekkor, a négy tagú Žagar is instrumentális zenekar volt. Lehet, hogy nem voltak ennyire összefésülve a számok, de már akkor is a kötetlen szerkezetekkel való játszadozás izgatott minket. Aztán jött az Eastern Sugar meg a Wings of Love, amik szélesebb ismertségre tettek szert és ezáltal kicsit elsodródtunk a kezdeti iránytól. Úgyhogy mondhatjuk azt is, hogy most találunk vissza oda, de talán már egy sokkal tapasztaltabb és érettebb zenei megközelítéssel.

- Akkor tulajdonképpen leróttatok egy kört, visszatérve a gyökerekhez.

- Igen, sokan mondják, hogy az új lemez inkább hasonlít az korai Žagarhoz, annak ellenére, hogy hangszerelésében sokkal szerteágazóbb és néha akár a world musicot és a tribalt érinti hangzásában, viszont a filozófia és az attitűd inkább ahhoz hasonlít, ahogy indult ez a zenekar.

- Hogyan találtál most vissza ezekhez a természet inspirálta témákhoz, amik a lemezen többfele is előfordulnak?

- Kicsit meguntam a létezés városi formáját. Egyre többet jártam ki a természetbe, az erdőbe, utaztam a tengerhez. Például amikor külföldön nyaraltunk a barátnőmmel, végig néztük az apály-dagályt vagy csak kimentünk egy erdőbe éjszaka és figyeltük hogyan jön fel a Hold, hogy lesz a közelgő szélből vihar, hogyan hallgatnak el a madarak és adják át a helyett a rovaroknak a ’hangversenytermet’.

Azt vettem észre, hogy a természet sokkal komplexebb és tökéletesebb egység, mint amit az ember valaha létre tud hozni.

A városi ember azt hiszi, hogy mindent kontrollálhat, de sokkal több alázatot kéne mutatnia a természet felé, de ezzel is már rég elkésett. A civilizációra már csak egy elveszett törzsként tekintek.

- Ezeket az inspirációkat hogyan kezdtétek végül dallá formálni?

- Egyrészt elkezdtem rengeteg vázlatot készíteni, és egyre több olyan organikus hangszert használni, mint az afrikai balafon, az indiai szitár vagy az arab Ney. Másrészt ahogy említettem is, elkezdtünk egyszerűen új számokat játszani a koncerteken. Ezek a közönség előtt formálódtak és mi is koncertről-koncertre, a visszajelzések és az érzéseink alapján változtattunk szerkezeteken és a hangzáson, így mire rögzítettük őket, addigra már sokadik életüket élték ezek a számok.

- Melyik változott a legtöbbet az idők során?

- A Mind Awake Body Asleep és az Anata Wa Watashi c. trekkeket elég sok verzióban játszottuk már a fellépéseken és végül egy ikszedik változatban kerültek fel a lemezre. De már a lemezbemutató óta is újabb köntöst kapott élőben egy-egy szám. Izgalmas mikor egy zenéről újabb és újabb rétegek válnak le, mégis a lényege, a magja nem változik. Emellett nálunk mindig fontos volt az improvizáció és hogy adjunk esélyt a véletlennek.

A közönség is érzi, hogyha valami a mostban történik és annak ő is a részese.

- Több vendégművész és különleges hangszer is szerepel a lemezen. Kik ők és hogyan jöttek létre ezek a kapcsolódások?

- Gozlán Fatima darbukán, djembén és különböző egzotikus fúvós hangszereken játszik, mint pléldaul az arab ney. Ő volt talán az első olyan zenész, akivel kicsit tágítottuk ezt a zenei horizontot. Az énekesnőnk, aki már állandó vendég a koncerteken a nigériai származású Bukky, illetve a New York-i Brooklyn Gypsies énekese Carmen Estevez két számban is énekel az új albumon. Nekik is köszönhetjük, hogy lett egy kicsit egzotikusabb, orientális hangzása a lemeznek. Emellett Tóth Szabolcs szitáron játszik és Barabás Lőrinc is trombitál egy-egy dalban.

- Hamarosan a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adtok különleges koncertet. Mesélnél kicsit arról, mit várhatunk az Electric Ritualstól?

- Megpróbáltuk úgy összerakni a hangszerelést, hogy igazán érdekes és színes legyen a műsor. Az említett zenészeken túl ott lesz még velünk Bakai Márton, aki öthúros hegedűn játszik majd illetve a szenegáli Ibro Fall aki a balafon és a djembe mestere. Főleg az utóbbi lemez anyaga, de régebbi áthangszerelt zenék is várhatóak és lesznek olyan új, kicsit improvizatív részek is ebben a műsorban, amik még sehol nem jelentek meg. Látványban is próbálunk egy rendhagyó vizuált mögénk rakni, ennek Biljárszki Maxim lesz a felelőse. Megpróbáljuk belekomponálni a margitsziget fáit is a látványba.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
baratok-kozt-epulet-matyas-kiraly-ter.jpg

Egy korszak lezárul: a Barátok közt 20 év után már késő délután képernyőre kerül

Jó hír viszont, hogy az új részeket a korán és későn tévézők is elcsíphetik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Sokak esti rutinja változhat meg némiképp szeptembertől, ugyanis a hamarosan 21 éves születésnapját ünneplő Barátok közt ősztől új időpontokba kerül.

Az 1998. október 16-a óta futó széria az RTL Klub egyik legrégebbi és legnépszerűbb sorozata és indulása óta a főműsoridőben láthatták a nézők, aki pedig lemaradt az aktuális részről, az RTL Magyarország egy másik csatornáján visszanézhette.

Jelenleg 21:10-től látható, azonban az őszi műsorrend nyomán ezentúl más időpontokban találkozhatunk a Mátyás király tér lakóival - adta hírül a SorozatWiki, akik számára az RTL Magyarország Marketing és Kommunikációs Igazgatósága is megerősítette a változás hírét.

Szeptember 2-től késő délután és késő este vár a Barátok közt: a friss részek hétköznap negyed 6 körül, a Híradó előtt kerülnek adásba és negyed 11 körül újra levetítik őket.

A főműsoridőben a Híradó mellett a Fókusz és a Drága örökösök megy majd, a 9-es sávot pedig a csatorna 1-én induló új realityje, a Love Island kapta.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
DBOGI20190820035.jpg

Nagy Feró életműdíjat kapott, a Halott Pénz és Rúzsa Magdi is nyert - átadták a Petőfi Zenei Díjakat

Pápai Joci újabb elismerést zsebelt be Az én apám című dalával, de a Follow The Flow és a Bagossy Brothers Company sem ment haza üres kézzel a Strand Fesztivál nyitónapján megtartott díjátadóról.
MTI, Fotó: Bodnár Boglárka/MTI - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Tizenkét kategóriában már a negyedik alkalommal adták át a Petőfi Zenei Díjakat a Zamárdiban tartott Strand Fesztivál nyitónapján kedd este. Több jelöltet a Petőfi Rádió 2018. március 1. és 2019. március 1. között legtöbbet játszott száz magyar dala közül választotta ki egy százfős, elismert zenészekből, producerekből, zenei szerkesztőkből, újságírókból, koncert- és fesztiválszervezőkből álló szakmai grémium.

Az év zenekarára, az év női és férfi előadójára, az év videoklipjére és az év akusztikus koncertjére június 18. és augusztus 12. között szavazhatott a közönség és a szakmai testület. A végeredménybe a szakmai zsűri és a közönség szavazatai 50-50 százalékban számítottak bele.

Az év zenekara a Halott Pénz, az év női előadója Rúzsa Magdi, az év férfi előadója Ákos lett.

Az év videoklipjének a Follow The Flow Nem tudja senki című dalának videoklipjét, az év akusztikus koncertjének pedig a Bagossy Brothers Company tavaly november 5-ei koncertjét választották.

Az életműdíjat Nagy Feró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere kapta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x