hirdetés
34118855_1704384286321182_3305564980287373312_n.jpg

Főúri palotából lett az egyik legszebb rock-bástya – emlékek a Bem rakpart 6-ból

Egy Duna-parti hajdani grófi rezidencia volt évtizedeken át a budapesti ifjúsági kultúra egyik fellegvára. Pedig még saját neve sem volt, a címe vált fogalommá: Bem rakpart 6.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. július 18.


hirdetés

Hivatalosan az I. kerületi, majd a Budavári Művelődési Ház nevet viselte, egykor az Andrássyaké volt. 1971-ben maga Károlyi Mihályné, gróf Andrássy Katinka is meglátogatta egykori lakhelyét és tetszett neki, hogy az épületet ilyen „nemes célokra használják”.

1966 nyarán nyílt meg, pár száz méterre a Budai Ifjúsági Parktól. Az alapító „anya” Kuhajda Istvánné, mindenki „Margó nénije” volt.

Margó néniről az a hír járta, hogy egyfelől nem ismert lehetetlent – még azt is sikerült elérnie, hogy a műemlék jellegű épület egyik közfalát kiüthessék, szőnyegeket pedig egyenesen a parlamentből szerzett – másfelől pedig tiszta szívből támogatta a feltörekvő tehetségeket, szinte minden bejelentkezőnek adott egy esélyt, és hagyta, hogy a közönség döntse el: kellenek-e. Pedig a nyitónapra, 1966. június 17-re még egy 90-es évek végi beszélgetésünkkor is rémálomként emlékezett – hiába volt telt ház, a várva várt zenekar, az Atlantisz azonban nem érkezett meg, állítólag lerobbant a kocsijuk.

hirdetés

Szerencsére ez nem szegte sem az ő, sem a közönség kedvét, és hamarosan a Bem-rakpartot belakták a fiatalok. Ugyancsak az igazgatónő volt az, aki nem akart külön nevet a háznak, mondván, elegendő a címe is. Ugyancsak nála tört meg az akkori ifjúsági szórakozóhelyek „fehér ing és nyakkendő” kötelező viselete, és ha kellett a hatósággal szemben is megvédte „gyermekeit”, hiszen a hivatalos szervek gyakran rossz szemmel nézték az ott gyülekező „másképp gondolkozókat”, vagy a hasonlóan renitens zenészeket.

Nemcsak a zene tette híressé a Bem-rakpart 6-ot, Kuhajda Istvánné teret adott a legmagasabb kultúrának és a máshol nem szívesen látott avantgárd törekvéseknek is. A Szót kérek sorozatban olyan kezdő, későbbi kiváló művészek, alkotók léptek fel, mint a színész-költő Lukács Sándor, az operaénekes Pászthy Júlia vagy a pantomimos Köllő Miklós. Vendégül látták Örkény Istvánt, Devecseri Gábort, itt zajlott a Nemzetközi Költőtalálkozó, Nagy Lászlóval és Weöres Sándorral.

A Rakparti estéken Tandori Dezső és Latinovits Zoltán is fellépett. Itt csinált először élő műsort gyerekeknek Levente Péter, innen indult a Kaláka, sőt még vallástörténeti beszélgetéseket is szerveztek a tudomány legnagyobbjaival, Hahn Istvánnal, Komoróczy Gézával és Gecse Gusztávval. Az akkoriban legfeljebb „tűrt” kategóriába tartozó free- és avantgárd jazz legjobbjai, Szabados György, később Dresch Mihály, vagy Grencsó István is értő közönségre találtak, miként a fiatal kortárs zeneszerzők alkotta Új Zenei Stúdió is.

Az ifjú képzőművészek a Ferenczy István körben gyűltek össze. A 70-es években a Bem-rakpart az új táncház-mozgalom egyik központja lett. A magyar népzenei hagyományok felelevenítése hamar közösség-formálóvá vált, a kultúrpolitika ugyanakkor többféle szelep-szerepet is szánt neki: némi teret adott ezáltal az általában „nem kívánatos” magyarság-tudatnak, másfelől pedig arra is számítottak, hogy a táncház némileg „szelídít” a rock-ra „őrjöngőkön.” A táncházasok közül a Jánosi együttesnek volt itt a bázisa, ugyancsak itt tűnt fel a néptáncművész-koreográfus Farkas Zoltán Batyu és felesége, Tóth Ildikó Fecske.

A 2006-ban elhunyt Margó néni 1982-ig volt a ház vezetője, és néhány kirívó esetet leszámítva (tüntetésnek vették például egy március 15-én Utassy József versét, amelyben elhangzik: „a bőség kosarából itt lopnak”…) e 16 év alatt meg tudta tartani a kényes egyensúlyt a közönség igényei és a pártállami szervek elvárásai között. Pedig párttag sem volt, de 1970-ben megkapta a „Szocialista Kultúráért” kitüntetést.

Az ő szárnyai alatt bontakozott ki a hozzá hasonló temperamentumú Markó Aranka, aki 1987-től vitte tovább igazgatóként a hagyományokat, jócskán kiterjesztve azokat az épületen túlra, de neki már meg kellett küzdenie a rendszerváltás utáni gazdasági bizonytalansággal. Továbbra is igyekezett távol tartani a politikát és megtartani a házat egy olyan értelmiségi rétegnek, amely, ahogy ő mondta, „bábáskodott a rendszerváltás születésében, amikor az megtörtént, átléptek rajta.”. Aranka sajnos nem adott magának hosszú életet: 49 évesen kilépett belőle…

Nincsen Bem-rockpart Mini nélkül. Innen indult Török Ádám és csapata, és 53 év után valószínűleg ők adják az utolsó koncertet, mielőtt Andrássy-múzeum lesz belőle.

Sokszor átéltem azt a pillanatot, hogy tudtam: aznap este Mini-buli van a Bem-rockparton, de nem terveztem, hogy lemegyek. Aztán, ahogy közeledett az este, úgy jártam, mint a hűséges Lassie kutya, akiben megszólal egy hang: „Itt az idő, hogy elindulj”. És ahogy Lassie elindult az iskolához kis gazdája elé, úgy mentem én le a 86-os busz megállójába, hogy aztán a budai Vigadó előtt szálljak le és lesétáljak a „szentélybe”.

hirdetés

Oda, ahol jól ismert zaj, jól ismert szagok és főleg arcok fogadtak. Olyanok, akikkel talán soha máshol nem találkoztam (kivéve persze a tabáni koncerteket, de hát az ugyanaz a kör…), akikkel sokszor csak egymás becenevét ismertük, de ott folytattuk a dumálást, az iszogatást, a lilahagymás zsíroskenyér-majszolást, ahol legutóbb abbahagytuk. Egyszer a 90-es években, amikor akkori lapomnál kezdtem unni, hogy a társasági rovatban minden második cikk úgy kezdődött: „Mindenki ott volt, aki számít”, elhatároztam, hogy egy Bem-rockparti buliról szóló tudósítást is így kezdek, és felsoroltam a törzsgárdából féltucatnyi becenevet. Nézett is nagyot a rovatvezető, hogy ezek meg kicsodák? „Akik számítanak a Bem-rockparton” – feleltem ártatlan mosollyal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
NqT4aQBQ.jpeg

Akik jókor jönnek egymás életébe – Tenki Réka és Bodrogi Gyula a Seveled című filmről és egyebekről

Egy romantikus komédia, várható és váratlan fordulatokkal, néha abszurdba hajló humorral és elgondolkodtató pillanatokkal. Ez Orosz Dénes új filmje, a Seveled, amely december 5-től látható a mozikban.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. december 06.


hirdetés

Az események az öthónapos várandós Saci körül forognak, aki bizonyos konfliktusoknak az oka, másoknak pedig a megoldása. Alakítója Tenki Réka, aki a hét eleji találkozásunkkor még gyönyörű kismama volt (gyermeke csütörtökön született meg,ez úton is szívből gratulálunk nekik), de áldott állapotának nem volt köze a film sztorijához, hiszen azt közel másfél éve forgatták.

„Parizer!” – ez az első szava a filmben Sacinak, először nem is tudjuk, hogy miért. Mindenesetre olyan őszinte lendülettel robban be a filmbe, és botcsinálta partnere életébe, hogy első látásra-hallásra bele lehet szeretni. Valójában milyen ez a „bolondos” lány?

-Saci igazából nem bolondos, csak nagyon ösztönös és önazonos. Számára minden megy a maga útján, semmit nem akar túlkomplikálni, kimondja azt, ami van, és erősen a jelenben él – mondja Tenki Réka – Egy változáson megy keresztül azáltal, hogy ott maradt egyedül terhesen, és próbál magának biztonságos életet teremteni. Én nagyon szeretem benne azt, hogy bizonyos embereknek tud olyan mondatokat mondani, amitől azoknak megváltozik az életük. Például amikor Básti Julival ülünk a kanapén és rákérdezek olyasmire, ami neki elnyomott pontok az életében.

hirdetés

Nagyon fontos néha találkozni olyan emberekkel, akik feltesznek egy kérdést, amin elgondolkozol és egy életre hálás leszel neki.

A három karakter, Saci, Gergő (Mészáros Béla) és az édesanyja jókor jönnek be egymás életébe, mindhárman nehéz döntés előtt állnak és az élet valahogy összekovácsolja őket, és ezáltal kijönnek az egészből. Amikor megnéztem a filmet, éreztem, hogy bár vígjáték, nemcsak vicces, hanem megható, megrázó, érzékeny pillanatai is vannak és ennek nagyon örültem. Van, amikor elgondolkodhatunk valamin, máskor pedig egy-egy helyzetkomikum elveszi a jelenet élét.

-A történet egyik mozgatórugója a kegyes hazugságokhoz való viszonyunk. Meg tudunk-e ezektől szabadulni?

-Nem vagyok ügyes hazudozó, nagyon hamar lebukom, ha el akarok valamit titkolni. A kegyes hazugságban legfeljebb olyan szinten hiszek, hogy ha megkérdezi a férjem: honnan van ez a kabát, és azt mondom, tavaly vettem, pedig ő is tudja, hogy tegnap. De ez még belefér. Valahogy belénk ivódott, hogy kerüljük a konfliktushelyzeteket. Azon azért elgondolkodtam, hogy én megtenném-e azt, amit Béla megtesz a filmben Juliért, hogy az utolsó gondolata boldog legyen, de úgy gondolom, ez a kegyes hazugság megbocsátható.

Más hazugságokban nem hiszek: nem szabad gyávának lennünk, vállalnunk kell a véleményünket. Lehet, hogy az nem fog a másikéval egyezni, de ha partnerei vagyunk egymásnak, meg tudjuk beszélni.

A film azért felvet több olyan problémát, amivel a mai harmincasok gyakran szembe kerülnek: az elhúzódó párválasztás és gyermekvállalás, a „mamahotel”-szindróma, de az állás- és a lakásmizéria is.

-Ez egy fontos problémakör. Manapság az ember karriert akar építeni, minél több pénzt akar keresni. Fogyasztói társadalomban élünk, ahol azt sulykolják belénk, hogy minél több van, annál boldogabb leszel. Nagyobb lakás, nagyobb autó, még nagyobb hitel..ez egy ördögi kör. Régebben a generációk egymás mellett éltek. Ha született egy gyerek, tudtad, hogy a nagymama vagy a család többi nőtagja segít. Most viszont a férjedtől vársz mindent, hiszen rá vagy utalva, ketten indultatok el, olyasmit is, ami régen nem volt dolga. Nem azt mondom, hogy minden a nő feladata, de vannak olyan genetikai dolgok, amelyek nincsenek egy férfiba vagy egy nőbe bekódolva. A régi kapcsolatrendszerek szétszakadásával olyan problémahegyek alakulnak ki, amelyekben nagyon nehéz jó életet élni.

Túlságosan elhatárolódtunk egymástól, pedig ott lenne a lehetőség, csak mindenkinek egy kicsit nyitottabbnak és elfogadóbbnak kellene lennie. Én e téren régimódi vagyok, nagyon hiszek abban, hogy sokat kaphatunk a más generációktól, és tudom, hogy mennyire fontos ez az én gyerekeimnek.

.

Minden bizonnyal lesznek olyanok, akik felhördülnek a film egyes jelenetein, például egy tettlegességig fajuló dühkitörésen. Ilyent egy várandós nő nem csinál – mondják majd. Réka szerint van az a habitus és hormonszint, amely egy bizonyos élethelyzetben ezt eredményezné.

A néző is érzékelheti, hogy ezt a filmet szerették az alkotói és szereplői, és élvezték a közös munkát.

hirdetés

„Mindannyian dolgoztunk már együtt, nem kellett külön ismerkednünk. Már a próbáktól kezdve olyan könnyedséggel dolgoztunk, hogy magától értetődőek voltak a rendezői instrukciók is, egy hullámhosszon voltunk, tudtuk, hogy mit szeretnénk. A legjobban ez a jó csapatmunka maradt meg bennem. Ráadásul nekem ez volt az első „abszolút” főszerepem. Ebben a filmben minden karakter sorsa fontos, és mindenkinek drukkolunk. Éppen ezért nagyon jó volt azt a felelősséget hordozni, hogy mi történik Sacival és hogyan hat a többiekre” – emlékezett Tenki Réka, akinek meggyőződése, filmben és színházban egyaránt, hogy ha ő élvezi, amit csinál, akkor a közönség is élvezni fogja.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
aerosmith-koncert-2020-budapest.jpg

Aerosmith koncert lesz jövőre Budapesten

1994-ben jártak utoljára nálunk, júliusban visszatérnek.
MTI, Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2019. december 06.


hirdetés

Az Aerosmith huszonhat év kihagyás után jövőre visszatér Magyarországra.

Az új Puskás Arénában fognak fellépni 2020. július 24-én.

A jövőre 50. születésnapját ünneplő csapat európai turnéja az idén tavasszal indult és 2020. júniusában záruló Deuces Are Wild című fellépéssorozatot követi.

hirdetés

Az első európai állomás az olaszországi Milánóban, az iDays fesztiválon lesz június 13-án, a koncertsorozat Svájcban, Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Ausztriában, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban folytatódik, végül a budapesti show után, 2020. július 27-én Németországban zárul.

VIDEÓ: Aerosmith - Livin' On The Edge

Az Aerosmith – Steven Tyler (ének), Joe Perry (gitár), Brad Whitford (gitár), Tom Hamilton (basszusgitár) és Joey Kramer (dob) – a rockzene történetének egyik élő legendája.

Világszerte több mint 150 millió albumot adtak el, a Rock and Roll Hírességek Csarnokának tagjai, négyszeres Grammy-, nyolcszoros American Music-, hatszoros Billboard- és tizenkétszeres MTV Video Music-díjasak.

A zenekarhoz fűződik minden idők második legtöbb slágerlista vezető rockdala (Love in an Elevator; What It Takes; The Other Side; Livin' on the Edge; Cryin'; Deuces Are Wild; Falling in Love (Is Hard on the Knees); Pink; Jaded), a legtöbb aranylemez és multi-platina album az Egyesült Államokban. Az Aerosmith eddig tizenöt stúdióalbumot készített, a legutóbbi, Music from Another Dimension! címmel 2012-ben jelent meg.

Az Aerosmith legutóbb 1994-ben járt Magyarországon, akkor az MTK-stadionban léptek fel. Előtte egy évvel, 1993-ban a Budapest Sportcsarnokban koncerteztek.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
DSC_5065-1.jpg

Nem kellenek egzotikus állatok a színpadra ahhoz, hogy jó előadást csinálj! – a Recirquel Münchenben

Németország legkülönlegesebb téli fesztiválján jártunk, ahol jelenleg is egy magyar csapat ejti ámulatba a közönséget. Méghozzá a cirkusz jövőjét megmutatva.
Szöveg: Vass Adrienn; fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

Jelenleg az egész világunkat a karácsonyi hangulat járja át. Itt Budapesten, a Bazilika előtti tér varázsol el minket, és néha az ember kíváncsiságból körbejárná egész Európát, hogy megtudja, máshol hogyan jönnek hangulatba az emberek.

Hát kérem, nem is kell olyan messze menni ahhoz, hogy csodát lássunk. Mi például a Keletiben pattantunk fel a vonatra az egyik reggel, és az ebédünket már Münchenben fogyasztottuk el, a Tollwood Festival előkészületeit bámulva.

hirdetés

Ez a fesztivál pedig több szempontból is izgalmas és gondolatébresztő élmény volt. Hiszen a Tollwood divatosan szólva egy téli "ökofesztivál". Így hozza az adventi hangulatot a vásárral, forralt borral és lángossal (igen, a németeknél is megy a lángosunk!), de mellette sokszínű, nemzetközi, és átjárja a környezet és klímavédelemről való értekezés programok és kiállítók tekintetében is.

Ha csak a gasztronómiát nézzük, itt nincs egyszer használatos pohár vagy evőeszköz, de például van annál több egészséges, bio, vegán vagy vegetáriánus étel.

És a vásári forgatagban sem használhatatlan játékok sorakoznak egymás után, hanem igazi kézműves csodák.

És természetesen a fellépők is gondosan és tudatosan vannak kiválasztva a bolygóvédő tematika mentén.

Így történhetett meg az, hogy egy magyar csapat, a Recirquel Újcirkusz Társulat kapott meghívást, hogy november 26. és december 31. között összesen 33 alkalommal játssza el a Párizs Éjjel című produkciójukat.

A Vági Bence által rendezett, ’30-as évek francia varietévilágát megidéző előadás sokak számár ismerősen csenghet, hiszen 2014-ben debütált, de idén nyáron egy ráncfelvarráson esett át, és a müncheni közönség elé már ebben az új formájában kerül.

Először a próbán pillanthattunk meg részleteket az előadásból, és már akkor szépen körvonalazódott, mire utal az "újcirkusz" jelző a társulat nevében.

Itt van a cirkuszi sátor, és vannak itt artisták meg légtornászok... De hol van a porondmester? Hol van a bohóc? Hol vannak az állatok? Amikor az én generációm a cirkusz szót kiejti a száján, sok olyan klasszikus elem ugrik be, amit nehéz  lesz kitörölni vagy felülírni. És persze minden elemet nem is kell, de az igények tagadhatatlanul változnak.

Az emberek többsége már nem akar zebrákat és elefántokat látni a porondon, de a humorra, a lenyűgöző látványvilágra és az izgalmas történetekre még mindig kíváncsiak vagyunk.

(Megjegyzem, állatos cirkuszt is lehet emberségesen kivitelezni, de ez egy másik téma...)

Kérdés, hogy ezt meg tudja-e adni nekünk az új cirkusz. Kérdés, hogy ébren tudja-e tartani a figyelmünket egy előadás, amiben nem jelennek meg egzotikus vadak, és ahol hiányzik megannyi klasszikus elem.

hirdetés

A kérdések megválaszolását a darab végére hagytam.

A bemutató napján már teljesen más hangulat uralkodott a tükrös sátorban. Hiszen a Párizs Éjjel előadásnak igazán egyedi körítést álmodtak meg a szervezők.

A nézők asztaloknál ülve, finom falatokat kóstolva, borozva élvezhetik a produkciót. És bár bennem felmerült, hogy mi van akkor, ha az ital elveszi a figyelmet a showról, azonnal meg is adtam magamnak a választ, ahogy az embereket figyeltem, miközben elfoglalták a helyüket:

Ezek németek! Illedelmesek és csendesen mulatnak ha kell. Nem lesz baj!

Már az első tíz percben elkezdett kattogni az agyam. Mert éreztem, hogy itt megvan minden ami kell, és semmi sem hiányzik a régi cirkuszból. Mi a titok?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
berkes-Copy.jpg

Klippremier: Berkes Olivér – Visszakér a múlt

Letisztult, mégis különleges videó is készült a dalhoz, amelyben több helyen visszafelé kellett a szöveget énekelnie Olivérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 06.


hirdetés

Az időben visszafelé vágyakozás, a meg nem történtté tevés, és egy meglepő sztori szál állnak Berkes Olivér új klipjének középpontjában.

Az énekes friss dalának alapötletét egy idézet ihlette: „Miért igyunk piros pöttyös bögréből, ha kristálypohárra vágyunk?”

„Sokak számára ismerős lehet a téma, amiről a „Visszakér a múlt” című dalom szól, ez pedig a mindent elfedő rózsaszín köd, sodródás az érzelmekkel, később a boldogtalanság, majd a felismerés, hogy az ember elvesztette a saját személyiségét szerelme miatt, és inkább azt kívánja, bárcsak meg se ismerte volna. A szöveg összefoglalja a gondolataimat arról, hogy sosem szabad a partnerünket megváltoztatni, a saját képünkre formálni, és hogy teljesen mi sem változhatunk meg a kedvéért.”

– mesélte Olivér a szerzeményről.

hirdetés

Letisztult, mégis különleges képi anyag is készült a „Visszakér a múlt” című felvételhez.

Az énekes a videót közösen rendezte Czoller Bencével, aki teljes szabadságot adott Olivér fantáziájának. A határtalanul kreatív előadó azt szerette volna, ha a film egyik saját szerelmes dalának az antitézise, ezért megjelennek benne egy korábbi felvétele, a „Rólad szól” képsorai is – amikor még felhőtlenül boldog volt a lánnyal, aki az új anyag főszereplője is. Ő Karczagi Dalma, aki táncosként és koreográfusként többek közt az X-Faktorban is dolgozik.

A videó további különlegessége, hogy sokszor visszafelé játszódik, ezért Olivérnek több jelenetben is fordítva kellett énekelnie a szöveget.

A dal hangszerelésében közreműködött Szepesi Zsolt (Sean Darin) és Vígh Arnold, a szöveget pedig az előadó Hujber Szabolccsal közösen írta.

VIDEÓ: Berkes Olivér - Visszakér a múlt


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!