hirdetés
borotva_szortelenites.jpg

Főtt pióca, viperapor, arzén és mész: a szőrtelenség örök divatjához mindent kipróbáltak

Volt idő, amikor kisbabák homlokát kopasztották macskavizelettel, hogy ezáltal hasonlítsanak I. Erzsébetre.
Szerző: Kovács-Tóth Noémi, fotó: Unsplash - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

Az emberi hiúság az emberiséggel egyidős, és bár a szépségideál korszakonként változik, a történelmet tekintve úgy tűnik, alig volt olyan időszak, amikor kifejezetten a szabadon burjánzó szőr volt a divat. Az azonban elképesztő, hogy mit meg nem tettek őseink annak érdekében, hogy megszabaduljanak a nem kívánt szőrszálaiktól.

Már az ősember is kovakővel nyiszatolta a szakállát, és i.e. 3000 körül pedig megjelentek a bronzból készült pengék, sőt, i. e. 1500-ra igényesen faragott nyélhez illesztették és bőrtokban tárolták ezeket.

Az ókori Egyiptomban lett először elvárás és státuszszimbólum a teljes szőrtelenség – az arcon is –, méltóságok nem engedhették meg maguknak a pöndörödő szőrrel járó tisztátalanságot. Ennélfogva a méz és olaj összekeverésével készült gyantázás és a csipesszel egyenként kihúzott szálak a napi rutin részét képezték, a fáraók esetében természetesen rabszolgalányok által. A korabeli hieroglifák arról árulkodnak, hogy olyan bizarr hozzávalóktól sem riadtak vissza, mint a szamárzsír, kecskeepe, égetett mész, kátrány vagy kígyóvér.

A bőrére híresen ügyelő Kleopátra szőrtelenítő szeánszokat tartott saját receptúrájával: ehhez égetett mészre, arzén-triszulfátra, vízre és olívaolajra volt szüksége.

Az ókori görögök érdes bőrrel dörzsölték prémjüket, amíg le nem kopott. Az egész fej borotválását Nagy Sándor tette kötelezővé a katonái körében, mondván, az ellenségnek ne legyen mibe kapaszkodni (nem beszélve az élősködőkről, amelyek a hőségben könnyen megtelepednek a hosszú hadjáratok alatt).

hirdetés

A rómaiak sem maradtak ki, náluk habkő és csipesz segített a cél elérésében, az epilálást pedig – még leírni is rossz – puhára főzött piócákkal oldották meg. Náluk a legkényszeresebb simabőr-mániás Nero császár második felesége, Poppea volt, aki naponta kínozta a bőrét gyantával, fehérborral, borostyánkivonattal, porrá őrölt viperával vagy denevérek vérével, ami épp a keze ügyébe akadt.

A Távol-Keleten cukor és méhviasz, esetleg cukor, citromlé és faggyúgyanta keverékkel gyantáztak férfiak és nők egyaránt. Ami az iszlámot illeti, a vallási szokásokat tartalmazó Szunna előírta a szeméremszőrzet eltávolítását is, ezért a közfürdőkben a hölgyek számára külön helyiség állt rendelkezésre ennek betartásához. Az arab nők pedig konkrétan férgekkel távolíttatták el a nemkívánatos szőrszálaikat.

A középkor minden borzalmak melegágya volt, ezért nem meglepő, hogy a szőrtelenítés terén szintén extrém módszereket vetettek be. Ilyen volt a szemöldök- és szempillatépkedés, vagy a szintén szépnek kikiáltott homlokkopasztás I. Erzsébettel az élen, amely hóbortnak az eléréséhez az anyák macskavizelettel, tojáshéjjal és ecettel érték el, hogy ne nőjön szőr a csecsemőjük homlokán.

I. Erzsébet angol királynő, fotó: Wikipedia

Boszorkányégetés előtt is szőrtelenítették a „bűnöst”, hogy távozhasson az ördög a nyílásokon, de szerencsétlen leányoknak ez volt a legkisebb problémájuk a máglyahalál küszöbén.

Később a római egyház elkezdte támogatni a borotválkozást, hogy ezáltal különböztesse meg magát más felekezetektől, a szőrös, barbár hitetlenektől. Érdekesség, hogy I. Charles de Bourbon roueni érsek 1096-ban törvényen kívül helyezte a szakállat, és kizárólag a keresztes hadjáratokban részt vevő lovagok viselhették, az apostolok iránti tisztelet jegyében.

A reneszánsz sem volt kevésbé kegyetlen: a különféle praktikákat összegyűjtő korabeli sláger, a Titkok Könyve szerint arzén és a mész keverékét két miatyánk erejéig kellett a szőrös felületeken hagyni, majd nyomban lemosni vízzel. Egyéb nyalánkságokra is buzdított a kötet, például disznózsír, mustármag, fecskefőzet és macskaürülékes ecet receptúrájának kipróbálására egyaránt.

A 16. század második felében Medici Katalin vallási okokból betiltotta az intim szőrtelenítést, és a viktoriánus korban is elég szélsőséges volt ennek a megítélése. Mondjuk úgy, hogy akadtak parázna kivételek...

Szintén vegyes képet mutat a 20. századig bezárólag a szőrtelenítés-történelem, például a hippimozgalmak elég lazán kezelték ezt a témát is.

Ami a technikai fejlődést illeti, 1895-ben King Gilette feltalálta az első borotvát cserélhető borotvapengével.

King Gillette, fotó: Wikipedia

Egy macerás borotválkozás közben ugrott be neki az ötlet egy könnyen élesíthető és cserélhető, acél borotvapenge megalkotásához. Később az amerikai hadsereggel kötött szerződése tette lehetővé, hogy a biztonsági borotva megoldása változatlan maradt. 1915-től nőknek is gyártották, amely összefüggésben volt a rövid szoknyák és ujjatlanok megjelenésével.

Pár évvel később már megjelentek a piacon a szőrtelenítő krémek, sőt, 1929-re a villanyborotva is.

A ’40-es évektől kaphatóak kémiai hatású krémek és hideggyantacsíkok, a bikini elterjedése után pedig a bikinivonal karbantartására fordítottak figyelmet a hölgyek. A ’80-as évek jelszava az epilátor volt, a ’90-es évekre pedig már a lézeres szőrtelenítés forradalma zajlott. Ekkorra robbant be a brazil gyanta is, amely az apró brazil bikinik miatti teljes szőrtelenséget hirdette odalent. Kevesen tudják, hogy – J Sisters néven – hét brazil nővér találta fel és kezdte meg ezt a típusú gyantázási szolgáltatást Amerikában.

Manapság az egyre kisebb szőr vagy teljes csupaszság az elvárás, bár néha vannak kisebb-nagyobb szőrnövesztő mozgalmak, lásd Madonna hónaljszőr-kampánya vagy a néhány éve berobbant szeméremszőrzet-csillámpor. Szokás emlegetni, hogy a szépségért szenvedni kell, de azért a fentieket tekintve érdemes újraalkotni a szenvedés fogalmát.

Ugye, hogy nem is fáj annyira az a hideggyantázás?

(Forrás: Origo, Life.hu, DoktOrigo, Liluland, Wikipedia, Noizz.hu)


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
hochberg_palace_lengyelorszag.jpg

Egy lengyel kastély alá áshatták el a nácik a több milliárd eurót érő kincseiket

A roztokai kastély 60 méteres kútjában akár 28 tonna arany is lehet egy most előkerült napló szerint.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Akár 28 tonna náci arany is lapulhat valahol egy 16. századi lengyel kastély alatt, írja a Live Science a The First News (TFN) nevű lengyel lapra hivatkozva.

Mindezt egy 75 éves napló bejegyzései alapján feltételezik, amit egy 'Michaelis' nevű náci tiszt vezetett. A füzet szerzője részletesen kitér Heinrich Himmler tervére, mely szerint az Európa országaiból ellopott felbecsülhetetlen értékű műkincseket, az elkobzott vagyontárgyakat, rengeteg aranyat és egyéb értékeket el kell rejteni.

A napló 11 olyan helyet sorol fel, ahol a német katonák a II. világháború idején eldugták a felhalmozott kincseket. Ezek közül az egyik egy elhagyatott kút, mely 60 méterre nyúlik a föld alá a lengyel Roztoka faluban található Hochberg-kastélynál. A feljegyzések alapján a kút mélyére rejtették a nácik a nemzeti bank aranytartalékának Breslauban (mai Wroclaw) maradt részét, mely mai árfolyamon több milliárd eurót érhet.

Michaelis naplója azért maradhatott a háború után évtizeden át titokban, mert egy olyan szabadkőműves páholy birtokában volt, ami ilyen-olyan formában több mint 1000 éve működik valamilyen titkos társaságként.

Feltételezések szerint a németországi Quedlinburg városához köthető társaság tagja lehetett a naplót álnéven író SS-tiszt is. A hírről elsőként beszámoló lengyel lap szerint a feljegyzések szerzője az ország délnyugati részén irányította a náci szállítmányozást. Később bekerültek a csoportba leszármazottai is, akik hűen őrizték a titkot egészen mostanáig.

hirdetés

A dokumentumot végül tavaly adták át a társaság képviselői Varsóban a Lengyel-Német Szilézia Híd Alapítványnak. Ezzel a gesztussal szerettek volna bocsánatot kérni a II. világháborúban elkövetett bűnökért Lengyelország népétől.

A lap úgy tudja, hogy a naplóhoz mellékeltek egy térképet is, mely pontosan megjelöli a kincset rejtő kút helyét a roztokai kastély területén. A további bejegyzések szerint valószínű, hogy a nácik miután elásták a mintegy 28 tonnányi aranyat, az összes szemtanúval végeztek, a holttesteket a kútba dobálták, végül a bejáratot felrobbantották.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
trianon.jpg

Milliók hisznek a 100 év után lejáró Trianon legendájában, pedig a legtöbben a dátumát sem tudják

A Magyar Tudományos Akadémia Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja végzett egy felmérést. 48 százalék saját bevallása szerint is keveset tud a témáról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 02.


hirdetés

Igazságtalan és túlzó volt a trianoni békeszerződés a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Trianon 100 Lendület Kutatócsoportja által végzett országos reprezentatív felmérés szerint.

Az MTA keddi közleménye szerint az országos telefonos közvélemény-kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy mit tud az anyaországi magyar társadalom a száz évvel ezelőtt megkötött trianoni békeszerződésről, annak vélt vagy valós előzményeiről, következményeiről és milyen ismeretei vannak a határon túli magyar közösségekről.

A többség szerint a békeszerződés volt Magyarország legnagyobb tragédiája

– írta az Index.

Szintén többségi vélemény, hogy a baloldali politikusok miatt lett ilyen Trianon. Minden harmadik ember pedig hisz az alaptalan legendában, hogy a békeszerződés száz év után lejár.

hirdetés

Szinte minden válaszoló alapvetően igazságtalannak és túlzónak érzi a békeszerződést a magyarokkal szemben

- derült ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport által végzett kutatásból.

A válaszok szerint többen vélik úgy, hogy Magyarország viszonya Kínával vagy Oroszországgal jobb, mint Németországgal vagy Amerikával.

A felmérés alapján a magyarokat leginkább a családtörténet érdekli, de a régmúlt korok magyar történelme is foglalkoztatja őket. A trianoni békeszerződés körüli történelmi eseményekre négyből három megkérdezett kíváncsi, így éppen ez a korszak az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó időszak - idézi a portál.

A békeszerződés dátumát (1920) a válaszolók 43 százaléka tudta helyesen, a napot pedig 27 százalék. 48 százalék saját bevallása szerint keveset tud a témáról, míg 52 százalék sem családi, sem ismeretségi körben nem szokott a témáról beszélgetni.

A válaszolók 54% százaléka szerint Trianon a korabeli baloldali politikusok miatt lett olyan, amilyen. Külön mérték annak a népszerű (bár teljesen megalapozatlan) legendának az elterjedtségét, mely azt állítja, hogy a trianoni békeszerződés csak 100 évig érvényes, és június negyedike után hatályát veszti. Bár a többség (54%) ezt (helyesen) tévhitnek gondolja, a kutatók szerint is elgondolkodtató, hogy a megkérdezettek harmada szerint nem az.

Az emberek 77 százaléka szerint az ország máig nem heverte ki a trianoni traumát.

A közvélemény-kutatás alapján sokan úgy vélik, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe az ország közigazgatási határaival. Az is elterjedt vélemény, hogy a határon túli magyarokat a mai napig számos hátrányos megkülönböztetés éri.

Az autonómiatörekvéseket 80% támogatja.

A kettős állampolgárság megadásával 70 százalék ért egyet, azonban a válaszadók többsége (58%) nem örül neki, hogy a határon túli magyaroknak szavazati jogot is adtak.

Fotó forrása: Wikipédia

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Lunar_eclipse_of_2019_January_21_Belgium.jpg

Fény derült a titokra: hová tűnt a Hold az égről 900 évvel ezelőtt?

Az 1100-es évek elején hatalmas, kénfelhő terjedt el a Föld sztratoszférájában, elsötétítve hónapokra, de lehet, hogy évekre az eget. A tettes egy izlandi vulkán volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 13.


hirdetés

E sötétség okára már korábban voltak bizonyítékok, mert a tudósok olyan mintákat találtak jégtakarók és gleccserek mélyén, amiket a vulkánkitörések produkáltak és megőrizték a kénrészecskéket. Ezek elérték a sztratoszférát, majd visszahullottak a Föld felszínére. A jég ugyanis rendkívül hosszú ideig meg tudja őrizni a vulkanikus tevékenység nyomait, csak az esemény pontos időpontját nem árulják el.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy a kénes maradványokat az izlandi Hekla vulkán 1104-es kitöréséből származnak. Az 1500 méter magas tűzhányót „a Pokol kapujaként” is emlegetik. Hírnevét erősítette Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regénye, amelynek hősei e hegy gyomrába szállnak alá, hogy hihetetlen küldetésüket teljesítsék.

Egy új kutatás szerint azonban, amelyet Sébastien Guillet, a genfi egyetem paleontológusa vezetett, a kénüledékek Grönlandon 1108-09-ben kezdtek lerakódni, és ez a folyamat egészen 1113-ig tartott. Ugyanez volt megfigyelhető ugyanebben az időszakban az Antarktisz jégkéreg kronológiájában.

A csoport az okokat keresve átfésülte a történelmi dokumentumokat. Középkori feljegyzések után kutattak különös, sötét holdfogyatkozásokról, amelyek egybeeshetnek a nagyobb vulkánkitörések okozta sztratoszferikus köddel.

A NASA csillagászati visszaszámlálásai szerint 1100 és 1120 között összesen hét teljes holdfogyatkozást lehetett megfigyelni Európából. A 12. század elejéről származó angliai „Peterborough-i krónikában” egy korabeli szemtanú leírta, mi történt 1110. május 5-én. A beszámoló szerint a Hold fénye egyre kisebb lett, és ahogy az éj leszállt, teljes sötétség borult az égre, még a Hold körvonalai sem látszottak.

hirdetés

Sok csillagász vitatkozott azóta is ezen a rejtélyes jelenségen. George Chambers a 19. század végén állapította meg, hogy ez egy „fekete holdfogyatkozás” volt, amikor az égitest szinte teljesen láthatatlanná vált.

Bár az esemény jól ismert a csillagászat történetében, a kutatók eddig nem hozták összefüggésbe a sztratoszférába került vulkáni részecskékkel, holott ennek igen nagy a valószínűsége az új tanulmány szerint. Ha helyes az időzítés, a Hekla „ártatlannak” tekinthető. A gyanú most leginkább a japán Aszama vulkánra terelődik, amely 1108-ban óriási, hónapokig tartó kitörést produkált. Sokkal nagyobbat, mint 1783-ban, amelynek több mint 1400 halálos áldozata volt.

Egy korabeli japán hivatalnok így írta le az eseményt naplójában: „Lángolt a vulkán csúcsa, vékony homokréteg fedte a kormányzó kertjét, és a rizsföldek alkalmatlanná váltak a művelésre. Soha nem láttunk még ilyet az országban.”

A kutatók ősfák évgyűrűiben is bizonyítékot látnak, mert azok elvékonyodása arra utal, hogy abban az évben szokatlanul hideg volt az északi féltekén. Vannak történelmi dokumentumok arra is, hogy az 1109-1111 közötti éveket ítéletidő, rossz termés és nagy éhínségek kísérték, különösen Nyugat-Európa több vidékén. És bár ezek a vulkánkitörések a régmúltban történtek, az emberiséget sújtó szörnyű következményeket csak mostanában fedezi fel a tudomány és ezek intő jelek lehetnek a 21. századi embernek is – írja a a Sciencealert.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
auto-2.jpg

Borozgatás után szerezték meg az első magyar jogosítványt

Az ittas vezetést ugyanis csak 1905-ben tiltották meg. Tudtad, hogy a XX. század elején kötelező volt állandóan dudálni, és majdnem nálunk vezették be utoljára Európában a jobbra tartást?
Tóth Noémi - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Autót vezetni manapság már nem kiváltság vagy luxus, de ez nem volt mindig így. Ráadásul a régmúltban semmiféle szabályozás nem volt a sofőrökre nézve, nem beszélve a biztonsági előírások teljes hiányáról.

Lócitrom és a gépész urak

Az 1890-es években jelentek meg az első automobilok az országban. Az elsőt Hatsek Béla optikus, a későbbi Első Magyar Műszemgyár igazgatója, a másodikat a pezsgőgyáros Törley József vezette.

A XIX. században az omnibuszok sikerén felbuzdulva kiépült Budapesten a lóvasút-hálózat is, de hosszútávon nem vált be, mivel túl sok bűzzel, kosszal és patkódübörgéssel járt. Furcsa belegondolni, hogy majdnem kétszáz évvel ezelőtt a két lóval vontatott kocsikat a fővárosi Margit híd emelkedőjénél egy harmadik lóval húzatták fel az emelkedőn (ez volt az igazi buszpótló). A lóvasút intézménye a XX. század elején szűnt meg. Ugyanebben az időben írták elő, hogy csak az vezethet autót vagy motort, aki sikeres vizsgát tett annak használatáról. Ekkoriban országszerte mindössze harminc autó volt még csak regisztrálva.

A legenda szerint az első magyar vizsgázó jókedvűen, néhány pohár bor elfogyasztása után tette le sikeresen a vizsgát, ugyanis az ittas vezetést csak 1905-ben tiltották meg.

hirdetés

1912-ben megkezdődött a hivatalos képzés az Állami Sofőriskolában, kizárólag férfiak számára, és meglepően borsos áron. Akik itt végeztek, komoly szakmai tudásra és tekintélyre tehettek szert, és a „gépész úr” titulus is megillette őket.

A KRESZ bevezetésével lett kötelező a biztonsági öv

Egy 1910-es belügyminiszteri rendelet – az úgynevezett párizsi egyezmény – hatására vezették be a közúti táblákat, a rendszámtáblát és rajta a H betűt, mint Magyarország államjelzését. Ebben a törvénykezésben várták el minden sofőrtől, hogy járművét szerelje fel kürttel, valamint lámpákkal: elöl két reflektor, hátul a rendszámtáblát megvilágító enyhébb izzó volt előírva.

Ami a korai dudákat illeti, minden elindulásnál és kereszteződésben meg kellett nyomni, ahogyan erős forgalom esetén is rendszeresen használni kellett

(E cikk írója pedig épp azon gondolkozik, hogy az elmúlt évben akár egyszer is megnyomta-e az autója dudáját).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!