hirdetés
DBZOL20190806013-1000x666.jpg

Fotókon a Hableány-mentőakció hősei: ők kutattak az áldozatok után és dolgoztak hetekig a roncs kiemelésén

A legdrámaibb emlékeiket is felidézték.
MTI, Fotók: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2019. augusztus 06.


hirdetés

A Hableány sétahajó elsüllyedt, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval a Margit híd közelében 2019. május 29-én este. A sétahajón harmincöten utaztak, harminchárom dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét dél-koreait sikerült kimenteni a Dunából, huszonhét áldozatot megtaláltak, egy dél-koreai utast még keresnek a hatóságok.

A hajó roncsait csak két héttel a tragédia után tudták kiemelni a Dunából, hiszen nagyon magas volt a vízállás, a munkálatokat pedig az erős sodrás is nehezítette. Ennek ellenére folyamatosan azon dolgoztak a szakemberek, hogy mielőbb feljuttassák a felszínre a roncsot és megtalálják a tragédia áldozatait.

Balogh Zoltán fotóriporter most egy 39 képből álló összeállítást készített a baleset mentőiről, akiket rendhagyó módon, őket megszólaltatva mutat be.

Jánvári Attiláné, Gizi, a Monarchia rendezvényhajó matróza

"Barbara, a barátnőm, elkapta az egyik felénk sodródó mentőgyűrűben fekvő ember kezét a hajó jobb oldalán, én azonnal futottam a másik irányból, hogy segítsek neki, a másik mentőgyűrűben fekvő ember túl messze volt, nem sikerült elérnünk"

- emlékszik vissza a tragédiára.

Miután megfogta a bajba került ember kezét, ami nagyon-nagyon csúszott, kérte a felszolgálónő segítségét, hogy biztosítsa, hogy barátnőjével együtt kiemelhessék őt. Lenyújtott lábával sikerült a nő lábát elkapnia, így tudták ketten kiemelni a vízből a hajó külső deckjére. Miután átemelték, a hajó belső terében átöltöztették, pokróccal melegítették, majd átadták a mentőknek. Amíg velük volt, a nő sokkos állapotban szorította a kezüket, és folyton a családját kérdezgette, kereste. Napokkal később tudták meg, hogy az elsodródott ember a mentőgyűrűben a kimentett nő lánya volt, akit egy mentőcsónak fogott ki, így ő is túlélte a balesetet.

Dajka Laszló, a Monarchia rendezvényhajó kapitánya

"Szívszorító volt, hogy a nő, akit kimentettünk, nem merte elengedni a matrózunk és barátnője kezét akkor sem, amikor már biztonságban volt a hajón. Mintha az életébe kapaszkodott volna"

- mondja a hajó vezetője, aki a baleset közelében hajózott a tragédia idején.

A hajózórádióból értesült arról, hogy emberek vannak a vízben. Kollégáival döbbenten látták, hogy sok, mentőgyűrűben úszó ember lebeg a vízen. A manőverezést nehezítette, hogy nagy volt a hajóforgalom a Dunán. Rettenetesen hideg volt a víz, nagyon erős volt a sodrás.

Két ember közeledett nagy sebességgel feléjük, megpróbálta megközelíteni őket, de egyiküket, aki félájultan feküdt a mentőgyűrűben nem sikerült elérniük. Őt egy szállodahajó motorcsónakjának legénysége mentette meg.

A másik hánykolódót, egy nőt, sikerült kimenteniük. A matrózuk és barátnője emelték ki a vízből, aztán a felszolgáló és egy erős férfi vendég segítségével vitték be a belső térbe. A kapitánynak ez volt élete legdrámaibb mentése, pedig negyven év alatt mentett kutyát, gyermeket, fiatalt, sőt egy 87 éves férfit is, őt csáklyával a víz alól.

Papp Anita, a Monarchia rendezvényhajó felszolgálója

Onnan tudta, hogy nagy a baj, amikor meghallotta a kiáltást: "Több ember a vízben!" Épp vacsoráztatták a vendégeket, amikor a kapitány riasztotta a csapatot. Segített matróztársának kihúzni a hajó felé sodródó nőt. Kiemelésekor matróztársa kezét rögzítette, biztosította. Majd, amikor már biztonságba helyezték, levetkőztették a bajba került, reszkető embert, a saját ruhájukba öltöztették, plédekkel, asztalterítőkkel melegítették.

Bisztrán Zoltán tűzoltó alezredes, a Katasztrófavédelem műveleti szolgálatának vezetője

"Nagyon ellenünk dolgozott minden: sötét volt, zuhogott az eső, fújt a szél, nagy volt a sodrás, magas volt a Duna vízállása, a helikoptereket ezért nem is tudtunk bevetni"

- mondja az alezredes, aki a mentést irányította a tragédia éjszakáján, másnap kora reggelig. A tűzoltók az első jelzésre elindultak, a Parlamenthez riasztották őket, de nehezítette a mentést, hogy jóval később tudták meg, hogy pontosan mi történt, a kint lévő rendőrökkel pedig - hiába voltak akár csak ötven méterre tőlük - csak a központjukon, a műveletirányításon keresztül tudtak kommunikálni.

Az első embereket a Lánchíd közelében húzták ki a vízből. A sajátjaikon kívül használták a rendőrség és a honvédség összes mentőcsónakját, valamint a különböző hajótársaságok éppen arra járó hajóinak csónakjait. Elkezdték a kutatást a folyás irányában, hajókat küldtek ki hőkamerákkal, fényárbócokkal egészen az M0-s déli hídjáig, és a partról is keresték a vízbe esetteket.

Jánosik Ágnes törzsőrmester, a BRFK vízi rendészetének hajóvezetője

"Csak jöttek és jöttek a cipők, ruhák, mentőmellények, mentőgyűrűk, a Hableányról leesett székek a Dunán a déli M0-s hídnál, ezek között kellett megtalálni az áldozatokat"

- idézi fel a tragédia éjszakáját a hajóvezető, aki kollégáival hajnalig a vízen volt. A szerencsétlenség helyszínétől Százhalombattáig fésülték át a területet. A baleset utáni hetekben napi tizennégy-tizenhat órán át keresték a halottakat. Ők vitték el azokat, akiket a búvárok felhoztak, illetve a lakossági bejelentés nyomán megtalált holttesteket.

Tarlós Vince törzsőrmester, a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred katonája

"A tragédia összehozta a mentésben részt vevő szervezetek dolgozóit, összekovácsolta a csapatot" - mondja a törzsőrmester, aki a tragédia éjjelén gumicsónakról emelte ki az áldozatokat a vízből a Kopaszi-gátnál. A következő két hétben kollégáival segített a tűzoltóknak, rendőröknek, katonáknak, a Terrorelhárítási Központ munkatársainak, valamint a mentésben részt vevő dél-koreaiaknak.

Gedei Péter, az Országos Mentőszolgálat budai mentőállomásának vezető mentőtisztje

"Sokan meghaltak és csak kevés emberen lehetett segíteni. Ez volt a legnehezebb ennél a tragédiánál" - mondja a vezető mentőtiszt, aki kárhelyparancsnokként irányította a munkát a baleset után. Bajtársaival este fél tízkor érkeztek a helyszínre. Az első információk még arról szóltak, hogy felborult egy csónak, és három könnyű sérültet mentettek ki a vízből. Később derült ki, milyen nagy a baj. Kollégái több embert is megpróbáltak újraéleszteni, sajnos senkit nem sikerült visszahozni. A túlélők szerencsére csak könnyebben sérültek, a kihűléstől kellett védeni őket, plédbe, lepedőbe, izolációs takaróba, vagy buborékfóliába csavarták őket, miután a vizes ruhájukat levették.

Koch Norbert főhadnagy, a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Hadihajós Alosztály megbízott parancsnoka

A tragédia éjszakáján a többi mentésben részt vevő szervezettel együttműködve segítette a kutatást és mentést, majd bajtársaival hajnalban elkezdték a búvárbázis kialakítását.

Kakuja Izabella rendőr őrnagy, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikai főosztályának referense

"A találkozó a hozzátartozókkal nagyon megérintett minket, mert láttuk a szenvedésüket, de nem tudtunk rajtuk segíteni"

- mondja az őrnagy. Az azonosításhoz szükséges adatfelvétel miatt kellett felkeresniük a balesetben eltűnt emberek rokonait. A munkájuk során rákérdeznek az eltűnt ember azonosításra alkalmas ismérveire, tárgyaira, DNS-mintákat is rögzítenek a családtagoktól, hogy a keresett hozzátartózó DNS-profilját fel lehessen állítani, hogy az egy későbbi azonosításnál felhasználható legyen.

Szathmári Zsolt búvár, a Havária Közhasznú Egyesület elnöke

Ő irányította a felderítő merüléseket a hajóbaleset után.

"Az elején szikráztak az egók, de a végére összeállt a csapat. Voltak, akik nem vállalták a merülést a rendkívüli vízviszonyok miatt a tragédia másnapján, de mivel mi mentettünk már ilyen körülmények között, úgy gondoltuk megpróbáljuk"

- mondja. A harminc éve merülő búvár szerint egy ilyen tragédia után is meg kell találni valamit, amibe kapaszkodni lehet. Számukra ezt az összefogás, a bátorság, a kitartás, a küzdelem, az önfeláldozás és az elengedés jelentette. Egy Hableány méretű hajó mentése eltarthat akár négy-öt hétig is. Büszke arra, hogy tizenkét nap alatt végeztek a munkával.

Farkas Péter szakaszvezető, a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred logisztikájának gépkocsivezetője

"Minket is lesújtott a hír, de katonák vagyunk" - mondja a tragédiáról megrendülten a sofőr, aki autóbusszal vitte a mentésben résztvevőket a baleset másnapjától a szigetre. A háttércsapat azonnal összeállt, ők vitték a katonáknak a vizet, az élelmet és a ruhát, és amire még szükségük volt.

Bajdik János, a Norbit Hungary Kft. sales managere

A társaság side image képalkotó szonárokkal segítette a tűzszerész és hadihajós ezred munkáját az aknamentesítő hajónak a roncs fölé pozicionálásában. A Hableányról és pozíciójáról pontosabb adatra volt szükség, ezért a norvég anyacég központjából hoztak egy pontosabb kép alkotására alkalmas multibeam szonárt.

Ebből csak egy eladott példány állt rendelkezésre, de a holland vevő elképesztően együttműködő volt, sikerült vele megbeszélni, hogy Budapesten vegye át a berendezést, miután azt a hajó helyzetének meghatározásához használták. Az sem jelentett akadályt, hogy Norvégiában a május 30-i nemzeti ünnep miatt pénteken sem dolgoztak. 31-én reggel kezdték el szervezni, aznap estére Budapesten is volt a szonár.

Kovács Gábor, a Havária Katasztrófaelhárító Közhasznú Egyesület merülésvezetője, mentő-kutató búvárja

"Mi megpróbáltuk a lehetetlent, iszonyatos volt a sodrás, rátapasztott a létrára a nyomás, alig tudtam elhagyni"

- emlékszik vissza a körülményekre. A felderítő merülés után többször is merült még, az egyik áldozatot ő hozta fel a mélyből. A legdrámaibb az volt, amikor a búvár és az egyik áldozat vezetőkötele összegabalyodott. Gábor akkor mentőbúvár segítségét kérte, aki levitt a mélybe egy új vezetőkötelet, amelyet a holttestre erősítettek. Kemény, kétórányi küzdelem volt.

Szebeni Lehel ezredes, a Terrorelhárítási Központ műveleti igazgatóságának főtanácsadója

"Nagyon jó volt látni, hogy az első nap bizonytalanságai után az ország több pontjáról érkező emberek milyen segítőkészen és egységet alkotva tudtak a feladatra koncentrálni"

- mondja az ezredes, aki a katasztrófa után a vízi műveleteket hangolta össze. A szervezet fennállása óta ez volt az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembe kellett nézniük.

Sági János tűzoltó százados, a Szent Flórián tűzoltóhajó kapitánya

A Szent Flórián volt a búvárok bázisa a Margit hídnál. "Erről az egy hajóról tudnak merülni a búvárok. Korábban rengeteg autót, hajót mentettünk már Budapesten négyszáz centiméter körüli vízállásnál, május végén viszont nagyon magas volt a Duna" - emlékszik vissza a hajóvezető, aki a Clark Ádám úszódaru kísérését tartotta a legizgalmasabb feladatnak, itt ugyanis nagyon szűk helyen kellett átmennie a hatalmas járműnek.

Domján András rendőr alezredes, a Terrorelhárítási Központ búvára

"Mint egy zászló lebegtem a tűzoltóhajó létráján"

- mondja a búvár, aki május 31-én kapcsolódott be a mentésbe, és a hajó kiemeléséig a helyszínen volt. Másodikként merült a nagy sodrású és zavaros Dunában. Az egyik merülésnél elakadt a tűzoltóhajó létrájában és az erős sodrás miatt másik búvár sem tudott segítségére sietni. Végül úgy szabadult meg a lebegő pozícióból, hogy elvágta a vezetőkötelet, és felemelkedett a víz felszínére.

Vígh János, a Szökőár Kft. tulajdonos-ügyvezetője, ipari búvároktató és vizsgabiztos

"Hatméteres vízállásnál és az ahhoz tartozó erős sodrásnál merülést elrendelni gyilkossági kísérlet, nem pedig felderítő merülés"

- ezt mondta, amikor azt kérték, hogy búvárai a baleset utáni napon merüljenek. A tragédia utáni negyedik napra, vasárnapra csökkent annyira a vízszint, hogy a helyszínre vitt profi eszközeikkel tudtak már merülni. A Terrorelhárítási Központ rájuk bízta a kiemelés előkészítését.

Hétfőn Ádám Tamás, a cég vezetőbúvára találta meg a hajóban az első két áldozatot, megjelölte a helyüket. Az első tetemet a dél-koreai búvárok hozták fel. Az embert próbáló feladat a hajó kiemelése volt. Előtte a hajó ablakait akkorára szűkítették, hogy azokon ne férjenek át a holttestek. A legmegrendítőbb élmény mindenki számára az volt, amikor megtaláltak egy idős hölgyet összeölelkezve a kis unokájával.

Szávity József zászlós, a BRFK bűnügyi technikai osztályának kutyavezetője Adél nevű kutyájával

"A kihívást az jelentette, hogy ilyen erős sodrású vízben még nem dolgoztunk élesben, gyakorolni is csak áradásmentes vízben tudtunk" - mondja a kutyavezető, aki Adéllal vett részt az áldozatok keresésében.

Simon Péter geodéta, a HM Zrínyi Nonprofit Kft. felmérő mérnöke

A Hableány kiemelésénél a geodéziai biztosítás volt a feladata. Kollégáival a szonárméréseket értékelve a búvárok merüléséhez nyújtottak segítséget, valamint a Clark Ádám úszódaru áthaladását modellezték. A visszajelzésekből úgy látja, hogy a mentés során végzett munkájuk nyomán a szakmájuk felértékelődött.

Török László zászlós, a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred rajparancsnoka

A kiemelés napjáig segítette a dél-koreai kollégáit búvárfelszereléssel, mert az övék nem voltak alkalmasak merülésre a Margit hídnál, nagyon jó munkakapcsolat alakult ki közöttük. Annak ellenére tudtak egymással összehangoltan dolgozni, hogy több helyről, a haditengerészettől, a parti őrségtől és tűzoltóságtól kerültek a tragédia helyszínére.

Kutsera-Juhász Bettina alezredes, a BRFK közrendvédelmi főosztályának osztályvezetője

"Ahogy minden jóérzésű ember, én is megrendültem, amikor tudomást szereztem a szerencsétlenségről, és mint rendőr, az volt az első gondolatom, hogyan tudnék segíteni"

- mondja az osztályvezető. Kollégáival, elsősorban kegyeleti okokból, lezárták a gyalogosforgalom elől a Margit híd északi oldalát és a rakpart érintett részét. Ugyanakkor azt is biztosítaniuk kellett, hogy a hozzátartozók, és azok, akik meg akartak emlékezni az áldozatokról, meg tudják közelíteni a baleset helyszínét.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
letöltés.png

Agyvérzést kapott Londonban egy fiatal magyar apuka, a mentők fogtak össze érte

A család nem tudta kifizetni a több mint egymillió forintba kerülő hazaszállítást, a polgármester is segített.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 04.



Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán osztotta meg azt az esetet, amikor a mentők összefogtak az édesapáért, akit haza kellett hozni Nagy-Britanniából.

A fiatal apuka ugyanis agyvérzést kapott Londonban, de egészségbiztosítás híján az életmentő ellátást követően komoly problémát jelentett a mentővel történő hazaszállítás. A család nem tudta kifizetni a több mint egymillió forintos összeget, így az újkígyósi születésű, dabasi állomásvezető vette kézbe az ügyet - írták a posztban.

"Kiss Tamás bajtársunk felkereste a Békés megyei város polgármesterét, aki azonnal gondoskodott az úthoz szükséges üzemanyag- és kompköltségről.

Miután Ekrik Pál mentőtiszt és Surányi Lajos gépkocsivezető bajtársunk is önként jelentkezett a térítésmentes feladatra, már "csak" egy mentőautó hiányzott az induláshoz, amit végül a Johannita Segítő Szolgálat bocsátott a jólelkű mentők rendelkezésére."

Tegnap reggel az Országos Mentőszolgálat budaörsi mentőállomásán a legmodernebb orvostechnikai felszerelések is bekerültek az autóba és elindultak az 1700 kilométerre lévő betegért.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
rendor-elesztes.png

Szabadnapos rendőr mentett életet, kiderült, hogy az egyik ismerőse apja volt az

Épp edzésből tartott hazafelé a kecskeméti rendőrnő, amikor hirtelen döntenie kellett: ő maga kezdte meg az újraélesztést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 04.



Szabadnapos rendőr mentette meg egy elgázolt gyalogos életét Kecskeméten. A férfit egy busz gázolta el a zebrán. Már nem lélegzett, ezért azonnal megkezdte az újraélesztést. Az életmentést később az egyik kollégája folytatta. A mentők végül stabil, de életveszélyes állapotban vitték kórházba a gyalogost. Később kiderült, hogy a rendőr egyik ismerőse apjának életét mentette meg.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
sakal5.jpg

Árván maradt az aranysakálkölyök, még idejében tudtak segítséget hívni

Egy fa tövében ücsörgött, és nyüszített, az orvosi segítség megmentette. Most egy kisállatkertben a kutyák és a család nyújt neki vigaszt, de gondozói bíznak benne, hogy egyszer találnak neki társat is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 03.



Egy lelkiismeretes, állatszerető gazda mentette meg a kis aranysakál életét. Ubba pár hete került a Szentendrei Kisállatkerthez, miután árván maradt.

Új családja a Facebookon mesélte el a kölyök szomorú előéletét.

"Zalakomárnál egy gazda minden reggel kihajtja állatait a legelőre, este pedig vissza. Egy nap reggel arra lett figyelmes, hogy egy kis aranysakál ücsörög egy fa tövében. Este aztán, amikor újra kiment a kis sakál, még mindig ott volt, és nyüszített.

A gazda ért az állatokhoz, így nem ment közel, nehogy elriassza, lehetőséget adva arra, hogyha a kis sakál családja a közelben van, megtalálják őt. Sajnos nem így lett.

Másnap reggel a gazda még mindig a fa alatt látta a kis sakált, egyre rosszabb állapotban. Egyértelművé vált, hogy a kis sakál elárvult.

Ekkor a gazda segítséget keresett, és megtalálta az ottani állatvédőket, akik sürgősen állatorvoshoz vitték őt, ahol megállapították, hogy ki van száradva és éhezve. Infúziót, antibiotikumot kapott, és napról napra erősebb lett.

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
ami1-1000x667.jpg

Ölelhető „barátokat” készít beteg gyerekeknek egy csoport önkéntes

Rab Tímea és Man Viktória önkéntes 'csapata' kis figurákat horgol elsősorban daganatos beteg gyerekeknek. A kezdeményezéshez akár te is csatlakozhatsz!
Dobó Maitz Petra írása - szmo.hu
2019. augusztus 05.



Véletlenül találtunk egymásra Rab Tímeával, ő is egy igazi tündér, aki közöttünk él, és akit be kell mutatnunk nektek. Tímea és barátnője, Man Viktória irányítja, terelgeti ugyanis a "Horgoljunk a beteg gyermekeknek - amigurumi jótékonysági csoportot", valamint egy Facebook-oldalt SzeretetFonal néven, amelyhez bárki csatlakozhat, aki szívén viseli a kórházban ápolt kis betegek sorsát és tud, valamint szeret horgolni.

– Hogyan indult a kezdeményezés?

– Az ötlet úgy indult, hogy én évek óta segítek beteg gyerekeknek kupakokkal és próbálok emellett anyagi segítséget is gyűjteni nekik. Egy kisfiúnak is segítettem, aki szerencsére azóta már meggyógyult, és az ő anyukája kitalálta, hogy annak a kórháznak, ahol a kisfiút kezelték, gyűjt játékokat. Na, itt jön a képbe Man Viki (ő a barátnőm), aki kitalálta, hogy akkor ő egy horgolós csoportban ezt a kezdeményezést kiírja, hogy ki szeretne horgolni pár figurát, amit majd ez az anyuka elvisz a kórházba. Az akció olyan jól sikerült, hogy végül nem is az anyuka, hanem én vittem el a kórházba. Nagyon nagy siker volt.

– Ahogyan az lenni szokott, itt jött el a pillanat, amikor egy igazi gépezet beindult?

– Igen. Ezután többen kérdezték, hogy lesz-e még ilyen. Akkor csináltuk meg a csoportot a Facebookon, amelynek ma már majdnem négyszáz tagja van.

– Mely kórházakba viszitek a munkáitokat?

– Évente többször megyünk különböző kórházakba, egyelőre Budapesten, bár mindketten Szolnokon élünk. A kis szervezői csapatunk tagja lett közben Danku Nóra is, a fotósunk.

Elsősorban daganatos beteg gyermekeknek visszük el az amigurumikat, de legutóbb és most is tervezzük, a GOKI-ban is voltunk a szívbeteg gyerekeknél. Ott is hihetetlen szeretettel fogadtak minket.

– Hátha valaki nem tudná, mi az az amigurumi?

– Az amigurumi egy japán horgolási technika, gyakorlatilag horgolt játékfigurát jelent. Leginkább állatfigurák készülnek, de kislány-kisfiú figura is készülhet. Ha a japán stílust követjük, bájos pofija, nagy, csodálkozó szeme van az emberi ábrázolásnak, de ez nem követelmény.

– A fonalat honnan szerzitek be?

– A tagjaink hobbihorgolók, saját fonalaikat, idejüket, lelkesedésüket áldozzák erre a nemes munkára. Szerencsére a csoport rengeteg adományfonalból is tud dolgozni, amelyek 100%-ban pamut fonalakat jelentenek.

A kapott fonalat szétosztjuk az ország minden táján élő önkéntes kézimunkázóink között, akik már a kész amigurumikat nekünk küldik vissza. A mi feladatunk az is, hogy a kis munkákat fertőtlenítsük, majd eljuttassuk a kórházakba.

– Kik csatlakozhatnak hozzátok?

– Bárki. Az ország egész területéről vannak a tagjaink: nagyik, anyukák, fiatal lányok. Aki tud horgolni, és szeretne mosolyt varázsolni egy kis harcos arcára, jöjjön, szeretettel várjuk!


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x