hirdetés
ivanyi-gabor.jpg

Forr a levegő Iványi Gábor bajban lévő testvérközössége körül, a fasori evangélikus lelkész is kiállt mellette

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség székhelyében a szolgáltató el akarja zárni a gázt a jelentős tartozás miatt. Mindeközben az állam 6 milliárd forinttal tartozik a közösségnek, akikkel Aradi György evangélikus lelkész, elsők között az egyházi szereplők közül, mély együttérzését fejezi ki.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 23.


hirdetés

Napok óta sátor és barikád áll az Iványi Gábor-féle Dankó utcai intézményközpont előtt, nehogy az állami szolgáltató kikapcsolja a gázt - írja Józsefváros honlapja.

A tiltakozók hozzáférhetetlenné tették a Magyar Evangéliumi Testvérközösség, az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola intézményegyüttesében a gázórát is, hogy ne lehessen leszerelni - mondta el Ónódi István, az intézmény gazdasági igazgatója.

A gázt a tetemes tartozás miatt akarják elzárni: csak a Dankó utcai intézményeknél 30 millió forintos hátralék gyűlt össze. Az Oltalom vidéki oktatási és szociális intézményeinél pedig a tartozás 100 millió forintos nagyságrendű.

A díjhátralék-felhalmozódás oka, hogy az állam 6 milliárd forinttal tartozik Iványiéknak. 2011-ben ugyanis az állam megfosztotta egyházi státuszától a MET-et, ami miatt Iványiék pert indítottak, végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 3 millió eurós kártérítést ítélt meg számukra, de még ennek is csak töredékét fizette ki az állam.

Iványiék nemcsak fizikailag tették lehetetlenné amúgy a gáz kikapcsolását, de őrt is állnak a helyszínen. A lelkészképző főiskola két hallgatója sátrat emelt, és folyamatos, éjjel-nappali demonstrációt jelentett be 60 napra.

hirdetés

„Ha az Oltalom Karitatív Egyesület intézményeiben szerte az országban, vagy Józsefvárosban a Dankó utcában elzárják a gázt, akkor nem csupán az intézmények, óvodák iskolák, kórház és hajléktalan ellátók lehetetlenülnek el, de nélkülöző emberek, gyerekek és felnőttek ezrei is. Számukra a következő hónapok nemcsak a COVID-járvány megpróbáltatásait jelentik majd, hanem a hideget, nélkülözést, és azt, hogy újra utcán találják magukat. Józsefváros utcáin is”

- reagált a hírre Pikó András, Józsefváros polgármestere, aki segítséget kért az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkártól, Azbej Tristantól és Vecsei Miklós miniszterelnöki biztostól. Érdemben még nem reagáltak megkeresésére, ám az államtitkár a sajtón keresztül már üzent a polgármesternek azt állítva: támogatói között vannak olyanok, akik közvetve felelősek a magyaroroszági keresztényellenes tendenciáért.

Kedden Juhász Péter, az Együtt volt elnöke „tényszerűen pszichopatának, és végérvényesen fasisztának” nevezte Orbán Viktort, amiért

„hidegen hagyja több ezer gyermek, család és idős honfitársa fizikai biztonsága, aki aljas politikai bosszútól vezérelve semmibe vesz mindent, amit egy normális embernek morális kötelessége volna tiszteletben tartania.”

Politikai bosszú alatt a volt politikus arra utal, hogy egy időben Orbán és Iványi jóban voltak, a lelkész keresztelte meg a református Orbán és katolikus felesége két legidősebb gyerekét.

Egyházi berkekből szerdán érkezett az első komolyabb kiállás Iványi Gáborék evangéliumi testvérközössége felé: Aradi György, a Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközösség többedgenerációs evangélikus parókus lelkésze fejtette ki a véleményét Facebookon. Szerinte

„fájdalmas és diszkriminatív” intézkedés érte a metodista egyházból korábban kilépett közösséget, ami „alapvetően sérti a jóérzést, erkölcsöt és nyilvánvaló jogokat is”.

Hozzáteszi: miközben „ számos stiláris, politikai természetű, szervezeti működéssel összefüggő dologgal nem tud azonosulni”, mély együttérzését fejezi ki a mélységben lévőkkel.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
grezsa-istvan-miniszteri-biztos.jpg

„Elkaptam, megszenvedem” – koronavírus miatt kórházba került Grezsa István miniszteri biztos

A kórházból, oxigénmaszkban osztott meg magáról egy fotót. Arra kér mindenkit, hogy tartsák be az óvintézkedéseket.
Fotó: Grezsa István/Facebook - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Megfertőződött a koronavírussal Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is, kórházba is került a betegség miatt - ezt ő maga jelentette be Facebook-oldalán.

"Koronavírus. Elkaptam, megszenvedem. Harcolok az ismeretlen kór ellen. Mint orvos, és mint fertőzött is, kérem Önöket, hogy tartsák be a legfontosabb rendelkezéseket: viseljenek maszkot, sűrűn fertőtlenítsenek és mossanak kezet, tartsanak távolságot! Ha szerencséjük van, így elkerülhetik a fertőzést. És megkímélik magukat életük legnehezebb napjaitól"

- írta a bejegyzésben, amihez egy olyan fotót csatolt, amin egy kórházi ágyon ül oxigénmaszkban.

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
mti-belgium.jpg

Koronavírus: hamarosan elfogyhatnak a még szabad intenzív osztályos kórházi ágyak Belgiumban

Az ország keleti felében található Liege-ben az intenzív osztályok 60 százaléka foglalt, Brüsszelben ez az arány 50 százalék és az északi országrészben található Antwerpenben szintén növekszik.
MTI, fotó: MTI/AP/Francisco Seco - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Hamarosan, mintegy két héten belül elérhetik befogadóképeségük felső határát a belgiumi kórházak intenzív osztályai, amennyiben a koronavírus-fertőzés miatt kórházi ápolásra szoruló betegek száma a jelenlegi ütemben növekszik - közölte a belga egészségügyi minisztérium szóvivője hétfőn.

Yves Van Laethem tájékoztatása szerint Belgiumban kétezer ágy áll rendelkezésre az ország intenzív osztályain, ahol a betegek száma mintegy nyolcnaponta megkettőződik a járvány miatt.

Jelenleg 757-en részesülnek intenzív ellátásban a kórházakban ápolt 4827 ember közül Belgiumban. Van Laethem tájékoztatása szerint négy napon belül meghaladja az ezret az intenzív osztályokon lévők száma.

Hozzátette, az ország keleti felében található Liege-ben az intenzív osztályok 60 százaléka foglalt, Brüsszelben ez az arány 50 százalék és az északi országrészben található Antwerpenben szintén növekszik.

A belga kórházakban az intenzív osztályok kétezer ágya mellett további nyolcezer ágy áll a betegek rendelkezésére - közölte.

hirdetés

A belga közegészségügyi intézet hétfői tájékoztatása szerint a kórházi felvételek száma az elmúlt 24 órában 517 volt, a múlt hét folyamán napi átlagban a 470-hez közelített. Ez 85 százalékkal több az egy héttel korábban feljegyzetteknél. Szombaton 590 embert vittek kórházba a koronavírus súlyos tüneteivel - közölték.

A járvány üteme gyorsul

A 11 millió lakosú országban az egy főre jutó fertőzések aránya Csehország után a második legmagasabb Európában. Az új esetek száma tizenhárom naponta megduplázódik. A múlt héten feljegyzett átlagos napi koronavírus-fertőzésszám meghaladta a 11 ezret, ez az adat alig két héttel ezelőtt nem érte el az ötezret. Az elmúlt egy nap alatt csaknem 12 500 új esetet jegyeztek fel az országban. A szakértők arra számítanak, hogy a hét folyamán a pozitív vírustesztek napi csúcsértéke meg fogja haladni a 20 ezret. A járvány belgiumi megjelenése óta több mint 321 ezer ember fertőződött meg az országban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
corvinus-egyetem-wiki.jpg

Az SZFE melletti kiállásról akartak szavazni a Corvinuson, de a rektor nem engedte

Szerinte ez nem fér bele a működési szabályzatukba.
Fotó: Derzsi Elekes Andor/Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Szolidaritást akart vállalni a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóival és dolgozóival a Budapesti Corvinus Egyetem Szenátusa, erről egy határozati javaslatot is megfogalmaztak, és egy rendhagyó ülésen szavaztak volna erről. Ám az intézmény rektora ezt megakadályozta - értesült a 24.hu.

A portálhoz eljutott az egyetem dolgozói közötti levelezés, amely szerint Toronyai Gábor szenátusi tag október 6-án küldött egy e-mailt Lánczi András rektornak, amelyben azt írta, hogy a kérdés megtárgyalását támogatja a szenátus tagjainak a harmada, ami az ügyrend alapján szükséges, ezért a rektornak mint a szenátus elnökének össze kell hívnia az ülést.

Lánczi azonban még aznap elutasította a felvetést azzal az indokkal, hogy "a javasolt napirendi téma nem tartozik Egyetemünk Szenátusának hatáskörébe, így a kérést nem áll módomban teljesíteni".

Toronyai és egy másik szenátusi tag, Rosta Miklós azonban felhívta a rektor figyelmét, hogy a szenátus ügyrendje szerint, ha a tagok egyharmada a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi a testület összehívását, akkor a szenátus elnöke köteles 15 napon belül összehívni azt.

Rosta azt írta Lánczinak, hogy a döntése súlyosan sérti az egyetemi normákat és alapértékeket, ezért ezt antidemokratikusnak és bizalomrombolónak tartja.

hirdetés

A rektor azonban kitartott korábbi álláspontja mellett, és arra hivatkozott, hogy az egyetem működési szabályzata nem ad felhatalmazást „a hatáskörtől való eltérésre, sőt megerősíti a politikai, ideológiai kérdésektől való távolmaradást”. Toronyai szerint azonban a szenátus ülésén nemcsak a szabályzatban nevesített témákkal lehet foglalkozni, és a testületnek mint az egyetemi demokrácia és önrendelkezés letéteményesének minden olyan kérdésről joga kell legyen véleményt alkotni, amit a tagok indokoltnak tartanak napirendre venni.

A levelezésbe beszállt Kováts Gergely szenátor is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy "ami az SZFE-n történik, az kihat minden egyetemi közösségre, beleértve a Corvinus közösségét is, mert precedenst teremt arra, hogy mit lehet és mit nem lehet megcsinálni".

A rektor válasza erre többek közt az volt, hogy a Corvinuson eddig is lehetett vitaköröket alakítani, ebben az ügyben is lehet, és ezekre bárki elmehet, akár az összes szenátor is. Azt is hozzáfűzte:

"Szerencsére négy évnyi rektorságom a bizonyíték, hogy az Egyetemet igyekeztem távol tartani a politikai csatározásoktól. Miért? Mert az egyetemek – különösen a Corvinus – ki van téve a politikai behatolási szándékoknak. Pl. Gyurcsány miniszterelnök rendszeresen tartott előadást a média bevonásával. A jelenlegi miniszterelnök hányszor is tette ezt?! Sok egyéb példám volna még…"

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei

A bükki Vörös-kő alatti időszakos karsztforrás mostani látványos „kitörése” valójában annak a jele, hogy komoly betegségben szenved itt a táj – figyelmeztet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere.
Haiman Éva, fotók: Baráz Csaba/lithosphera.hu - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Sok kiránduló, túrázó osztotta meg a közelmúltban a fotókkal illusztrált hírt: működik a Vöröskői karsztforrás a Bükkben. A csapadékos időjárásának köszönhetően szökőkútszerűen tör föl az időszakos karsztforrásból a víz. A jelenség tényleg nagyon szép, főleg a laikusok számára, Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság referense azonban egy bejegyzésében lehűtötte a kedélyeket, mondván:

ez az őszi természeti csoda, földrajzi jelenség tulajdonképpen az erdő pusztulásának a jele, egy betegség tünete.

Közvetve a bükk hegységi erdőtakaró „szétfoszlásának”, a még erdőnek nevezhető fás növénytársulások leromlott állapotának, a vízmegtartó-képességük hiányának, közvetlenül a bükki karszt-hidrodinamika „megzavarodásának” a jele. Mint a szakember fogalmaz: nem írható csupán a múltban is előforduló időjárási szélsőségek, valamint az éghajlatváltozás, azaz a földi légkör dinamikus egyensúlyának rovására. Ennek a földrajzi jelenségnek a Bükk hegységben (a Bükk-fennsíkon és környezetében, azaz a karsztforrás vízgyűjtő területén) az is oka, hogy hosszú évtizedek óta az erdőgazdálkodás gyakorlatilag faanyagtermesztést jelent.

Régen, vagyis az organikusabb erdőművelés korszakában, amikor megfelelő volt az erdőborítás – azaz nem csupán erdőterületről, hanem ökológiai értelemben vett erdőről beszélhettünk –, nem fordult elő olyan, hogy egy néhány napos intenzív esőzés hatására működésbe lépjenek a Déli-Bükk időszakos karsztforrásai.

A Bükk-fennsíkon, 440-500 m tengerszint feletti magasságban négy karsztforrás van, amelyek működése időszakos, és aktivitásuk hosszát, számát a karsztba szivárgó csapadék mennyisége határozza meg: az Imó-kői-, a Vöröskői-felső-, a Vöröskői-alsó- és a Fekete-leni-forrás. Normális esetben a bükki időszakos karsztforrások hóolvadás után, tavasszal lépnek működésbe. Akkor, amikor a Magas-Bükk, Bükk-fennsík belsejében a nagy kiterjedésű, összefüggő karsztvízfelület jelentősen megemelkedik, és az időszakos karsztforrások vonalában eléri a mészkő és a vízzáró kőzetek határán kialakult úgynevezett karszterózió bázist.

hirdetés

Az elmúlt években ez a működési hektikus lett: néha évek telnek el anélkül, hogy ezek a források vizet szolgáltatnának, másszor pedig évente többször, ősszel is, télen is működésbe lépnek

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Baráz Csaba rámutat: napjainkban gyakorlatilag megszűnt az erdőtakaró a Bükkben (mindenütt kicsiny hazánkban), ezzel együtt a szépen kifejlett lombkoronák is eltűntek, ahogyan az aljnövényzet, a talaj vízmegtartó képessége is elillant. A csapadékvíz azonnal a karsztba jut (márpedig a Bükk-fennsík és a Központi-Bükk nagy része jól karsztosodó mészkőből áll), a mészkő barlangjaiban, rés-üregeiben, repedéshálózatában gyorsan végigáramlik és a kilépőpontokon, a karsztforrásokban intenzíven a felszínre tör. Aztán amilyen gyorsan következik be a forrás vízhozam-növekedése, olyan gyorsan apad le, szűnik meg a vízszolgáltatása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!