hirdetés
aged-white-hair-handyman-working-on-machine-3846042-2.jpg

Finnországban minden feltétel nélkül adtak 200 ezer forint alapjövedelmet, és sikeres volt a kísérlet

Az unióban 70%-os az ötlet támogatottsága, és Magyarországon is több párt alapjövedelemmel kezelné a koronavírus okozta válságot.
Fotó: Pexels - szmo.hu
2020. május 15.


hirdetés

Az északi országban 2017-2018 során

kétezer 25 és 58 év közötti munkanélkülinek fizetett az állam havonta 560 eurót (kb. 200 ezer forintot) minden feltétel nélkül.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az összeget akkor sem vonták vissza, ha az illető időközben munkához jutott, és akkor sem, ha fizetése meghaladta ezt. A felmérést az egész országra kiterjesztették, és a kiválasztottaknak nem volt lehetőségük nemet mondani a részvételre, mert azt törvénybe iktatták – emlékeztet a New Scientist.

Bár voltak már korábban másutt is kísérletek általános alapjövedelem bevezetésére – többek között Indiában, Iránban, Kanadában vagy a franciaországi Aquitaine régióban - ez volt eddig a világon a legnagyobb ilyen program, és az eredményekből kiderült, hogy a résztvevőknek nemcsak az anyagi, hanem a mentális közérzetét is erősítette, és nem csökkentette az emberek munkakedvét sem. Az alapjövedelmet kapók adatait összehasonlították egy 5000 fős kontrollcsoporttal, amelynek tagjai munkanélküli segélyen voltak.

2017 novembere és 2018 októbere között az alapjövedelemhez juttatottak átlagosan 78 napot dolgoztak, ami hat nappal több volt, mint azoknál, akik munkanélküli segélyt kaptak.

hirdetés

Az előbbiek között nagyobb mértékben nőtt a munkába állás a gyermekes családokban, valamint azoknál, akik nem finn vagy svéd anyanyelvűek, tehát minden valószínűség szerint bevándorlók.

A kísérleti időszakban a kutatók 81 mélyinterjút készítettek a résztvevőkkel, és ezek kimutatták, hogy azoknak, akik alapjövedelmet kaptak a rendszeres munkanélküli segély helyett, még a kognitív funkcióik is javultak, jobban bíztak a jövőben, és kevésbé lett rajtuk úrrá a depresszió, a magányosság érzése, mint a kontrollcsoport tagjain.

Különösen pozitívan fogadták az alapjövedelmet szabadúszók, művészek, és csődbe jutott vállalkozók. Voltak olyanok is, akiket ez a lehetőség arra biztatott, hogy jobban részt vegyenek a közösségi életben és önkéntes munkát végezzenek, például idősgondozást.

Az eredményekről Minna Ylikännö, a finn társadalombiztosítási intézet kutatási csoportjának vezetője számolt be. Véleménye szerint az alapjövedelem által könnyebben tudnának az emberek olyan helyzeteket kezelni, mint a koronavírus okozta gazdasági válság, mert csökkentené a bizonytalanság okozta stresszt és némi biztonságot adna, amikor nem tudják, miből fognak megélni.

Helena Blomberg-Kroll professzornő, a kísérletről született tanulmány koordinátora is úgy vélekedett, hogy bár az alapjövedelem nem oldhat meg minden társadalmi problémát, de a megoldás része lehet gazdasági válságidőkben.

Az alapjövedelem témája a 2000-es évek elejétől szinte a világon mindenütt foglalkoztatja a közéletet, politikai pártokat és civil szervezeteket egyaránt.

Az elmúlt hetekben több országban is fontolóra vették az általános alapjövedelem bevezetését.

Áprilisban a spanyol kormány jelentette be, hogy szeretnék minél előbb bevezetni az ország egymillió legszegényebb családjának. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a koronavírusjárvány és annak gazdasági következményei miatt előbb-utóbb eljön az alapjövedelem ideje.

Az Egyesült Államokban ugyancsak a járvány okozta krízis kezelésére vezették be a havi 1200 dolláros válságkezelő alapjövedelmet, Olaszországban, Dániában, Nagy-Britanniában és Írországban pedig a legjobban sújtott szektorokban dolgozókat segíti ki az állam. Az Unconditional Basic Income Europe már márciusban kampányt indított egy vészhelyzeti uniós alapjövedelem érdekében.

Május elején került nyilvánosságra az oxfordi egyetem felmérése, amelyet a Bertelsmann Alapítvány rendszeres eupinions közvélemény-kutatásainak keretében végeztek az Unió valamennyi országában a neves brit történész Timothy Garton Ash vezetésével. A megkérdezett fiatalok és középkorúak 71%-a, az 50 év felettiek 70%-a támogatja, hogy minden EU-polgárnak járjon az alapjövedelem. Még ennél is magasabb a kötelező európai minimálbér helyeslése: ezt az 50 alattiak 84, az 50 felettiek 86%-a támogatja.

Magyarországon a 2014-es parlamenti választások előtt a LÉT csoport vetette fel az alapjövedelem elképzelését. A Párbeszéd Magyarországért már 2015-ben politikai vitairatot tett közzé az alapjövedelemről. Erre tett kísérlet volt a „zuglói modell” Karácsony Gergely polgármestersége idején, amely úgynevezett „garantált minimumot” adott a rászorulóknak.

A koronavírus-járvány milliókat érő gazdasági hatásai miatt a Párbeszéd Magyarországért kampányt indított annak érdekében, hogy azonnal vezessék be a válságkezelő alapjövedelmet, amely minden nagykorú lakosnak legalább havi százezer, kiskorúak után pedig további ötvenezer forint jövedelmet garantál.

Erről a párt képviselői április 15-én törvényjavaslatot is benyújtottak. A Momentum válságtervében azt javasolta, hogy minden felnőtt jövedelmét legalább három hónapig egészítsék ki 100 ezer forintra – azon otthon maradó szülőkét is, akiknél az 50%-os bérpótlék összege ezt nem éri el, illetve azokét is, akik közmunkából vagy segélyből tudják csak a családjuk mindennapi megélhetését biztosítani.

Botka László szegedi polgármester szerint minden magyar állampolgárnak (minden munkavállalónak, álláskeresőnek, nyugdíjasnak és gyermeknek) alanyi jogon annyi támogatást kell adni, hogy válság ideje alatt a havi jövedelme elérje a nettó 110 ezer forintot.

Tekintélyes pénzügyi szakemberek is ezt az utat látják járhatónak. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke szerint a várható gazdasági károk következményeinek mérséklésére négy vagy öt hónapig mindenkinek alapjövedelmet kell biztosítani, míg Surányi György volt jegybankelnök azt javasolta, hogy legalább három hónapig havonta és fejenként a munkájukat elvesztőknek 100 ezer forintot, plusz gyermekenként 50 ezer forintot kellene adni a költségvetésből.

Az Orbán-kormány viszont kezdettől fogva elvetette az alapjövedelem gondolatát és a válsághelyzetben is kitart a „segély helyett munka”, a „munkaalapú társadalom” víziója mellett.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter áprilisban egy parlamenti felszólalásában hangsúlyozta: a kormány csak tényleges elvégzett munkáért fizet bért. Május elején Matolcsy György, az MNB elnöke a növekedés.hu oldalon írt cikkében a mindenki rendelkezésére álló „alapvető hitelkeret” elképzelését szorgalmazta, amelyet a várható életpálya-jövedelem alapján számolnak ki.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
100612888_3236901503020545_700455534720974848_n-1.jpg

„Azért kell a digitális oktatás, hogy az emberek ne osszanak meg hülyeségeket a neten”

Koren Balázs, a téma szakértője szerint különbséget kell tenni az órai kütyühasználat és a digitális oktatás között. Interjú.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. május 29.


hirdetés

Koren Balázs matematika szakos tanár, blogger, az Android portál egyik alapítója, a Telenor HiperSuli program vezetője, a digitális oktatás szakértője. Egy sajtóbeszélgetésen ismertem meg, és az volt az érzésem, sokkal több érdekes dolgot tudna mondani, mint amit a beszélgetés keretei megengednek, ezért interjút kértem tőle.

- Azt már tudom, hogy matematika szakos tanár. Hogy kezdett a digitális oktatással, online biztonsággal és ehhez hasonló területekkel foglalkozni?

- Azt szoktam mondani, hogy a tanítás a legköltségesebb hobbi. A legidőigényesebb feladatok közé tartozik, ha az ember rendesen szeretné csinálni. Sokszor hallani, hogy a tanárok mennyire ráérnek, hiszen csak délelőtt tanítanak, és van egy nagy nyári szünetük. Ez nincs teljesen így, ezért ezt szeretném tisztázni.

Hogy ezt a hobbimat fenn tudjam tartani, elkezdtem webfejlesztéssel foglalkozni, illetve rendszergazdai feladatokat láttam el a tanítás mellett. Aztán, amikor elindítottuk az Android portált, és elkezdtem cikkeket írni, blogot szerkeszteni, az kezdett el leginkább foglalkoztatni, hogyan lehet ezeket az okostelefonokat, tableteket oktatási célokra alkalmazni.

Aztán bekerültem a GeoGebra nemzetközi csapatába, ahol közösségfejlesztéssel foglalkoztam. Ez azt jelentette, hogy oktatástechnikai vonalon kezdtem megismerni a nemzetközi vérkeringést.

hirdetés

- A közelmúltban mindketten részt vettünk a Telenor HiperSuli program sajtóbeszélgetésén. Az egyik érdekes mondata úgy hangzott akkor, hogy a digitális oktatás nem egyenlő azzal, hogy kütyüket használunk. Akkor nem volt lehetőség mélyebben belemenni a témába, de most örülnék, ha kifejtené.

- A kütyühasználat az látványos. Ha valaki kütyüket használ az órán, az interaktív tábláról átvált a tabletre, onnan aztán kitolja a tartalmat valamelyik digitális osztályterembe, akkor olyan, mint egy varázsló, és persze fontos, hogy ezt valaki meg tudja csinálni. De ez csak az első szint, a következő az, hogyha nem csak varázsol, hanem tanít is.

Én viszont különbséget teszek az órai kütyühasználat és a digitális oktatás között – amivel korántsem vagyok egyedül. Nevezhetjük ezt XXI. századi oktatásnak is, és alapvetően a célja az, hogy a digitális világnak és a jelenlegi igényeknek megfelelően tudja felkészíteni a diákokat. Vagyis olyan emberek kerüljenek ki az oktatásból, akik az iskolában megszerzett digitális kompetenciájukkal képesek arra, hogy akár egy ilyen abszurd helyzetben, mint amit például ez a karantén okozott, helyt tudjanak állni.

Egész egyszerűen az oktatás már nem szólhat ugyanarról, mint 100 évvel ezelőtt, amikor a tanár volt az információnak az egyetlen forrása.

Száz évvel ezelőtt a falusi oktató volt az, aki a tudást bevitte a saját kis mikrokörnyezetébe, és rajta keresztül vált mindenki képessé arra, hogy elsajátítson dolgokat.

Ma már a tudás nem kizárólag a tanártól és az iskolából érkezik, hanem számtalan helyről. Ezt a diákok is tapasztalják, és nagyon fontos, hogy a digitális pedagógia segítségével képessé tegyük őket arra, hogy ezeket az információkat kezelni tudják.

Egyébként nagyon jól látjuk, mi történik, ha nem kapnak az emberek megfelelő digitális oktatást: ők lesznek azok, akik hülyeségeket osztanak meg nyakló nélkül a Facebookon, akik nem tudják értelmezni az óriási mennyiségű rájuk zúduló tartalmat.

Erre meg kell tanítani őket, mert tetszik vagy sem, a világ ebbe az irányba mozog.

- Erre mondhatnánk, hogy ez a fajta digitális oktatás már jelen van. Gimnáziumban már nekem is volt informatika órám, ezelőtt 25 évvel. Igaz, akkor még Windows 2.0-át, meg DOS-t tanultunk.

- Pont az lenne a lényeg, hogy ezt ne száműzzük az informatikaórára. Szője át a teljes oktatást, és legyen jelen ugyanúgy az angolórán, a történelemórán vagy a matekórán.

Matekból föladok például egy feladatot, hogy a Pitagorasz-tételt helyezzék kontextusába. Ki volt ez a Pitagorasz? Mi történt? Hogyan történt? Miért fontos az, hogy egyszer csak megjelentek az irracionális számok a Pitagorasz-tétel következtében? Mit jelentett ez a társadalomra vonatkozóan? Helyezzük az egészet az adott történelmi korba és próbáljuk megérteni, hogy mi történik. Erre minden eszközünk és minden lehetőségünk megvan a digitális világnak köszönhetően. Így azok számára is érdekessé tudom tenni az órát, akik nem annyira érdeklődnek maga a tantárgy, a “száraz matematika” iránt.

Ez a megközelítés egyébként egyfajta szemléletváltás kérdése is. A HiperSuli programban résztvevő tanárok például egy olyan közösség tagjai, akik aktívan használják a digitális világ nyújtotta lehetőségeket és egymás közt meg is osztják az elsajátított tudást, ezzel inspirálva, segítve egymást. Lehet, hogy az elején idegen és több időt igényel az új eszközök, alkalmazások megismerése, de hosszú távon mind a tanárok, mind a diákok profitálnak belőle.

- Tulajdonképpen akkor ez egy interdiszciplináris megközelítés.

- Abszolút. Az interdiszciplinaritás szerintem elengedhetetlen. Hosszú éveken át ment például a verseny, hogy a trigonometriát ki tanítja meg: a fizikatanár, vagy a matektanár? Abszurd helyzet, hogy ugyanazt a tananyagot két tanár tanítja meg két különböző módon. Ezen túl kell lépni.

Ami nem azt jelenti, hogy el kell törölni minden tantárgyat, de mindenképpen szükséges egy interdiszciplináris kommunikáció tantestületen belül, illetőleg, hogy a digitális világ adta lehetőségeket felhasználva lépjünk ki ezekből a keretekből.

- A tanárképzésünk is szakosodott tanárokat képez. Nyilván nem véletlenül megy valaki magyar szak helyett matematika tanárnak. Elvárható egy tanártól, hogy a más tantárgyhoz tartozó kérdésekben is otthon legyen?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
tortenelmi-urutazas-nasa-spacex-mti-epa-foto.jpg

Elhalasztották a történelmi űrutazást

Május 27-én indult volna Bob Behnken és Doug Hurley a SpaceX által épített Crew Dragon kapszulában a Nemzetközi Űrállomásra, de az időjárás közbeszólt.
MTI, Címkép: MTI/EPA/SPACEX - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

A rossz időjárás miatt mégsem indították útnak szerdán a floridai űrállomásról a SpaceX magánvállalat űrhajóját, amely amerikai asztronautákat szállítana a Nemzetközi Űrállomásra.

Az űrutazást a trópusi vihar és a tornádóriadó miatt szombatra halasztották.

Az Egyesült Államok űrkutatási és űrhajózási hivatala (NASA) nem önerőből, hanem először a történelemben egy magánvállalkozással - a dél-afrikai születésű amerikai milliárdos üzletember, Elon Musk cégével - közösen indította volna asztronautáit az űrbe. A Musk tulajdonában lévő SpaceX Crew Dragon űrhajójának fedélzetén Robert Behnken és Douglas Hurley veterán űrhajósok várták az indulást.

A helyszínen megjelent Donald Trump amerikai elnök és a first lady, Mike Pence alelnök és a felesége, valamint Elon Musk is.

hirdetés

"A küldetést az Egyesült Államokban történelmi eseménynek minősítik, mivel utoljára kilenc évvel ezelőtt járt amerikai a világűrben.

Az indítás elhalasztását sok izgalom előzte meg, hiszen Florida keleti partvidékén szerda reggeltől folyamatosan trópusi vihar pusztított, az országos meteorológiai szolgálat pedig kora délután tornádóriadót is kiadott.

Jim Bridenstine, a NASA vezetője a Twitteren, majd televíziós interjúkban az utolsó pillanatokig bizakodó volt, hogy a mostoha idő ellenére is fellőhetik az űrhajót.

"Az amerikai űrkutatás új hajnala virradt ránk"

- fogalmazott a Fox televíziónak adott interjújában, kiemelve annak a jelentőségét, hogy ez lesz az első, magánvállalkozással közösen indított misszió, s az űrhajó fedélzetén végzendő kutatásokkal komolyan hozzájárulhatnak több tudományág, köztük az orvostudomány fejlődéséhez is.

"Az űrhajózás kereskedelmiesítése a várakozásainkat is felülmúló pozitív eredményeket hozott"

- hangoztatta a NASA vezetője.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Mégis betiltják Magyarországon az egyszer használatos műanyagokat

Fél évvel az eredetileg tervezett időpont után. A 15 mikron vastagság feletti egyszer használatos műanyagok gyártását is megszüntetik. Erről Gulyás Gergely beszélt a csütörtöki kormányinfón.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón "állandó rovatnak" nevezte az egyszer használatos műanyagok kérdését. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kormány egyelőre visszavonta az ilyen termékek betiltásáról szóló törvényjavaslatot.

Most a miniszter elmondta, a kormány továbbra is a teljes betiltásban gondolkodik, viszont ennek úgy kell sorra kerülnie, hogy ez ne veszélyeztessen munkahelyeket.

Bravúrnak nevezte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter teljesítményét, aki egy hét alatt 24 fontos ágazati vezetővel és a leginkább érintett területek képviselőivel egyeztetett. Megállapodásuk szerint az egyszer használatos műanyagok betiltására 2021. július 1-jétől van lehetőség. Ezzel a kormány lényegében tartja az Európai Unió előirányzott dátumát.

Ezeket a műanyagokat 50 mikron felett kell betiltani, de Magyarország szigorúbb lesz: a 15 mikron vastagság feletti egyszer használatos műanyagok gyártását is megszüntetik. A kormány 10 milliárd forintot biztosít az érintett cégek technológiaváltására.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
5136649984_d9ac0849db_b.jpg

A teljesen autonóm rendszerek veszélyesek - állítja egy tudós, aki más utat követne

Ben Shneiderman szerint tévúton járnak azok a cégek, amelyek teljesen önvezető autókon vagy önjáró fegyverrendszereken dolgoznak.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiájában a Hal 9000 fedélzeti számítógép bosszút áll az űrhajósokon, akik egy hibája miatt ki akarják kapcsolni.

A gépek "öntudatra ébredése" ugyan egyelőre nem fenyeget, de az autonóm rendszereknek komoly kockázatai lehetnek. Erre figyelmeztet Ben Shneiderman, a marylandi egyetem számítógéptudósa, írja a New York Times.

Shneiderman szerint egyfelől könnyen születhetnek olyan gépek, amelyek nem eléggé biztonságosak, másfelől az autonóm rendszerekkel a tervezők gyakorlatilag felmentik az embereket az erkölcsi felelősség alól, legyen szó akár gépjárművekről, akár fegyverendszerekről.

A biztonsági kockázatokra példaként a Boeing MCAS repülésellenőrző rendszerét hozza fel, amelyet két Boeing 737 Max lezuhanásáért tettek felelőssé. 2018 októberében az indonéziai légitársaság gépének katasztrófája 189 ember halálát okozta, 2019 márciusában pedig egy etióp repülőgép zuhant le, fedélzetén 153 utassal. Ez a két tragédia Shneiderman szerint a magas automatizálási fok és az alacsony szintű emberi ellenőrzés eredményének szélsőséges példája.

„A tervezők azt hitték, hogy autonóm rendszerük nem hibázhat. Ugyanakkor nem szerepelt a leírása a kézikönyvben, és a pilótákat nem képezték ki arra, hogyan váltsanak át kézi vezérlésre” – mondja.

hirdetés

Shneiderman szerint ideje felülvizsgálni a mesterséges intelligenciákon alapuló automatizálást. Meg van győződve arról, hogy tévút a teljesen önjáró autók fejlesztése és a technológiai ipar robotjövő-víziója.

Szerinte sokkal inkább arra kellene törekedni, hogy a robotok javítsák az emberek képességeit, nem pedig arra, hogy a helyükre lépjenek.

Néhány kivételtől eltekintve, mint a gépkocsik légzsákjai, vagy az atomerőművek ellenőrző rúdjai, olyan rendszerek tervezését javasolja, amelyekben a számítógép az emberi felhasználók képességeit terjeszti ki.

Ilyen irányú fejlesztések egyébként most is folynak. A Toyota kutatóintézetének vezetője, Gill Pratt és csapata például egy Guardian nevű rendszeren dolgoznak, amelyet a kutatók „szuperfejlett vezetősegédnek” neveznek. Ezt a vadászgépek irányítórendszerei alapján tervezték, amelyeknél a pilóta nem közvetlenül irányítja a gépet, hanem a rendszer rásegít, és korrigál, ha a biztonság érdekében szükséges. A Toyota víziója, hogy az ember és a gép csapattársként működik együtt.

Szeretnék, ha megmaradna a vezetés öröme, de a sofőrök sokkal hatékonyabban tudnának reagálni a különböző közlekedési szituációkra. Ez pedig nem kis kihívás.

Hasonló, egyenrangú kapcsolatot szorgalmaz a gépek és az emberek között Robert O. Work amerikai védelmi miniszter-helyettes is a hadiiparban. Ő az olyan „kentaur fegyverrendszerek” fejlesztését támogatja, amelyek működéséhez - a mesterséges intelligencián alapuló gyilkoló robotokkal ellentétben - emberi közreműködés szükséges.

Bár a számítógépek sokkal hamarabb felismerik a mintákat, mint az emberek, rosszabbul reagálnak a kiszámíthatatlan dolgokra és a bizonytalanságra. A kentaur fegyverrendszerek ötvözhetnék a gépek és az emberek előnyeit, fokozva a katonák reakcióidejét, akik így hatékonyabban tudnának harcolni a csatamezőn.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!