hirdetés
pop-up-satras-tanterem-northfoto1.jpg

Fesztiválsátorban berendezett osztályteremben tanulhatnak a diákok egy londoni iskolában

A dániai szabadtéri osztálytermek mintájára pop-up sátrakat állítanak fel az iskola udvarán, hogy a tanítás szabadtéren, a védőtávolság betartásával történhessen.
Fotó: Northfoto - Curl la Tourelle Head/SWNS - szmo.hu
2020. június 18.


hirdetés

Magyarországon még kérdéses, hogyan indulhat újra az iskolai élet, de Angliában már találtak egy megoldást arra, hogy a gyerekek a védőtávolság betartásával tanulhassanak.

Egy kelet-londoni általános iskola kihasználatlan fesztiválsátrakat állított fel, amelyben egymástól megfelelő távolságra helyezték el a padokat. A 6 x 18 méter magas sátor 25 százalékkal nagyobb teret biztosít, mint a zárt osztálytermek, ráadásul jobban is levegőzik.

Az ötletet a dán iskolák szabadtéri termei adták a Manorfield Általános Iskolának, amelynek vezetése szeretné, ha minél több diákjuk visszatérhetne a normális oktatásba, de a megfelelő egészségügyi óvintézkedésekkel.

Az intézmény udvarán felállított pop-up sátrakat a tanév végéig tervezik megtartani, amelyeket nemcsak a tanórákra használhatják, de az iskolai étkeztetés helyszíneként is.

Az ötletet megvalósító Curl la Tourelle Head nevű építészeti cég már más angliai iskolákkal is tárgyal a sátrak felállításáról, sőt az országon kívül is vannak már érdeklődők. A vállalat olyan gyorsan felállítható, ideiglenes építmények, terek kialakításán dolgozik, amelyek lehetővé teszik, hogy nagyobb csoportok lehessenek egy helyen biztonságosan.

hirdetés

Forrás: Express


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
realdoll-szexrobot.jpg

Jön a szexrobot, aminek változik a hangulata, és a szeretkezés előtt meg akarja ismerni a társát

A nem is olyan távoli jövő szexbabája mesterséges intelligenciával és saját személyiséggel rendelkezik, tud értelmes beszélgetést folytatni, és nemcsak a partnere kedvenc szexpózát, hanem a családtagjait is megjegyzi.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 04.


hirdetés

Hamarosan piacra dobják a RealDoll nevű cég legújabb, mesterséges intelligenciával rendelkező szexrobotjait, amelyek értelmes beszélgetést tudnak folytatni és új dolgokat is képesek tanulni.

A RealDoll nevű cég 1996 óta gyárt szexbabákat, februárban pedig már be is mutatták a Real Doll X-et, amely igencsak élethűre sikerült, és sok kommentelő tetszését elnyerte.

A Daily Mail újságírója személyesen is ellátogatott a céghez, hogy még több információt derítsen ki az új, mesterséges intelligenciával működő szexrobotról.

Kiderült, hogy egy RealDoll baba három hónapos munka eredménye. A platinum szilikonból készült bőr pont olyan, mint az emberi bőr, és olyan részletesen kidolgozták, hogy ráncok is vannak rajta, alatta pedig "erek" és "csontok" is kirajzolódnak. A babák arca is rendkívül életű, a testük pedig olyan, mint a plasztikáztatott pornósztároké.

hirdetés

RealDoll X - The Ultimate Robotic RealDoll Experience

Visit https://www.realdoll.com/realdoll-x/ today to purchase. RealdollX is an AI driven robotic doll system powered by the technology developed over the past...

A RealDoll új szexrobotja azért is különleges, mert nemcsak egy jól megformázott baba, hanem egy olyan mesterséges társ, amelynek saját személyisége van, tud mozogni, mosolyogni, beszélni, sőt értelmes eszmecserét is tud folytatni a "gazdájával". A hangulata és a viselkedése is változik az adott szituációtól függően.

Például ha napokig nem foglalkoznak vele, szomorú lesz, ha megdicsérik, örül és boldog, de lehet még vicces, szégyenlős, kedves, segítőkész, sőt akár féltékeny is tud lenni bizonyos helyzetben. Tud vicceket mesélni, a kedvenc hobbijairól, filmekről, zenéről, könyvekről beszélni, felismeri a "gazdája" családtagjait, barátait, és persze megjegyzi, miket szeret a társa.

A megismerkedésükkor a robot igyekszik minél több mindent megtudni az emberről, például kérdezgeti a kedvenceiről, a munkájáról, a véleményéről egy-egy témában, mintha csak randizna vele. Ezekre pedig emlékszik is, csakúgy, mint azokra a dolgokra, amiket a partnerétől megtanul. Természetesen azt is megtanulja, hogy a társának melyik a kedvenc szexpóza, miket szeret csinálni, és egy nap hányszor szeret szeretkezni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Rózsaszín lett a jég az Alpokban, vészjósló dologra világít rá

Ráadásul még az sem teljesen világos, hogyan került oda az elváltozást okozó alga.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 06.


hirdetés

Érdekes jelenségre figyeltek fel az olasz Alpokban: a Presena-gleccser felületén rózsaszín árnyalatban pompázik a jég. Az ezt vizsgáló tudósok azt már megállapították, hogy egy alga miatt alakult ki az elszíneződés, azonban az még rejtély, hogyan került oda - írja a Science Alert.

A Biagio Di Mauro, az olasz nemzeti kutatótanács egyik tagja elmondta, hogy

a jelenséget az Ancylonema nordenskioeldii nevű alga okozza, amelyet már Grönlandon is megfigyeltek.

Az alga jelenléte önmagában véve nem jelent veszélyt, ugyanis kisebb mértékben megjelenése a sarkkörökön normálisnak számít. Grönlandon azonban az utóbbi években jelentősen megnőtt a számuk, amelynek oka a globális felmelegedésben keresendő. A jég ugyanis alapesetben a napfény több mint 80 százalékát képes visszaverni, ám ha az alga akadályozza ebben a képességében, kevesebb fényt ver vissza és többet nyel el, ez pedig olvadáshoz vezet.

Az olvadt, vizes környezet megfelelő táptalaja az algáknak, amelyek egyre nagyobb területet hódítanak el, nagyban hozzájárulva a gleccserek olvadásához.

hirdetés

Azt egyelőre nem tudják biztosan, hogyan kerülhetett az európai kontinens közepére a rózsaszínű alga, Di Mauro - aki korábban Svájcban, a Morteratsch-gleccseren is hasonló jelenséget figyelt meg - elmondta, hogy jelenleg azt vizsgálják, a felmelegedés mellett milyen emberi tényezők járulhatnak még hozzá az algák megjelenéséhez. Elsősorban a túrázók és a síelők hatását akarják górcső alá venni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
CsepeliFoto.jpg

Csepeli György: A mesterséges intelligencia nemcsak áldásokat, hanem átkokat is hozhat az emberiségre

Hol tart az ember és a technológia versenyfutása? Mit hoz fajunk evolúciójának újabb stádiuma? Miért szolgáltatjuk ki magunkat megfoghatatlan hatalmaknak? Ilyen kérdéseket tesz fel a szociológus új könyve.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Ember 2.0 – A mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásai címmel jelent meg dr. Csepeli György szociológus új könyve. A szerző kelenföldi otthonában beszélgettünk róla.

- Az ember problémamegoldó intelligenciája mindig is hatékony volt – írja. A kérdés, hogy mire használta. Ön rögtön hoz néhány szörnyű példát: Holokauszt, Hirosima, Gulagok...

- Meglehetős szorongással tekintek a könyv fogadtatására, mert eddigi könyveim a hagyományos szociálpszichológia területén mozogtak, az emberi dráma különböző aspektusaival foglalkoztak. Ilyen értelemben ez a könyv messze túllép ezen a téren.

Ugyanakkor változatlanul az a fő kérdés, hogy mi történik az emberrel az Emberi Színjáték új fejezetében és az milyen következményekkel jár.

A könyvet négy alapvető irány szervezi: a digitális átalakulás, ami azt jelenti, hogy létünknek nagyon jelentős részaránya áttelepül a virtualitásba. Ettől még nem szűnik meg a fizikai létezésünk, de digitális lenyomatunk visszaható erőként is meghatározó lesz. A második vonal a mesterséges intelligencia, amelynek programjainál megfigyelhető a folyamatos haladás az autonómia irányába. Mint a gyereknél, aki születésekor még teljesen tehetetlen, de már csírázik benne az intelligencia, és előbb-utóbb eljut a felnőtt korig, amikor már tudja önmagát menedzselni. A mesterséges intelligencia el fog jutni olyan szintű autonómiáig, amely már kihívója lesz az emberi autonómiának. A harmadik: 

hirdetés

ha majd a mesterséges intelligencia egyre inkább áthatja az emberi élet teljességét, nemcsak áldásokat, hanem átkokat is hozhat az emberiségre. Eljuttathat bennünket a totális ellenőrzöttség állapotába, amit Martin Heidegger „machinációnak” nevez, és megfoszt bennünket attól, ami emberré tesz: a szabadságtól.

A negyedik mintegy összefoglalja az első hármat: elképzelhető-e, kérdezem az utolsó fejezetben és nem tudom rá a választ, hogy az ember és a mesterséges intelligencia valamiképpen egybeolvad és elvezet-e bennünket egy olyan állapotba, amely nem a jelenlegi Ember 1.0.-t tartja életben, hanem

egy nietzschei értelemben vett „emberfeletti embert” eredményez, akinél már nem tudjuk megkülönböztetni, hogy mi benne a gép és mi benne az ember.

Ami a problémamegoldó intelligenciára vonatkozó kérdést illeti, arra azt válaszolom, hogy az ember egyik legfontosabb képessége a megértés. Lehetetlen lenne a túlélésünk, ha csak a meglévő problémákat tudnánk megoldani. Az állatok sem tesznek mást, csak ők „szakosodtak”. Az egér ideig-óráig el tud menekülni a macska elől, a macska viszont előbb-utóbb képes elkapni az egeret. Az ember viszont az evolúció befejezetlensége okán arra van ítélve, hogy a túléléshez elégtelen biológiai programjait kiegészítse. Más kérdés, hogy ez a kiegészítés napjainkban elvesztette mértékét:

olyan problémákat kreáltunk a világban – a klímaváltozást, a  járványokat, a migrációt, a pénzügyi rendszer elszabadulását – amelyek kezelésére úgy tűnik, a természetes ész nem alkalmas.

De például a járványok okozta negatív hatások előrejelzésére, a nyomonkövetésre, a kezelés hatékonyságának ellenőrzésére létezik egy DAMA nevű program, amely a nagy adattömeg kihasználásával mérnöki pontossággal meg tudja mondani, hogy hol, mikor, mire kell számítanunk epidemiológiai ügyekben. Az emberi ész jelenleg még versenyben van a mesterségessel, még urai vagyunk a helyzetnek. A könyvben három stádiumát írom le a mesterséges intelligenciáknak: az orákulum, a dzsinn és az uralkodó típust. Jelenleg a dzsinn szakasz elején tartunk. Az autonómia már nyiladozik, de odáig még nem jutott el, hogy ellenünk fordulhasson.

- „Nincs olyan egyén, akinek emlékezete versenyezhet a Google keresőprogramjával” – írja. Szüksége van-e az embernek ennyi információra, meddig leszünk képesek kiválasztani és elraktározni a számunkra értékeseket?

- Az információ az élet maga. Attól nem félek, hogy túl sok információ ér bennünket. Megvannak bennünk a pszichológiai mechanizmusok, melyek révén a nem lényegeset elfelejtjük, vagy a kellemetlen, traumatizáló információkat elfojtjuk. A tudatunkban van egy jól működő információ-gazdálkodás, és ez szerintem a jövőben is így lesz. Hogy emlékezetünket megkíméljük bizonyos tárgyi tudástól, annak én javarészt előnyeit látom. Azt, hogy a Google kereső motorjai lehetővé tesznek előrejelzéseket, hogy vagy felszínre hoznak olyan, a kollektív tudat megismerésében fontos mechanizmusokat, amire másképpen nem lenne lehetőség, mert ennyi adat senkinek sem áll a rendelkezésére. A könyv végén írom, hogy

meg kell tanulnunk együtt élni azzal a helyzettel, hogy bizonyos dolgokra nekünk már nem kell emlékeznünk.

Ez egy újfajta alkalmazkodást jelent.

- Nincs meg annak az a veszélye, hogy ez a „kiszolgálás” szellemi tunyaságot szül?

- Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az internetet megelőző korokban az emberek megismerési képességei rendkívül egyenlőtlen módon oszlottak el. Idézem is Macchiavellit, aki azt mondta: egyes emberek képesek önálló gondolatok kitalálására, mások képesek ezek megértésére, egy harmadik, nagyobb csoport viszont egyikre sem. Tehát az „elit” és a „nem elit” között van egy hatalmas szakadék. Ennek vannak társadalmi, genetikai, pszichológiai okai.

Nincs okunk arra, hogy a korábbi korokra egyfajta idealizált tudásállapotot vetítsünk vissza, mert a múltban még inkább jellemző volt, hogy a nagy sokaságnak fogalma sem volt semmiről, miközben volt egy kis elit, amely csodálatos szellemi képességek birtokában nagy dolgokat hozott létre, akár alkotásban, akár pusztításban – vagy a kettőt együtt.

Mint például Napóleon, akinek páratlan intelligenciája volt, és nagyon nehéz eldönteni, hogy az építésben vagy a rombolásban volt-e inkább eredményes. De meggyőződésem, hogy ez a technológia inkább enyhíthet az egyenlőtlenségen, mintsem hogy tovább mélyítené.

- Ezzel kapcsolatban említi, hogy jóval nagyobb esélye lett a tudás perifériáján lévőknek a „központba” kerülni, miközben a központban lévőknek sincsen „bérelt helye.”

- Barabási Albert-László hálózatelmélete egyértelműen azt mutatja, hogy minél többen vannak egy hálózatban, annál nagyobb esély van arra, hogy akik benne vannak, közel kerülhessenek egymáshoz. Tehát a távolság a hálózatban korántsem olyan fatális, mint a fizikai térben.

Fizikailag semmi esélyem, hogy az amerikai elnök közelébe kerüljek, de a hálózatban 7-8 lépésen keresztül megtalálhatom hozzá az utat. A távolság leredukálódik, elporlasztja az emberek között azt a „roppant jeges űrt”, amelyről Tóth Árpád ír.

A másik előny pedig a mobilitás. A hálózat előtti társadalmi szerkezetek meglehetősen merev korlátokat állítottak az emberek különböző kategóriái, férfiak és nők, szegények és gazdagok, vidékiek és városiak közé. Ezek leküzdése sokszor lehetetlen volt. Ritka kivételnek számított a 15. században született Bakócz Tamás, aki jobbágyi sorból jutott el odáig, hogy a pápaságra is komoly esélye volt. Ma viszont már a hálózat által sokkal könnyebb kikerülni a sors adta hátrányos helyzetből, mint valaha. A tehetség, a szorgalom, a hozzáértés, a szerencse, a siker fő alkotóelemei, sokkal inkább megtalálják a maguk közegét ebben a világban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1024px-20191011_MOSAiCLeg1_StefanHendricks_028.jpg

Drámaian vékonnyá vált az Északi-sarki jég a klímaváltozás miatt

Már a jövő tudományos kutatásai is veszélybe kerülhetnek a térségben.
Címkép: Wikimedia Commons/Alfred Wegener Institute/Stephan Hendricks - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Tavaly szeptemberben kezdte meg munkáját minden idők legnagyobb Északi-sarki tudományos expedíciója a Polarstern jégtörő hajó fedélzetén. A nemzetközi kutatócsoport útját az orosz kontinentális talapzat közelében kezdte el, és itt a jég vastagága alig 50 cm volt. Az 1990-es években, amikor 3 éven át folytak hasonló vizsgálatok, még 150-160 cm volt.

Bár a kutatók számítottak a jégréteg vékonyodására, de ez a brutális csökkenés még őket is megdöbbentette. Annál is inkább, mert még ennek az alig félméteres rétegnek is legfeljebb a fele volt keményre fagyott – nyilatkozta a New Scientist-nek Thomas Krumpen, a bremerhaveni Alfred Wegener intézet kutatója és azzal magyarázta, hogy tavaly különösen meleg volt a nyár.

Az már eddig is világossá vált, hogy a klímaváltozás gyorsabban melegíti fel az Arktikumot, mint a Föld többi részét. A fő kérdés, hogy milyen gyorsan tűnik el a tenger jege, mert ennek jelentős következményei vannak a globális éghajlatra, valamint a régió egyedi élővilágára, többek között a jegesmedvékre. A tudósok remélik, hogy sikerül a térség eddig ritkábban tanulmányozott téli titkait felfedni.

A jégréteg törékenysége más szempontból is gondot okoz a 90 fős csapatnak. Eredetileg azt tervezték, hogy nehéz terheket visznek át a jégen a Polarsternre egy másik hajóról, ez azonban a jelenlegi körülmények között lehetetlen. Ha a jövőben ez lesz az általános a térségben, az alaposan megnehezíti az utánuk következő expedíciók dolgát is – figyelmeztet Krumpen.

Ugyancsak meglepte a kutatókat annak a jégtáblának az összetétele, ami körülzárja hajójukat. Az elemzés során kavicsokat és más üledékeket találtak a jégben, ami arra utal, hogy a szibériai partok menti sekély tengerekben képződtek. A jelenlegi hőmérséklet-emelkedés mellett ugyanis elég ritka, hogy ilyen tengeri jég – amely tartalmazhat metánt és különböző tápanyagokat is – eljusson egészen az Északi jeges tenger közepéig.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!