hirdetés
 
 
cimlapos
Felrobbant egy üstökös
A vártnál kétszázszor fényesebben jelent meg az égen a C/2012 X1 (LINEAR)-üstökös. A következő fél évben többször is láthatjuk majd ezt az égitestet.
Forrás: MCSE, Fotók: Spaceweather - szmo.hu
2013. október 26.


hirdetés

Még nyár elején lehetett látni az üstököst, ám június végén, bolygónkról nézve, a Nap mögé került, ezért hónapokig nem észlelték. A napokban azonban ismét fotózható helyzetbe került a C/2012 X1 (LINEAR)-üstökös, így október 20-án Szato Hidetaka egy távvezérelt távcsővel elkészítette az első együttállás utáni felvételeket az égi jelenségről.

Halvány, apró foltokat vártak a fotókra, de ehelyett egy 8-9 magnitúdós, éles peremű, 1,4 ívperc átmérőjű korongként jelent meg az erős kitörésen átesett üstökös. A várakozásokat felülmúlóan 200-szor fényesebb volt az égitest.

3Eric-Allen-Test3_1382658314_lg6

A robbanás a néhány kilométer átmérőjű, szilárd magjának felszínén történt, ami nem vetette szét a teljes égitestet, csak a felszínének egy részét repítette ki a világűrbe.

Ez a robbanás kísértetiesen hasonlított a 2007-es 17P/Holmes-üstökösre, ami 10 magnitúdónál is nagyobb kitörést produkálva több százezerszeresére fényesedett.

holmes

17P/Holmes-üstökös 2007-ben

S bár a C/2012 X1 (LINEAR)-üstökös még mindig elég messze jár a Naptól, abszolút fényessége 3 magnitúdó körül lehet, ami ritkaságszámba megy az üstökösök között. A következő fél évben szerencsére könnyen megfigyelhető lesz hazánkból, ezért nyomon követhetjük majd a 2000 éves keringési idejű égitest mozgását, újabb kitöréseit.

Az üstökösök:

Az üstökös olyan Naprendszer-beli égitest, mely a Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka az üstökösmagot érő napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán összekapcsolódó jégből, porból és szikladarabokból állnak, méretük néhány kilométertől néhány tíz kilométerig terjed.

Az üstökösök keringési ideje változó, néhányszor tíz évtől több száz vagy több ezer évig is terjedhet, miközben némelyikről feltételezhető, hogy csak egyetlenegyszer halad át a belső Naprendszeren, mielőtt kilökődik a csillagközi térbe.

Az üstökösök törmelékből álló csóvát hagynak maguk után. Ha az üstökös keresztezi a Föld pályáját, azon a ponton, ahol a Föld áthalad a csóva törmelékhalmazán, meteorzápor keletkezhet. A Perseidák meteorraj minden évben augusztus 9. és 13. között éri el a Földet, miközben az áthalad a Swift-Tuttle üstökös pályáján. Az Orionidák meteorraj forrása a Halley-üstökös.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:



Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x