KULT
A Rovatból

Végre kiszabadultunk - felszabadult dalok kánikulához

Házibulik, karanténból kiszabadult örömódák, táncolás a várnegyedben, na meg persze Balaton. A hazai nyári újdonságokból szemezgettünk.

Link másolása

Kelemen Kabátban – Jó reggelt boldogság!

Boldogságban úszik a Kelemen Kabátban! Legalábbis erről szól legutóbbi klipjük, a Jó reggelt boldogság!, amelyben a zenekar énekese, Horváth Boldi szép jövőről és diófákról énekel, amelyek rengeteg szép emléket idéznek benne. Sírást, örömet, gyerekkort, kamaszkort és mindent, ami egykor idilli, felhőtlen és gondtalan volt. A dalt hallgatva újra átjár minket ez az életérzés, amiről nem szabad lemondanunk még akkor sem, ha az elmúlt időszak elég borús volt. A dalból készült klipet a zenekar egyébként a Balaton mellett, a Káli-medencében forgatta, ugyancsak vidám hangulatban, ami sugárzik is róluk:

Pandóra Projekt - Csirkefogó

A Pandóra Projekt egy nagyon friss formáció, amelyet Major Dóra és Végh Panka alkotnak. A különleges vokálokkal fűszerezett szövegcentrikus indie-folk dalok kedvesen kúsznak a hallójáratainkba. A Pandóra Projekt nyár elején mutatta be Aki Érdekel c. első klipjüket, most pedig máris itt a második daluk, a Csirkefogó. Az új dalról így meséltek: „Ebben a dalban mutatjuk be igazán, mitől is definiáljuk magunkat indie-FOLK duónak és mennyire erősen táplálkozunk az ősi magyar népzenéből: a dalszövegben a szerelmi csalódás, megcsalás, átverés témáját boncolgatjuk, miközben csujogatással és ájnánánázással szabadítjuk fel magunkat attól a bizonyos "csirkefogótól".

Woodstock Barbie – Never Ending Blues

Super 8-as filmre forgott a Woodstock Barbie legutóbbi klipje, a Never Ending Blues. Ami másoknak Lada, nekik Cadillac, ami másoknak a Gubacsi-híd, nekik New York. A klip egy nagyon érdekes vizuális poénnal vonja be a nézőt és közvetíti azt, hogy a blues nem helyhez kötött jelenség: “A Never Ending Blues a szabadságról és azokról az őrültségekről szól, amelyeket el kellett követnünk az életünkben ahhoz, hogy azokká válhassunk, akik vagyunk. Arra is utal a szöveg, hogy a “tündéri” külső mögött egy teljesen váratlan belső én lapulhat és a látszat néha csal” – mesélte Pádár Szandra a zenekar énekesnője a dalról.

A Bence kalandjai – Anya, apa

Szintén Szuper8-as kamerával forgott A Bence kalandjai videóklipje, az Anya, apa. A videóhoz az anyagokat több hónapon keresztül forgatták. A mindenkori szülő-gyerek viszonyt boncolgató dal klipje egy nosztalgikus utazásra visz, felvillantva generációkon átívelő, közös helyszíneket és tárgyakat, gyerekkori kirándulások pillanatait, mint az utazást a kispiros vonattal, az üdítős üvegbe csomagolt teát vagy a műanyag büfészékeket.

Wellhello - Csoda, hogy még élünk

Ismét új dallal csapott le az elnöki páros, ezúttal Lil Frakkal dolgoztak össze, így született meg a Csoda, hogy még élünk. A friss szám az aktuális felszabadult közhangulatot mutatja be: "Régóta vártuk már, hogy kiszabaduljunk és végre eljött az idő. Újra megölelhetjük a barátainkat, ismerőseinket és várnak azok az esték, ahol bármi megtörténhet és meg is történik. Hiányzott már a random teraszozás, a random összefutások azokkal, akiket szeretünk" - mondta Fluor.

Audioshake - Influencer

Az Audioshake írt már dalt Paolo Coelho-ról (mely nálunk premierezett), a negyvenes korosztályról vagy éppen Győrfi Pálról is. Nem hagyhatták figyelmen kívül az influencer jelenséget sem, ami hihetetlen mértékben alakítja az internetes világot. Görbe tükör ez a dal a magából kifordult internetes világ felé, az elanyagiasodott és trendkövető internetezőkről. A zenekar tagjai különféle influencereket testesítenek meg karikírozott helyzetekben, hogy ezzel is picit elgondolkodtassanak.

Anima Sound System - Öltöztessél fehérbe

Az Anima Sound System a Gipsy Sound Clash című album 20. évfordulója alkalmából augusztus 3-án egy szenvedélyes, nagy roma bulit tart a Kobuci Kertben, ahol a magyar és a roma népdalkincs csodája előtt tisztelegnek. Itt debütál élőben az új Anima-dal is, az Öltöztessél fehérbe, melyet Kovács Antallal (Romano Drom) és Törőcsik Franciska színésznővel együtt készítettek. “Kethane Po Drom, vagyis Együtt az úton. A magyar-roma viszony kulturális szépségeire, gyönyörű egymásrautaltságára mikor máskor mutatnánk rá, ha nem most, ebben a negatív, egymásban majdnem mindig csak a rosszat látó időszakban. Fedezzük fel a szépet a másikban! A mi olvasatunkban ez az üzenete ennek a 20. évfordulónak.” - mondja Prieger Zsolt.

Paperdeer – Morning Swell

Egy igazi nyári hangulatú klippel jelentkezett a Paperdeer. Ez a duó első klipje, amelyben maguk a tagok is feltűnnek és az elmúlt öt év közös utazásaiba és próbáiba enged betekintést Indonéziától, Marokkón és Tenerifén át a Balatonig. Időközben megjelent a srácok új lemeze, a Pastel Days is, amely szintén remek nyári hallgatnivaló – a Balatontól az óceánig, bárhol.

BÖBE - heart ïs where the poïson ïs

Korábbi összeállításunkban már bemutattuk a Papderdeer és Szécsi Böbe közös dalát, most pedig itt az énekesnő szólódala. A heart ïs where the poïson ïs az októberre tervezett debütáló lemezének előfutára, és ami egy hétköznapi témát dolgoz fel, nem éppen hétköznapi stílusban: "az elérhetetlen hajhászásáról szól, és azt a kérdést boncolgatja, hogy miért mindig azok a dolgok vonzanak minket, amelyek mérgezőek a számunkra."

Nem kijárat - Felült a csend

Az önmagát időről-időre újragondoló Csigó Tamás (Beat Dis) hét nagylemez nélküli évet követően 2021-ben nemcsak friss anyaggal jelentkezik, de egy új zenekarral és egy tőle eddig szokatlan zenei koncepcióval is, ráadásul az angol helyett ezúttal magyar nyelven. Az új formáció a Nem kijárat nevet kapta és Csigó Tamás mellett még Kabai Lóránt költő és Hodosi Enikő (Manoya, Neo) énekes-dalszerző alkotják. Bemutatkozó daluk a Felült a csend egyből klippel debütál, melyből a zenekar melankolikusabb arcát ismerhetjük meg.

O’SULLIVAN - Dig Gold video

Ian O’Sullivan a Little Bird c. debütáló dala után ismét személyes élményeiből írt dalt. A Dig Goldról így mesélt az énekes-dalszerző, aki az orvosi pálya helyett döntött a zenélés mellett: “Az identitásunk belülről fakad, de annak megértését, hogy kik vagyunk és hogyan illeszkedünk ebbe a világba, azt nagyon is a külvilág formálja. Elvárják tőlünk, hogy egy bizonyos munkát végezzünk és a ‘sikert’ financiális elképzelésekkel azonosítsuk. Mások

által létrehozott szerepekhez igazítjuk magunkat és saját magunk felett ítélkezünk. Ezáltal végül olyan súlyt cipelünk a vállunkon, mintha egy zongorát vonszolnánk fel a hátunkon nap, mint nap az emeletre. Én nem érzem magam tipikus írnek, de magyar sem vagyok, hiába élek 11 éve Magyarországon. Nem vagyok “igazi” orvos, sem “igazi” zenész. Van egy orvosi diplomám, de sosem praktizáltam, zenészként dolgozom, de sosem tanultam hivatalos iskolai keretek között a zenét.” A klipet a szintén zenész Hegyi Dóri (OHNODY) rendezte.

The Anahit - Limited Edition

A The Anahit az elmúlt néhány hónapban teljes zenei átalakuláson ment keresztül, hátrahagyva a melankóliát sokkal poposabb, vidámabb, könnyebben befogadható dalok felé vették az irányt. Ennek lenyomataként már találkozhattunk a 2070 és a Don’t Touch My Hair c. dalaikkal, most pedig itt a Limited Edition klipje is, amely egy szókimondó fricska a pénzorientált emberekkel szemben.

Dope Calypso - Cool Cool Girl

Arcleszakító lézerfegyveres lövöldözés az alfa hold bázison, újragondolt ószövetség jelenet és a tenger közepén egy halászhajón pánikoló szőrös bábfigura. Ha nem egy Dope Calypso klipről lenne szó, akkor meg is lepődhetnénk azon, hogy ez a szürreális őrület egy körülbelül két és fél perces videóba lett belesűrítve. A Cool Cool Girl című számhoz készült klipben, a korábbi koncepciókhoz hasonlóan a zenekar tagjai is szereplők.

Seriouskid – These Sick Eyes

Megjelent a Seriouskid nu metál banda második száma, egyben első klipje, a These Sick Eyes. A dal több szempontból is különösen fontos szerepet tölt be a csapat életében, hiszen tulajdonképpen ez volt az első, aminek a demójával dolgozni kezdtek, míg az alapító frontember súlyos érzelmi terheitől szabadul meg benne.

Heavenhike - Kár beléd

A bajai Heavenhike csapott egy házibulit a barátaival és leforgatták a Kár beléd videóját. Az új dalban a srácok a fiatal generáció túlzott magabiztosságát, a félreértelmezett carpe diem életérzést állítják pellengérre a tőlük megszokott iróniával átitatva. A Kár beléd már a zenekar ősszel érkező Előre (be)szóltunk c. lemezének előfutára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Teljes a káosz: az RTL úgy cserélgeti a főműsoridős műsorait, hogy erről már nem is szól
Teljes a fejetlenség a csatornánál, néhány nap alatt két fontos műsor ismétlése is csődöt mondott. Így hétköznap este ismét jöhetnek a pajkaszegiek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Ember legyen a talpán, aki követni tudja az RTL hétköznapokat érintő műsorváltozásait. A csatorna láthatóan nem tudja, mihez kezdjen Az álommeló második évada utáni sávval, ahol egyre-másra bedőlnek a korábbi műsorok ismétlései.

A március 25-én indult álláskereső reality után először a Gólkirályság első évadát ismételték, elfogadható eredményekkel, írja a Sorozatwiki. Április 8-tól Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban első évadát tűzték műsorra ugyanott, katasztrofális nézettség mellett.

Ezért most hétfőtől ebben az időpontban a Házasodna a gazda tavaly őszi, 6. szezonjának ismétlését kezdték el, ami két nap után szintén beleállt a földbe. Így péntektől, vagyis április 20-tól inkább egy újabb bőrt lehúznak Pajkaszeg lakóiról, és elkezdik A mi kis falunk hatodik szezonjának újravetítését.

A magyar sorozat után az RTL Híradó – Késő esti kiadás 10 perccel korábban, 22:40 helyett, 22:30-kor lesz látható a csatornán. Ezt követően a Gyilkos elmék 23:15 helyett, 23:05-kor kerül majd képernyőre.

A műsorváltozás a szombati és a vasárnapi napokat nem érinti.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Barátja és kollégája megható szavakkal búcsúzott a néhány napja meghalt magyar menedzsertől
Ferich Balázs Azahriah mellett a Wellhello, a Follow The Flow vagy az Anna and the Barbies partnere is volt. Az egész zenei szakma megrendülten búcsúzott a szakembertől.

Link másolása

Ferich Balázs halálát mi is megírtuk. Tóth Gergő, a menedzser üzlettársa és barátja jelentette be közösségi oldalán a hírt, egy rendhagyó megemlékezéssel. Ebből idézünk.

2012-ben vettük be a Blind Myselfbe basszusgitározni. Pillanatok alatt lettünk barátok. Rengeteget segített a zenekar dolgainak intézésében. Veleszületett tehetsége volt a menedzseléshez. Együtt találtunk ki minden hülyeséget is, nagyon egy húron pendültünk, ami a poénkodást illeti. Néha nem voltak határaink ebben, sokan nem is értették a vicceinket. Mi viszont nagyokat nevettünk együtt. A Blind egy underground banda volt, de a Bazsival töltött időszak volt az egyik legsikeresebb korszaka.

Amikor felvettek a Magneotonba és belekezdtem a zenekarok menedzselésébe, minden áldott nap a melómról beszéltem vele. Ő ajánlotta a Cloud 9+-t, én pedig megmutattam a főnökeimnek. (...) Amikor megalapítottuk a Supermanagementet, hatalmas kockázatot vállaltunk. A mai napig hatalmas hálát érzek a Wellhellónak, hogy bíztak bennünk, hiszen feladtak egy nagykiadós hátteret két fekete humorú hülyegyerek által összegrundolt, no name vállalkozásért. Velünk tartottak az újrakezdésben. Egy pici lakásban volt az első irodánk, Bazsi albérletében. Az első pár hétben csatlakozott az Anna and the Barbies és leszerződtettük a Follow the Flow-t. Aztán egyre nagyobb lett a cég. Megszállottként dolgoztunk, 24/7-ben. Egyre nagyobb irodákba kellett költöznünk, egyre több szuper, aranyos kollégánk lett. A cloudos Biksi Gabi beajánlotta nekünk Dzsúdlót, Szakács Geri a Follow-ból pedig Azahriah-t és Desht. A kis független kiadónkból, menedzsmentünkből komoly vállalkozás lett. (...) Bazsinak hatalmas szíve volt. Imádta a gyerekeit és feleségét, Dittát, a legjobb apuka volt, akit valaha ismertem. Soha nem emelte fel a hangját gyerekei jelenlétében, olyan kedves volt velük, hogy mindig ő lesz az egyik legnagyobb inspiráció számomra gyereknevelésben. (...) Persze voltak vitáink is. Egyszer nagyon megsértettem, és hiába kértem bocsánatot, egy darabig nem volt minden perfekt közöttünk. A kapcsolatunk akkor vált újra tökéletessé, amikor 3 évvel ezelőtt a legrohadtabb betegséggel diagnosztizálták. Az elmúlt időszakban soha semmin nem vitáztunk, mindent teljes egyetértésben csináltunk. Már most iszonyatosan hiányzik.

Nagyon szeretlek Bazsi.

– zárta megemlékezését Tóth Gergő.

Ferich Balázs három évig harcolt az életéért súlyos betegségével.

A zenésszakma részéről többen is búcsúztak a szakembertől:

Jajj, srácok... megrendülve állunk. Sok-sok szeretettel gondolunk Bazsira, a családjára és rátok, Geri. Őszintén együttérzünk és sok erőt kívánunk Nektek, az egész zenekar, a stáb nevében” – Anna and the Barbies.

Őszinte részvétem, Gergő, sok erőt a családnak, mérhetetlen fájdalom...” – Tóth Gabi.

Végtelenül sajnálom, sok erőt kívánok, Gergő!” – Czutor Zoltán.

Döbbenet, részvétem” – Molnár Tamás, fekete szíves emojival.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét Luca Guadagnino a Challengersben
Április 25-től játsszák a hazai mozik a Challengerst. Zendaya eddigi pályafutásának talán legfontosabb filmjét készítette el, és mindent meg is mutatott a cél érdekében.

Link másolása

FIGYELEM: A CIKK APRÓ SPOILEREKET TARTALMAZ!

Napok óta azon töprengek, miért is tetszett ennyire a Challengers. Hiszen ha az ember nagy vonalakban elmondja a sztorit, talán fel sem kelti a figyelmet. Szerelmi háromszög, a tenisz, mint az emberi kapcsolatok, játszmák metaforája, bla-bla-bla. De ahogy sokszor hangsúlyozzuk, a művészet fő kérdése a nem a „mit”, hanem a „hogyan”.

Luca Guadagnino rendező az egyszerű hozzávalókat mesterien elegyíti, a romantikus drámából már-már lélektani thrillert csinál. Az első pillanatban megalapozza az egész filmen átívelő feszültséget. Két férfi teniszezik. Izmosak, leharcoltak, feszültek. Már-már mitikus alakok. Csatájukat a nézőtérről figyeli egy szépséges nő.

A három szempárt látjuk egymás mellé vágva,, és rögtön tudjuk, miről van szó, mi is lehet a valódi tétje ennek az összecsapásnak.

Ezután a film ügyesen ugrálva az idősíkokon azt mutatja be, hogy jutottak el a szereplők eddig a pontig.

Tashi (Zendaya) ígéretes teniszcsillagnak indult, ám egy sérülés miatt le kellett mondani az álmairól. Manapság férje, Art Donaldson (Mike Faist) teniszcsillag edzője és menedzsere, akivel van egy közös lányuk is. Art rossz passzban van, sorra veszti a meccseit, szíve legmélyén már szívesen visszavonulna, de fél, hogy elveszti felesége megbecsülését, ha feladja. Ám mindannyiuk életét felrázza, amikor egy kisebb rangú versenyen Art szembe találja magát Patrickkal (Josh O’Connor), aki egykor a legjobb barátja volt, egészen addig, amíg meg nem ismerkedtek Tashival.

Mindenképpen ki kell emelni még Trent Reznor és Atticus Ross zenéjét. Mert bármennyire jó is a rendező és a szereplőgárda, voltak olyan helyek a filmben, ahol egyedül a lüktető soundtrack biztosította a feszültséget, anélkül túl hosszú és lapos lett volna egy-egy snitt.

Bámulatos a fényképezés, minden beállítás talál, olykor egyenesen a száguldó labda szemszögéből látjuk a meccseket. Bár a filmben végig erős az erotikus túlfűtöttség, Luca Guadagnino remek ízléssel bánik a kérdéssel. Nem Zendaya cicijével próbálja eladni a filmjét, sosem látszik több, mint ami indokolt, és ami szükséges ahhoz, hogy plusz töltetet adjon egy-egy jelenetnek. Egyébként is túl sok a történés, amit követni kell ahhoz, hogy a szemünket legeltessük. Kimondottan szokatlan módon ebben a filmben sokkal többet vetkőznek a pasik.

Nem is emlékszem, láttam-e valaha olyan mainstream amerikai (vagy bármilyen) filmet, ahol a férfi öltözőt mutatják a maga természetes valóságában.

Itt ez is megtörtént. Sőt, Guadagnino attól sem fél, hogy kicsit behozza a képbe a látens homoszexualitás kérdését. Mindezt kellő lazasággal és humorral teszi.

Félreértés ne essen, a Challengers nem a szexről, és még csak nem is a teniszről szól. Ahogy maga Tashi ki is mondja valahol a film elején: a tenisz nem sport, hanem emberi kapcsolat. Akkor lesz jó egy meccs, ha a pályán lévő két ember szinte eggyé válik, tökéletesen érti egymást.

A Challengers három zseniális színész és egy nem kevésbé nagyszerű rendező összemunkájától lett az, ami, de ez mégiscsak Zendaya filmje, ő a csúcstámadó, a többiek az alaptábort biztosítják neki. A még mindig nagyon fiatal színésznő nem is választhatott volna jobb filmet, hogy megmutassa tehetségét azok számára, akik eddig legfeljebb a Pókember-filmekben és a Dűnében találkoztak vele.

A szép színésznők sokszor úgy próbálnak kitörni a skatulyából, hogy csúnya, vagy legalábbis a nőiességüket háttérbe szorító női karakterek bőrébe bújnak. Zendaya más utat választott: maximálisan kihasználja előnyös külsejét, erotikus kisugárzását, sőt, maga a szerep is arról szól részben, hogy egy vonzereje tudatában lévő fiatal nő miként manipulálja az életében lévő férfiakat. De közben láthatjuk fiatal lányként, anyukaként, femme fatale-ként, üzletasszonyként és tehetetlenül szerelmes nőként is. A színészi sokoldalúság olyan skáláját vonultatja fel, amire kevés szerep nyújt lehetőséget.

Kisujjában van a színész és a nő egész eszköztára, és így könnyedén az ujja köré csavar mindenkit.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Zack Snyder tovább kínoz minket: itt a Rebel Moon második része, A sebejtő azonban ezer sebből vérzik
Bizony, ez lett a „scargiver” magyar megfelelője: sebejtő. Persze ez a legkisebb gond a filmmel, amely láttán tengernyi fékevesztett ökörség miatt foghatjuk a fejünket, a tavalyi első résznél mégis jobb lett. Mutatjuk, miben.

Link másolása

A kezdetekről, vagyis a Rebel Moon: 1. rész – A tűz gyermekéről netflixes premierje idején, vagyis 2023 decemberében mi is megírtuk, hogy nem az lett író-rendezője, Zack Snyder megváltó filmje. Pedig nagyon ráférne már egy kis üdvösség, hiszen amilyen ütősen indult a karrierje olyan darabokkal, mint a 2004-es Holtak hajnala, a 2006-os 300 vagy a 2009-es Watchmen: Az őrzők, olyan gyorsan ábrándította ki magából addigi rajongóinak többségét a hatalmas katyvasz Álomháborúval (2011), vagy a vérkomolyan vett, és nagy vehemenciával elkészített, ám jókora luftot rugó DC-s szösszeneteivel (Az acélember – 2013, Batman Superman ellen: Az igazság hajnala – 2016, Az Igazság Ligája – 2017), ráadásul a zombizsánerhez való reményteli visszatérése sem sikeredett túl fényesen Az élőhalottak hadseregével.

A csalódások sorozata pedig így olyan hosszú lett, hogy már egy olyan darab kapcsán sem tápláltunk vérmes reményeket az újjáéledésre, mint a Star Wars nyomdokain járó Rebel Moon című űropera.

Sajnos nem is cáfolt ránk Snyder az első résznek kikiáltott A tűz gyermekével, amiben nagyjából minden filmből volt valami nyúlás, amit a direktora életében látott. Alapvetően A hét szamuráj alapszituját turbósította fel vaskos Star Wars-lopásokkal, és még sorolhatnánk, mi minden mással.

Ha pedig már az első etapnál is ilyen komoly gondok adódtak, abban bízni, hogy a négy hónappal később streamingre felpattintott folytatásra (a két filmet természetesen egyszerre forgatták) Snyder hirtelen mindent kijavít, eléggé halott ügy.

Ritkán fordulnak elő csodák, és talán senki sem hökken nagyot, ha azt mondjuk, A sebejtő (ez a magyar cím de fincsi) sem lőtte ki a Rebel Moont sci-fi műfaj halhatatlanjait rangsoroló képzeletbeli listák élére. De nem lett rosszabb, és ez is valami…

A tűz gyermeke sztorija ott ért véget (vagy inkább maradt abba), hogy a Veldt békés népét gabonáért sanyargató gonosz Atticus Noble (Ed Skrein) a Korával (Sophia Boutella) való bunyóban szétzúzódott a sziklákon, így hőseink úgy hitték, megmenekültek, hiszen parancsnok nélkül nincs sanyargatás. Persze tévedtek. A szedett-vedett banda, köztük Kora, Gunnar (Michiel Huisman), Titus tábornok (Djimon Hounsou), Nemezis (Bae Doona), Tarak herceg (Staz Nair) és Milius (Elise Duffy) visszatérnek a Veldtre, hogy meghozzák a jó hírt, miszerint a szorgos hangyáknak nem kell a náci felhangokkal és dizájnnal pöffeszkedő Anyavilág katonáinak átengedni a megélhetésüket és élelmüket, amikor jön az értesítés: Noble nem halt meg, és öt nap múlva ott is van óriás űrhajójával, hogy begyűjtse a gabonát.

Szóval Koráéknak ennyi idejük van felkészíteni a békés farmereket a harcra, plusz kigondolni egy taktikát, amely segítségével legyőzik majd a jókora túlerőt. Ja, és az Anthony Hopkins hangján beszélő, palástot viselő agancsos robot, Jimmy is itt kószál valahol. A sebejtő tehát folytatja A hét szamuráj-A hét mesterlövész-A három amigó-Egy bogár élete-tematikát, amiben a kis közösséget veszélyeztető gonosz hadakat kell néhány bátor hősnek kitessékelnie a faluból.

Viszont, vagy tán épp ezért, annyi hülyeségre ez a terep nem adott alkalmat, mint A tűz gyermekében, ahol a harcosgyűjtés közepette ide-oda csapódtunk, és csak néha csücsültünk le egy kis dombra egy szusszanás erejéig.

Oké, hülyeségre Snydernél mindig lehet számítani, így most is kapunk olyan jeleneteket, mint pl. amikor a királygyilkosságos puccshoz az élőben ott játszó csellókvartett szolgáltatja rendíthetetlenül, egy pillanatra sem kizökkenve szerepéből a zenei aláfestést, vagy amikor azt látjuk, hogy Noble gigantikus űrhajójának van egy gigantikus kazánháza, amelyben emberek lapátolják a kemencékbe (vagy mikbe) a szenet (vagy mit). Igen, ezzel megy az űrhajó. (Vagy ezzel fűtenek?) És nem gépek végzik a melót, hanem emberek... A Rebel Moonnak kétségkívül van némi steampunkos beütése, na de azért abban is van egy határ…

Az viszont mindenképp A sebejtő számlájára írandó, hogy az akciók ezúttal jobban sikerültek, A tűz gyermeke ugyanis ebben is harmatgyengének számított. A Veldten játszódó ostrom kétségkívül a filmduó legjobb akcióit foglalja magába, Kora és Gunnar pedig ezalatt becsempészik magukat Noble hajójára, hogy belülről robbantsák fel a fenevadat, s itt is találunk megkapó csörtéket.

Na de körülbelül ennyi az a pozitívum, amivel A sebejtő szolgálhat, mivel a karakterek szintjén ezúttal is falakba ütközünk.

Egy csomót mesélnek magukról (hiszen van egy jelenet, amelyben egy asztalnál ülnek hőseink, és szépen sorban mindenki elmeséli a háttérsztoriját, amit persze meg is mutat Snyder, szóval ez is letudva), mégsem ismerjük meg őket igazán, a drámájuk hatástalan marad, és ha meg is hal valaki (márpedig A hét szamuráj alapján nem élheti túl mindenki a kalandot), nem valószínű, hogy krokodilkönnyeket hullatunk majd érte.

Aki pedig azt hitte, hogy mivel A sebejtő a két film közül a második, így végre megnézhetjük Koráék sztorijának lezárását, nos, annak korai volt az öröme. Kapunk egy minifinálét, az igaz, de még sok minden van itt hátra, Snyder tehát valóban arra a merényletre készül, hogy Star Wars-méretű franchise-á dúsítsa vérszegény sci-fi-eposzát. Alig várjuk…

Link másolása
KÖVESS MINKET: