SIKERSZTORIK
A Rovatból

Vakokkal is vízitúrázik a Szürke Hód

Hobbiból nőtt sikeres vállalkozássá a Szürhe Hód Vízitúra. A karitatív tevékenységről sem feledkeznek meg.
Szegedi Éva - szmo.hu
2014. október 02.


Link másolása

Janics István és Prikler György azért szervez vízitúrákat, hogy minél több emberrel megismertessék és megszerettessék a kenuzást, illetve a természetjárást. Bázisuk a Szigetköz, de már bejárták a Kárpát-medence majdnem minden folyó és állóvizét. Engedéllyel rendelkező túravezetőik kiválóan tájékozódnak a holtág-rendszer útvesztőjében. A szűk, sebes erektől a nagy folyami ágakig igyekeznek minden vízfelületet megevezni. A vállalkozás felfutott, ezért karitatív tevékenységbe is belefogtak.

Györgyöt két túra között sikerült elkapnunk, hogy elmondja, miért vittek el vakokat vízitúrázni, és mitől szép a kenuzás.

- A semmiből bukkant fel az ötlet, hogy vízitúrákat szervezzetek?

- Dehogy. Mindketten a Szigetközben nőttünk fel, a gimnáziumi és egyetemi évek alatt oda jártunk ki sátrazni. Ez egyfajta életforma volt: nyáron fogtuk magunkat, és hetekre elmentünk a haverokkal. Fiatalok voltunk, együtt voltunk, volt egy ladikunk, pecáztunk, szabadnak éreztük magunkat.

- Mi a szép a Szigetközben?

- Teljesen egyedi hely. A Dunának két delta-torkolata van, az egyik lent, Dobrudzsában, a másik pedig itt. Ahogy a Duna a Kisalföldre ér, teljesen szétterül, és holtág-rendszert alakít ki. A Szigetköz vadregényes, gyönyörű táj, ráadásul gyermekkoromban még teljesen érintetlen terület volt.

- Hogyan kezdődött a Szürke Hód története?

- Kezdetben nem volt sem nevünk, sem cégünk. Az egyetemi évek után tanárként helyezkedtem el 1998-ban, és nem sokkal később szervezni kezdtem vízitúrákat a tanítványaimnak. 2000 körül vittük a Szigetközbe az első diákcsoportot.

"
Béreltünk pár kenut, olyan volt az egész, mint egy iskolai kirándulás.

Elhatároztam, hogy viszek még túrázni embereket. Vettünk pár kenut, aztán egyre többen jelentkeztek. Amikor a kenukat megvettük, akkor már több volt, mint hobbi; tudatosan készültünk arra, hogy azokat többre használjuk. A cég 2005-ben alakult.bogiadam_szurkehod

Fotó: Bögi Ádám, Szürkehód Vízitúra Facebook oldal2012pedagogusnap

Pedagógus túra a vadregényes Szigetközben, 2012-ben - Fotó: KLg Odk, Szürkehód Vízitúra Facebook oldal

- Milyen élményekkel érkeztek haza a diákok az első vízitúráról?

- Egyre többen jöttek a gimiből. Először 20 gyerekkel mentünk, aztán megtörtént, hogy 3 hétig, 3x20-25 gyerekkel túráztunk. Szépen felfutott a túraszervezés. Kezdetben ismerősökön keresztül jelentkeztek a résztvevők, majd amikor az interneten hirdetni kezdtük, még többen jöttek, és nemcsak ismerősök, meg ismerősök ismerősei, hanem vadidegenek is megtaláltak bennünket.

- Milyen kapacitással működtök?

- Már két táborozóhely is várja a túrázókat Dunaszigeten: Cikolasziget és Doborgazsziget. Öt-hat éve még csak egy kocsmát béreltünk ki, amely mögött sátorozóhely áll, emellett egy kempinget is üzemeltetünk. Elég rugalmasan kezeljük a részvételt: van, aki hoz magával kenut, van, aki tőlük bérel, van, aki mástól, és van, aki csak táborozni jön. Előfordul, hogy egyszerre 100-200 ember is van a kempingben. Sátorhelyek mellett 4 darab négyszemélyes faházat is bérbe vehetnek, sőt, egy turistaházat is. A túrázók száma egy évben 500-1000 fő, a többiek csak kempingeznek vagy csak kenut bérelnek nálunk.

- Csak a Szigetközbe mentek?

- Mivel Hódmezővásárhelyen élek, tavasszal és ősszel ide hozok kenukat, és járok a Körösökre, a Fekete-Körösre, Sebes-Körösre, Fehér-Körösre, fel Erdélybe, illetve Partiumba. A Marosra és a Tiszára is járunk a gyerekekkel. Minden évben elmegyünk a Drávára, a Lajtára – Ausztriából - evezünk le. Most volt egy egy hetes túránk, jöttünk le Linztől a Dunán. Voltunk a Garamon, átugrunk néha a Rábára. Eljárogatunk mindenfelé, a Szigetköz csak egy bázis, ott vagyunk júliusban és augusztusban.vakok_vizitura

Vízitúra vakokkalfeherkoros_partium3

A Fehér-Körös Partiumban

VIDEÓ: Ilyen a Fehér-Körös romániai szakaszán, fél vadvizen evezni

- Honnan jött az ötlet, hogy vakokkal is vízitúrázzatok?

- Régóta gondolkodtam azon, hogy ha már ennyire felfutott a Szürke Hód, valamilyen karitatív tevékenységet is végeznünk kellene. Egy természetbarát szervezeten keresztül találtuk meg egymást a vakokkal, civil fórumon találkoztunk először. A Bethlen Gimiben ugyanis működik egy egyesület, amely betagozódott a Csongrád Megyei Természetbarát Szövetségbe. Ott vagyok én a vízitúra bizottságnak a vezetője, illetve elnökségi tag. Felajánlottuk a vakok számára, hogy elvisszük őket túrázni, nekik tetszett nekik az ötlet, és belevágtunk. A májusi túrán mondtuk, hogy ha tetszett nekik, jöjjenek még. Most szóltak, hogy szeptemberben jönnének ismét.

- Hogyan nyilatkoztak a kirándulásról?

- Nagyon nagy élmény volt nekik. A vakság és a gyengén látás elég változatos formákban jelenik meg. Vannak például olyan gyengén látók, akik víz közelben éltek, csak az évek folyamán valami miatt elvesztették a látásukat. Voltak köztük, akiknek pontszerű a látása. A csoportból csupán egy vagy két személy volt születése óta vak, a többiek vakokká váltak. A lényeg, hogy öröm volt nekik velünk lenni, még fényképeztek is. Igazából nekünk nagyobb élmény volt, mint nekik, annyira pozitív hangulatot hoztak a társaságba, és annyira kedvesek voltak.

- Jól hallottam, fényképeztek?

- Persze, azok, akik nem teljesen vakok, miután elkészítik a képeket, felteszik a gépre, és hatalmasra nagyítják, vagy éppen nagyítóval nézegetik. Volt, aki csak hangokat vett fel.

- Sajnos van, aki azt gondolja, hogy a fogyatékossággal élőkkel sok a gond, és ezért inkább nem is foglalkozik velük.

- Természetesen segítség nélkül nem ment volna. Egy kenuban 4 emberhez két látó kell. A kenut meg kell fogni, vízen kell beszállni. De amikor már a kenuban ültek, szépen belejöttek az evezésbe. Az evezés technikájának megtanítása különbözik a látókétól, hiszen az, hogy valaki csak elmondja szóban, de nem látják, legfeljebb elképzelik, számukra nehezebb. Miután megtapasztalták, milyen az evezés, már simán ment nekik.

- Hol voltatok a vak csoporttal?

- Mártélyon, egy holtágon. Én magam sem tudtam, hogy fog menni, nem volt ehhez tapasztalatom, nem tudtam, mennyire veszélyes, hogyan tudunk végigmenni az úton. Nyugodt, inkább tó jellegű, meleg víz volt, mindenki mentőmellényt viselt, teljesen biztonságos körülmények között túráztunk. Ez roppant fontos szempont, hiszen a kenuk elég gyorsan fel tudnak borulni: elég egy rossz mozdulat, vagy ha valaki átül az egyik oldalról a másikra. Sem borulás, sem más probléma nem adódott. Úgy gondolom, tavasszal és ősszel tudunk nekik egy-egy ilyen túrát szervezni, aztán ha lesznek visszajárók, azokkal már a Tiszán is le tudunk evezni akár Mártélyról Szegedre. Ennyi elsőre elég volt, el is fáradtak.vakok_vizitura_2

A szeptemberi túra Mártélyon a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Szervezetével - Fotó: Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Szervezetevakok_vizitura3

A szeptemberi túra Mártélyon a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Szervezetével - Fotó: Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Szervezete

A Szürke Hód még vízitúra vezető tanfolyamot is szervezett

Három éve a természetbarát szövetségen keresztül tartottak ilyen tanfolyamot, és most is terveznek egyet. A jelentkezők között többen is vannak, akik a régi diákcsoport tagjaiból kerültek ki. A Dél-alföldi régióból 3 éve 20 ember jelentkezett. A vízitúrák szervezőinek ismerniük kell a hajózási szabályzatot, rendelkezniük kell meteorológiai, egészségügyi ismeretekkel is. Tanulnak vízjárást, áramlástant, GPS térképészetet és képben kell lenniük Magyarország vizeivel kapcsolatban.

- Akadnak necces helyzetek a vízitúrák alkalmával?

- Mindig. Folyóinkon, főleg a Rábán vagy a Hernádon, erős a víz. Ha kicsi, akkor is veszélyes, ha egy fatorlasz alá tolja a kenut, de akkor a víz még csak derékig ér, és nincsen akkora ereje. Ha közepes a vízállás, vagy magas, hatalmas az ereje. A Szigetköz jó tanulópálya. Ott vannak úgynevezett keresztzárások, amikor bukik le a víz, van, hogy egy méter magasan. Ott azért utána kialakulnak állóhullámok, örvények, találkozni alámosott partszakasszal, felbukkannak alámosott fák bedőlve. Ha valaki már többször volt velünk túrázni, akkor már kicsit vadabb vizekre is le tudunk menni vele.

- Például?

- Egy olyan folyón, mint a Fekete-Körös vagy a Sebes-Körös Erdélyben, folyamatosan megy a víz, ha valaki felborul, akkor lehet, hogy sokat kell úsznia ahhoz, hogy ki tudja magát szedni, vagy ki tudjuk menteni. Vízjárás függő vagy folyófüggő, hogy milyen folyóra, milyen vízálláshoz milyen csoportot lehet vinni. A túravezetőnek nagyon észnél kell lennie, és nagyon kézben kell tartania a dolgok menetét.

A Fekete-Körösön vagy Fehér-Körösön Erdélyben nagy a folyó esése, előfordul, hogy kilométerenként két méter is, az pedig fél-vadvíznek számít. Sziklák is találhatók a vízben, oda olyan csoportot kell vinni, akik már jól tudnak evezni. Nyugodtabb szakaszok is vannak, de folyamatosan mondom a résztvevőknek, mit kell csinálniuk. Azért így is előfordulhat, hogy ha valaki nem elég ügyes, alámosott fa alá csavarodik, és felborul. Ilyenkor kimentjük, kiszedjük.

"
Azért kell vezetővel menni, mert az el tudja mondani, mit szabad és mit nem, kinek mi fog menni és mi nem.

Eddig már körülbelül tízezer embert láttam evezni, tudom, ki mire képes, mire nem, mit szabad neki és mit nem. Ez nagyon fontos.

- Mennyi idő alatt lehet rutint szerezni?

- Egy hét alatt kenubiztos lesz az ember. Ha valaki a Szigetközbe jön, hét közben nyugodt vizekre visszük, de hét végén már kicsit gyorsabb vizekre is vinni tudjuk őket.

- Jellemzően kik vesznek rész vízitúrán?

- Teljesen vegyes a társaság. Sok a családos résztvevő, jönnek egyetemisták, sőt, ötvenes-hatvanas korosztályból jönnek visszatérő csoportok.

Mire ügyeljetek, ha először mentek vízitúrára?

Nyári túrán szúnyogriasztót, naptejet, hosszú ujjú inget, ha nagyon erősen süt a nap, sapkát, fürdőruhát, törölközőt, egy kis kaját és sok folyadékot érdemes vinni. Extra felszerelés és tudomány nem kell hozzá. Prikler György szerint a vízhez egy kis óvatossággal felvértezett bátorság kell, valamint nyitottság, és egy kis ügyesség. A komfort iránti igényt otthon kell hagyni. Előfordul, hogy esőben kell evezni, ami gyönyörű ugyan, de nem valami komfortos.

feherkoros_partium4_evezes

- A vegyes társaságok miatt még nem volt gond?

-Nem árt, ha a résztvevők még a túra előtt leírják, milyen igényeik vannak.

"
Ha nyugodt túrát szerezne, és bulizó fiatalokkal megy, vagy ha sokat akar evezni, de családosokkal megy, az nyilván nem fog annyira tetszeni neki.

Bár súrlódások nemigen fordulnak elő.

- Hogy-hogy nem?

- Akik eljönnek túrázni, jó fejek. Rendszerint nyitott, pozitív, természetszerető emberek. Nem olyan típusúak, akik szeretik, ha mindig minden úgy történik, ahogy ők akarják. Nyugalmat keresnek, és azt meg is találják.

- Speciális igényű csoportok is szoktak jelentkezni?

- Rendszeresen jönnek hittanos csoportok, nemcsak protestáns felekezetekből, hanem katolikus egyházközségekből is Nagyon jó csendeshét program a vízitúra.

A Rábán is voltunk már hívő emberekkel. Elvonulunk a természetbe, és akkor talán Istenhez is kicsit nagyobb csendben és könnyebben találunk el.

A Bibliaszövetség is szervez kenutúrát fiataloknak. Nekem is jók ezek az alkalmak, nekem is jó egy kicsit ott épülni velük együtt.

Szürkehód Vízitúra

Cím: Dunasziget, Nagysziget utca 28.

Telefon: +36204645012, +36203960617

e-mail: [email protected], [email protected], [email protected]

Honlap: szigetkozkemping.hu

Ha szereted a természetet, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SIKERSZTORIK
A Rovatból
„Két napon át nem találták a szelvényt a lakásban” – sofőrként dolgozik az első magyar lottónyertes unokája
Gáborban csak nagymamája halálakor tudatosult, hogy híres család tagja: felmenője igazi híresség volt az ötvenes években. Miután nyertek, napokig keresték a lottószelvényt a lakásban.

Link másolása

Ring Sándorné vitte el a hazai lottójátékok történelmének első főnyereményét 1957-ben. Az asszony a 6. játékhéten játszotta meg négy gyermeke életkorának számát, ötödikként pedig a saját életkorát húzta be. Misi 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Pár nap múlva éppen ez az öt szám volt a nyerő, Ring néninek 855 ezer forint ütötte a markát. Érdemes tudni, hogy

az akkori az átlagkereset 1442 forint volt, mai értékre átszámolva pedig 146 millió forintot érne ez a nyeremény.

„Édesapám volt a legfiatalabb, ő nem is kapott olyan sokat a nyereményből. A nagyi elég szigorú asszony volt, poroszosan nevelte a gyerekeit és velünk is így viselkedett. Festményekbe, műtárgyakba fektette a pénzt, emlékszem, hogy édesapám is kapott egy nagy képet, de nagy gazdagság nem köszöntött ránk” – mesélte Gábor a Blikknek.

Nagy volt az izgalom a sorsolás után, ugyanis két napon át nem találták meg a szelvényt a lakásban.

Végül egy kabátzsebből került elő az értékes papírdarab. Ring Sándorné akkoriban azt nyilatkozta, hogy egyelőre takarékba teszi a pénzt. Később ugyan próbált okosan gazdálkodni az összeggel, de gyermekei nehezen tudták kezelni a hirtelen jött gazdagságot.

Gábornak ha pénz nem is jutott, a lottózás szeretete azért megmaradt. Ő is mindig ugyanazokkal a számokkal játszik, bízva abban, hogy egyszer rámosolyog a szerencse.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SIKERSZTORIK
A Rovatból
„A minőségi csokoládéhoz elég három alapanyag” – Gyöngyvér a világ legjobb ültetvényein leste el a kakaóbab feldolgozásának trükkjeit
Hobbinak indult Sára-Gulyás Gyöngyvérnél a csokikészítés, azóta viszont csak ebből él. Extrém bonbonjaival világversenyeken szerzett érmei neki csak a hitelességhez kellettek, és igazán a csokikészítő workshopok éltetik.
Tóth Noémi - szmo.hu
2024. február 17.


Link másolása

– Mikor és miért kezdtél komolyabban foglalkozni a csokoládékészítéssel?

– 2011-ben kezdődött ez a történet, amikor karácsonyra készítettem a rokonoknak és barátoknak kézműves csokoládékat, majd szájhagyomány útján elkezdtek az ismerősök ismerősei is rendelni tőlem. Pár hónappal később már annyi rendelésem volt, hogy egyik napról a másikra eldöntöttem, hogy ebbe komolyan belevágok, felmondtam az akkori munkahelyemen és pont annyi félretett pénzem volt, amennyiből el tudtam kezdeni. Ráadásul akkoriban ment férjhez a húgom, akinek a szobája megüresedett, úgyhogy mondtam a szüleimnek, hogy mit szólnának, ha műhely lenne belőle, és szerencsére ők megengedték, sőt, támogatták is az ötletemet. Így lett a hobbiból megélhetés a csokoládékészítés. Mindig érdekelt a csokoládé, bár tinikoromban inkább a fogyasztása, hiszen hazafelé a suliból mindig vettem egy táblával, és egy álomképként bennem is volt, hogy de jó lenne ezzel foglalkozni, de amikor szakmát kellett választani, eszembe se jutott, hogy ezt is választhatnám. Viszont olyan papírokat szereztem, amelyek jó kiindulópontként szolgáltak ehhez, hiszen az egyik az idegenforgalom-szállodamenedzsment volt, amivel bármilyen vendéglátóhelyet nyithatok, a másik pedig egy szakácssuli.

– Mitől jó egy csokoládé?

– Minél kevesebb az összetevő, annál jobb. Ami kell bele, az kakaómassza, kakaóvaj és nádcukor vagy más édesítés, illetve tejcsoki esetén plusz tejpor. Ezen túl nagy mértékben meghatározza egy csoki minőségét, hogy milyen fajtájú kakaóbabból készült. Rengeteg típus van az ízesebb-aromásabbtól a kevésbé karakteres, semlegesebb változatokig, és az sem mindegy, hogy hol termesztették azokat. Általánosságban elmondható, hogy Latin-Amerikából származik a legjobb minőség (pl. Mexikó, Karib-térség, Costa Rica, Kolumbia, Peru), és a Criollo típus a legjobb kakaóbab. A fairtrade jelölés is fontos, hogy fenntartható gazdaságból származzon, és tisztességesen megfizessék a farmereket. A jó minőségű csokik csomagolásán ezeket az információkat – azaz a termőterületet, a kakaóbab típusát, sőt, néha még azt is, hogy hány órán át és hány fokon pörkölték – mind fel is tüntetik.

– Úgy látom a falon lévő vidám fotókból, hogy sok helyen voltál már a világban, ahol foglalkoznak kakaóbabbal: hol milyen tudással gazdagodtál?

– Az első ültetvény, ahol jártam, 2016-ban Vietnamban volt, és itt találkoztam azzal, hogy milyen lépésekből áll a kakaó feldolgozása. Persze már hallottam róla sokat, de ott láttam először, ahogy fermentálják, szárítják, őrlik vagy éppen préselik ki belőle a kakaóvajat – és ott kóstoltam először nyers kakaóbabot is. Hatalmas nagy tudást azért nem itt szereztem a témában, viszont első találkozásnak szuper volt.

A Karib-térségben jártam utána jópár szigeten és ültevényen, de a legkedvesebb élményem Martinique szigetén volt, ahol a szállásadónk kakaóval foglalkozott, és a dzsungelben lakott, ahol minden megtermett nála a kakaóbabtól a kókuszon át a papayáig, és a saját portáján készítette el a csokoládéit. Ő részletesen elmagyarázta a dolgokat, és itatott velem egy kakaóbab gyümölcséből készített, erjesztett alkoholt is, amely finom, licsis-citrusos aromájú volt. Mivel ő meg azt nem tudta, hogyan kell bonbont és trüffelt készíteni, arra meg én tanítottam meg, szintén helyben termett alapanyagokból.

Guadeloupe szigetén is rengeteget tanultam egy férfitól, aki workshopot tartott a csokoládékészítés folyamatairól, például a pörkölésről és őrölésről, saját tábla csokit is készítettünk, és megkóstoltatott minket autentikus kakaóitalokkal is. Tőle rengeteget tanultam, ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy itthon is meg lehetne csinálni egy ilyen tanfolyamot.

Santa Lucia szigetén pedig többek között teljesült egy álmom, hiszen megszállhattam a Hotel Chocolatban, ahol az étterem minden ételében van valamilyen módon csokoládé, és valami isteniek azok a kombinációk – illetve természetesen itt is volt workshop arról, hogyan kell a nulláról elkészíteni a csokoládét. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy eljuthattam ezekre a helyekre!

– És végül meg is valósítottad a csokoládékészítő tanfolyamokat itthon, Lady Lavender néven! Mi inspirált még ebben az utazáson felül, és milyen az összetétele a csoportjaidnak?

– Ez úgy jött, hogy jártam tánciskolába, és ott megismertem egy gourmet házaspárt, és egyszer megkérdezték, hogy eljöhetnek-e megnézni, hogyan készítem a csokoládéimat. Úgyhogy nekik tartottam meg életem első tanfolyamát, de nem azért csináltam, hogy hasznom legyen belőle, csak poénból, azért az alapanyagárat persze odaadták. Amikor a csokoládéjukat bevitték a munkahelyükre, a férj egy olyan cégnél volt, ahol több ezer ember dolgozik, és ott szájról-szájra terjedt, hogy létezik ilyen tanfolyam, és erre lehet jönni. Onnantól hetente jött egy négyfős csoport onnan, én meg közben rájöttem, hogy mennyire szeretem ezt csinálni, és jó látni a lelkesedésüket, hogy nahát, mennyire finom és szép már elsőre is a végeredmény. Nem magamtól találtam tehát ki, hanem az igények alapján alakult így, hogy ez érdekli az embereket: mostanra már a vállalkozásom harmadát teszi ki a nagyjából a tanfolyamok tartása. Nem csak az óbudai műhelyben tartom őket, hanem országosan is kitelepülünk, ha van megkeresés.

Ami a csoportok összetételét illeti, a feltételezéssel ellentétben nem csak csajok jönnek, sok a fiú is, akik általában a párjuknak készítenek valamit. Sokszor nekik még jobb érzékük is van az ízekhez, örömmel díszítgetnek és néha tovább is maradnak, mint a lányok, de persze 75-80%-ban azért valóban nők vesznek részt, és sok a gyerek is. Szóval 10-70 éves korig vegyes az összetétel.

– Melyek a legérdekesebb ízű csokoládék, amelyeket valaha készítettél és kóstoltál?

– Sok érdekes ízesítést készítettem már, mert régen meg voltam róla győződve, hogy csak olyat akarok készíteni, amit más nem. Ezért elkezdtem egyből meghökkentő párosításokat kitalálni sajtokkal, és a gorgonzolással több elismerést is begyűjtöttem. De szeretek különféle gombákkal is dolgozni, abból az egyik legizgalmasabb az volt, amikor karamellizált hagymára dobtam pöfeteg gombát és fehércsokival párosítottam, de medvehagymás és zöldségpárlatos kreációkat is megálmodtam. Húsokkal is dolgoztam már, azaz libamájas, vadpástétomos, füstölt kolbászos és baconös variációkkal. Virágos kombinációkat is kipróbáltam egyébként, szóval az a rövidebb lista, hogy milyen csokit nem készítettem még.

Ezeket az extrém ízeket csak a legbevállalósabbak szokták megkóstolni, ebből nem lehetne megélni, de fesztiválon a vagány látogatók szerették ezeket, csak ugye ők nem akartak ezekből húszat hazavinni. De a vásározást már abbahagytam, a céges partnerek meg biztosra mennek, és nem akarnak megosztó ízeket rendelni, úgyhogy most már kevésbé ez az irányvonal nálam.

A legizgalmasabb csokoládé, amit valaha kóstoltam, az egy vietnami úton a pho leveses csoki azzal az egyedi fűszerezéssel: igazán emlékezetes és finom volt! Egyébként szeretem tesztelgetni a konkurenciát, és ahogy járok a világ minden táján, sok érdekességgel találkozom.

– Milyen elismeréseket gyűjtöttél be eddig a csokikészítő szakmában, és milyen céljaid vannak még?

– Nem neveztem sok termékemet, és csak 2-3 évig vettem részt aktívan versenyeken, amelyeken meglepő módon nagy arányban szereztem érmeket, főleg bonbonokkal (Great Taste 2016 egy csillag gorgonzola bonbon és két csillag pipadohányos bonbon; Academy of Chocolate 2016 masala chai tejcsokoládé; International Chocolate Awards bronz 2016 gorgonzola bonbon és sajmeggy pálinka-zöldbors bonbon, illetve ezüst 2017 zölddiólikőrös bonbon; Az év pálinkás bonbonja két db bronz 2023 vadcseresznye bonbon és sajmeggy pálinka bonbon).

De nem vagyok alapvetően versengő típus, csak érdekelt, hogy világszinten hol tartanak a csokoládéim. Szerintem ez inkább hiteleséget ad, ha már tanítom, hogy lássák, akik jönnek hozzám, hogy van mögöttem tudás. De nem tervezek a jövőben versenyekre járni, és nem is a gyártásban látom a jövőmet, hanem inkább a rendezvényekben és a tanfolyamokban: emberekkel szívesebben foglalkozom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
Szinte csoda: közel 30 év után találták meg a Forma-1-es versenyző ellopott Ferrariját
Mint kiderült, Gerhard Berger 1995-ben eltűnt autója Japánba került, majd onnan Nagy-Britanniába, ahol most találta meg a Scotland Yard.

Link másolása

Londonban találták meg Gerhard Berger volt Forma-1-es autóversenyző csaknem 29 éve ellopott Ferrariját.

Az osztrák expilóta Ferrari F512M típusú személyautóját 1995 áprilisában, a San Marino-i Nagydíj első időmérő edzése után lopták el ismeretlen tettesek Berger imolai szállodájának parkolójából, a Ferrari-istálló akkori másik versenyzője, Jean Alesi ugyancsak Ferrari típusú autójával együtt.

A Scotland Yard hétfőn bejelentette, hogy Berger Ferrariját az autókhoz kapcsolódó szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyosztálya 29 évvel az eset után Nagy-Britanniában megtalálta.

A beszámoló szerint a londoni rendőrség januárban értesítést kapott a Ferrari autógyártól arról, hogy egy amerikai vásárló tavaly egy brit közvetítő révén kívánt megvásárolni egy Ferrari személyautót, ám a cég vizsgálatai kiderítették, hogy lopott kocsiról van szó.

A Scotland Yard ilyen ügyekre szakosodott részlege kiterjedt vizsgálatot indított, amelyből kiderült, hogy Berger ellopott autójáról van szó. Az ügyosztály kiderítette azt is, hogy a kocsit a 29 évvel ezelőtti lopás után nem sokkal Japánba szállítottak, és onnan érkezett 2023 végén Nagy-Britanniába.

Az ügyosztály négynapi vizsgálattal feltárta a kocsi múltját, és a Scotland Yard ezután lefoglalta a járművet, megakadályozva elszállítását Nagy-Britanniából – áll a londoni rendőrség hétfői beszámolójában.

A vizsgálatot vezető nyomozó, Mike Pilbeam közölte: szakértői becslések szerint a kocsi értéke megközelíti a 350 ezer fontot (162 millió forint).

Pilbeam közölte azt is, hogy Alesi ellopott Ferrarija továbbra sem került elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SIKERSZTORIK
A Rovatból
TikTok-videókban mutatja be Balázs, hogyan varázsoltak át egy romos parasztházat álmaik otthonává
Teljesen laikusként, szinte nulláról kellett felújítaniuk az etyeki házat, a három évig tartó munkát részletesen dokumentálták. A videókban szó esik sitthordásról, flexelésről, de még az építkezési alkoholizmusról is.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. február 18.


Link másolása

Vidékre Házasodtunk címmel október elején indult Tarnóczi Balázs TikTok-csatornája, amelyen elmeséli, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie friss házasként és apukaként egy házfelújítás levezénylése során. Arról beszélgettünk, mennyire tette próbára a projekt a kapcsolatukat a feleségével, előfordult-e, hogy besokalltak, és hogyan érintette őket az építőanyagok óriási áremelkedése.

– Sokan a gondolatától is fáznak annak, hogy felújítandó ingatlant vásároljanak. Számotokra mi szólt mellette?

– Épp nemrég készült egy kétrészes videóm arról, milyen előnyei vannak a romos, vagy legalábbis erősen felújítandó állapotú házaknak. A leglényegesebb szempont az ár, jóval olcsóbban meg lehet venni, mint egy kulcsrakész ingatlant. Emellett egy látszólag felújított ház is rejthet csapdákat: lehet, hogy amikor megveszi az ember, tök jónak tűnik, de pár hónap múlva mondjuk kiderül, hogy azért húztak fel gipszkarton falat, mert mögötte durván penészedik a valódi fal. Ilyenkor nincs más lehetőség, mint visszabontani az egészet, akkor pedig máris ugyanott tartunk.

Ha a problémák előre láthatóak, az összességében sokkal ideálisabb helyzet, mint amikor ránézésre minden rendben, majd szép lassan kiderül, hogy valójában nagyon nem.

– Ha a fő indokotok az ár volt, akkor valójában kényszerből döntöttetek így, és mondjuk háromszor-négyszer annyi pénz birtokában inkább maradtatok volna Budapest belvárosában?

– Biztos, hogy nem. Én Salgótarjánban nőttem fel, aztán 12 évet éltem Budapesten, egyetemistaként és közvetlenül utána még kiélvezve ennek minden előnyét. Alapítottam stand up comedy társulatot, játszottam kilenc zenekarban, és még sorolhatnám. De ahogy elcsitultak bennem a kozmopolita ingerek, valahogy sokkal inkább a természetközeliség és a nyugalom kezdett vonzani.

Egyértelmű volt, hogy Budapestről el kell jönnünk, viszont a munkáim miatt valamennyire azért közel kellett maradnunk hozzá. Így végül a mindössze félórányira lévő Etyekre esett a választásunk. Egyéb szempontok is szóltak mellette, arról szintén készítettem egy videót, hogy mit érdemes mérlegelni, amikor az ember lakóhelyet választ.

– Mekkora személyes jelenlétet igényel egy ilyen projekt? Tudtatok-e dolgozni mellette?

– Amikor elkezdtük, hétvégente jártunk ki, már csak azért is, mert akkoriban olyan munkahelyem volt, ami állandó városi jelenlétet igényelt. Viszont apósom a távollétünkben is egyengette a dolgokat. Négy és fél hónapunk volt arra, hogy befejezzük az első szobát és a fürdőszobát, mivel addig tartott at albérleti szerződésünk, amit csak nagyon előnytelen feltételekkel tudtunk volna meghosszabbítani. Emiatt az első 4 hónap, 2020 decemberétől 2021 áprilisáig rettentően feszített tempóban zajlott.

Ráadásul ez pont a karantén idejére esett, ami abból a szempontból jó volt, hogy nem is vágyakoztunk elmenetelre, hiszen lehetőségünk se lett volna rá. Emiatt az összes szabadidőnket ebbe öltük. Az áprilisi beköltözést követően pedig már hétköznapokon is tudtunk haladni.

A munkám addigra jórészt otthonról végezhetővé vált, szóval két feladat között „pihenésként” nem megittam egy teát, hanem mondjuk elhordtam pár vödör sittet, kiástam egy négyzetmétert a terasz előkészítéséhez, esetleg leszedtem pár kiló mészkövet a disznóólról, hogy szét tudjuk bontani.

Amiatt is sietnünk kellett, mert augusztusban összeházasodtunk, és az esküvőnk után már itt nálunk szerettünk volna egy összejövetelt tartani, tehát addigra vendégfogadásra alkalmas állapotba kellett hozni a helyet. Nem egyszer fordult elő, hogy felkeltünk egy órával hamarabb hajnalban, hogy felvihessünk még egy réteg meszet valamelyik szobára, mert akkor az napközben tud száradni, és este mehet rá egy újabb réteg.

– Volt olyan, hogy besokalltatok?

– Inkább a feleségemnek volt olyan érzése néha, hogy jó volna szünetet tartani, elmenni kirándulni, vagy bárhogyan kikapcsolódni. De annyira hajtott bennünket a határidő és az előre lefektetett ütemterv, hogy nem éreztem szükségét a pihenésnek. Ez konfliktusokhoz is vezetett köztünk, úgyhogy meg kellett tanulnom kikapcsolni. Ahhoz képest, hogy ez a fajta munkavégzés addig totálisan távol állt tőlem, egy egészen új dimenzióját ismertem meg a flow érzésnek.

– Hárman csináltátok az egészet az apósoddal, senki mást nem vontatok be?

– Kezdetben még próbálkoztunk barátok elhívásával, hogy egyfajta közösségi élményt nyújtva őket is részesévé tegyük a történetnek, de ez nem mindig sült el jól. Ment rá emberi kapcsolatunk arra, hogy aki segíteni jött, nem tudta felvenni azt a tempót, amihez mi hozzáedződtünk a hónapok során.

Ilyenkor egy idő után óhatatlanul fellép egy olyan rossz érzés, hogy „mégse voltam jó segítség”, és ha sikerélmény helyett ezzel tér haza az adott barát, az sajnos súrlódáshoz vezethet. Egyébként készült arról a témáról is egy videóm, hogyan lehet elkerülni az ilyesmit.

Volt egy egyszemélyes kőműves segítségünk is egy idős mester bácsi személyében, aki például a vakolást és az ablakok cseréjét végezte, közben pedig folyamatosan tanított bennünket. Rengeteget köszönhetünk neki, de mivel korlátozottak voltak az anyagi lehetőségeink, csak időnként bíztuk meg őt. És persze ott voltak szüleim is, akik amikor tudtak, bekapcsolódtak az aktuális folyamatokba, de Salgótarjánból nekik ez bonyolultabb volt azért, úgyhogy távmunkában végezhető feladatokat vittek, mint például a 100 éves tálaló szekrényünk kipofozása.

– A kapcsolatotokat mennyire tette próbára a projekt?

– Próbára tette, de kiállta a próbát. Amikor tavaly nyáron, a terhessége hetedik hónapjában nekiláttam a pince felújításának, és egy héten keresztül napi 12 órát ott töltöttem a pincében, amit ő akkor megközelíteni se tudott, érthető módon nem volt boldog. De fantasztikus megbocsátó- és megértőkészsége van, szóval ezen és a hasonló helyzetekben szerencsére túl tudtunk lendülni.

– Az építőanyagok ára óriásit nőtt az elmúlt pár évben. Ezt ti mennyire éreztétek meg?

– Abszolút mértékig. Épp most tervezek egy videót arról, mikor érdemes anyagot venni az építkezéshez, a válasz erre nagyon röviden annyi, hogy amint pénze van az embernek. Attól jobb ajánlatot ugyanis, amit ma kap, később biztos nem fog kapni, valószínűleg már másnap se. Rosszabbat viszont annál inkább kaphat. Az építkezés három éve alatt a faanyagtól a cementen át a sóderig mindennek az ára hatalmasat drágult.

@videkrehazasodtunk Első meglepetések a felújítában Pt.1 #vidékreházasodtunk #költözzvidékre #vidékiélet #vidék #etyek #csináldmagad #diy #diyproject #felújítás #házfelújítás #házasélet #házépítés #házilag #hajópadló #homok #építkezünk #építkezés #parketta #vizesedés #falak #fal #tippek #tippeknektek #tippekneked #fyp #tippektrükkök #mész #mészkő #festék ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– Milyen váratlan akadályok merültek még fel?

– Rögtön az építkezés elején volt egy olyan bakim, hogy meg kellett néznem, milyen mélyen van a ház alapja. Soha nem csináltam előtte ilyet, szóval bementem a szoba közepére és ott kezdtem el ásni. Már egy egész nagy kupacot kiástam, amikor bejött a feleségem, majd nevetve közölte, hogy az alapot a fal mellett kell megnézni, nem a szoba közepén. Hasonló, a szaktudás hiányából fakadó felesleges feladatvégzések több alkalommal adódtak, de a ház állapota is okozott meglepetéseket.

– Hogy jött a TikTok-csatorna ötlete, ki a célközönség?

– Magával a csatornával többféle célom is volt. A fő szempont mindenképpen az oktatás, hiszen én pusztán gyakorlat útján el tudtam jutni a teljesen laikus szintről egy olyan fokra, amikor már magabiztosnak mondhatom magam az építkezéssel összefüggő kérdésekben. Szerettem volna a megszerzett tudást minél többeknek átadni, hiszen ha a munka elején is rendelkeztem volna vele, biztosan rengeteget tudtunk volna spórolni. Egyben azt a nézetet is népszerűsítem, hogy nyugodtan vágjunk bele olyan dolgokba, amelyekhez látszólag egyáltalán nem értünk, mert minden tanulható.

A harmadik szempont pedig, hogy teljesen beleszerettem a vidéki életbe, ami egykori városiként komoly tanulási folyamat volt. Ennek része például, hogy igen, itt előfordul, hogy hétvégén is kaszálnak az emberek a telkükön, de valamikor le kell vágniuk a füvet, és mivel hétköznap dolgoznak, máskor nem tudják. Empatikusnak kell lenni mások felé. Az is teljesen természetes dolog, hogy az út közepén sétálnak az emberek, mert itt nincs járda, városiként viszont ez is nagyon furcsa lehet.

Rengeteg olyan vidékre települő van, aki pontosan azt a városi kultúrát hozza magával, amit hátra akart hagyni. Szerintem ha szórakoztató formában mutatjuk be az itteni tipikus élethelyzeteket, az nekik is segít az átállásban. Most már 53 videó közül lehet válogatni, emellett a YouTube-csatornán elindítottam egy podcast-sorozatot is, amelyben a miénkhez hasonló történeteket mutatok be olyan emberekkel beszélgetve, akik városból költöztek vidékre.

@videkrehazasodtunk Miket kell elfogadj vidéken? 3: Ne flexelj! #vidékreházasodtunk #vidék #vidékiélet #vidékiéletszépségei #vidékvagyváros #vidéki #közösség #tanács #tanácsadás #tanácsok #gondoldújra #tipp #tippek #tippeknektek #tippekneked #tippektrükkök #flex #flexelés #társadalom #társadalomkritika #fy #fyp #foryou #foryourpage #ingyen #jótékonyság #felajánlás #szerénység #bmw #porsche #maserati #balenciaga ♬ eredeti hang - VidekreHazasodtunk

– A ház már teljesen készen van, vagy akad még feladat?

– Egy ház soha nem lesz kész… (nevet) Egyelőre ami látható feladat, az a falak külső lemeszelése, ugyanakkor a gyerekünknek a cseresznyefára elképzelt lombháztól kezdve az udvarban kialakítandó járófelületig folyamatosan jutnak eszünkbe olyan dolgokat, amiket meg lehetne valósítani, és ami persze tartalmat is biztosítana a csatornára. Egyelőre még visszamenőleg dolgozom fel az elmúlt 3 év eseményeit, de miután azzal végeztem, jöhetnek az újabb témák.


Link másolása
KÖVESS MINKET: