HÍREK
A Rovatból

Tovább zsarolják az oroszok a NATO-t: katonai akciókkal fenyegetnek, ha nem kapnak garanciát, hogy nem bővül a szervezet

Szerintük ők nem felelősek az ukrajnai helyzet eszkalációjáért, az amerikaiak viszont „figyelmen kívül hagyták az orosz javaslatok csomagjellegét”.


Oroszország csütörtökön kilátásba helyezte, hogy kénytelen lesz reagálni, akár katonai-technikai lépéseket tenni, ha az Egyesült Államok elutasítja legfontosabb biztonsági garanciaigényeit.

Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet.

Az orosz viszontválasz szerzői nehezményezték, hogy Washington szerintük nem adott konstruktív választ Moszkvának a biztonsági garanciákra vonatkozó alapvető javaslataira.

"Amennyiben az amerikai fél nem kész tárgyalni az Egyesült Államok és szövetségesei részéről a biztonságunkat garantáló szilárd, jogi értelemben kötelező erejű garanciákról, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni, egyebek között katonai és technikai intézkedések megvalósításával"

- áll a dokumentumban.

"A NATO további bővítésről való lemondásról, a >bukaresti formula< visszavonásáról van szó, amelynek értelmében >Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik<, valamint a volt szovjet szövetséghez nem tartozó államok területén katonai bázisok létesítéséről való lemondásról, beleértve infrastruktúrájuk bármilyen katonai tevékenységre való felhasználását, valamint a NATO katonai potenciáljának - beleértve a csapásmérőt is - és infrastruktúrájának 1997-es állapotba való visszaállítását" - áll a szövegben.

Az orosz viszontválasz szerint az amerikai fél "figyelmen kívül hagyta az orosz javaslatok csomagjellegét, amelyekből szándékosan >kényelmes< témákat válogatott ki, amelyeket viszont úgy >forgatott ki<, hogy előnyt teremtsen az Egyesült Államok és szövetségesei számára". Ez a megközelítés az orosz fél szerint megerősíti a kétségeket Washington elkötelezettségével kapcsolatban az európai biztonsági helyzet javítása iránt.

A kifogások közé tartozik még, hogy az Egyesült Államok nem reagált Oroszország azon javaslatára, hogy a nukleáris fegyvereit visszaszállítsa saját területére, és tartózkodjon a határain kívüli további telepítéstől, valamint a nem hadászati nukleáris fegyverek kérdéséről a konkrét elhelyezésükre való tekintet nélkül tárgyalna. A dokumentum szerint az amerikai fél megerősítette, hogy kitart a NATO "nyitott ajtók"-politikája mellett, ami Moszkva szerint ellentétes az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik alapelvével, hogy senki sem erősítheti a saját biztonságát másokénak a rovására.

Az orosz viszontválasz szerint Ukrajnában nincs "orosz invázió", és Moszkva nem is tervez ilyet, szemben az Egyesült Államok és szövetségesei által tavaly ősz óta hivatalos szinten ismételgetett vádakkal. Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, "nem tekinthetők másnak, mint kísérletnek nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésére".

A moszkvai diplomáciai tárca felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre intenzívebb katonai tevékenységet folytat az orosz határok közelében, miközben továbbra is figyelmen kívül hagyja az orosz "vörös vonalakat" és alapvető biztonsági érdekeket, valamint Oroszország szuverén jogát ezek védelmére.

Elfogadhatatlannak nevezte azt a - szankciófenyegetésekkel kísért - követelést, hogy Oroszország vonja ki csapatait a saját területéről, az ukrán határ közeléből.

Mindemellett az orosz fél lehetségesnek nevezte a tárgyalást az amerikai félnek a kölcsönös ellenőrzésre vonatkozó javaslatáról a romániai és a lengyelországi Aegis Ashore rakétavédelmi komplexumok, valamint az Oroszország európai részén található egyes létesítmények vonatkozásában.

Moszkva közölte: a szárazföldi telepítésű a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök kérdését a kétoldalú párbeszéd prioritásának tekinti, és azt javasolja, hogy Washington vegye figyelembe ezt a nélkülözhetetlen elemet az új "biztonsági képlet" közös kidolgozásakor.

Moszkva lehetőséget lát arra is, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, mert az erre irányuló orosz javaslat iránt Washington érdeklődést mutatott. A dokumentum szerzői emlékeztettek: az orosz csomagban ugyanilyen fontos a felszíni hadihajókra vonatkozó javaslat.

Az orosz diplomácia szerint nem lehet anélkül tárgyalni a fegyverzetellenőrzésre és a katonai kockázatok csökkentésére vonatkozó, fenntartható megoldások kidolgozásáról, hogy a NATO felhagyjon az Oroszország biztonságát veszélyeztető lépésekkel. A viszontválasz irreálisnak és egyoldalúnak nevezte Washingtonnak azt a megközelítését, hogy a katonai feszültségek csökkentése érdekében "át kell világítani" az orosz fegyveres erők tevékenységét, és át kell dolgozni a bécsi dokumentumot.

"Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémája rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésének általános összefüggésében vizsgáljuk" - közölte az orosz külügyminisztérium.

Moszkva célja egy biztonsági architektúra stabil alapjának megállapodásos megteremtése arról, hogy a NATO lemond az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésekről, ami Moszkva számára "megváltoztathatatlan alapkövetelmény marad" - áll a dokumentumban.

"Ilyen erős alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzetellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogottságát és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha sikerül is megállapodni róluk, hosszú távon nem lesznek fenntarthatók" - olvasható az orosz viszontválaszban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
30 milliót is is fizethettek a gazdagok, hogy ártatlan civileket öljenek Szarajevó ostrománál – nyomozás indult az emberszafarik ügyében
A milánói ügyészség keresi azokat az olaszokat, akik a gyanú szerint a Balkán-háborúban pénzért vadásztak emberekre szórakozásból.


A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.

A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.

A gyanú szerint olasz, francia, német és más nyugati állampolgárok nagy összegeket, akár 30 millió forint értékben is fizettek a boszniai szerb erők katonáinak, hogy a Szarajevót körülvevő magaslatokról „szórakozásból” gyilkoljanak. A gyerekek megöléséért külön felárat számolhattak fel.

Feltételezések szerint a résztvevők Triesztben találkoztak, onnan Belgrádba utaztak, ahonnan a katonák kísérték őket a harcálláspontokra.

„Nem voltak politikai vagy vallási indítékaik. Gazdag emberek voltak, akik szórakozásból mentek oda. Olyan fegyverbolondokról beszélünk, akik talán lőtérre vagy szafarizni járnak Afrikába”

– nyilatkozta Gavazzeni, aki szerint a hatóságok a következő hetekben több, általa azonosított személyt is kihallgathatnak.

A vádakat a szerb veteránszervezetek határozottan tagadják. A boszniai kormány milánói konzulátusa teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.

„Türelmetlenül várjuk, hogy kiderüljön az igazság egy ilyen kegyetlen ügyben, hogy lezárhassuk a történelem egy fejezetét. Bizonyos információk birtokában vagyok, amelyeket megosztok a nyomozókkal”

– nyilatkozta a milánói bosnyák konzulátus szóvivője.

A 2022-ben bemutatott „Sarajevo Safari” című szlovén dokumentumfilmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó is arról beszélt, hogy nyugatiak fizettek a civilekre való lövöldözésért. „A Sarajevo Safari volt a kiindulópont” – mondta Gavazzeni, aki a film megtekintése után vette fel a kapcsolatot a rendezővel, és kezdett mélyebb kutatásba. Egyik kulcsforrása egy volt boszniai hírszerző tiszt lett. A film bemutatója után, 2022 novemberében a bosznia-hercegovinai államügyészség is bejelentette, hogy eljárást indít az ügyben.

Az 1992 és 1996 között zajló ostrom a modern hadtörténet leghosszabb városostroma volt, amelyben 13 952 ember, köztük 5434 civil halt meg a folyamatos tüzérségi támadások és a mesterlövészek golyói által. A város fő közlekedési útvonala a „Mesterlövészek sikátora” (Sniper Alley) néven vált hírhedtté. A háború embertelenségének egyik szimbólumává vált Boško Brkić és Admira Ismić esete, akiket 1993-ban lőtt le egy mesterlövész, miközben egy hídon próbáltak átkelni a biztonságba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tovább drágulnak az üzemanyagok, még ma érdemes tankolni
A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 2, a gázolaj beszerzési ára pedig bruttó 5 forinttal emelkedik csütörtöktől. Jobban járunk, ha még előtte teletöltjük a tankot.


Csütörtökön tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára a holtankoljak.hu szerint.

A benzin bruttó 2 forinttal kerül majd többe, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 5 forinttal változik majd.

Jelenleg 95-ös benzint 577 forintos literenkénti átlagáron, gázolajat pedig 588 forintos átlagáron tankolhatunk a hazai kutakon. Ezek az árak emelkedhetnek tovább a hét második felében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
30 napja maradt a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy megválassza Karácsony Gergely helyettesét – ez történik, ha nem sikerül dönteni
Sára Botond szerint a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a főváros törvénytelenül működik. Korábban Vitézy Dávid és Kiss Ambrus neve is felmerült, de más-más okokból nem fogadták el őket.


Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlésnek 30 napja maradt, hogy főpolgármester-helyettest válasszon – közölte Budapest főispánja szerdán a Facebook-oldalán az ügyben született másodfokú bírósági döntésre hivatkozva.

Sára Botond a közösségi oldalára feltöltött videójában úgy fogalmazott:

„az ítélőtábla megerősítette azt, amit korábban is mondtunk, hogy a főváros törvénytelenül működik, hiszen több mint egy éve nem választottak főpolgármester-helyettest”.

Hozzátette, hogy amikor Karácsony Gergely megtámadta a korábbi ítéletet, akkor is mondták, hogy ez csak időhúzás.

„Az ítélőtábla arról döntött, hogy 30 napon belül Karácsony Gergelynek javasolni, a közgyűlésnek pedig meg kell választania valakit tagjai közül főpolgármester-helyettesnek”

– mondta a főispán, aki szerint „a főpolgármester-helyettesre és a törvényes működésre most mindenkor nagyobb szüksége van a fővárosnak, hiszen a kialakult anyagi helyzetben, amiben a főváros van, napi döntéseket kell hozni, napi szinten kell menedzselni a várost”.

Kiemelte: a főváros érdeke, hogy biztonságosan és kiszámíthatóan, valamint törvényesen működjön.

Sára Botond azt is közölte, bízik abban, hogy „megtisztelik annyival a budapestieket, hogy betartják az ítélőtábla ítéletét, és 30 napon belül lesz főpolgármester-helyettes”.

A júniusi önkormányzati választáson Karácsony Gergely szoros küzdelemben megőrizte pozícióját Vitézy Dáviddal szemben, a Fővárosi Közgyűlés összetétele azonban a választási szabályok módosítása miatt jelentősen átalakult, és politikai patthelyzet alakult ki. Ennek következtében a testületnek azóta sem sikerült főpolgármester-helyettest választania.

A Fővárosi Kormányhivatal a mulasztás miatt már 2024 végén bírósághoz fordult. Első fokon, 2025 márciusában a bíróság megállapította a mulasztást, a főváros azonban fellebbezett az ítélet ellen. A másodfokú eljárásban most az ítélőtábla a kormányhivatalnak adott igazat, és határidőt szabott a törvényes állapot helyreállítására.

A politikai patthelyzetet mélyítette, hogy a Tisza Párt frakciója a személyi kérdésekről, így a helyettesek megválasztásáról való szavazást a főváros szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) módosításához kötötte. Karácsony Gergely 2024 novemberében Vitézy Dávidot és Kiss Ambrust jelölte a posztra, de a javaslatot végül szavazás nélkül vonta vissza. A főpolgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy ha a bíróság kötelezi a fővárost, és a közgyűlés továbbra sem tud dönteni, akkor „végül Sára Botond fogja kinevezni a helyettesét”.

Amennyiben a közgyűlés a 30 napos határidő alatt sem választ helyettest, a bíróság a törvényességi felügyeletet ellátó főispánt hatalmazhatja fel a döntés pótlására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kizárta a Momentum Cseh Katalint, miután új pártot alapított Barabás Richárddal
Az EP-képviselő Barabás Richárddal vág bele a Humanisták nevű formációba. A bejelentés után azonnal megindult a sárdobálás az ellenzéki oldalon.


Döntött a Momentum elnöksége, kizárják a pártból Cseh Katalint, és arra szólítják fel, hogy adja vissza a parlamenti mandátumát – közölték a Facebookon. Az ellenzéki párt azért jutott erre a döntésre, mert Cseh Barabás Richárddal együtt egy új párt, a Humanisták színeiben indulna a választáson, amit szerdán jelentett be.

Cseh Katalin egy Facebook-videóban közölte, hogy csatlakozik Barabás Richárd új formációjához, mert szerinte „túl sok a tesztoszteron, és túl kevés az emberség” a magyar politikában. Barabás pedig arról beszélt, jobb lenne a parlament, „ha egy kicsit több szivárványos és EU-s zászló lenne ott”.

A Momentum szerint Cseh Katalin a pártalapítással „a Momentum politikájával szembemenve csökkenti a 2026-os kormányváltás esélyét”. A bejelentésre a politikai térfél más szereplői is reagáltak. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy Facebook-poszt alatt arra utalt, hogy az új párt mögött Karácsony Gergelyék állnak. „Hallom Karácsony Gergely kommunikációs csapata készíti ezeket a hiánypótló videókat” – írta, amire a főpolgármester úgy reagált: „Ez hazugság…”.

A Humanisták honlapján már elérhető az új párt júniusi keltezésű alapszabálya. E szerint a szervezet elnöke Deschelák Károly, korábbi XV. kerületi önkormányzati képviselő, aki jelenleg a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közbeszerzési bizottságának a tagja. Deschelák korábban a Bajnai Gordon-féle Együttben látott el pártigazgatói pozíciókat, majd szervezési feladatokat végzett a Párbeszédben is. A párt teljes neve Magyar Humanisták Pártja (MHP).

A Momentum már 2025 júniusában közölte, hogy nem indul a 2026-os országgyűlési választáson. Álláspontjuk szerint ezzel támogatják leginkább az Orbán-rendszer leváltását.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk