Titokzatos fél tonnás fémtárgy zuhant egy kenyai falura – hiába vizsgálják, csak egyre nagyobb körülötte rejtély
Már több mint két hét telt el azóta, hogy egy kenyai falura egy óriási fémdarab hullott, de a hatóságok még mindig nem tudták kideríteni, honnan származik a tárgy. Az egész tavaly december 30-án kezdődött:
A Kenyai Űrügynökség (KSA) kezdte vizsgálni az esetet a Gizmodo szerint. Abból indultak ki, hogy a gyűrű űrszemét. Az első vizsgálatok szerint az objektum egy leválasztógyűrű lehetett — egy, a rakéták indítása során használt alkatrész, amely összeköti a hasznos terhet a rakétával, biztosítva annak pályára helyezését, mielőtt aztán visszahullik a Földre. A leválasztógyűrűket általában úgy tervezik, hogy visszatéréskor elégjenek a Föld légkörében, vagy kisebb darabokra törjenek, aztán lakatlan területeken landoljanak.
– írta nemrég a KSA az X-en. A vizsgálat során több űreszköz is gyanúba keveredett, mint lehetséges űrszemetelő. Végül azonban mindet elvetették.
– idézi a lap Jonathan McDowellt, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ űrkövetési szakértőjét, aki egy blogbejegyzésben foglalkozott a rejtéllyel. Marco Langbroek, a hollandiai Delfti Műszaki Egyetem asztrodinamika oktatója szintén ugyanakkor az, hogy az eddigi jelöltek között nem találták meg a tárgy forrását, nem jelenti, hogy nem űrszemét:
A fémgyűrű származási helyével kapcsolatos rejtély rávilágít az űrszemét növekvő kockázatára, amelynek eredetét néha nehéz nyomon követni. 2023 márciusában például egy henger alakú tárgy szakította át egy floridai ház tetejét. Az objektumot később a NASA által 2021 márciusában a Nemzetközi Űrállomásról kidobott régi akkumulátorok egyik darabjaként azonosították. Az érintett család beperelte a NASA-t a károkért. Ha azonban az űrszemét gazdátlan marad, akkor valószínűleg nem lesz következménye az okozott károknak.
Évente átlagosan 200–400 ember által épített objektum lép vissza a Föld légkörébe, így az esély arra, hogy űrszemét lakott területeken érjen földet, csekély, de nem nulla. Az ilyenkor okozott károkról egy 1972-es egyezmény rendelkezik, amely szerint a felelősség minden esetben az eszközt indító országé. Az egyezmény azonban azt is kimondja, hogy egy cég vagy intézmény csak akkor felelős az űrszemétért, ha valamilyen módon gondatlanságot tanúsított. Az viszont nincs definiálva, hogy mi számít gondatlanságnak ebben az esetben.