Dollármilliárdos buli és 8 millió ember az utcákon - kezdődik a riói karnevál
Rio ezekben a napokban nemcsak fényben és csillámporban úszik: a világ legnagyobb utcafesztiválja újraírja a város ritmusát, gazdaságát és köztereinek jelentését. A felszín alatt egy elképesztő méretű gazdasági és logisztikai gépezet működik, amely rekordokat dönt, vitákat generál és egy teljes metropoliszt tart mozgásban. A szamba dobjainak lüktetése mögött ott rejlik a város igazi arca, a hagyományok ereje és a jövő ígérete.
Aki a karnevál csúcseseményeire kíváncsi, annak a Marquês de Sapucaí sugárúton felépített Sambadrome felé kell vennie az irányt. A hivatalos felvonulások február 13-án, pénteken kezdődnek a másodosztályú, feljutásért küzdő szambaiskolák parádéjával, majd február 15. és 17. között az élvonal, a Grupo Especial kápráztatja el a közönséget.
Februárban a város hivatalosan is a világ legnagyobb utcabáljává változik: a turisztikai hivatal, a Riotur közleménye szerint közel 460 engedélyezett utcai felvonulás, vagyis „bloco” vonzza a tömeget, a becslések szerint csak ezeken az eseményeken hatmillió ember vesz részt. A teljes városi forgatag pedig a nyolcmillió főt is elérheti. A szervezők egy külön mobilalkalmazást is kiadtak, amely valós időben mutatja a közeli felvonulásokat.
„A karnevál az a pillanat, amikor Rio újra megerősíti azt az értéket, amit ez az alulról jövő, a köztereket elfoglaló, a sokszínűséget és a kreativitást kifejező kulturális megnyilvánulás jelent. Ez egy plurális karnevál, amely a köztereket elfoglalva a carioca identitását fejezi ki” – mondta Bernardo Fellows, a Riotur elnöke.
Februárban a szambaiskolák ligája tovább szigorította és átláthatóbbá tette a pontozási rendszert. Összesen 54 zsűritag értékeli a produkciókat kilenc szempont – köztük a téma, a dobos szekció, a jelmezek, a díszletkocsik és a harmónia – alapján. A legfontosabb újítás, hogy a végső értékelés előtt sorsolással döntik el, melyik 36 pontszám kerül beszámításra, ezzel is csökkentve az esetleges részrehajlás lehetőségét.
A tét pedig nemcsak a dicsőség, a karnevál ugyanis a város és az ország gazdaságának egyik legfontosabb motorja. A brazil Turisztikai Minisztérium becslései szerint országosan több mint 65 millióan vesznek részt az utcai ünnepségeken.
A fesztiválra szánt közpénzek elosztása vitát generált. A brazil Számvevőszék idén vizsgálatot indított, felvetve „a közpénzek céltól eltérő felhasználásának” gyanúját az egyik támogatási tétel kapcsán. Erre válaszul az állami turisztikai ügynökség, az Embratur közleményében hangsúlyozta, hogy „a megállapodás egyenlő arányban, iskolánként 1 millió reált” juttat a 12 élvonalbeli iskolának, és nem szól bele a művészi döntésekbe.
A politika zaján túl a karnevál megőrzi rituális, városnyitó gesztusait is. A hagyományok szerint a fesztivál hivatalosan azzal kezdődik, hogy a város polgármestere ünnepélyes keretek között átadja a város kulcsát Momo királynak, a karnevál mitikus uralkodójának, aki udvartartásával együtt jelképesen átveszi az irányítást az ünnep idejére.
És amikor elcsendesednek a dobok, jön a város másnapja. A városi köztisztasági vállalat már az elő-karneváli időszakban több mint 120 tonna hulladékot gyűjtött össze, a teljes fesztivál alatt pedig közel 14 ezer munkatárssal és több mint 1500 járművel végzi a valaha volt legnagyobb tisztasági műveletet.
A karnevál heteiben a város átalakul, az utcákat visszafoglalják a gyalogosok, és ahogy egy friss urbanisztikai elemzés fogalmazott, a metropolisz ideiglenesen újra emberléptékűvé válik.
