FELFEDEZŐ

Rajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon

Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

Másfélfok - szmo.hu
2023. március 17.

A március 11-én, az M1-es autópályán történt tömegbaleset egyik okozója a talajerózió mellett az extrém szeles időjárás volt, megvilágítva, hogy a klímaváltozás miatt felerősödő és összekapcsolódó szélsőséges események életveszélyes kockázatokat is jelentenek számunkra. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Ha ennél ambiciózusabb forgatókönyvet választunk, és legkésőbb 2040-től meredeken csökkennek az antropogén kibocsátások, akkor csupán 1-2 napos átlagos növekedésre számíthatunk 2100-ig. Bordi Sára, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

A szélviharok az időjárás nehezen kiszámítható, gyakran súlyos károkkal járó extrém eseményei, melyekre igen nehéz előre felkészülni. Az épületek, lakóházak megrongálása mellett főként az infrastruktúrára jelentenek veszélyt. Az útra kidőlt fa, odahordott törmelék gátolja a közlekedést, a legtöbb esetben azonban vezetékek rongálódnak meg, melyeket a szél által kicsavart fa szintén elszakíthat.

Ilyenkor településrészek, esetenként teljes települések maradhatnak áramellátás nélkül, akár több órás időtartamra is.

Az építőipar számára rendkívül fontos az adott terület szélviszonyainak ismerete, ugyanis ennek függvényében olyan épületeket kell tervezni, amelyek kibírják az adott térségben előfordulható szélviharok által keltett szélnyomást.

Annak érdekében, hogy mind az infrastruktúra szervezésében, mind az építészetben fel lehessen készülni a klímaváltozás által keltett hatásokra, elengedhetetlen, hogy a szélviharokra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket vizsgálva figyelembe vegyük azok jellemzőinek változásait.

A nyugati-északnyugati országrész a leginkább kitett a szélviharoknak

Magyarországon már az idei év elején is előfordult egy igen sok kárt okozó szélvihar, mely leginkább az ország nyugati részében fejtette ki hatását. 2023. február 4-én Kab-hegyen a napi maximális széllökés elérte a 36 m/s-ot (≈130 km/h), ezzel megdöntve az aznapi országos szélrekordot. A Balaton térségében több állomásról is 30 m/s körüli széllökéseket jelentettek, de az ország szinte teljes területén közelítette, vagy meghaladta a 20 m/s-ot a napi maximális széllökés. Az extrém helyzet a vasúti közlekedést is megbénította. (Szélvihar egy szokatlan ciklon nyomán – Tanulmányok – met.hu).

A talajerózió mellett a port az M1-es autópályára szállító erős szél is szerepet játszott a március 11-én történt tragikus tömegbalesetben, szomorúan szemléltetve azt, hogy

itt már korántsem csupán a klímaváltozásról van szó általában, hanem alapvető közlekedésbiztonságról.

Ha az elmúlt két évtizedben regisztrált erős széllökések előfordulásait összesítjük, akkor is azt kapjuk, hogy a legtöbb viharos nap (széllökés > 17 m/s) a Balaton térségében fordult elő (1. ábra) – ezen belül is jellemzően a Bakonyban, ahol idén is a legerősebb széllökéseket mérték. A gyakorisági térképről markánsan kirajzolódik a Balaton térsége,

ahol a legalább viharos széllökésű napok éves átlagos száma meghaladja az 50-et, de szintén sok, évente kb. 30 ilyen viharos nap fordult elő a Kisalföld területén is.

Általánosságban a legkevésbé az Alföld területére jellemző az ilyen nagy széllökésekkel járó szélsőséges időjárás, de azért évente néhány szélviharos nap itt is előfordul.

1. ábra: A viharos napok (amikor a napi maximális széllökés meghaladta a 17 m/s-ot, vagyis a 61 km/h-t) átlagos évi száma a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. Adatok: Országos Meteorológiai Szolgálat.

Március a legszelesebb, különösen az Észak-Dunántúlon

Az extrém szelek éven belüli előfordulását mutatja be a 2. ábra három dunántúli meteorológiai állomáson (Siófok, Sopron és Veszprém). Jól látható, hogy mindhárom esetben a téli félévben jóval gyakoribbak a szélviharok, mint a nyári félévben.

Egyértelműen kirajzolódik az is, hogy a legszelesebb hónap általában a március, míg szélviharok előfordulása a legkevésbé augusztusban és szeptemberben jellemző.

Ez az ország más térségeiben is jellemző. Ennek oka, hogy az ilyen heves szélviharok főként a viharciklonok és mediterrán ciklonok velejárói, melyek leginkább a téli félévben érik el a Kárpát-medence térségét, míg a nyáron jellemző zivatartevékenységgel járó extrém szél általában rövidebb ideig áll fenn, és kisebb területre koncentrálódik.

2. ábra: Extrém szeles órás mérések éven belüli eloszlása Siófok, Sopron és Veszprém állomásokon a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. (Mérések: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A grafikonokon a különböző kategóriákba eső széllökések is elkülönülnek. A legtöbb széllökés a Beaufort-skála szerinti viharos kategóriába tartozik, melynek értéke meghaladja a 17 m/s-ot, de nem nagyobb 20 m/s-nál. Az ennél erősebb széllökések a heves vihar (21–23 m/s), szélvész (24–27 m/s), heves szélvész (28–32 m/s) és orkán (>32 m/s) kategóriákba tartoznak, melyek a szélsebesség növekedésével egyre ritkábban fordultak elő.

Orkán erősségű szelet csak a veszprémi és a siófoki állomáson jelentettek, a vizsgált 20 éves teljes időszakban is csupán 1-2 alkalommal. A Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön elhelyezkedő meteorológiai állomásokon ennél kb. egy nagyságrenddel kevesebb, azaz csak pár száz ilyen mérést rögzítettek.

A 2001-2020-as időszakban az országon belül jellemzően ugyan csökkenő trendet kaptunk az extrém széllökéses napok átlagos évi számára vonatkozóan, ám ez a trend csak kis területen (jellemzően a Kisalföldön és az Alföld egy részén) tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Ennek az az oka, hogy a vizsgált 20 éves időszak túl rövid ahhoz, hogy egyértelmű trend kirajzolódhasson, főleg amiatt is, mert a szélviharos napok száma az egyes években nagyon eltér egymástól.

Van jelentősége a kibocsátás-csökkentésnek

A klímaváltozásnak a szélviharos időjárásra is hatása van, ahogy ezzel egy korábbi cikk már részben foglalkozott. A várható módosulás annak függvényében alakul, hogy milyen forgatókönyv szerint változnak majd az antropogén tevékenységekhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátások, a felszínhasználat és az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok.

Ha a kibocsátást 2040 körül kezdenénk csökkenteni (azaz az RCP4.5 forgatókönyv szerint haladunk), akkor az extrém széllökéses napok száma – elsősorban az északnyugati országrészben – csak legfeljebb 1-2 nap/év mértékben emelkedhet (3. ábra felső térképsora).

3. ábra: A szélviharos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra 6-6 regionális klímaszimuláció átlaga alapján az RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyv esetén. Referencia időszak: 2001-2020. A szerzők ábrája.

Ha viszont nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a változás mértéke nagyobb lehet a század végére – a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

A hatás az ország nagyobb területét érintené, mint az optimistább forgatókönyv szerint. (3. ábra alsó térképsora).

Nem elvont problémáról, hanem konkrét kockázatokról van szó

A jövőben tehát a klímaváltozás hatására több szélviharos eseményre számíthatunk, és az országon belül a Kisalföld és az Északnyugat-Dunántúl az a térség, ahol a leginkább megnövekedhet a szeles extrémumok száma. Mivel a legerősebb széllökések már jelenleg is itt fordulnak elő egy-egy szélvihar során, ezen a területen különösen fontos a jövőbeli változásokra való felkészülés.

Az extrém szél veszélyét tovább erősíti az is, hogy gyakran nem önmagában, hanem valamilyen más extrém eseménnyel társulva érkezik, és a hatása ezáltal sokkal jobban felerősödik.

Például ha szárazság van, porvihart alakít ki, amely egy útszakaszon hirtelen pár méteresre csökkentheti a látótávolságot, fokozott balesetveszélynek kitéve az autósokat (ahogyan az március 11-én történt az M1-es autópályán), de gyakran jár az extrém széllel csapadék is, amellyel együtt az épületekben még nagyobb kár keletkezhet.

A klímaváltozás már most megfigyelhető szélsőséges hatásai miatt elengedhetetlen az alkalmazkodás, azonban megfelelő, ambiciózus és hatékony kibocsátás-csökkentés nélkül a károk növekedése pénzben, és legrosszabb esetben emberéletekben is mérhető lesz. Ezeknek az elkerülése mindannyiunk közös érdeke.

Szerzők: Bordi Sára, Szabó Péter, Pongrácz Rita, via Másfélfok

Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a hazai megfigyelésekért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Rövid tudományos módszertan:

1. Regionális klímamodellekkel végzett éghajlati szimulációk:

Egy térség, pl. hazánk éghajlatának részletesebb vizsgálatához regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat pontosabban és finomabb térbeli felbontással írják le, mint a globális modellek. A regionális modellek historikus szimulációi nagy számban továbbra is csak 2005-ig állnak rendelkezésünkre, míg a jövőre vonatkozóan, 2006-tól indítva 2100-ig azt szimuláljuk, hogy egy-egy feltételes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvre hogyan reagál az éghajlati rendszer. Ebben az elemzésben két forgatókönyvet tekintettünk: a 2040 utáni kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP4.5-öt, és a kibocsátás-csökkentés nélküli, ún. RCP8.5-öt. Adott forgatókönyvön belül az Európa egészét 10 km-es rácsfelbontással lefedő, Euro-CORDEX együttműködés keretében futtatott különböző, de ugyanazon hat-hat regionális klímamodell-szimulációt tekintettünk az elemzésben. Az alkalmazott hattagú szimuláció-együttes már megfelelően tudja reprezentálni a modellek különbözőségéből eredő bizonytalanságot, illetve ezeket a kétféle forgatókönyvvel meghajtva az emberi tevékenység jövőbeli alakulásából származó nagyfokú bizonytalanságot is.

2. Szimulációk hibakorrekciója és megfigyelések:

Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még ma sem tökéletesek, a meteorológiai változóktól függően kisebb-nagyobb hibával terheltek a megfigyelésekkel szemben. A hibák javításához hibakorrekciós módszerre és jó minőségű megfigyelésekre egyaránt szükségünk van. A széllökésekre az Országos Meteorológiai Szolgálat által előállított HuClim rácsponti adatbázis 0,1°-os (~10 km-es) rácsfelbontású adatait használtuk fel, melyek 2001-től álltak rendelkezésünkre. A szimuláció korrekciójához az ún. standardizálás módszerét használtuk, amely az eloszlások időbeli átlagát és szórását figyelembe véve végzi a hibák javítását. A korrekciós referencia-időszak egy megfigyelésekkel közös múltbeli időszakot kell, hogy tekintsen, így a 2001-2020 időszakot lehetett alkalmazni erre a célra. Az elemzésben hosszabb, húszéves időszak átlagait tekintettünk, melyek megadják, hogy az időszakon belül bármely évben milyen értékre számíthatunk. A változásokkal adtuk meg a húszéves időszakok közötti átlagos különbséget (jelen vizsgálatban nap/év mértékegységben kifejezve).

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

BUDAPEST

Gellért-hegyi víztároló: Mintha Köbüki tornyait, Mandalór bányáit vagy Balrog barlangját csodáltuk volna

Eljutottunk a Gellért-hegyi víztároló nyílt napjára. Megmutatjuk, milyen látványban volt részünk.

KÉK HÍREK

Orális szexre kényszerítették a kollégái az amerikai kisváros első női rendőrét

Teresa Williams 2007-ben kezdett el dolgozni Iron Mountain rendőrségénél, azóta folyamatosan zaklatták a kollégái.

KÉK HÍREK

Felakasztotta a kisfiát, majd magával is végzett egy férfi Gyulafehérváron

A hatóságokat a gyerek anyja értesítette, miután a férfi nem válaszolt az üzeneteire, és nem nyitott neki ajtót.

Címlapról ajánljuk

FELFEDEZŐ

A japán kannibál gyilkos nem értette, mások miért nem esznek embert

Miután se lecsukni, se elmegyógyintézetbe zárni sem tudták Isszei Szagavát, elengedték, és ezután előadásokat tartott, könyveket írt a gyilkosságról, sőt, még étteremkritikákat is publikált.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. március 25.

Egy japán kannibál, aki bevallotta, hogy megölt egy nőt, majd megette, azt mondta, nem érti, hogy másoknak miért nincs késztetésük az emberhús megevésére.

Isszei Szagava brutálisan meggyilkolta, megcsonkította, majd megette osztálytársát, Renée Hartevelt még 1981-ben.

Szagava, akit annak idején a Kobei Kannibál néven emlegettek, a párizsi Sorbonne Egyetem hallgatója volt, és meghívta Harteveltet a városi lakásába. Amint a lány odaért, lelőtte, és bizonyos részeit elfogyasztotta. Sagava a test többi részét egy bőröndbe rakta, majd egy közeli parkba vitte, de nem sokkal később elkapták és letartóztatták. A rendőröknek be is vallotta, hogy azért ölte meg, hogy „megegye a húsát”.

Jóval később, 2009-ben a Vice-nak adott egy dermesztő interjút Sagava, és azt mondta, nem tudja felfogni, miért nincs „mindenkiben” késztetés az emberevésre.

Azt mondta az interjúban: „Ez egyszerűen egy fétis. Ha egy férfi rajong egy lányért, akkor természetes, hogy vágyat érez arra, hogy a lehető leggyakrabban lássa, hogy közel legyen hozzá, érezze az illatát, és megcsókolja, igaz? Számomra az evés ennek csak egyfajta kiterjesztése.”

„Majdnem minden este hazahoztam egy prostituáltat, majd megpróbáltam hátulról lelőni. Nem az emberevés, hanem inkább az a gondolat vált rögeszmémmé, hogy egyszerűen végre kell hajtanom azt a „rituálét”, hogy megöljek egy lányt, bárki legyen is az.”

Eléggé hihetetlen, hogy szörnyű bűnei ellenére Sagava soha nem került börtönbe.

Annak idején, amikor Párizsban letartóztatták és vádat emeltek ellene, két év elteltével őrültnek nyilvánították, ezért felmentették. Később japánban egy pszichiátriára került, ahol a pszichológusok épelméjűnek nyilvánították, de a japán hatóságok nem tudtak vádat emelni, mert akkorra már eredeti aktáit a francia tisztviselők lezárták. Így nem volt más választásuk, mint szabadon engedni.

Szabadulása után Szagava előadásokat tartott, és könyveket írt a gyilkosságról. Még étteremkritikákat is írt egy japán magazinnak. Szagava tavaly november 24-én halt meg tüdőgyulladásban – erősítette meg testvére.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy 11 éves kislányt filmeztek le szex közben, majd a videót szétküldték az iskolatársainak

A döbbenetes eset a romániai Aranyosgyéres egyik iskolájában történt.

KÉK HÍREK

A bűzre és a döglegyekre figyelt fel a szomszéd, így találták meg a fiatal férfi holttestét Pestszentlőrincen

János hónapokkal ezelőtt akaszthatta fel magát a családi házban.

KÖZÖSSÉG

Szinte csoda: már triciklizni tanul Zsombi, az SMA-s kisfiú

A gerincvelői izomsorvadással született kisgyereknek két éve gyűlt össze a pénz a kezelésére.

FELFEDEZŐ

Kitüntették Firenzében az iskolaigazgatót, akit azért rúgtak ki, mert megmutatta diákjainak a Dávid-szobrot

A szülők szerint a szobor pornográf és felzaklatta a gyerekeket. Firenze polgármestere nem így látja.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. március 26.

Nemrég írtunk az esetről, hogy kirúgtak egy amerikai iskolaigazgatót, mert megmutatta Michelangelo Dávid-szobrát a hatodikos diákjainak a művészettörténet óráján.

A tanulók szülei képesek voltak panaszt tenni mindezért, mert szerintük az egyetemes művészettörténet egyik alapműve, a meztelen szobor „pornográf” és „felkavaró”.

Korábban már megírtuk, hogy a szobor hatodikosok művészettörténet óráján került elő, és bár a világ egyik leghíresebb alkotásáról van szó, a szülők egy része pornográfnak találta, és állításuk szerint felzaklatta a gyerekeket.

Az iskola tanácsa összeült az ügy miatt, aminek a végén az igazgatónak távoznia kellett az intézményből.

A történet azonban itt még nem ért véget: a floridai oktatóval, Hope Carrasquillával történtek híre egészen Firenzéig jutott, ahol a város vezetése úgy döntött, hogy kitüntetik az iskolaigazgatót. Dario Nardella, a város polgármestere nemrég bejelentette, hogy meghívta Firenzébe a tanárnőt - írta meg a Blikk.

„Egyszerűen nevetséges összekeverni a művészetet a pornográfiával. Személyesen szeretném meghívni Firenzébe a tanárt, hogy a város nevében elismerést kapjon. A művészet a civilizáció része, és aki ezt oktatja, az elismerést érdemel”

- írta a Facebook-bejegyzésében a firenzei polgármester.

Kapcsolódó

Kirúgták egy iskola igazgatóját, mert megmutatta Michelangelo Dávid-szobrát a diákoknak – művészettörténet órán

A hatodikosok szülei közül többen is panaszt tettek ezért a floridai iskola tanácsánál. Szerintük a meztelen szobor „pornográf” és „felkavaró” a gyerekek számára.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szörnyű tragédia: saját láncfűrésze vágta el a békési állatmenhely vezetőjének nyakát

A menhely területén történt a szerencsétlen tragédia.

KÉK HÍREK

Elviselhetetlen bűz áradt egy jánoshalmai ház kertjéből – sokkoló volt, amit ott találtak

Egy állatmentő alapítvány önkéntese több egymásra dobált kutyatetemmel szembesült.

KÉK HÍREK

Durva ámokfutás: késsel és kézigránáttal támadt az emberekre egy szerb férfi Berlinben

Életveszélyes sebesültje is van a támadásnak.

FELFEDEZŐ

„Imádtam gyilkolni” – Egy elitkommandós arról beszélt, milyen érzés embert ölni

A magát „gyilkosságfüggőnek” tartó Eddie Penney nem tart számon minden gyilkosságot, de nagyjából ötven emberrel végezhetett kommandósként.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. március 25.

Egy ötórás podcastban mesélte el egy volt amerikai elitkommandós, hogy milyen érzés embert ölni, írja a Unilad.

Eddie Penney előbb tengerészgyalogos volt, majd ezután csatlakozott a haditengerészet különleges alakulatához, a Navy SEAL-hez. A terjedelmes beszélgetésben mesél a pokol hetéről, vagyis a kiképzésről, amit nem minden jelentkező él túl. Ezután terelődik a szó az egykor ugyancsak elitkommandósként, majd CIA-ügynökként szolgáló házigazdával a gyilkolásra.

Penney legújabb, Unafraid (magyarul: Félelem nélkül) című könyvében külön fejezetet szentel az emberi élet kioltásának megélésére. Már az epizód címe (Kill Addict, vagyis Gyilkosságfüggő) is árulkodó, és a beszélgetésben sem rejti véka alá, hogy kifejezetten élvezte a gyilkolást.

A műsorban szóba kerül, hogy a kommandós egységét egyszer Irak nyugati részén vetették be „értékes célpontok” likvidálása érdekében. Amikor a megadott épülethez értek, egy földön alvó férfira és feleségére találtak. Ekkor még nem esett túl az első emberölésen, „éhes” volt a gyilkosságra az alakulat több más tagjával szemben. A földön fekvő férfi a pisztolyáért ugrott, mire Eddie lelőtte.

Kapcsolódó

Droghasználat, erőszak és celebség – három kommandós vallott, mi a baj a világ legjobb katonai alakulatával

A SEAL-kommandósok a világ legjobban kiképzett katonái közé tartoznak, ők ölték meg Oszama bin Ladent is 10 éve. De egy új riport alapján nem mindenki önzetlen hős az alakulat berkeiben.

„Már elterült, de én még fektében is lőttem rá” – emlékezett vissza a beszélgetésben az első emberülésére az egykori kommandós. A helyzet annyira eszelős volt, hogy a férfi mellett fekvő felesége meg sem tudott mukkanni és még sírni is képtelen volt. A nő egyszerűen csak felült és érzelemmentesen szemlélte az eseményeket.

„Az érzés, ahogy beleküldtem a golyókat, olyan volt, mint... ahhh” – teszi hozzá a kommandós, aki szabályosan függő lett azóta. Onnantól kezdve csak az motiválta, hogy annyi rosszfiút küldjön a másvilágra, amennyit csak lehet. Penney egyenesen azt mondja, hogy „imádott” ölni, szabályosan olyan volt számára az emberi élet kioltása, mint az „oxigén”.

A podcastból kiderül, hogy nem emlékszik minden gyilkosságra, de időnként bizonyos dolgokról eszébe jut egy-egy eset. Penney nem számolta, hogy hány emberrel végzett pályafutása során, de nagyjából ötvenre becsüli a számukat. A teljes, angol nyelvű beszélgetést itt lehet megnézni:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Kifütyülték, tiltólistára tették, és véletlenül elvette Winona Rydert – 10 dolog, amit nem tudtál Keanu Reevesről

Szörnyű tragédiákat élt át, mégsem adta fel soha, s ma is az egyik legnépszerűbb sztár. Ezt a 10 dolgot azonban lehet, hogy még a legnagyobb rajongói sem tudták róla.

KULT

Meghalt az Operettszínház legendás bonvivánja – „Nagyon rosszul volt már az utóbbi napokban”

Jankovits József többféle betegségben is szenvedett az elmúlt időszakban.

KÉK HÍREK

„Egy köcsög rendőrkutya vagy, nem?” – belekötöttek egy rendőrbe egy pécsi edzőteremben

A két férfi verekedést akart kiprovokálni. Többször is visszamentek az edzőterembe, a fiatal rendőrt keresték.

FELFEDEZŐ

Óriásbabát szültem és élveztem – otthonra bérelt medencében született az 5,7 kilós csecsemő

Otthonra bérelt szülőmedencében hozta világra a kislányt. Csak néhány nagyobb csecsemő született az országban Tabithánál.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. március 25.

Nagyon pihentető élményként írta le a szülést egy brit nő annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság egyik legnagyobb újszülöttjét hozta világra, írja a The Sun. Tabitha két és fél hetes késéssel született meg február 28-án, súlya pedig 5,7 kilogramm volt. Az óriásbébire emiatt rögtön a két-három hónapos csecsemőruhák mennek csak fel.

A 36 éves anyukának ő lett a harmadik gyereke. Ruth Harvey még úgy sem ment kórházba, hogy egyébként tíz percre laknak az intézménytől. A kisbabát inkább egy otthonra bérelt szülőmedencében hozta világra nyolc és fél órás vajúdást követően. Ezután bevitték a kórházba a kislányt, de egy óra múlva haza is engedték őket, miután mindent rendben találtak az óriásbabánál.

Az asszony elmondta, hogy az előző kapcsolatából született két gyerekét kórházban szülte, de a terhességek alatt rendre más orvosok és ápolók foglalkoztak vele, sosem látta ugyanazt az embert kétszer. Emiatt döntött inkább az otthonszülés mellett, ahol egy elhivatott szülőnő csinálta vele végig az egész folyamatot.

A vajúdás és a szülés alatt aromaterápiát és akupunktúrát kapott, ami fokozta a boldogsághormonok termelődését. Ettől is csak még kiegyensúlyozottabb lett a várakozás alatt időnként a házban sétálgató asszony.

Ruth szerint korábban el sem tudta képzelni, hogy egy ilyen hatalmas baba világra hozása élvezetes élmény legyen, pedig ez történt vele február végén. A megszokott környezet miatt nyugodt volt, a szülésznő pedig végig nagyon segítőkészek voltak. A gyerekeik pedig szinte semmit sem vettek észre az egészből, csak annyit, hogy reggelre megszületett a kishúguk.

Az eddigi legnagyobb brit újszülött Guy Carr volt, aki 7,03 kilogrammal látta meg a napvilágot még 1992-ben. Őt követi sorrendben a 6,8 kilogrammos George King 2013-ból, valamint a 6,77 kilogrammos Alpha Stone Mitchell 2021-ből.

Kapcsolódó

Több mint 5,3 kilós óriásbabát szült egy amerikai nő, az orvosok sem gondolták, hogy ilyen nagy lesz

Az orvosok előzetesen 4,1 kilogrammra becsülték a születendő gyerek súlyát. Tévedtek.

KÖVESS MINKET: