HÍREK
A Rovatból

Kövér: Az EU jövőjéről szóló vita arról szól, „hogyan legyünk csicskásai az Egyesült Államoknak”

Az Országgyűlés elnöke szerint az Európai Unió teljesen valóságidegen politikát folytat.


Amit az európai politika ma művel, az teljesen valóságidegen politika, olyan politika, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a saját választópolgárainak a legalapvetőbb exisztenciális érdekeit is - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felvidéki Martoson, ahol részt vett az Esterházy Közéleti Tábor nyitó fórumán szerdán.

Az Országgyűlés elnöke a fórumon a nemzetpolitika alapértékeiről, majd az Európai Unió (EU) jövőjéről Brüsszelben zajló vitáról, illetve az Ukrajnában zajló háború hátteréről beszélt.

Kövér László az EU jövőjéről zajló európai vitáról azt mondta: nem arról szólnak az e vita mögötti törekvések, hogy mi legyen az EU szerkezete vagy, hogy miképpen tudjon Európa megfelelni a kihívásoknak, hanem arról, hogyan helyezkedjen el Európa úgy, hogy az Amerikának megfeleljen.

"(A vita arról szól) Hogy hogyan legyünk csicskásai, kisegítő hadai annak az Egyesült Államoknak, amely azzal a kihívással küszködik, hogy nem lesz a világ egypólusú, hanem abba az irányba halad, hogy több hatalmi központ alakul ki"

- jelentette ki Kövér László. Hozzátette: a kérdés, ami majd az emberiség jövőjét is el fogja dönti, az lesz, hogy ezek között a hatalmi központok között a kooperáció vagy a versengés dominál majd.

A házelnök kijelentette: a Ferenc pápa által is kiprovokáltnak minősített ukrajnai háborúnak a valódi oka nem Donbaszban, nem az Ukrajna és Oroszország közötti feszültségekben keresendő, hanem abban a második világháború után kimondott amerikai stratégiában, miszerint

"Amerikát benn, Oroszországot kinn, Németországot pedig lent kell tartani."

Rámutatott: az előállt helyzetnek az az oka, hogy az Egyesült Államok vészesen közeledik ahhoz, hogy elveszíti a világ első számú hatalma címet, mivel Kína belátható időn belül gazdasági értelemben is lekörözi.

Kövér László elmondta: van egy amerikai rémálom, amely az, hogy Portugáliától Kelet-Ázsiáig egy egységes gazdasági térség jön létre, ahol a benne lévők szabadkereskedelmi térségként létrehozzák a világ gazdasági központját. "A szándék kétségkívül az, hogy Európát le lehessen választani erről a gazdasági térségről, amelynek a törésvonala Oroszország és a tőle nyugatabbra eső területek között húzódik" - szögezte le Kövér László.

A fórum másik résztvevője, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyarságot a 20-ik században ért megpróbáltatásokról, a nemzetpolitikában 2010-ben bekövetkezett paradigmaváltásról és az azóta elért eredményekről, illetve a legutóbbi választások eredményeiről és annak okairól is beszélt. Utóbbi kapcsán rámutatott: olyan dolgokat mond ki a magyar kormány, amiket Európa nyugati részében már nem mernek kimondani és ez az emberek tetszésével találkozik. Hozzátette: a támogatás a határon túlon is megmutatkozott, amit az is mutat, hogy a külhoni területekről érkezett összes voks 94 százalékát ők kapták. "Ez számunkra óriási erőt adott" - szögezte le Potápi Árpád János.

"A nemzet határai addig tartanak, amíg a magyar intézményrendszer hatósugara elér"

- hangsúlyozta Potápi, rámutatva: az elmúlt 12 évben oktatási és egyházi intézmények ezreit sikerült felújítani vagy megépíteni, s ezzel erősíteni a magyar közösségeket, a nemzeti összetartozás érzését.

A táborban Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára is részt vett egy fórumon, melynek két központi témája a magyar kormány nemzetpolitikája, illetve az ukrajnai háború hatásai volt. Utóbbival kapcsolatban elmondta: a jelenleg Európát sújtó biztonsági, gazdasági és energetikai kihívások oka a háború, mindezekre az egyetlen és helyes válasz a béke, s a magyar kormány ezért áll a béke pártján. Az államtitkár az MTI kérdésére az Oroszország elleni szankciós politikával kapcsolatban kijelentette: a magyar kormány a szankciókban soha nem hitt, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek nem eredményesek. Hozzátette: Magyarország kivételt kapott a kőolaj esetében, de most már a földgáz van asztalon, de ebben kimondtuk, hogy erről tárgyalni sem vagyunk hajlandóak, ugyanis itt arról van szó, hogy télen tudunk-e fűteni vagy nem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Nagy Márton döntött: Budapestnek ezúttal 0 forintot kell fizetnie
Közzétették, hogy melyik önkormányzatnak mennyit kell fizetnie novemberben a helyi iparűzési adó többletükből.


Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.

A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.

Így Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozta meg az egyes települések fizetési kötelezettségét.

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint

Nagy Márton döntése értelmében Budapest, Pécs és Kecskemét most 0 forintot fizet, ugyanakkor több fővárosi kerület és meglepően sok kisebb település is komoly, százmilliós terhekkel szembesül.

A rendelet szerint a 100 millió forint felett fizető budapesti kerületek között van az I. kerület 249 094 380 forinttal, a II. kerület 439 406 725 forinttal, az V. kerület 102 226 054 forinttal és a VII. kerület 100 832 318 forinttal.

Eközben komoly befizetővé vált jónéhány kisebb település is, mint például Sellye (376 457 826 forint), Kétújfalu (493 837 963 forint) vagy Királyegyháza (307 034 887 forint).

A milliárdos befizetők között is van meglepetés, Dunaharasztinak például nettó 1 302 959 264 forintot kell utalnia.

A program logikája szerint a 2024-es bázisévhez képest keletkező 2025-ös hipa-többlet 100 százaléka kerül az alapba, amit aztán a járások pályázhatnak vissza fejlesztésekre. Járásonként minimum 250 millió forint, a megyeszékhely-központú járásoknál pedig 500 millió forint fejlesztési forrás garantált. Az önkormányzatok két részletben, májusban és novemberben fizetnek, a végelszámolás pedig a következő év márciusában történik. Ha egy településnek negatív az egyenlege, akkor támogatásként visszakapja a befizetett összeget.

A mostani rendelet egy hosszabb folyamat része. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter 2024 októberében jelentette be a Versenyképes Járások Programot, a területi felzárkózást és a járási fejlesztési minimumokat hangsúlyozva. A feszültség 2025 februárjában nőtt, amikor megjelent a szolidaritási hozzájárulás éves listája, amely Budapestre 89,1 milliárd forintos terhet rótt, éles vitát indítva a főváros és a kormány között. Az első, májusi hipa-többlet elvonásáról szóló rendelet 854 települést érintett, ami után a Fővárosi Önkormányzat bírósághoz fordult, és a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet biztosított számára a Magyar Államkincstár inkasszójával szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a Hadházy Ákos autójának szándékosan nekihajtó hatvanpusztai biztonsági őr ellen
A hatóság szerint a férfi nem követett el bűncselekményt, mert cselekményének kizárólag az volt a célja, „hogy a másik gépkocsivezetőt megállítsa”.


„A rendőrség megszüntette a büntetőeljárást a Suzuki Vagyonőr ellen. Azt mondták, hogy nem követett el bűncselekményt, nem volt szándékos közúti veszélyeztetés. Csak véletlenül jött nekem, mert véletlenül jobbra fordította a kormányt...” – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos.

Az eset még augusztusban történt, miután Hadházy a nyitott kapun keresztül bement Orbán Viktor apjának hatvanpusztai birtokára, és ott felvételeket készített az épületekről. Ekkor Mészáros Lőrinc biztonsági vállalkozásának alkalmazottja egy Suzukival igyekezett megállítani a képviselőt és a vele utazó Gulyás Balázs újságírót. A közzétett videófelvételek tanúsága szerint a vagyonőr először frontálisan szembehajtott a képviselő által vezetett Daciával, majd miután nem sikerült megállítani őket, oldalról hajtott neki. Az ütközésben a Dacia oldala megsérült, a Suzuki pedig felborult.

Akkor a Bicskei Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított közúti veszélyeztetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.

A Gulyáságyú Média ugyanakkor most arról írt, hogy a rendőrség most megszűntette a büntetőeljárást a férfi ellen.

„A hatóság szerint a férfi nem követett el bűncselekményt, mert cselekményének kizárólag az volt a célja, „hogy a másik gépkocsivezetőt megállítsa”. A rendőrség megállapította, hogy a vagyonőr magatartása más személy életének, testi épségének a közvetlen veszélyeztetésére nem terjedt ki.

Az eljárás során a rendőrség igazságügyi műszaki szakértőt is kirendelt. „A szakértői vélemény megállapította, hogy a borulást eredményező ütközés a Suzuki személygépkocsi vezetőjének jobbra irányuló kormánymozdulatára vezethető vissza, ez okozta a járművek közötti oldaltávolság elfogyását” - írták a rendőrség határozatában.

Hadházy egy Facebook-posztban reagált minderre.

„Tulajdonképpen örülhetek, hiszen ennyi erővel mondhatták volna azt is, hogy én voltam a bűnös és én akartam felborítani őt...”

– fogalmazott a független országgyűlési képviselő, aki hozzátette: nem gondolta, hogy valódi jogi következménye lesz a dolognak, de azt sem, hogy „meg merik tenni, hogy még egy ejnye-bejnyét sem kapjon Orbán smasszere”.

„A határozat egészen elképesztő jogi nonszensz. Persze panaszolni fogjuk, de nem ez a fontos hiszen úgyis elutasítják. Hanem az, hogy ezzel a határozattal a hatalom legitimálta az ellenzéki politikusok elleni erőszakot

– írta Hadházy, aki végül azt is leírta, hogy az őszinte véleménye a következő: „a lónak a f.szát nem volt ez szándékos közlekedési veszélyeztetés”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
30 milliót is is fizethettek a gazdagok, hogy ártatlan civileket öljenek Szarajevó ostrománál – nyomozás indult az emberszafarik ügyében
A milánói ügyészség keresi azokat az olaszokat, akik a gyanú szerint a Balkán-háborúban pénzért vadásztak emberekre szórakozásból.


A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.

A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.

A gyanú szerint olasz, francia, német és más nyugati állampolgárok nagy összegeket, akár 30 millió forint értékben is fizettek a boszniai szerb erők katonáinak, hogy a Szarajevót körülvevő magaslatokról „szórakozásból” gyilkoljanak. A gyerekek megöléséért külön felárat számolhattak fel.

Feltételezések szerint a résztvevők Triesztben találkoztak, onnan Belgrádba utaztak, ahonnan a katonák kísérték őket a harcálláspontokra.

„Nem voltak politikai vagy vallási indítékaik. Gazdag emberek voltak, akik szórakozásból mentek oda. Olyan fegyverbolondokról beszélünk, akik talán lőtérre vagy szafarizni járnak Afrikába”

– nyilatkozta Gavazzeni, aki szerint a hatóságok a következő hetekben több, általa azonosított személyt is kihallgathatnak.

A vádakat a szerb veteránszervezetek határozottan tagadják. A boszniai kormány milánói konzulátusa teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.

„Türelmetlenül várjuk, hogy kiderüljön az igazság egy ilyen kegyetlen ügyben, hogy lezárhassuk a történelem egy fejezetét. Bizonyos információk birtokában vagyok, amelyeket megosztok a nyomozókkal”

– nyilatkozta a milánói bosnyák konzulátus szóvivője.

A 2022-ben bemutatott „Sarajevo Safari” című szlovén dokumentumfilmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó is arról beszélt, hogy nyugatiak fizettek a civilekre való lövöldözésért. „A Sarajevo Safari volt a kiindulópont” – mondta Gavazzeni, aki a film megtekintése után vette fel a kapcsolatot a rendezővel, és kezdett mélyebb kutatásba. Egyik kulcsforrása egy volt boszniai hírszerző tiszt lett. A film bemutatója után, 2022 novemberében a bosznia-hercegovinai államügyészség is bejelentette, hogy eljárást indít az ügyben.

Az 1992 és 1996 között zajló ostrom a modern hadtörténet leghosszabb városostroma volt, amelyben 13 952 ember, köztük 5434 civil halt meg a folyamatos tüzérségi támadások és a mesterlövészek golyói által. A város fő közlekedési útvonala a „Mesterlövészek sikátora” (Sniper Alley) néven vált hírhedtté. A háború embertelenségének egyik szimbólumává vált Boško Brkić és Admira Ismić esete, akiket 1993-ban lőtt le egy mesterlövész, miközben egy hídon próbáltak átkelni a biztonságba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tovább drágulnak az üzemanyagok, még ma érdemes tankolni
A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 2, a gázolaj beszerzési ára pedig bruttó 5 forinttal emelkedik csütörtöktől. Jobban járunk, ha még előtte teletöltjük a tankot.


Csütörtökön tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára a holtankoljak.hu szerint.

A benzin bruttó 2 forinttal kerül majd többe, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 5 forinttal változik majd.

Jelenleg 95-ös benzint 577 forintos literenkénti átlagáron, gázolajat pedig 588 forintos átlagáron tankolhatunk a hazai kutakon. Ezek az árak emelkedhetnek tovább a hét második felében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk