Kamala Harris: példátlan büntetést kap Oroszország, ha megtámadja Ukrajnát
Az Egyesült Államok alelnöke a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására.
Soha nem látott súlyosságú gazdasági büntetőintézkedésekkel válaszol az Egyesült Államok és szövetségeseinek egységes közössége, ha Oroszország ráront Ukrajnára - jelentette ki Kamala Harris amerikai alelnök szombaton az 58. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Kamala Harris a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására.
Ha viszont Oroszország ismét támadásra vetemedik Ukrajna ellen, "gyors, kemény és egységes" gazdasági szankciók következnek, amelyek Oroszország pénzügyi rendszerét és kulcsfontosságú iparágait sújtják
- figyelmeztetett.
A gazdasági büntetőintézkedések mellett tovább folytatódna a NATO keleti szárnyának megerősítése is
- fejtette ki az amerikai alelnök, hozzátéve, hogy a térségbe érkező katonák ugyan nem harcolnának Ukrajnában, de a NATO-tagállamok területének "minden egyes négyzetcentiméterét megvédik".
Joe Biden péntek este a Fehér Házból sugárzott beszédében titkosszolgálati információkra hivatkozva azt mondta, Putyin már döntött Ukrajna lerohanásáról. "Okkal feltételezhetjük, hogy az orosz erők a következő héten, a következő napokban megtámadják Ukrajnát" – fogalmazott az amerikai elnök, aki szerint Ukrajna fővárosát, Kijevet veszik célba.
Soha nem látott súlyosságú gazdasági büntetőintézkedésekkel válaszol az Egyesült Államok és szövetségeseinek egységes közössége, ha Oroszország ráront Ukrajnára - jelentette ki Kamala Harris amerikai alelnök szombaton az 58. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC).
Kamala Harris a világ legrangosabb biztonságpolitikai fórumán elmondta, hogy országa továbbra is nyitott az egész Európa biztonságát fenyegető orosz-ukrán konfliktus diplomáciai megoldására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.
A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.
A gyanú szerint olasz, francia, német és más nyugati állampolgárok nagy összegeket, akár 30 millió forint értékben is fizettek a boszniai szerb erők katonáinak, hogy a Szarajevót körülvevő magaslatokról „szórakozásból” gyilkoljanak. A gyerekek megöléséért külön felárat számolhattak fel.
Feltételezések szerint a résztvevők Triesztben találkoztak, onnan Belgrádba utaztak, ahonnan a katonák kísérték őket a harcálláspontokra.
„Nem voltak politikai vagy vallási indítékaik. Gazdag emberek voltak, akik szórakozásból mentek oda. Olyan fegyverbolondokról beszélünk, akik talán lőtérre vagy szafarizni járnak Afrikába”
– nyilatkozta Gavazzeni, aki szerint a hatóságok a következő hetekben több, általa azonosított személyt is kihallgathatnak.
A vádakat a szerb veteránszervezetek határozottan tagadják. A boszniai kormány milánói konzulátusa teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.
„Türelmetlenül várjuk, hogy kiderüljön az igazság egy ilyen kegyetlen ügyben, hogy lezárhassuk a történelem egy fejezetét. Bizonyos információk birtokában vagyok, amelyeket megosztok a nyomozókkal”
– nyilatkozta a milánói bosnyák konzulátus szóvivője.
A 2022-ben bemutatott „Sarajevo Safari” című szlovén dokumentumfilmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó is arról beszélt, hogy nyugatiak fizettek a civilekre való lövöldözésért. „A Sarajevo Safari volt a kiindulópont” – mondta Gavazzeni, aki a film megtekintése után vette fel a kapcsolatot a rendezővel, és kezdett mélyebb kutatásba. Egyik kulcsforrása egy volt boszniai hírszerző tiszt lett. A film bemutatója után, 2022 novemberében a bosznia-hercegovinai államügyészség is bejelentette, hogy eljárást indít az ügyben.
Az 1992 és 1996 között zajló ostrom a modern hadtörténet leghosszabb városostroma volt, amelyben 13 952 ember, köztük 5434 civil halt meg a folyamatos tüzérségi támadások és a mesterlövészek golyói által. A város fő közlekedési útvonala a „Mesterlövészek sikátora” (Sniper Alley) néven vált hírhedtté. A háború embertelenségének egyik szimbólumává vált Boško Brkić és Admira Ismić esete, akiket 1993-ban lőtt le egy mesterlövész, miközben egy hídon próbáltak átkelni a biztonságba.
A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.
A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tovább drágulnak az üzemanyagok, még ma érdemes tankolni
A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 2, a gázolaj beszerzési ára pedig bruttó 5 forinttal emelkedik csütörtöktől. Jobban járunk, ha még előtte teletöltjük a tankot.
Csütörtökön tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára a holtankoljak.hu szerint.
A benzin bruttó 2 forinttal kerül majd többe, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 5 forinttal változik majd.
Jelenleg 95-ös benzint 577 forintos literenkénti átlagáron, gázolajat pedig 588 forintos átlagáron tankolhatunk a hazai kutakon. Ezek az árak emelkedhetnek tovább a hét második felében.
Csütörtökön tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára a holtankoljak.hu szerint.
A benzin bruttó 2 forinttal kerül majd többe, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 5 forinttal változik majd.
Jelenleg 95-ös benzint 577 forintos literenkénti átlagáron, gázolajat pedig 588 forintos átlagáron tankolhatunk a hazai kutakon. Ezek az árak emelkedhetnek tovább a hét második felében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
30 napja maradt a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy megválassza Karácsony Gergely helyettesét – ez történik, ha nem sikerül dönteni
Sára Botond szerint a Fővárosi Ítélőtábla megerősítette, hogy a főváros törvénytelenül működik. Korábban Vitézy Dávid és Kiss Ambrus neve is felmerült, de más-más okokból nem fogadták el őket.
Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlésnek 30 napja maradt, hogy főpolgármester-helyettest válasszon – közölte Budapest főispánja szerdán a Facebook-oldalán az ügyben született másodfokú bírósági döntésre hivatkozva.
Sára Botond a közösségi oldalára feltöltött videójában úgy fogalmazott:
„az ítélőtábla megerősítette azt, amit korábban is mondtunk, hogy a főváros törvénytelenül működik, hiszen több mint egy éve nem választottak főpolgármester-helyettest”.
Hozzátette, hogy amikor Karácsony Gergely megtámadta a korábbi ítéletet, akkor is mondták, hogy ez csak időhúzás.
„Az ítélőtábla arról döntött, hogy 30 napon belül Karácsony Gergelynek javasolni, a közgyűlésnek pedig meg kell választania valakit tagjai közül főpolgármester-helyettesnek”
– mondta a főispán, aki szerint „a főpolgármester-helyettesre és a törvényes működésre most mindenkor nagyobb szüksége van a fővárosnak, hiszen a kialakult anyagi helyzetben, amiben a főváros van, napi döntéseket kell hozni, napi szinten kell menedzselni a várost”.
Kiemelte: a főváros érdeke, hogy biztonságosan és kiszámíthatóan, valamint törvényesen működjön.
Sára Botond azt is közölte, bízik abban, hogy „megtisztelik annyival a budapestieket, hogy betartják az ítélőtábla ítéletét, és 30 napon belül lesz főpolgármester-helyettes”.
A júniusi önkormányzati választáson Karácsony Gergely szoros küzdelemben megőrizte pozícióját Vitézy Dáviddal szemben, a Fővárosi Közgyűlés összetétele azonban a választási szabályok módosítása miatt jelentősen átalakult, és politikai patthelyzet alakult ki. Ennek következtében a testületnek azóta sem sikerült főpolgármester-helyettest választania.
A Fővárosi Kormányhivatal a mulasztás miatt már 2024 végén bírósághoz fordult. Első fokon, 2025 márciusában a bíróság megállapította a mulasztást, a főváros azonban fellebbezett az ítélet ellen. A másodfokú eljárásban most az ítélőtábla a kormányhivatalnak adott igazat, és határidőt szabott a törvényes állapot helyreállítására.
A politikai patthelyzetet mélyítette, hogy a Tisza Párt frakciója a személyi kérdésekről, így a helyettesek megválasztásáról való szavazást a főváros szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) módosításához kötötte. Karácsony Gergely 2024 novemberében Vitézy Dávidot és Kiss Ambrust jelölte a posztra, de a javaslatot végül szavazás nélkül vonta vissza. A főpolgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy ha a bíróság kötelezi a fővárost, és a közgyűlés továbbra sem tud dönteni, akkor „végül Sára Botond fogja kinevezni a helyettesét”.
Amennyiben a közgyűlés a 30 napos határidő alatt sem választ helyettest, a bíróság a törvényességi felügyeletet ellátó főispánt hatalmazhatja fel a döntés pótlására.
Karácsony Gergely főpolgármesternek és a Fővárosi Közgyűlésnek 30 napja maradt, hogy főpolgármester-helyettest válasszon – közölte Budapest főispánja szerdán a Facebook-oldalán az ügyben született másodfokú bírósági döntésre hivatkozva.
Sára Botond a közösségi oldalára feltöltött videójában úgy fogalmazott:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Döntött a Momentum elnöksége, kizárják a pártból Cseh Katalint, és arra szólítják fel, hogy adja vissza a parlamenti mandátumát – közölték a Facebookon. Az ellenzéki párt azért jutott erre a döntésre, mert Cseh Barabás Richárddal együtt egy új párt, a Humanisták színeiben indulna a választáson, amit szerdán jelentett be.
Cseh Katalin egy Facebook-videóban közölte, hogy csatlakozik Barabás Richárd új formációjához, mert szerinte „túl sok a tesztoszteron, és túl kevés az emberség” a magyar politikában. Barabás pedig arról beszélt, jobb lenne a parlament, „ha egy kicsit több szivárványos és EU-s zászló lenne ott”.
A Momentum szerint Cseh Katalin a pártalapítással „a Momentum politikájával szembemenve csökkenti a 2026-os kormányváltás esélyét”. A bejelentésre a politikai térfél más szereplői is reagáltak. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy Facebook-poszt alatt arra utalt, hogy az új párt mögött Karácsony Gergelyék állnak. „Hallom Karácsony Gergely kommunikációs csapata készíti ezeket a hiánypótló videókat” – írta, amire a főpolgármester úgy reagált: „Ez hazugság…”.
A Humanisták honlapján már elérhető az új párt júniusi keltezésű alapszabálya. E szerint a szervezet elnöke Deschelák Károly, korábbi XV. kerületi önkormányzati képviselő, aki jelenleg a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és közbeszerzési bizottságának a tagja. Deschelák korábban a Bajnai Gordon-féle Együttben látott el pártigazgatói pozíciókat, majd szervezési feladatokat végzett a Párbeszédben is. A párt teljes neve Magyar Humanisták Pártja (MHP).
A Momentum már 2025 júniusában közölte, hogy nem indul a 2026-os országgyűlési választáson. Álláspontjuk szerint ezzel támogatják leginkább az Orbán-rendszer leváltását.
Döntött a Momentum elnöksége, kizárják a pártból Cseh Katalint, és arra szólítják fel, hogy adja vissza a parlamenti mandátumát – közölték a Facebookon. Az ellenzéki párt azért jutott erre a döntésre, mert Cseh Barabás Richárddal együtt egy új párt, a Humanisták színeiben indulna a választáson, amit szerdán jelentett be.
Cseh Katalin egy Facebook-videóban közölte, hogy csatlakozik Barabás Richárd új formációjához, mert szerinte „túl sok a tesztoszteron, és túl kevés az emberség” a magyar politikában. Barabás pedig arról beszélt, jobb lenne a parlament, „ha egy kicsit több szivárványos és EU-s zászló lenne ott”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
