Jönnek a Geminidák: szikrázó fénypompának lehetünk tanúi vasárnap este
Nem kizárólag augusztus a hullócsillagok hónapja.
December 13-ról 14-re virradó éjszaka akár több tucat hullócsillaggal is találkozhatunk óránként. Bolygónk ugyanis esztendőnként mindig azonos időszakban áthalad egy olyan poráramlaton, amely az év legerősebb csillaghullását eredményezi. Ez a Geminida meteorraj.
A törmelékfelhőt alkotó porszemek 35 km/másodperces sebességgel lépnek majd be a Föld légkörébe, amellyel a Geminidák egy közepes sebességű rajnak számít. Ez azt eredményezi, hogy könnyebb észrevenni őket, mint gyorsabban haladó társaikat. Nem illannak el olyan gyorsan, ráadásul keményebb anyaguknak köszönhetően élesebb fénycsíkot adnak.
A pompás jelenséget már vasárnap este 6 órától is látni lehet majd, mérsékelten fényszennyezett égen is, városi környezetben. Óránként akár egy tucatot is összeszámolhatunk a fénycsóvákból, de vidéki környezetben, zavartalan égboltnál akár ennek a többszörösét is.
Származását tekintve ez a meteorraj azért különleges, mert mindössze a 19. század második felében fedezték fel, amíg a többi nagy meteorrajról évezredekre visszamenőleg vannak feljegyzéseink. “Ez azért van, mert ez a törmelékfelhő nem keresztezte addig a Föld pályáját. Ezt a poráramot a Jupiter forgatta be a Föld útjába, amely 100-200 év múlva el is hagyja földünk pályáját és kikerül látóterünkből” - mondta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa.
Nevét onnan kapta, hogy az Ikrek, vagyis a Gemini csillagkép felől érkezik. Szülőégitestje a (3200) Phaethon nevezetű kisbolygó, amely egy meglehetősen nagy méretű, 6 km átmérőjű földközeli aszteroida. Ez a kisbolygó nagyon erősen megközelíti a Napot, amely hatalmas forróságot jelent a felszínén.
“Akár a 750 fokot is elérheti napos oldala, amely a forgás következtében hirtelen le is hűl, amint elfordul a Naptól. Ez a hőtágulási folyamat eredményezi a kisebb, nagyon apró darabok leválását. Ez a meteorraj keletkezését tekintve egy egészen más mechanizmust jelent, mint az összes többi amit ismerünk.”
A kisbolygóból kiszabaduló kis szemcsék alkotják a porfelhőt, amelyek belépve a légkörünkbe felizzanak. Ezek a Föld légkörében elégő porszemek a hullócsillagok.
“A porszemek nagyjából 100 km magasan izzanak fel, méretük a porszemtől nagyjából egy gyufafej méretéig terjed, és 90 km magasan el is égnek légkörünkben” - mesélte Sárneczky Krisztián.
Ideális esetben, vagyis fényszennyezéstől mentes, derült helyen akár 50-60 hullócsillagot is összeszámolhatunk óránként.
A legtöbb éjfél környékén érkezik majd és mivel az égbolt bármely részén feltűnhetnek, akár az ablakból kinézve is gyönyörködhetünk vasárnap éjjel a látványban.