MÚLT
A Rovatból

Innen kapták a nevüket a Kádár-korban az utcák és sok minden más

Ki volt Lumumba, Dimitrov vagy éppen Osztapenkó, és miért viseli ma is egy kommunista vezető nevét egy magyar falu?
Forrás: Tó-retró blog, Fotók: Budapest. 1972. Forteman/Lajtai László - szmo.hu
2020. február 12.


Link másolása

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Azok számára, akik nem éltek az előző rendszerben, viccesen hathat, amikor az idősebbek a Dimitrov térről vagy éppen a Lumumba utcáról beszélnek. A kommunista rendszer hőseit régen elsöpörte a történelem, és nevük is egyre kevesebb alkalommal hangzik el. De vajon azok, akik nap, mint nap használták vagy éppen használják ma is ezeket a kifejezéseket pontosan tisztában vannak-e azzal, hogy milyen történetek rejtőztek az egykori furcsa hangzású nevek mögött? Cikkünkben most olyan elnevezéseknek jártunk utána, melyek szorosan kapcsolódnak az előző politikai rendszer ideológiájához.

Lumumba utca

Ha már fentebb említettük a Lumumba nevet – a mai Róna utcát hívták így Zuglóban – akkor nézzük is meg, hogy kire is emlékeztetett ez a közterület. Akinek furcsán dallamosnak tűnt annak idején ez a szó, az nem tévedett sokat.

Petrice Lumumba ugyanis nem a keleti-blokkban, hanem Afrikában, pontosabban Kongóban látta meg a napvilágot.

Az eleinte postai hivatalnokként dolgozó fiatalember egy – igazságtalannak vélt – börtönbüntetés letöltése közben vált szabadságharcossá és elhatározta, hogy az országot sanyargató belgákat kiűzi Kongó területéről. A fiatalember, aki az ország első szabadon választott vezetője lett, előbb az ENSZ segítségében bízott, ám ez nem bizonyult elegendőnek. Lumumba hamar felmérte, hogy ebben a helyzetben a nyugati országok nem fognak segítséget nyújtani Belgium ellen, így végül a Szovjetunióhoz fordult támogatásért.

A Lumumba utca 1980-ban. Fortepan/Pálinkás Zsolt

A hidegháború csúcspontjának idején persze az oroszok boldogan ölelték keblükre újdonsült elvtársukat (aki egyébként az atomfegyverekhez nélkülözhetetlen uránérc vagyon nagy része felett is rendelkezhetett, lévén az Kongóban található). Sajnos a támogatás végül nem bizonyult elegendőnek, így Lumumbát alig tíz hét kormányzás után, 1961 januárjában lemondatták, és ENSZ katonák szeme láttára kivégezték. Ez a rövid életpálya (a férfi 36 évesen halt meg) azonban elegendő volt ahhoz, hogy Lumumba a szovjet érdekszféra hősévé váljon és - többek között – Zugóban utcát nevezzenek el róla. Jóval régebbi történet következtében nevezték a mai Fővám teret Dimitrov térnek annak idején.

Dimitrov tér

Bár a hangzás alapján simán rávágnánk, hogy Dimitrov orosz születésű volt, valójában Georgi Dimitrov Bulgáriában látta meg a napvilágot, 1882-ben.

Már egészen fiatalon, 1902-ben csatlakozott a munkásmozgalomhoz, míg 1919-től ő lett a Bolgár Kommunista Párt vezetője. 1923-ban azonban elhagyta hazáját és Németországba költözött, ahol azonban nem nézték jó szemmel a tevékenységét. 1933-ban megvádolták a Reichstag felgyújtásával, és végül csak azért adták ki a szovjeteknek, mert akkoriban éppen próbáltak jóban lenni velük.

Budapest IX. Fővám (Dimitrov) tér, Központi Vásárcsarnok. 1975. Fortepan/ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

Bár 1934. február 13-án megvonták tőle a bolgár állampolgárságot, helyette egy nappal később megkapta a szovjetet. Dimitrov 1945-ben tért vissza szülőföldjére – addig Moszkvában élt – és az oroszok támogatásával rögtön az ország vezetője is lett. 1948 végéig kormányzott teljes egyetértésben Moszkvával, ám ekkor Titóval, Jugoszlávia vezetőjével a Balkán egyesítését kezdték fontolgatni, mely Sztálinnak már egyátalán nem tetszett. 1949-ben Moszkvába utazott gyógykezelésre, ám az nem segített rajta, és meghalt. Érdekesség azonban, hogy az őt kezelő orvosnál több, Sztálinnal ellentmondásba keveredett elvtárs is elhalálozott akkoriban...

Osztapenkó

A Balaton kapcsán számunkra is kiemelten érdekesen cseng az Osztapenkó név. (vagy Osztyapenkó - szerk.)

Erről a szovjet századosról mintázták ugyanis azt a szobrot, melyet nemzedékek tekintettek a Balaton kapujának, mielőtt mai helyére, a Memento Parkba került.

Valójában Ilja Afanaszjevics Osztapenko Budapest felszabadításában vett aktívan részt, a II. világháborúban. Mivel kiválóan beszélt németül, így a német-magyar sereg megadására felszólító üzenetet vele küldték el a városparancsnokságra.

Budapest XI. Budaörsi út, szemben az Osztapenko szobor a Balatoni út és az M1-M7 közös szakaszának találkozásánál. Balra az épülő Őrmezői lakótelep. 1976. Fortepan/UVATERV

Munkája – eredménytelen – elvégezte után a német figyelmeztetések ellenére útnak indult vissza, a szovjet állások felé, amikor három gránát csapódott be az általa vezetett csoport közelében. Hogy ki okozta Osztapenkó halálát, az a mai napig tisztázatlan, hiszen a németek szovjet tűznek tulajdonították a robbanásokat, míg az orosz vizsgálat magyar repeszekről számolt be. Ez utóbbi egyben azt is jelentette, hogy a német-magyar csapatok háborús bűnt követtek el egy diplomáciai küldetéseben résztvevő katona megölésével.

Beloiannisz

Végül jöjjön egy olyan név, melyet nem söpört el a rendszerváltás, annak ellenére, hogy erősen kötődik a kommunizmushoz. Ugyanis

sokan csak annyit tudnak, hogy Magyarországon létezik egy görögök lakta település, Beloiannisznéven, ám az már szinte feledésbe is merült, hogy kiről is kapta a nevét.

Valójában maga a falu még Görögfalva néven létesült Iváncsa szántóföldjein, hogy a görög polgárháborúból elmenekült 400 családnak menedéket nyújtson. Mai nevét Nikosz Beloiannisz után kapta, 1952. április 3-án, néhány nappal a férfi halálát követően.

Az 1915-ben szültetett Beloiannisz a görög kommunista mozgalom központi figuráinak egyike volt, amiért 8 évet börtönben és koncentrációs táborban töltött. Szabadulása után ott folytatta, ahol abbahagyta, sőt pártjával polgárháborút robbantott ki, így 1949-ben elűzték az országból. Amikor egy évvel később illegálisan visszatért, azonnal elfogták, és két év raboskodás után kivégezték.

Ennek ellenére a település neve még úgy is megmaradt, hogy 1954-ben a lakók közül sokan visszatértek Görögországba, az itt maradottak pedig közel sem voltak kommunisták. Érdekesség, hogy a Balaton legnagyobb hajója, melyet szintén a férfiról neveztek el, a rendszerváltás után már Balaton néven rótta tovább a hullámokat.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnéd megtudni, hogy nyaraltak a szüleid, akkor is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3

Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap?
A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. A többi érdekes részlet is kiderül a videóból.

Link másolása

Még egy ebédszünet is belefért a forradalomba 1848 március 15-én - hogyan is zajlott a valóságban ez a nap? A Szeretlek Magyarország Tik-Tok videójában ennek járt utána.

Az 1848-as forradalom a legbékésebb forradalom volt Európában, hiszen nem folyt vér. A magyarok leginkább egy kicsit szabadabb életet szerettek volna, nem a függetlenségre törekedtek. Az elején még a jelszavuk is ezt tükrözte. Hogy mi volt ez? Kiderül a videóból.

Ahogy az is, hogy Petőfi Sándor a leírt versét otthon felejtette, ezért soronként kellett lediktálnia. A hosszas folyamat miatt az utcán várakozó több ezer embert emiatt Jókai hazaküldte ebédszünetre.

A hős forradalmárok a Nemzeti Múzeumnál sem tudtak egyből a lépcsőkre jutni, mert marhavásár volt a környező területen. Így aztán előbb teheneket tereltek. Petőfi itt nem szavalta el a versét, hanem beszédet mondott, a verset pedig egy ifjú színész szavalta el.

A videóból az is kiderül, hogyan jutottak fegyverhez, és mi történt Táncsics Mihállyal a kiszabadítása után.

VIDEÓ: Hogy zajlott március 15.?

@szeretlekmagyarorszag.hu Te ismerted ezeket a történéseket a forradalmunkról? Az 1848-as március 15-i események nem teljesen úgy zajlottak, ahogy az a köztudatban is benne van. #forradalom #március15 #szeretlekmagyarorszag #petőfi #nekedbe #magyartiktok ♬ eredeti hang – Szeretlek Magyarország.hu - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk