Hogy lehet a megjátszott karácsonyból meghitt családi ünnep?
A karácsonyi időszak általában felkorbácsolja az érzelmeket. Az előkészületek során keveredik a szeretet, a csalódás, a félelem, és a kimerültség érzése. Olykor, akár egyetlen nap leforgása alatt is váltakozhat az uralkodó érzés bennünk.
Megbocsátás
Vannak, akik karácsonyhoz kötik a megbocsátás érzését.
Remélik, hogy ezekben a napokban majd a régi sérelmek szertefoszlanak, és helyette egy tartós békesség, szeretetteljesség fog beköltözni a szívbe.
Néha ezek az elvárások nyomasztó súlyként terhelik az embert, hiszen az alapvető vágyunk, hogy szeretve legyünk, leginkább azok által, akiket mi szeretünk.
És ha nem tettünk olyat vagy nem mulasztottunk el valamit a múltban, ami távolodást generálhat a két ember között, akkor nagy eséllyel szeretve is vagyunk, még akkor is, ha a szeretet nem éppen abban a formában jelenik meg az adott kapcsolatban, mint ahogyan mi azt várnánk, vagy látnánk. Olykor ki kell egyeznünk azzal, hogy egy kapcsolódás most épp annyit bír el, amennyit.
Mi a szeretet jele?
A szeretet ott van egy gondoskodó kérdésben, egy vigaszban, egy ajándékban, hiszen ezek azt jelentik, hogy a másik fél gondolt ránk, számítunk neki. Azonban sokszor ott csúszik el mégis a szeretettség érzése, hogy ragaszkodunk a szeretet megélésének azon formájához, amit már ismerünk, ami nekünk a legjobb lenne, és ha ez nem így történik, akkor csalódottság, keserűség lesz úrrá rajtunk.
A karácsony szép jelentést hordozó ünnep, és mesés hagyománya van a mi kultúránkban. Azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy
ez az egy-két nap nem alkalmas arra, hogy az emberi kapcsolatainkat varázsütésre megváltoztassa.
Attól, hogy karácsonykor összeül a család, a baráti társaság, ez még egyáltalán nem záloga annak, hogy mindaz, ami a múltban sérelemként hatott ránk, az eltűnne.
Sok családban megpróbálnak egy maszkot tenni erre az időszakra, és úgy viselkedni, mintha az addig ki nem bogózott szálak hirtelen simává lennének. Nem lesznek.
Sőt, azt tapasztalom, hogy minél jobban kendőzi el, nyomja le valaki ilyenkor a valódi érzéseit, annál nagyobb taszítást fog hozni a kapcsolatába az ünnep elmúltával. Az elfojtás nem segíti a kapcsolatokat.
Mégis, mit tehetünk, hogy ne megjátszott karácsony legyen, hanem egy emlékezetes, szeretetteljes összejövetel?
A kapcsolatok javíthatók, még ha nem is mindig hozhatóak teljesen helyre. A kapcsolatok könnyedségéért, a kapcsolódás igényének felébresztéséért minden nap tenni kell. Mindkét fél pozitív, szeretetteljes hozzáállására, elfogadó magatartására van szükség.
Belátni a saját felelősségünket abban, ami akadályozza a szeretetteljes kapcsolódást a másik emberrel, és nem csak a sebeinket nyalogatva, kifele mutogatva vádaskodni, hogy mi mindenért hibás a másik. Legyen szó párkapcsolatról, szülő-gyerek viszonyról, tágabb családi, vagy baráti kapcsolatról.
Az igaz, hogy lehet jobb két ember kapcsolata a karácsony által, hiszen a szeretet az, ami ilyenkor a fókuszba kerül. A szeretet azonban nem kritizál, nem pletykál, nem hibáztat. A szeretet dicsér, felemel, támogat. Az év minden napján.
