Napok óta árvíz-lázban ég az ország. Mint minden hasonló helyzetben, az árhullám idején is csak úgy repkednek a szakkifejezések a hírekben, amiknek a jelentése feltehetően nem mindenkinek tiszta. Ennek érdekében összeszedtük a leggyakrabban használt szakkifejezéseket, amik jól jöhetnek akár egy baráti csevegés, de egy komolyabb eszmecsere alkalmával is:

Tetőzés

A tetőzés árvíz esetén azt a pillanatot jelenti, amikor a vízszint eléri a legmagasabb pontját egy adott folyószakaszon. Ez a csúcsérték azt jelzi, hogy a folyó vagy vízfolyás áradása a maximumon van, és ezt követően a vízszint csökkenni kezd. A tetőzés pontos időpontját az árvízi előrejelzések alapján próbálják meghatározni, ami fontos információ a védekezési munkálatok megtervezéséhez.

Mobilgát

A mobilgát egy ideiglenes, könnyen telepíthető és eltávolítható árvízvédelmi eszköz, amelyet olyan helyeken használnak, ahol gyors és hatékony védelemre van szükség a vízszint emelkedése ellen. A mobilgát előnye, hogy csak árvízveszély idején állítják fel, így a veszély elmúltával elbontható, és nem állandó része a tájnak. A rendszer általában alumínium panelekből, műanyag elemekből vagy egyéb könnyű anyagokból áll, amelyeket egymáshoz illesztve hoznak létre egy vízzáró falat. A mobilgát gyorsan telepíthető, gyakran városi környezetben vagy folyópartokon használják, ahol az állandó gátak kiépítése nem megoldható vagy nem kívánatos.

Nyúlgát

A nyúlgát egy ideiglenes védmű, amit árvízveszély esetén építenek, hogy megakadályozzák a víz elárasztását olyan területeken, amelyeket meg akarnak védeni. Általában homokzsákokból építik fel gyorsan, ahol szükség van rá, de más anyagokat is használhatnak, például fóliát vagy fából készült szerkezeteket. A nyúlgátakat jellemzően kisebb vízfolyások vagy alacsonyabb vízállás esetén alkalmazzák, vagy akkor, amikor gyors, átmeneti megoldásra van szükség. A névben szereplő "nyúl" arra utal, hogy gyorsan, akár rögtönzött módon építik fel, amikor hirtelen szükség van rá árvízi védelem során. Ahogyan a nyúl gyorsan és fürgén mozog, úgy a nyúlgátat is gyorsan, átmeneti jelleggel hozzák létre, hogy azonnali védelmet nyújtson.

Homokzsák

A homokzsák egy egyszerű, de hatékony eszköz, amit árvízvédelemre használnak. Ez egy erős, strapabíró zsák, amelyet homokkal töltenek meg, és amelyet védőgátként helyeznek el a víz útjában, hogy megakadályozzák az árvíz terjedését. A homokzsákokat gyakran használják ideiglenes védművek, például nyúlgátak építésére. Ezeket a zsákokat könnyen és gyorsan lehet telepíteni, egymásra rakva gátat képeznek, és a vízszivárgást is lelassítják, amivel időt nyernek a komolyabb védekezési intézkedések megkezdéséig. Bár egyszerűek, nagyon hatékonyak az árvízi védekezésben.

Buzgár

A buzgár egy olyan jelenség, amely árvíz idején vagy magas vízállás esetén fordul elő, amikor a víz a gát vagy töltés alatt átszivárog, majd a szárazföldi oldalon felbugyog a földfelszínre. Ez a vízáramlás kisméretű forrásként jelenik meg, és veszélyes lehet, mert a víz magával sodorhatja a talajszemcséket, alámosva ezzel a védművet (gátat vagy töltést). Ha nem kezelik időben, a buzgár meggyengítheti a gátat, ami átszakadáshoz vezethet, így az árvízvédelem egyik legveszélyesebb jelenségének tekinthető.

Csurgás

A csurgás kifejezés a vízgazdálkodásban azt a lassú vízszivárgást vagy vízfolyást jelenti, amely például egy gát, töltés vagy part mentén történik. A csurgás általában a talajon vagy a védművek szerkezetén keresztül szivárgó vízre utal, amely kisebb mennyiségben, de folyamatosan áramlik. Ez a jelenség veszélyessé válhat, ha a csurgás mértéke nő, mert a víz szivárgása alámoshatja a védművet vagy a talaj szerkezetét, ami instabilitást okozhat. Hasonlóan a buzgárhoz, a csurgást is figyelni kell, mivel a vízszivárgás hosszú távon károkat okozhat, és növelheti a gát átszakadásának kockázatát.

Fakadóvíz

A fakadóvíz olyan víz, amely árvíz vagy magas talajvízszint hatására a föld alól, például a talajvízből tör fel a felszínre. Ez a jelenség különösen gyakori árvíz idején, amikor a folyók és vízfolyások vízszintje megemelkedik, és a víznyomás hatására a talajban lévő víz a gátakon vagy töltéseken belüli területeken jelenik meg. A fakadóvíz nem közvetlenül a folyó vízéből származik, hanem a talajból szivárog fel a víznyomás hatására. Gyakran előfordul, hogy a gát vagy töltés mögötti területeken nagyobb mennyiségű víz jelenik meg, és a helyi lakosság számára ez is árvízveszélyt jelenthet, mert károsíthatja a védekezési struktúrákat, vagy átnedvesítheti a talajt, gyengítve a védvonalakat. A fakadóvizet szivattyúkkal és egyéb technikákkal próbálják eltávolítani, hogy a védekezés hatékony maradjon.

Védmű

A védmű olyan mesterségesen létrehozott szerkezet vagy építmény, amelynek célja valamilyen természeti erő vagy veszély, például árvíz, erózió vagy szélsőséges időjárási körülmények elleni védelem. A védműveket különböző helyzetekben alkalmazzák, például folyók, tengerpartok vagy akár városok védelmére. Védmű például a gát, nyúlgát, töltés vagy a mobilgát. A védművek kulcsszerepet játszanak a katasztrófák megelőzésében és a lakosság védelmében, különösen árvíz vagy természeti katasztrófák esetén.

Árvízvédelmi fokozat

Az árvízvédelmi fokozat olyan hivatalos besorolás, amely a folyók vízállásának magassága és az árvédelmi helyzet súlyossága alapján határozza meg, hogy milyen intézkedésekre van szükség az árvízi védekezés érdekében. Az árvízvédelem fokozatait általában a folyók vízállása alapján rendelik el, és céljuk, hogy a védekezési tevékenységet szervezetten és megfelelő időben lehessen megkezdeni.

Magyarországon például a következő fokozatok léteznek:

I. fokú árvízvédelmi készültség: Ezt akkor rendelik el, amikor a vízszint egy adott szakaszon eléri a készültségi szintet, de még nem okoz közvetlen veszélyt. Ilyenkor megkezdik a folyamatos figyelést és a szükséges előkészületeket.

II. fokú árvízvédelmi készültség: Ezt akkor hirdetik ki, amikor a vízállás magasabb, és a védekezési munkálatok intenzívebbé válnak. Folyamatosan erősítik a védvonalakat, és az illetékes hatóságok aktívan közbelépnek.

III. fokú árvízvédelmi készültség: Ez a legsúlyosabb árvízhelyzet. A vízszint elérte a kritikus szintet, ami azonnali és intenzív beavatkozást igényel a gátak védelmében. Ilyenkor a legnagyobb erőfeszítések történnek a védekezésben, beleértve az evakuálás előkészítését is.

Az árvízvédelmi fokozatok célja, hogy a helyi hatóságok időben fel tudjanak készülni az esetleges árvízhelyzetekre, és a lakosságot is tájékoztassák a szükséges óvintézkedésekről.

Ártér

Az ártér az a terület, amelyet egy folyó vagy vízfolyás időszakosan eláraszthat, amikor a vízszint megemelkedik, például áradások idején. Ezek a területek általában a folyók mentén, a folyómederhez közvetlenül csatlakozó síkvidéken helyezkednek el. Az ártér fontos szerepet játszik a természetes vízgazdálkodásban, mivel segít csökkenteni az áradások erejét, és lehetőséget biztosít arra, hogy a víz természetes módon elterüljön és elszivárogjon.

Az ártér két fő része:

Külső ártér: A folyó legszélesebb áradási területe, amelyet csak nagyon magas vízálláskor, rendkívüli árvizek idején borít el a víz.

Belső ártér: A folyóhoz közelebb eső, gyakrabban elárasztott terület, ahol az árhullámok kisebb vízszintemelkedés esetén is áradást okozhatnak.

Az árterek természetes élőhelyek számos növény- és állatfaj számára, és gyakran termékeny talajjal rendelkeznek, ezért mezőgazdaságra is használhatók. Azonban mivel árvízveszélyes területek, az építkezések és állandó lakóhelyek létrehozása az ilyen területeken kockázatos lehet.

Vízhozam

A vízhozam (vagy vízfolyás hozama) azt az adott vízmennyiséget jelenti, amely egy folyón vagy patakon keresztül áthalad egy meghatározott keresztmetszeten egy adott időegység alatt. Általában köbméter per másodpercben (m³/s) mérik, de kisebb vízfolyásoknál használhatják liter per másodperc (l/s) mértékegységet is.

A vízhozam az alábbi tényezőktől függ:

Csapadék: A vízhozam növekszik, ha több eső esik, vagy ha a hóolvadásból származó víz növeli a víztestek mennyiségét.

Olvadás: Tavasszal a hó és jég olvadása megnöveli a folyók vízhozamát.

Terep- és talajviszonyok: A talaj áteresztőképessége és a domborzati viszonyok is befolyásolják a víz mennyiségét, ami egy folyón átfolyik.

A vízhozam mérését gyakran használják vízgazdálkodási célokra, például árvízvédelem, víztározás vagy vízenergia-termelés tervezése során. Nagy vízhozamú időszakokban (például árvíz esetén) fontos információt nyújt a védekezési intézkedések megtervezéséhez.