Pénteken már a Szent Márk teret is le kellett zárni Velencében. Aznap dél körül másfél méterrel a tengerszint felett tetőzött az ár.

A történelmi város utcáinak 70 százalékát borította el a víz. Ekkora áradás fél évszázada nem sújtotta a várost.

És sajnos úgy tűnik, ez csak a kezdete egy olyan folyamatnak, amit elsősorban a globális éghajlatváltozás és a tengerszintek emelkedése okoz.

VIDEÓ: a velencei helyzetről készített Euronews-riport

A németországi Kiel és az angliai Southampton egyeteme 2018-ban tanulmányt készített arról, hogy az évszázad végéig milyen kulturális kincseket fenyeget az éghajlatváltozás. Ferrara reneszánsz város, Aquileia reneszánsz belvárosa és patriarchális bazilikája mellett Velence és a lagúnája álltak a lista élén. Ezek a helyszínek az Adriai-tenger partján fekszenek, ahol a vízszint emelkedésének veszélye rendkívül magas.

De a folyamat nemcsak a műemlékeket, hanem a nagyvárosokat is komolyan fenyegeti világszerte.

A világtengerek szintje 2006 óta évente 3,6 milliméterrel növekszik. A klímaszakértők szerint az emelkedés az évszázad végére 40-80 cm-es lehet, de a legpesszimistább számítások még a 2 métert meghaladó emelkedést sem zárják ki, ha a jelenleginél gyorsabb ütemben olvadna az Antarktisz és Grönland jégtakarója.

A Scott A. Kulp és Benjamin Strauss kutatók által vezetett csoport mesterséges intelligencia segítségével elemezte, hogyan hat mindez a szárazföldekre - írja a Nature. Ehhez világszerte megmérték a szárazföldek valódi kiemelkedését, mert a korábbi műholdas technológiával készült mérések gyakran a fák és az épületek magasságát vették figyelembe.

Arra jutottak, hogy három évtized múlva, vagyis 2050-re több mint 300 millió ember lakhelye lesz a tengerszint alatt. Ez a szám a háromszorosa a korábbi becsléseknek.

Térkép: kék a régi, lila az új becslés

Az új eredmények alapján különösen nagy veszély fenyegeti, Indonéziát, Bangladest és Vietnamot: utóbbi lakosságának csaknem negyede, több mint 20 millió ember él ma olyan területen, amely várhatóan a tengerek martaléka lesz. Ez a sors vár Ho Si Minh-városra, az egykori Saigonra, az ország gazdasági központjára.

Thaiföldön a tengerszintek emelkedése a lakosság 10%-àt veszélyezteti, holott a korábbi becslések csak 1%-ról szóltak. Különösen kritikus lehet a Bangkokban élők helyzete. Sanghajban, amelyet ma Ázsia egyik legfontosabb gazdasági motorjának tekintenek, a városközpontot fenyegeti a víz.

Nem sok jóval kecsegtetik az eredmények Mumbai lakóit sem. India pénzügyi fővárosát és egyben a világ egyik legnépesebb városát ugyanis szigetekre építették.

Víz alá kerülhet olyan ősi történelmi örökségű város is, mint a Földközi-tenger partján álló, Nagy Sándor király által alapított Alexandria, de nem lehet nyugodt Franciaország Atlanti-óceáni partvidékének közel egymillió lakosa sem, a La Manche-csatornától a Pireneusokig.

Térkép: a kék színűek a legkevésbé, a sárgák a leginkább veszélyeztetett országok

Benjamin Strauss szerint már ma 110 millió ember él a tengerek dagályszintje alatt, de a katasztrófát eddig meg tudták akadályozni falakkal, gátakkal. A tengerszint alatt fekvő New Orleans kiterjedt gátjai és egyéb védelmi rendszerei ugyanakkor 2005-ben összeomlottak a Katrina hurrikán csapásai alatt.

A kutatók szerint a városoknak minél előbb rá kell szánniuk magukat jelentős védelmi beruházásokra.

Dina Ionesco, az International Organization for Migration kormányközi szervezet egyik vezetője azt mondja, az érintett országoknak már most fel kell készülniük arra is, hogy nagyszámú lakosságot kell áttelepíteni biztonságos szárazföldi területekre. Ez nem lesz kis feladat, mert ekkora tömegek vándorlására kevés precedens van a modern történelemben.

A tenger elől menekülők migrációja ráadásul kiélezhet amúgy is robbanásveszélyes regionális konfliktusokat is. John Castellaw, egykori tengerészgyalogos tábornok, aki az iraki háború idején az Egyesült Államok középső parancsnokságának volt a vezérkari főnöke, a második legnagyobb iraki város, Bászra elsüllyedését tartja ilyen fenyegetésnek. A tábornok szerint a területveszteség akár újabb háborúhoz is vezethet, és növelné a terrorizmus kockázatát is.

„A tengerszintek emelkedése nemcsak környezeti, hanem humanitárius, biztonsági és katonai probléma is” – mondja Castellaw.