hirdetés
kenyer_ck.jpg

Fantasztikus pékség a láthatáron!

Három fiatalember franciaországi tapasztalatait hozta haza. Pékségükben úgy készül a kenyér, mint 500 évvel ezelőtt.
Interjú a Babramegy blogon - szmo.hu
2014. október 05.


hirdetés

Fülöp Ádám, Simor Máté, és Tóth Marci Franciaországban tanulták ki a pékmesterséget, hogy aztán hazajöjjenek és megalapítsák az első hazai, kézműves, szövetkezeti és bio alapanyagokat használó pékséget. Pesten szerencsére már egyre több helyen kapni jó minőségű, hagyományos eljárással készülő kenyeret (Pl. Marmorstein pékség, Pékműhely vagy a Jacques Liszt), de a fiúk pékségében különösen fontos szempont volt az is, hogy kizárólag bio alapanyagokkal dolgozzanak és a kenyeret közvetlenül árulják a vevőknek.

A Pipacs Pékség alapítóival arról beszélgettünk, hogy hogyan lettek pékek, francia szakmai tapasztalataik ellenére miért nem sütnek croissant-t és hogy attól, hogy valami bio, még lehet finom is.

Mióta érdekel titeket a kenyérsütés? Mikor döntöttétek el, hogy ezt választjátok szakmátoknak is?

Máté: A pékség akkor fogott meg először, amikor 2007-ben Franciaországban kint voltam 4 hónapig egy alternatív vállalkozásokkal kapcsolatos képzésen, és ott láttam, hogy a kenyereket a piacokon árulják. Egészen máshogy volt, mint itthon, nem bemész a boltba és ott veszed meg, hanem ott áll egy ember a kenyér mögött, tudod, hogy ki gyúrta a tésztát, ki formázta a kenyereket. Az egész folyamat sokkal kevésbé gépesített, sokkal többet használják a kezüket. Ezek a kisléptékű, 2-3 fős vállalkozások sokkal jobban bele is illeszkednek a helyi gazdaságba, bio és helyi alapanyagokat használnak, és gyakran fával fűtenek. És persze nem utolsó sorban a termék is sokkal jobb volt, egyszerűen finomabb volt a kenyér.

hirdetés

Itthon engem ez sosem vonzott, itthon mindig egy iparnak tűnt. 2008-ban már ezzel a céllal mentem vissza Franciaországba és elkezdtem végigjárni ilyen pékségeket, kóstolgatni a kenyereket és együtt dolgozni velük egy-egy napot. Elkapott ezeknek a pékségeknek az egész hangulata: a különböző illatok, amik fogadnak, ahogy a lisztnek más illata van, mint a friss tésztának, meg aztán a megkelt tésztának vagy a sülő kenyérnek; megfogott a tészta érintése, textúrája. A személyes kapcsolat, ami létrejön a vevővel. Ez így egyben, mind nagyon tetszett.

kenyer10

kenyer9

Végül évekre visszamentél Franciaországba kitanulni a szakmát.

Máté: Igen, közben hazajöttem és befejeztem itthon az egyetemet, szociológus-közgazdászként végeztem, de akkor már tudtam, hogy nem ezzel szeretnék foglalkozni. Ezért 2010-ben úgy döntöttem, hogy hosszabb időre kiköltözöm Franciaországba, hogy megtanuljam a szakmát. Nantes-ban elvégeztem egy pékképzést, közben pedig egy helyi, bio pékségben tanultam meg a mesterséget. Próbáltam más pékségekben is később gyakorlatot szerezni, mert ahány pékség, annyi kenyér.

Marci: Én elég sokat jártam Franciaországban, rokonok, tanulmányok miatt, és felkeltette az érdeklődésemet, hogy ez a szakma ott milyen jó minőségben zajlik, mennyire őrzik a hagyományokat. Itthon nem láttam ehhez hasonló pékségeket.

Korábban egy közgazdaságtani főiskolát végeztem, ezen a területen dolgoztam, és amikor 2011-ben megszűnt a munkahelyem, akkor felmerült bennem, hogy ez egy jó lehetőség lenne a pályaváltásra. Elkezdtem nézelődni az interneten, hogy hol tudnám egyszerre kitanulni a mesterséget és közben tapasztalatot szerezni egy pékség mindennapi működésében is.

kenyer2

Így találtam magamnak egy képzést Tours-ban, azt elvégeztem és később kerültem Nantes-ba, ahol Máté is dolgozott. 2013-ban szakvizsgáztam Franciaországban, majd hazajöttem egy pékség létrehozásának tervével.

Ádám: Itthon a Külkereskedelmi főiskolát végeztem el, aztán 2007-ben kimentem Genfbe ökológiát tanulni. Ott kezdtem el érdeklődni agráros és vetőmagos témák iránt. Itthon aztán a Vidékfejlesztési Minisztériumban kezdtem el dolgozni agrobiodiverzitás referensként, vagyis a tájfajta vetőmagok jogi szabályozásával foglalkoztam. Hamar rájöttem, hogy olyan témával foglalkozom, ami rettentően érdekel, de nem feltétlenül ott, ahol aktívan tenni is tudok az ügyért.

Aztán a Let's Liberate Diversity egyik éves találkozóján megismerkedtem egy francia gazdapékkel, Jean-François Berthellot-val, aki elképesztő szenvedéllyel és küldetéstudattal egy több mint 300 tájfajtából álló civil génbankot tart fenn Dél-Franciaországban a saját farmján. 2012 őszén otthagytam a Minisztériumot, fogtuk magunkat a kis családommal és kimentünk hozzájuk. (Ha érdekel, itt olvashatsz többet az útjukról.)

kenyer4

Lenyűgözött, hogy a tájfajták ápolása és döbbenetes ismerete mellett, milyen összetett gazdaságot visz a család: alakorból, tönkéből, tönkölyből, őszi búzából saját magkeverékeket vetnek, a gabonát aratás után a saját malmukban őrlik le, majd ugyanott egy garázsból átalakított pékműhelyben fatüzeléses kemencében sütnek heti kétszer 200 kg kenyeret, aminek a nagy részét főként piacra viszik, de sokan jönnek helybe is (van, aki több mint 10 éve visszajáró vevőjük), és szállítanak bioboltoknak is a közelbe. Emellett még megannyi szezonális termékük is van, amit mind a föld ad. Ez a családi farm a szó legszorosabb értelmében egy élő organizmus, amiből egyre kevesebb van.

Az igazi, élesztő nélküli kovászos kenyér is magával ragadott: a kovász ad egy folytonosság-érzetet az időben, hiszen egy olyan folyamatot látsz, ami ötszáz éve is így volt. Elképesztő alázattal vannak a kenyér iránt: nem azt mondják, hogy ők csinálják a kenyeret, hanem, hogy ők csak kísérik a folyamatot. Valójában a kovász dolgozik és a kovász az, ami az átlényegülést – tésztából kenyérré - katalizálja.

kenyer1

kenyer5

És mit szólt a környezetetek, a családotok, hogy diplomásként pék pályára léptetek?

Máté: A közvetlen környezetem tudomásul vette, támogatott, nem volt semmifajta negatív reakció. Inkább a tágabb környezetben voltak olyanok, akik nem értették, például az egyetemen mondták, hogy „ó, milyen okos gyerek, milyen kár érte.”

Marci: Nyílván először van egy meglepődés, mert azért kicsit szokatlan, de aztán pozitívan reagáltak. Inkább az volt a furcsa, hogy sokakon azt éreztem, hogy nem igazán értik, hogy mit jelent ma Franciaországban a kézműves pékség és nem volt könnyű elmagyarázni, hogy egyáltalán mit akarok én itthon ezzel kezdeni.

Ádám: Jó páran voltak a családomban, akik nem értették, hogy ez honnan jutott eszembe. De voltak sokan, akik nagyon támogattak. Főként és elsősorban a kedvesem, aki francia tudás nélkül bele mert vágni az akkor egyéves kislányunkkal ebbe a nomád kalandba, hogy egy kisbusszal elutazzunk a „világ végére” egy kis farmra csak mert engem most ez nagyon érdekel. Nélküle biztos hogy nem működött volna.

kenyer6

Mindig tudtátok, hogy haza akartok jönni?

Máté: Igen, ez nem volt kérdés. Azt nem tudtam, hogy mit fogok csinálni itthon, mert sosem éreztem magamat késznek rá, hogy egyedül csináljak egy pékséget. Ez úgy oldódott meg, hogy kitaláltuk Marcival és Ádámmal, hogy összefogunk, és közösen fogunk pékséget alapítani.

Hogyan találtatok egymásra?

Máté: Marcival családi kapcsolatok révén ismertük meg egymást. Később pedig kollégák is lettünk Nantes-ban. Ádámmal még korábban ismerkedtünk meg, egy franciaországi „Reclaim the fields” találkozón, ami a kisléptékű mezőgazdaságról, tulajdonképpen a paraszti szerveződésekről és mozgalmakról szólt. Én már akkor tudtam, hogy pék szeretnék lenni, ő pedig évekkel később megkeresett, hogy hogyan is állok ezzel, mert ő is a pék szakma iránt érdeklődne. Ez egy nagyon szép történet, mert mind a hárman Franciaországban tanultunk, mind a hármunkat ugyanaz érdekelt, és mind a hárman ugyanabban az időpontban jutottunk el oda, hogy közösen csináljunk itthon egy szövetkezeti pékséget.

kenyer7

Milyen nehézségbe ütköztetek, amikor elhatároztátok, hogy itthon beindítjátok a pékséget?

Marci: Elsősorban az nem volt könnyű, hogy a franciaországi helyek, ahol jártunk, és amik mintát jelentenek számunkra, azok nem egy kétmilliós nagyvárosi közegben működnek. Szóval egyáltalán nem volt könnyű helyet találnunk az üzem számára, ahol egyszer majd a fafűtéses kemencét is be tudjuk építeni. Végül itt találtunk helyet a Bécsi úti ipartelepen. Aztán azzal is szembesülnünk kellett, hogy itthon egyáltalán nem ismeretes, hogy a kenyeret a piacon árulják, ezért ez nincs is szabályozva.

A piac működését szabályozó rendelet egyszerűen nem beszél a kenyérről. Pedig régen alapvető volt, hogy a kofáknál kenyeret is kapni, de a háború után, a kenyérgyárak megjelenésével a kenyerek teljesen eltűntek a piacról. Szép lassan azért ez is szerencsésen megoldódott, most szombatonként a MOM Biopiacon árulunk.

Ádám: Jó pár nehézségbe ütköztünk, de az mindig átlendített minket, hogy pontosan tudtuk, hogy milyen kenyeret akarunk csinálni és milyen eljárással, mert mindannyian kint tanultunk és „egy nyelvet beszéltünk”.

kenyer3

Fontos volt nektek, hogy szövetkezeti alapon szerveződjetek?

Máté: Igen, mert nem szerettünk volna egy hagyományosan hierarchikusan felépített üzemet, hogy van a főnök, aki dönt, és vannak a beosztottak, akik csinálják a fizikai munkát. Ehhez képest nálunk nincsenek elkülönülve az egyes munkakörök, a termelést, az adminisztratív feladatokat és a döntést is egyaránt megosztjuk. Egy nagyobb szervezetben persze nem biztos, hogy fent lehet ezt tartani, de sokkal nagyobbra amúgy sem szeretnénk nőni, maximum 6-7 fővel lenne jó dolgozni.

Ádám: Mmm… Kóstoltad már? (teszi le elénk a frissen sült kenyeret). Félbarna.

Ha az emberek meghallják, hogy francia pékség, rögtön péksüteményekre és croissant hegyekre gondolnak. Ti miért nem csináltok például croissant-t?

Máté: Engem mindig is a kenyér izgatatott. Talán az egyszerűsége miatt, hogy egy mindennapi, alapvető étel, amit mindenki fogyaszt.

"
a kovász ad egy folytonosság-érzetet az időben, hiszen egy olyan folyamatot látsz, ami ötszáz éve is így volt. Elképesztő alázattal vannak a kenyér iránt: nem azt mondják, hogy ők csinálják a kenyeret, hanem, hogy ők csak kísérik a folyamatot. Valójában a kovász dolgozik és a kovász az, ami az átlényegülést – tésztából kenyérré - katalizálja.

Milyen liszttel dolgoztok?

Máté: Biolisztet használunk, három malomból szerezzük be: a pásztói malomból, egy Békés megyei malomból és egy kalocsai malomból. Szeretnénk, hogy a kenyereinket kóstolva az emberek megértenék: attól, hogy valami bio, még lehet istenien finom is! A hosszú érlelésű, kovászos (élesztő nélküli) kenyereink megfelelő tárolással pedig akár egy 4-5 napig is elállnak.

Ádám: Az ökológiailag fenntartható termékeknek mindig ott van ez a dilemmája, hogy sokkal többe kerülnek, mint egy hagyományos termék. Mi a lisztet például háromszoros áron szerezzük be más kézműves, de nem bio pékműhelyekhez képest. Az árainkat azonban igyekszünk nem a vevőre terhelni, vagyis nagyjából hasonló árakkal dolgozunk mint a nem bio kézművesek!

Máté: Emellett egyébként 5%-kal olcsóbban adjuk, ha ide rendeled a pékségbe és 20%-kal olcsóbban, ha tegnapi kenyeret viszel. Azt is szoktuk mondani, hogy ha nem tudod megengedni magadnak ezt az árat, akkor keress meg minket és keresünk valami megoldást.

kenyer8

Milyen gyakran és hol árultok?

Ádám: Az elejétől fogva határozott elképzelésünk volt, hogy a kenyereinket közvetlen értékesítésben szeretnénk árulni, tehát egyenesen a vevőnek adjunk el, vagy valamilyen vásárlói közösségbe csatlakozzunk be. Egyrészt a fentebb említett dilemma miatt, vagyis az elérhetőség miatt, másrészt a személyes kapcsolat nagyon fontos nekünk. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az interneten lehet megrendelni a kenyereket, és amikor sütünk, akkor mindig nyitva vagyunk a pékségben is, itt is át lehet venni őket.

Fontosnak tartottuk ugyanis azt is, hogy az emberek láthassák, hogyan dolgozunk, mit csinálunk, ezért a műhelyünkre két nagy ablak nyílik a kiszolgáló részből. De szállítunk a városba is több pontra, például a Lumen Közösségi Zöldségesbe, a Ráday utcába a Birs közösségnek, plusz szombatonként kint vagyunk a MOM Biopiacon is. Jelenleg heti három nap sütünk (kedd-csütörtök-péntek), de még ősszel tervezzük, hogy bővítünk mind mennyiségben, mind az elérhető helyeket, csatornákat tekintve.

kenyer2

Milyen jövőbeni terveitek vannak?

Marci: Szeretnénk kövesmalmi liszttel dolgozni, talán egyszer saját malommal is: ennek rengeteg előnye van a hengermalmi liszthez képest. És tervezzük azt is, hogy fatüzeléses kemencével fogunk dolgozni.

Ádám: Nekem az az álmom, hogy belátható időn belül szoros és bizalmon alapuló együttműködésünk legyen egy vagy több gazdával, akik hajlandók régi fajtákkal, tájfajta gabonákkal kísérletezni. Ezeket köves malmon őröltetnénk le, és ebből sütnénk a kenyeret.

Ez az ipari vetőmagpiacot és a vetőmaghasználatot uraló logika (hibridek és monokultúra kéz a kézben, aminek a következménye extrém genetikai erózió, és így az agroökoszisztémák rendkívüli sérülékenysége) egyik apró alternatívája is, miközben részben utat mutat a glutén-probléma feloldása felé is. Az lenne az igazi, ha majd egyszer saját búzát tudnánk termeszteni tájfajta vetőmagokból - de ez még a jövő zenéje.

Ha megkóstolnád a Pipacs Pékség kenyereit, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
anyukam-mondta-legjobb-videki-etterem.jpg

Ez a 10 legjobb vidéki étterem Magyarországon

Még mindig az encsi Anyukám Mondta étterem viszi a prímet a Dining Guide top 100-as listáján.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 04.


hirdetés

A Dining Guide idén is összeállította a legjobb éttermeket felvonultató listáját, amiből kiderült, hogy még mindig az encsi Anyukám Mondta a legjobb vidéki étterem.

A Dinig Guide szerkesztősége több mint 200 étterem meglátogatását követően dönti el az éttermek TOP100-as listáját. Anonim tesztelők ezt követően az év folyamán többször is ellátogatnak a helyekre. A legjobb 20 éttermet nemzetközi szaktekintélyek vizsgálják meg, így alakul ki a legjobb 10 étterem sorrendje.

A magyar gasztrorajongók számára bizonyosan ismerős már az Anyukám Mondta, mely a Dining Guide Az Év Vidéki Étterme címet is kiérdemelte. Hosszas utazásra kell azonban felkészülnünk, ha szeretnénk végigjárni az ország legjobb tíz vidéki éttermét. Encsen kívül többek között az Őrségbe, Győrbe, a Balaton-partra és Debrecenbe is el kell látogatnunk.

Magyarország legjobb vidéki éttermei remekül ötvözik környezetük adottságait a magas fokú vendéglátással, akár helyi termelőkkel együttműködve, akár messzi tájak alapanyagait felhasználva. Izgalmas utazásnak ígérkezik ez, kiváló ízekkel, különleges helyszínekkel és szívélyes vendéglátással.

A top 10 vidéki étterem a Volkswagen-Dining Guide TOP100 Étteremkalauza szerint:

hirdetés

∙ Anyukám Mondta

∙ Platán

∙ Kistücsök Étterem

∙ Sauska 48

∙ Pajta - Fenntarthatósági díj

∙ Bistro Sparhelt

∙ Macok Bisztró

∙ Tannin Resto

∙ Lamareda

∙ Ikon – Debrecen

Lássuk, mint mondanak Magyarország legjobb vidéki éttermeiről a Dining Guide inspektorai!

Anyukám Mondta

Az ország egyik legszerethetőbb étterme a Dudás testvérpárhoz köthető. A példásan működő családi vállalkozás megcsinálta a lehetetlent, és az ország egy eldugott kisvárosában országos szintű étteremmé, afféle kulináris zarándokhellyé nőtte ki magát. Az Olaszországból hozott, világra nyitott attitűd a magyar konyha és vendéglátás iránti alázat ötvöződik a borsodi étteremben. A top minőségű olasz alapanyagok mellett az étlapon helyet talál a magyar malacfül, a házilag savanyított zöldségek, a saját készítésű szörp. Fogások szintjén pedig a pizzák mellett megtaláljuk a hízott kacsamájat tokaji aszúval (Made in Hungary), a báránylevest rozmaringos tejföllel, és a rántott mangalicakarajt is. Az évek alatt a desszertek is emblematikussá váltak, a ’Világbéke’ (madártej), a ház sajttortája, a panna cotta és a tiramisu kihagyhatatlanok. A közvetlen, laza hangnem mögött komoly megbízható munka áll.

Platán

A Platánban Pesti István séf bebizonyította, hogy nem kell ahhoz népszerű turistadesztinációnak lenni egy helynek, hogy megtalálja a maga gourmet közönségét. Az egykor Michelin-csillagot is szerző neves séf sikerre vitte a festői környezetben, egy tó és egy öreg platánfa mellett található éttermet. Az ebédmenü és a vacsorakínálat egyaránt színes, eklektikus képet mutat: prémium külföldi és magyar alapanyagokat egyaránt találunk az étlapon, a „magyar hozzávalók mindenekfelett” itt a „minőség határok nélkül” írja felül. Kóstolhatunk itt Wagyu steaket és Szent Jakab-kagylót éppúgy, mint sertéslábat, rántott mangalicát vagy kacsacombot. Az étlapon egy kis ázsiai behatás is érzékelhető, a séf egyébként nagyon jól beazonosítható, nagyon szépen megtálalt tányérjain. Az ételek a klasszikus fine dining világát mutatják, természetesen a helyhez nagyon jól és igényesen igazítva. Az utóbbi időszakban nagy újdonság a desszert fronton való pozitív változás, amely a választék minőségében magasan kiemelkedik a vidéki éttermek sorából.

Kistücsök Étterem

A Kistücsök a legrégibb és legismertebb vidéki étterem az úgynevezett gasztroforradalom elindulása óta. Nem érdemtelenül, ugyanis egy olyan éttermi kategóriát képvisel, amelyből fájóan kevés van szerte az országban: tisztességes magyar (kortárs) konyha, közérthető ételekkel. Az étterem szíve Csapody Balázs, aki a Kistücsök irányításán túl a hazai, azon belül is a balatoni gasztronómia egyik megkerülhetetlen figurája. A balatonszemesi étterem iránymutató törekvése, hogy élteti, és folyamatos megrendelésekkel látja el a színvonalas munkát végző környékbeli termelőket, és ebben az elsők között volt az országban. A Kistücsök nem ijed meg az olyan hagyományosan falusi ételektől, mint a kacsanyakleves, a sertésfül vagy a kakaspörkölt deszkás galuskával. Az étterem borlapja is egyedülállónak számít, a kínálat nagyszerűen reprezentálja a térség értékeit. Az étterem konyhájának motorja Jahni László séf, aki mellett Pohner Ádám sous chefet is meg kell említeni, aki 2019-ben Lyonban a Bocuse d’Or-on képviselte Magyarországot a szakácsverseny világdöntőjén.

Sauska 48

Villány egyik gasztronómia célpontja kétségtelenül a Sauska 48. Bicsár Attila itt tűnt fel újra 2017-ben a külföldön szerzett tapasztalatait követően, és alkotta meg a „felszabadult falusi gourmet konyha” fogalmát. Sauska Krisztián ehhez igazán méltó helyszínt és hátteret biztosított. A tehetséges és nagy múltú séfnek köszönhetően a Sauska 48 már a legelső pillanattól kimunkált ételekkel, egyszerű, de nagyszerű, magabiztosan teljesítő konyhával várja a Villányba utazókat.

A fine dining világából ismert, három összetevőre épülő fogásokat hozza a Sauska 48 étlapja is. Az étterem az adottságait figyelembe véve a vidéki magyar konyha felé fordul, de ezt is nagyon kényszermentesen, kedvesen oldja meg. Az étlap kínálata folyamatosan változva igyekszik követni a szezonalitást és a környékbeli termelők által biztosított lehetőségeket, nagyon érzékenyen eltalált kompozíciókkal. Természetesen tokaji és villányi Sauska borok kísérik az étlapot.

Pajta

A családi vállalkozásként működtetett bisztró Farkas Richárd személyében egy rendkívül ambiciózus fiatal séfet kapott. Az eredetileg budapesti konyhafőnök igazán magára talált az Őrségben, és egyre kiterjedtebb beszállítói kört sikerült kialakítaniuk a környékbeli őstermelőkkel, a farm-to-table koncepciót erősítve. A saját kertjükben termesztett zöldségek-gyümölcsök is asztalra kerülnek, az erdők-mezők adta vadnövényeket pedig akár az erre nyitott vendégekkel közös programként is gyűjtik. Az Őrség emblematikus alapanyagain túl (tökmagolaj, tökfélék, hajdina, homoktövis, vadhúsok) a konyha büszkesége, hogy az éttermekben bevezetett édesvízi halakon kívül, a vendégek bátran választják az olyan ritkábban készített hazai halakat is, mint a csuka vagy a busa. Jól jelzi ez az étterem és vendégeinek bizalomra épülő kapcsolatát. A Pajta előremutató gondolkodású konyháját a Dining Guide az idei évben a RÖMERQUELLE támogatásával Fenntarthatósági Díjjal jutalmazta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
olasz_fank_ck.jpg

A farsangi szezon legmenőbb fánkja

Mintha virágok ülnének a tányéron... Ennek az olasz gyönyörűségnek garantált sikere lesz minden farsangi bálban.
Szép Ági receptje a ... konyhán innen - kerten túl... blogon. A fotók a blogger kizárólagos tulajdonát képezik. - szmo.hu
2020. január 17.


hirdetés

Az olasz karneváli fánkoknak számtalan variációja létezik.

A chiacchiere di carnevale nagyon hasonlít a csörögére.

Egészen ropogós, tele apró "buborékokkal". Formája ennek is igen változatos lehet, szinte házanként eltérő. Ám anno találtam egyet, ami nagyon különleges.

Sok nemzetnek megvan a maga "csörögéje". Szerencsére, mert így van bőven, amit végig lehet kóstolni.

Hiába no... A fánk mindenhol nagyon népszerű.

hirdetés
Hozzávalók:

3 db M-es tojás (150 g)

2,5 dkg porcukor

2 dl tejföl

1 citrom reszelt héja

1 narancs reszelt héja

3 dkg olvasztott vaj

45 dkg sima liszt

Továbbá:

liszt a nyújtáshoz

olaj a sütéshez

porcukor a tálaláshoz

Elkészítés

A lisztet tálba szitáljuk és a többi hozzávalóval együtt összeállítjuk a tésztát. Alaposan kidolgozzuk, letakarva fél órát pihentetjük.

A tésztából kis diónyi, ~3 cm átmérőjű gömböket formálunk, majd ezeket alaposan lisztezett deszkán ~15 cm átmérőjű kör formára - vékonyra - nyújtjuk. A tésztaköröket megformázzuk.

A kör közepére illesztünk függőlegesen egy vékony fakanálnyelet, majd óvatosan elkezdjük körülötte megforgatni a tésztát, így kialakul a spirális minta.

A megformált tésztát óvatosan felemeljük és bő, közepesen forró olajba tesszük egyesével sülni. Közben a fakanál segítségével még addig forgatjuk a tésztát, míg megszilárdul és hólyagosodni kezd, hogy a formáját megtartsa. A fakanalat ezután óvatosan kihúzzuk a tészta közepéből.

A fánkok mindkét oldalát aranybarnára sütjük, majd papírtörlőre szedve leitatjuk a felesleges olajat. Langyosra hűtve, porcukorral hintve tálaljuk.

Egy régi könyvtári szakácskönyvből - sajnos a címére nem emlékszem - írtam ki a receptet sok-sok évvel ezelőtt. A elkészítésnél az eredeti leírásban a fánkokat a forró olajban formázzák. Én is próbáltam, hogy a kerek tésztalapot a forró olajba teszem és ott nyomom a közepébe a fakanál nyelét és kezdem el forgatni a tésztát, hogy a formáját megkapja, de nem jött össze.

Mivel a közepesen forró olajban is igen gyorsan kezd el sülni és szilárdulni a tészta, ezért lett belőle szép, kerek hólyagos fánk, de nem virág, az biztos. Így aztán kipróbáltam szárazon formázni és így sikerült.

Ha szeretnél kincseket találni a konyhából, kertből, s azon túlról is, keresd ... konyhán innen - kerten túl... blogot a Facebookon is!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
lekvaros_ck.jpg

Lekváros piskótatekercs – ahogy nagymamáink csinálták

'Nagyanyám ugyanis ebben is verhetetlen volt. Sütőpor nélkül is olyan gyönyörű, magas, soha össze nem eső piskótákat tudott készíteni, hogy mindenki a csodájára járt.'
R. Fonyó Barbara írása a Mom With Five blogon - szmo.hu
2019. április 02.


hirdetés

A Mom With Five blog sokkal több egy ötgyerekes édesanya egyszerű naplójánál, egy valóságos családi magazin. R. Fonyó Barbara végzettségét tekintve történész-egyiptológus, de az egyetem elvégzése után – némi kitérőtől eltekintve – külpolitikai újságíróként dolgozott a Magyar Távirati Irodánál. 2002 óta háztartásbeliként, főállású anyaként éli a mindennapjait öt gyerek (4 fiú és egy lány) édesanyjaként.

Barbara posztjai középpontjában a család áll, a gyerekei, a velük átélt élmények, a gyereknevelés során szerzett tapasztalatok, kudarcok. Írásaiban azt szeretné megmutatni, hogy gyerekekkel élni nem mindig rózsaszín, habos-babos tündérmese, néha kifejezetten nehéz, de ennek ellenére minden pillanatáért megéri csinálni, küzdeni, erőn felül teljesíteni.

Bár én személy szerint egy elég konzervatív beállítottságú ember vagyok, mindig érdeklődéssel figyelem a gasztronómiai trendek alakulását, változását és ha lehetőségem adódik és nem túl bonyolult a dolog, akkor szívesen ki is próbálom őket, hovatovább átültetem a saját főzési-sütési gyakorlatomba, illetve a családunk étkezési szokásaiba. Természetesen azokat, amelyek összeegyeztethetőek egy héttagú család ételfogyasztási szokásaival. Mert azért vannak olyanok, amelyek kívül esnek ezen a körön.

Ha kíváncsi vagy a receptre, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
unnamed-2_2.jpg

A Mákvirágtól a Fenséges fügés mannáig – íme a Magyarország Tortája verseny idei döntősei

Melyiket kóstolnád meg legszívesebben?
Fotók: Magyar Cukrászok Országos Ipartestülete - szmo.hu
2020. február 07.


hirdetés

A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete tizennegyedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A versenyt hatalmas érdeklődés kíséri, évről évre egyre többen és egyre nagyobb kíváncsisággal várják az ünnepi tortát.

Az Ipartestület olyan új, kreatív ötleteket, magyaros ízvilágú, az ünneppel, vagy Magyarországgal összefüggésbe hozható tortákat, recepteket várt, melyek csak természetes és egészséges alapanyagokat tartalmazhatnak.

Idén is rendkívül izgalmas kreációkkal neveztek a versenyzők az ország minden területéről. Érdekesség, hogy idén a mák, a mandula és a birs több versenyzőnél favorit volt, több torta alapízeit is ezek képviselték.

Az idei döntős torták a következők:

Hunyadi krónikája – Sztaracsek Ádám (Jánoska Cukrászda – Komárom)

hirdetés

 

Tétényi áfonyás mandula - Sztaracsek Ádám (Jánoska Cukrászda – Komárom)

 

Fenséges fügés manna – Marsa Éva Heléna (Vanília & Gelarto – Nagykőrös)

 

Mákvirág – Szívós Zita és Poór István (Major Cukrászda – Budapest)

 

CURIOSITAS – Füredi Krisztián (Hisztéria Cukrászda – Tápiószecső)

 

Szegedi Boszorkány – Gyuris László és Reisinger Ferenc (A Cappella Cukrászda – Szeged)

 

A továbbjutott tortákon túl a zsűri egy „hagyományőrző különdíj” odaítéléséről is döntött, melynek nyertese a Fortissimi – Bátrak tortája, melyet Nándori László (Nándori Cukrászda, Budapest) alkotott Kercaszomor, a Legbátrabb Falu tiszteletére, a térség jellegzetes alapanyagaiból, hajdina, köles, kukorica, mák, méz, túró felhasználásával.

A Magyarország Tortája verseny több fordulóból áll.

A szakmai zsűri három fordulós értékelés után hirdeti ki a győztest.

Az első körben az anonim nevezett tortákból választott ki a zsűri hat tortát, ezeket a második körben újra kóstolják, és javaslatokat tesznek azok tökéletesítésére.

A döntőben a tortákat helyben kell elkészíteni a versenyzőknek, ahol a zsűri ismét meghatározott jellemzők szerinti pontozással választja meg a győztest.

Az Egy Csepp Figyelem Alapítvánnyal együttműködve a „Magyarország Cukormentes Tortája” verseny kiírása is megjelent az Alapítvány honlapján, hamarosan az Ipartestület honlapján is elérhető lesz, várjuk a nevezéseket.

Mindkét verseny győztesét augusztus elején ismerheti meg a nagyközönség, és az augusztus 20-i ünnepségeken kóstolhatja meg először. Ezt követően az ország számos cukrászdája árusítja majd.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!