hirdetés
szanto-eva-cukraszmuvesz-ezustermes-cimkep.jpeg

Ezüstérmet nyert Szántó Éva székesfehérvári cukrászművész a szakácsolimpián

Szántó Éva 70 centiméteres, hindu instenséget ábrázoló kompozíciójával lett ezüstérmes. A versenyen a cukrászművészeti kategóriában több magyar siker is született.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 21.


hirdetés

Több magyar siker is született a 25. IKA CulinaryOlympics konyhaművészeti olimpián (más néven szakácsolimpián). A székesfehévári Szántó Éva cukrászművészeti kategóriában, 70 centiméter magas, hindu istenséget ábrázoló kompozíciójával ezüstérmet nyert.

A február 14—19. között Stuttgartban megrendezett versenyen nemzeti és regionális csapatok, továbbás egyéni versenyzők álltak rajthoz, a világ minden tájáról. A vetélkedésen több, mint 2000 induló vett részt.

Szántó Éva egyéni indulóként vett részt a szakácsolimpián, cukrászművészeti kategóriában.

A kategóriába benevezett alkotásoknak ehető anyagokból kellett készülniük és a lehető legkevesebb merevítést tartalmazhatták. Éva puffasztott rizst, pillecukrot, csokoládét, cukormasszát, a szempillákhoz ehető ostyapapírt, az ékszerekhez isomalt nevű édesítőszert használt – végül pedig kézi festés tette teljessé a kompozíciót. A zsűri az alkotásokat innováció, ötlet, kompozíció-összkép, professzionális technikák, szaktudás, és a mű prezentálása szempontjából értékelte.

Szántó Éva ezüstérmes műve Ganésát, az elefántfejű, embertestű, négykezű hindu istent, a Kezdetek és az Akadályok Urát ábrázolta.

hirdetés

„Tavaly december közepén kezdtem el dolgozni a kompozíción munka mellett mindennap, sokszor éjszakába nyúlóan. Csak és kizárólag erre koncentráltam. Nagyon sok mindent újra kellett készítenem, mert össze- vagy letört, vagy csak egyszerűen nem tetszett. Ennyi újratervezésre talán egyik versenyfelkészülés alatt sem volt szükség. Az utolsó napokban leszakadt az ormány, ekkor a legjobb barátnőm olyan merevítést talált ki, ami aztán végig stabilan tartott. Ha nincs mellettem a párom, és nem hisz bennem, akkor még a versenyre sem jutok el. Nagyon sokszor kerültem mélypontra, volt olyan pillanat, amikor fel akartam adni, de végül szerencsére nem tettem” – nyilatkozta Szántó Éva.

A korábban a CulinaryOlympicson induló tehetséges cukrász ismerőse inspirálására nevezett be a négyévente megrendezett szakácsolimpiára, és a munkáját ezüstéremmel díjazták.

A versenyen a cukrászművészeti kategóriában több magyar siker (arany- ezüst- és bronzérem) is született.

„Nehéz szavakba önteni, mit éreztem az egész verseny alatt. Ahogy a magyar nemzeti válogatottal, a katonai válogatottal, az egyéni indulókkal, illetve a Magyar Gasztronómiai Szövetség képviselőivel bevonulhattam a megnyitó ünnepségen, az örökre bevésődött. Még most is kiráz a hideg, ha megnézem a videót. Óriási élmény volt, hogy ennyi tehetséges ember munkáját láthattam. Az ezüstérmet pedig még mindig nem hiszem el. Azt gondolom a legfontosabb, hogy kellő alázattal álljunk hozzá a feladathoz, és sose szégyelljünk tanulni és kísérletezni. Semmi sem hullik az ölünkbe magától, mindenért keményen meg kell dolgozni, ami nagyon sok lemondással jár – viszont sikereket is hozhat” – egészítette ki az ezüstérmes versenyző.

Szántó Éva 11 éve EU-s forrásokból megvalósuló projektek menedzsereként dolgozik. A cukrászattal nyolc évvel ezelőtt kezdett foglalkozni, ekkor párja születésnapjára készített egy nagyméretű, Balaton-formájú tortát. Ezután egyre több torta készült baráti körben, Évát pedig már a szakmai háttér is érdekelte, ezért 2017-ben elvégezte a cukrászképzést. Már nemcsak a formatorták készítésével foglalkozott, elmerült a desszertek világában, az új technikákban, és a cukrászati művészetben is.

Az első versenyén, 2017-ben egy bulldog fej formájú tortával indult, és ezüstérmes lett, ez lendületet adott az újabb versenyekhez, amelyek újabb érmeket hoztak. Az első nagyobb megmérettetése a CakeDesigner világbajnokság itthoni selejtezője volt, ahol egy 4 emeletes design tortával indult, ami az ismert magyar meséket mutatta be cukorfigurákkal.

2019-ben pedig elindult az országos gasztronómiai bajnokságon, a Tatai Farsang Kupán két kategóriában: cukrász, cukrászművészet. A cukrászművészetben ezüstérmet, míg a cukrász kategóriában bronzérmet szerezett. Szintén 2019-ben a minden évben Szolnokon megrendezésre kerülő gasztronómiai kiállításon és versenyen, a Pelikán Kupán aranyérmet kapott egy indián táncost ábrázoló szoborért.

2019 végén elindult az I. Royal Cake elnevezésű versenyen, amelyre barokk-rokokó stílusú alkotásokkal lehetett nevezni. A fiatal Mozartot ábrázoló munkájával bronzérmet szerzett.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
padthai1-scaled.jpg

„Beleborzongok, amikor látom, hogy sorban állnak az éttermeinkben” – a padthai wokbar sikersztorija

Az egyik legmenőbb étteremlánc társtulajdonosa, Kanóczky Máté mesélt a márka felfutásáról és jövőbeni terveikről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 12.


hirdetés

Kanóczky Máté még csak 29 éves, de már közel egy évtizede dolgozik cégvezetőként: három társával 2011-ben alapította meg a padthai wokbart, ami azóta az egyik leggyorsabban növekvő étteremlánccá nőtte ki magát.

Következő éttermüket a tervek szerint áprilisban nyitják meg, és már a külföldi terjeszkedés is folyamatban van.

Ennek kapcsán adott interjút.

– Nagyon fiatalon, végzős egyetemistaként csöppentél bele a cég megalapításába. Mennyire érezted ezt akkor mélyvíznek?

– A kezdetekből hittem a sikerben, így kihívásokon is könnyedén túllendültem. Természetesen sokat segített a közgazdász végzettségem, illetve az is, hogy a tulajdonostársak közül mindenki vállalkozó volt. Fokozatosan tanultam bele, az első években reggeltől estig az étteremben voltam.

hirdetés

– Mik voltak a padthai (külföldi, vagy akár hazai) előképei, honnan inspirálódtatok?

– Az inspiráció egyértelműen Horváth Ági által, egyenesen Thaiföldről érkezett. A streetfood és az utcán étkezés ott a kultúra része, és ezt dolgoztuk át Európában is könnyen fogyasztható koncepcióvá. Abban az időben a "fast casual" stílusú éttermek még gyerekcipőben jártak, Magyarországon szinte csak a Vapiano létezett ebben a szegmensben. A cél az volt, hogy melléjük pozicionáljuk a padthait is.

– Itthon mennyire volt elterjedt akkoriban a thai konyha? Miben volt hiánypótló a ti koncepciótok?

– Voltak már thai, ázsiai éttermek, viszont ezek mind hagyományos étlapos, pincéres felállásban mentek.

Mi tudtuk, hogy nem szeretnénk beállni a sorba, hiszen pont abban éreztünk hiányt itthon, hogy a rohanó hétköznapokban gyorsan, egészséges ételeket nagyon nehéz találni.

Arról nem is beszélve, hogy különböző életmód/ételallergia igényeket egyáltalán nem elégítették ki. A wok technológia és a padthai wokbar menürendszere pont ezt az űrt kívánta pótolni.

– Mik voltak az építkezés fázisai? Milyen akadályokat kellett leküzdenetek még az első étterem megnyitása előtt?

– Négy tulajdonostársam közül mindenki olyan háttértudással érkezett, amivel tökéletesen kiegészítettük egymást már a kezdetekben is. Horváth Ági és Lovas Gusztáv is az építőiparban dolgozott, Simon Gergelynek pedig a vendéglátás területén volt tapasztalata. Az én feladatom az üzleti terv elkészítése és a pénzügyi rendszer kialakítása volt.

Sokszor gondolkodtunk rajta, de nem tudunk akadályokat feleleveníteni, mert az egész egy álom megvalósulása volt.

– Mikor éreztétek először, hogy tömeges igény van a padthaira, és egész étteremlánccá is fejlődhettek?

– Titkon vagy nem is annyira titkon a kezdetektől ez volt a terv, hogy egy több egységből álló étteremláncot szeretnénk létrehozni. Már a márka alapokat és a koncepciót is így terveztük meg, hogy könnyedén átültethető legyen. Az első egység már a nyitás napjától túlszárnyalta minden elvárásunk, így nem volt kérdés, hogy nem állunk meg.

– Hogyan vonzotok be újabb és újabb vendégeket, mi szerinted a jó marketing titka?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
craftunique.jpg

Egy magyar cég 3D nyomtatott termékei is segítenek a koronavírus elleni küzdelemben

Arcvédő maszkokkal és kilincsre szerelhető ajtónyitókkal is segíti a járvány elleni harcot a CraftUnique Kft.
Fotó: CraftUnique/Facebook - szmo.hu
2020. március 27.


hirdetés

Több száz arcvédő pajzsot nyomtatott ki és adományozott kórházaknak és önkormányzatoknak a 3D nyomtatókat gyártó CraftUnique.

A körülbelül egy óra alatt kinyomtatható pajzs nagy segítség lehet a szemüveges orvosoknak, akik nehezebben tudnak védőszemüveget húzni, de az önkormányzatoknál dolgozó szociális munkásoknak is hasznos, akik például az időseknek segítenek. Ezen kívül közterületeseknek, patikusoknak és idősek otthonában dolgozóknak is jól jöhet.

A CraftBot által gyártott arcvédő pajzsok

Az ellenálló, áttetsző PETG műanyagból készült tartozékot, vagyis magát a védőburkolatot a Makerspace Budapest és a fóti székhelyű Acryl World Kft. ajánlotta fel a pajzsokhoz.

A CraftUnique egy speciális, kilincsre szerelhető ajtónyitó eszközt is kinyomtatott, hogy a tenyerünk használata nélkül, alkarral ki lehessen nyitni az ajtókat, és még kisebb legyen a veszélye a kórokozók terjedésének.

A mintegy 350 pajzsból a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet, a Magyarországi Sürgősségi Ellátásért és Mentésért Alapítvány, valamint a szentgotthárdi, répcelaki, tamási és a kőbányai önkormányzatok kaptak.

hirdetés

Forrás: Index

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
puskas.png

A Puskás Aréna nyerte az Év stadionja címet

A világ 107 országából 30.632 voks érkezett, ezek majdnem felét, közel 14.955 ezer szavazatot a budapesti stadion kapta.
MTI - szmo.hu
2020. március 23.


hirdetés

A tavaly novemberben átadott Puskás Aréna nyerte a 2019-es Év stadionja címről döntő szavazást.

A futballarénákkal foglalkozó stadiumdb.com honlap által meghirdetett verseny kiírása alapján 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók.

A portál beszámolója alapján

a világ 107 országából 30.632 voks érkezett, ezek majdnem felét, közel 14.955 ezer szavazatot a budapesti stadion kapta.

A közlemény szerint a november 15-én felavatott létesítményre a világ minden tájáról, így a többi között Indonéziából, Argentínából, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és a Fülöp-szigetekről is érkeztek voksok.

hirdetés

A legjobbnak ítélt stadionra öt, a másodikra négy, a harmadikra három, a negyedikre kettő, az ötödikre pedig egy csillagot kellett adniuk a voksolóknak és a szavazatok összesítése, valamint szakértő építészek véleménye alapján ítélték oda az Év stadionja díjat.

A listára csak a tavaly átadott és legalább 10 ezer néző befogadására alkalmas arénák kerülhettek fel, a Puskás Aréna mellett a dunaszerdahelyi MOL Aréna is versenyben volt. Szavazni március 15-ig lehetett a weboldalon.

A honlap emlékeztetett: tavaly a szakmai zsűri a DVTK arénáját választotta az év legszebbjének.

A díjnyertes Puskás Aréna lesz az egyik helyszíne a koronavírus-járvány miatt idény nyárról a jövő évre halasztott labdarúgó Európa-bajnokságnak. A 2021. június 11-től július 11-ig tartó kontinensviadalon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek a stadionban, amely 2022 májusában otthont az Európa-liga fináléjának is.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szarvas-ferenc-1.jpg

Így lesz valakiből elsőkönyves író a 90. születésnapján

Szarvas Ferenc 87 évesen kezdett el írni, azóta sorra nyeri a díjakat megható és tanulságos történeteivel. Nemrég még a „Szárnypróbálgatók” című antológiába is bekerült.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. március 04.


hirdetés

„Ezeket a történeteket már évtizedekkel ezelőtt megírhattam volna, nagy részük megvolt a fejemben. De nem úgy nézett ki, hogy abból meg tudtam volna élni, felnevelni két gyereket, lakást vásárolni, hétvégi házat építeni, és még a testvéreimet is támogatni.”

A fenti szavakkal fogad monori házában Szarvas Ferenc, aki decemberben ünnepelte 92. születésnapját, de ránézésre legalább 10-15 évet nyugodtan letagadhatna.

Szellemi frissessége pedig egészen lenyűgöző: mindenre tisztán emlékszik, még a legapróbb részletekre is, amelyek kisgyerekként történtek vele.

Kékcsén, egy kis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban született, ahol hatalmas szegénységben éltek. Nyolcan voltak testvérek, de a felnőttkort csak hatan érték meg közülük. Szülei szintén hamar meghaltak, így már egészen fiatalon rá is szükség lett családfenntartóként.

Ez, mármint a családja iránt érzett felelősség az egész életét végigkísérte. 16 évesen került Budapestre, de ezután is az volt a legfontosabb számára, hogy őket biztonságban tudja. Amint megtehette, minden testvérét a fővárosba költöztette, még egy lakást is vett nekik.

hirdetés

Ma már csak egyetlen öccse él, aki 10 évvel fiatalabb nála, de vele azóta is ugyanolyan szoros a kapcsolata: gyakran találkoznak, telefonon pedig szinte mindennap beszélnek.

„80 évvel ezelőtt hogyan korcsolyáztak a vidéki gyerekek

A tél egyik nagy eseménye a befagyott tavon, folyón való korcsolyázás volt. A téli sportban az ember hősnek érzi magát, mert száguld motor segítsége nélkül. Bátorságát, ügyességét, erejét összegyűjtve szépen, látványosan siklik.

A korcsolyázáshoz megfelelő cipő kell, amire rögzítik a korcsolyát. A vidéki gyerekeknek 80 évvel ezelőtt nem volt egyik sem. Minden gyerek a lába méretéhez megfelelő akácfából faragott talpat. A talp aljára vastag drótot hajtottunk, amelynek két végét visszahajtottuk a talp felületére. Hogy a drót el ne mozduljon, két darab U szöggel rögzítettük a visszahajtásnál. A drót alját homokba dörzsöléssel kifényesítettük, hogy jól csússzon a jégen.

Felkötni az utcai cipőre nem lehetett, a talppal tartottuk egyenesen, így a jégen állva két széles bottal löktük magunkat. Nagyon könnyen kicsúszott a lábunk alól a barkácsolt korcsolya, és nagyokat estünk. A körülményeket figyelembe véve, ugyanolyan örömet találtunk a magad csinálta korcsolyával a csúszkálásban, mint aki a sok pénzért megvásárolt korcsolyával száguldott.”

Budapest, 2015. július 15.

Rövid történeteiben, amiket öt évvel ezelőtt kezdett el lejegyezni, elsősorban saját élményeit idézi fel, gyerekkorától egészen a közelmúltig. Megjeleníti a család és a falu életét, gyakran egy kisfiú szemén keresztül láttatva.

A néhány oldalas novellák olyan hétköznapi jeleneteket mesélnek el, mint amikor a hatéves Ferike eldöntötte, hogy ő bizony világgá megy, mert édesapja az ígérete ellenére nem vitte el őt a vásárba a születésnapján. Egy másik történet arról szól, amikor szarka lopta el a testvére lakáskulcsát, megint egy másik arról, amikor nagyapja kioperálta a talpába ment és a lábfején kijött fadarabot.

Ezek a kis színes sztorik azért érdekesek a nagyközönségnek is, mert az olvasó a lehető leghitelesebb forrásból ismerheti meg, hogyan éltek és küzdöttek a múltban a falusi emberek, hogyan keresték és találták meg örömüket, boldogságukat a nehéz körülmények között is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!