hirdetés
keleti.jpg

Ezt tényleg nem hisszük el: remek formában van a 96 éves Keleti Ágnes

A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornászról készített portrésorozatot Őszi Szilvia.
Fotók: Őszi Szilvia - szmo.hu
2017. június 09.


hirdetés

Keleti Ágnes a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett ötszörös olimpiai bajnok magyar tornász a koranyári időben a Városligetbe látogatott el egy kis sétára. A fotókon is látható, hogy remekül érzi magát, a mai napig aktív és jókedvű.

A magyar tornasport legeredményesebb versenyzője, 46 alkalommal nyert magyar bajnokságot, hétszeres csapatbajnok. Tarics Sándor halála óta ő a legidősebb magyar olimpiai bajnok.

keleti_agnes_oszi_szilvi (2)
keleti_agnes_oszi_szilvi (3)keleti_agnes_oszi_szilvi (4)keleti_agnes_oszi_szilvi (5)keleti_agnes_oszi_szilvi (6)keleti_agnes_oszi_szilvi (7)keleti_agnes_oszi_szilvi (9)keleti_agnes_oszi_szilvi (10)keleti_agnes_oszi_szilvi (11)keleti_agnes_oszi_szilvi (13)keleti_agnes_oszi_szilvi (14)
KÖVESS MINKET:





hirdetés
videken.png

34 évesen infarktust kapni, majd vidéken mindent teljesen újrakezdeni

Orbán Péter és családja egy tízemeletes panelban lakott, de egy napon minden megváltozott. Az Off Record legújabb epizódja, a Magasélet a hegyen erről szól.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 23.



Az Off Record egy magyar dokumentumfilm-sorozat, ami teljesen új alapokra helyezi ezt a műfajt. A kamera szemszögén keresztül betekintést enged olyan történetekbe, melyeket kevesen ismernek. Az összes epizód olyan kérdésekre keresi a választ, ami mindannyiunkat érinthet vagy foglalkoztat.

A sorozat már a harmadik résznél tart - az előző kettőt a börtönben szülésről, illetve egy éberen elvégzett agyműtétről forgatták, a friss epizód viszont sokkal könnyedebb és humorosabb.

Mindez Orbán Péter élethez való hozzáállásának köszönhető, aki 34 évesen kapott egy infarktust. Ennek hatására családjával eldöntötte, hogy vidékre költözik és teljesen új életet kezd. A munkáját ugyanúgy folytatja, hiszen fotós, nincs helyhez kötve, de az egész élete fenekestől felfordult. Hogyan tanult meg metszeni? Miért szereti a traktorokat? Milyen egy igazi újrakezdés? És mit jelent pontosan a Magasélet A Hegyen? Ezekre a kérdésekre ad választ a következő film.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
neszmelyi-amerika1.jpg

Megmászta a magyar ügyvéd mind a 7 földrész legmagasabb hegycsúcsát

Neszmélyi Emilnek már csak Észak-Amerika hiányzott a 7 Summits sorozathoz, de most feljutott a 6194 méter magas alaszkai Denalira is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 17.



Mi is írtunk arról, amikor Neszmélyi Emil ügyvéd arra készült, hogy megmássza az Antarktisz legmagasabb hegyét. Év elején ez sikerült is, úgyhogy már csak Észak-Amerika hiányzott, de most feljutott a 6194 méter magas alaszkai Denalira is.

Amikor interjúztunk vele, ezt mondta:

"...a lélektan nagy tanítómester, a Denalit kétszer nem tudtam megmászni, és nem érdekel, hányadik próbálkozásra sikerül majd. (...) Nem véletlenül gyakorlatoznak ott az amerikai különleges katonai egységek is."

Most a Facebook-oldalán adott hírt arról, hogy végül ez a csúcs is megvan neki, sikerült a Denalit is megmászni.

Sikerült a 7 Summits / 7 Hegycsúcs sorozat!

Június 14-én felértem az alaszkai Denali 6194 méter magas csúcsára is, amivel lezártam a 7 Summits sorozat Messner-féle változatát, amelyből már csak Észak-Amerika kontinensének csúcsa hiányzott.

Ez a videó a korábbi mászás után készült:

Lapozz a posztért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
car-wash-2179231_1280.jpg

Magyar fejlesztés: másfél deci víz elég egy autómosáshoz a nanotechnológia segítségével

A hétköznapokban a legtöbbször bele sem gondolunk, hogy mennyi vizet pazarolunk el, amikor beparkolunk egy hagyományos vagy gépi autómosóba.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 19.



Világátlagban 144 liter vizet pazarolunk el minden egyes autómosással, ráadásul nagy mennyiségű vegyszert, és veszélyes anyag is keletkezik. Bár léteznek vízvisszaforgatós autómosók, ez közel sem jelenti azt, hogy nullás a vízszámlájuk a hónap végén. A problémára egy nanotechnológiás rendszer lehet a megoldás, amellyel mindössze másfél deciliter az átlagosan elhasznált vízmennyiség járművenként.

A hétköznapokban a legtöbbször bele sem gondolunk, hogy mennyi vizet pazarolunk el, amikor beparkolunk egy hagyományos vagy gépi autómosóba. Ráadásul a legelterjedtebb technikák sok esetben nemcsak a környezetünkben tesznek károkat, hanem a kocsinkban is.

A vizes autómosás lényege, hogy vegyszereket és a nagy mennyiségű víz tehetetlenségét használják fel a kosz eltávolítására. Ezt követően egy kendővel a tiszta felületet szárazra törlik, aminek következtében létrejön egy tiszta fémfelület. A probléma viszont az, hogy nincs rajta védelem, és ha mégis maradt valahol akár egy porszem is, akkor azon a védtelen rétegen karcol a törlőeszköz. Előfordul, hogy a fémfelületre víz alapon viaszt visznek fel, de ennek az anyagnak pont az a jellemzője, hogy nem oldódik a vízben, ezért csak minimális mennyiség marad meg belőle az autón.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
48411775_2339652006058837_7166498596638949376_n.jpg

Az egyetemi katedrától a vasvilláig – Sipos Mihály és Ruszkai Krisztina családi gazdasága

A városi életet és az egyetemi karriert adták fel azért, hogy hajnalban keljenek, állatokat etessenek, tehenet fejjenek. És egy percig sem bánják. A Tulipános Tanya az életük.
Szegedi Éva, Nyitókép: Ujvári Sándor - szmo.hu
2019. június 20.



Azt sem tudták, hogyan kell a kályhába befűteni, és csupa füst lett a szoba, és még elegendő fa sem volt a telken, hogy árnyékot adjon az állatoknak, amikor tanyára költözött Sipos Mihály és a felesége, Ruszkai Krisztina. Csak azt tudták: tanyán akarnak élni, itt akarnak gyerekeket nevelni, és maguk szeretnék megtermelni azt, amit megesznek.

A városi életet adták fel azért, hogy hajnalban keljenek, állatokat etessenek, tehenet fejjenek. És egy percig sem bánják.

Sipos Mihály nemrég Budapesten, az „Egy nap - Városi ökobandázás” nevű fesztiválon osztotta meg az önellátó gazdálkodásról szóló tapasztalatait a közönséggel. Könyvet is írt Fenntartható visszafejlődés címmel, és az érdeklődőknek szívesen bemutatja gazdaságukat, a Cegléd környékén található Tulipános Tanyát.

Mit keres két olyan ember a tanyán, aki nem tanyán nőtt fel? Miért cserélték erre a városi életet? Hogyan teremtették meg a saját gazdaságukat? Miért tartják fontosnak, hogy maguk termeljék meg az élelmüket?

Ruszkai Krisztina Budapesten született és a város környékén bértartásban voltak lovai, oda járt ki lovagolni. Versenyzett, kijutott az ifjúsági díjugrató Európa Bajnokságra is. Sipos Mihály Komárom-Esztergom megyében, egy nyolcszáz fős kis faluban élt egyetemista koráig, utána Gödöllőn élt tíz évig, és az agráregyetem tangazdaságában is dolgozott.

Az egyetemen ismerkedtek meg, és hamar kiderült, hogy mindketten természetközeli életre vágynak.

Sipos Mihály egyébként 22 évesen Magyar Tudományos Akadémiának kérdőívezett egy kutatáshoz az alföldi tanyákról, ő pedig azon a nyáron éjszakába nyúlóan beszélgetett a tanyasiakkal. Megérintette például az egyik kilenc gyermekes család: szegényen de boldogan éltek. Amikor véget ért a felmérés, még éveken át visszajártak hozzájuk, ő akkor döntötte el, hogy tanyán fog lakni.

„Már az egyetem alatt eldöntöttem, hogy tanyán szeretnék élni, ezért is tanultam agrármérnöknek, hogy el tudjam látni a családomat élelmiszerrel” - mondta Ruszkai Krisztina korában egy interjúban.

„Amikor megismerkedtünk az egyetemen, félelmetesen hasonlókat álmodtunk már akkor” - mondta ugyanerről Sipos Mihály.

„Kriszti szerette volna biztos kézben tudni és nem bértartásban a lovait, saját istállóban. Én pedig egyre inkább szükségét éreztem annak, hogy tiszta élelmiszert állítsunk elő és fogyasszunk.”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x