hirdetés
magyar-erettsegi-2019-1000x563.jpg

Ezt a szövegértési feladatot kapták a diákok a magyarérettségin

Játékról szóló szöveget kellett értelmezniük a vizsgázóknak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 06.


hirdetés

A játék fogalmáról szóló szöveget kell elolvasniuk és értelmezniük a diákoknak a középszintű magyarérettségi első részében - tudta meg az Eduline.

A játék fogalmáról, játékkutatásról és játékszerekről szóló szócikket kaptak az érettségizők. A diákoknak először értelmezniük kell a kétoldalas szöveget, majd különféle feladatokat kell az alapján megoldaniuk.

Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint az idei feladatsor nehezebb, mint a tavalyi, mert bár a játékról szól, száraz a szöveg.

"Maximális pontszámúra megoldani valószínűleg nehéz lesz, és több időt fog elvenni, mint a korábbi évek feladatai" - mondta a tanár.

A szövegértéshez tartozó kérdések viszont szerinte középszintű tudást igényelnek, így az nem jelenthet nagy gondot a diákoknak, ha sikerül értelmezniük a szöveget.

hirdetés

Középszinten az I. feladatlap egy szövegértési (60 perc) és egy szövegalkotási (30 perc) feladatot tartalmaz. A dolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelőtanár összegyűjti, ezután osztják ki a II. feladatlapot, amelyen egy műértelmező szöveget kell alkotni 150 perc alatt.

Az emelt szintű írásbeli szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból tevődik össze. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyugdijasok.jpg

Nyugdíjak: háromszor emelik jövőre

Szokásos emelés, nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj első üteme is érkezik.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Három emelés is lesz 2021-ben a nyugdíjak tekintetében - írja a jövő évi költségvetésre hivatkozva a 24.hu.

A nyugdíjemelés jövőre 3 százalékos lesz, azaz a most 142 ezer forintos átlagos öregségi nyugdíj havi 4 ezer forinttal, 146 ezer forintra nő.

Emellett februárban érkezik a három év alatt bevezetendő 13. havi nyugdíj első heti részlete. Februárban egy átlagnyugdíjban részesülő 36,5 ezer forinttal magasabb összeget fog kapni a normál havi járandóságán (146 ezer forint) túl.

Novemberben pedig érkezik a nyugdíjprémium, aminek a számítása a gazdasági növekedés függvénye. Prémiumot csak 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén kapnak a nyugdíjasok. Jövőre ezt 4,8 százalékosra teszi a kormány, így 1,3-mal meg kell szorozni a novemberi havi nyugdíj egynegyedét, de maximum 20 ezer forintot.

E szerint egy átlagos nyugdíj negyede 36,5 ezer forint, ez túl van 20 ezer forinton, tehát ebben az esetben 1,3 X 20 000, azaz 26 ezer forintot kap egy átlagnyugdíjas novemberben a havi járandóságán felül.

hirdetés

Akinek viszont messze kisebb a nyugdíja, mint az átlag, annak a nyugdíjprémiuma novemberben 22 750 forint lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
varga-judit.jpg

Varga: megszűnik a veszélyhelyzet Magyarországon június 20-án

Az igazságügy-miniszter jelentette be, hogy a védekezés második szakaszába lépünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Ma benyújtják az Országgyűléshez a rendkívüli jogrend megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy szüntesse meg veszélyhelyzetet. A törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet megszűnik Magyarországon

- írja Facebook-oldalán Varga Judit.

Az igazságügyminiszter szerint ezzel „megint bebizonyosodott, hogy a hazai és a brüsszeli baloldal alaptalanul, politikai alapon vádolta a magyar kormányt az elmúlt hónapokban.”

Varga bejegyzésében arra is kitér, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után

„a védekezés második szakaszába lépünk, amelyben a hangsúlyt a munkahelyek megtartására, új munkahelyek teremtésére és a gazdaság újraindítására kell fektetnünk”.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-kover.jpg

Megsértette a sajtószabadságot Kövér László – mondták ki Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar házelnök jogszerűtlenül tiltott ki több sajtóorgánumot a Parlamentből határozatlan időre.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből - írja az Index, amelynek két kollégája is érintett az ügyben.

„Két kollégánk, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc 2016 április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek. Pontosan ugyanezt tették a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai”

- írja a lap.

Másnapra az újságírókat Kövér László határozatlan időre kitiltotta a Parlament épületéből és a képviselői irodaházból.

Az indoklás szerint olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad, és ezzel megsértették a házelnök 2013-as rendelkezését a parlamenti tudósítások rendjéről. A lapok munkatársai legközelebb 2016. szeptember 12-én léphettek be újra az Országház épületébe.

hirdetés

Ahogy az Index írja, a rendelkezés visszássága, hogy

- a szabályait Kövér László alkotta,

- Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,

- Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,

- a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni,

- mivel Kövér kormánypárti politikusként, a kormánypártok szavazataival lett házelnök, nemcsak jogi, de politikai garancia sincs rá, hogy a döntései nem önkényesek.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szervezet segítségével az újságírók az európai jogorvoslati szervhez fordultak, kifejette, hogy

az indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzat működtetésével Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, és az átláthatatlan döntés ellen nem élhettek jogorvoslattal.

A kormány érve ezzel szemben az volt, hogy az újságírók nem tartották be a tudósítás szabályait. Hozzátették, hogy a Parlament folyosóin olykor nemzetbiztonsági jelentőségű, titkosított iratokat is szállítanak, és aki nem megengedett helyen forgat, le tudja fotózni azokat. Ezen kívül akadályozták a parlamenti munkát (a kérdezéseikkel) és zaklatták a képviselőket is. Tartalmi kifogásként megemlítették, hogy

a sajtó munkatársai nem voltak kiegyensúlyozottak, mert ellenzéki képviselőket nem szólaltattak meg, és állítsuk szerint eleve olyan videót akartak forgatni, amelyben a képviselők nem szólalnak meg, hogy a kamera elől elfutó politikusokat rossz színben tüntethessék fel.

A bíróság azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, és

a panaszos újságíróknak adott igazat. Megállapította, hogy a kitiltásuk sértette az európai emberi jogi egyezmény 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie. A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához lehet fellebbezni.

Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza az Indexnek azt mondta, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de

a rendszerből az következik, hogy orvosolni kell a kitiltásra lehetőséget adó jogi szabályozást, és az ítélet végrehajtásának része lesz a gyakorlat megváltoztatása is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orban-viktor-julius-elejen-fizetik-ki-az-egeszsegugyi-dolgozok-juttatasat.jpg

Orbán Viktor: kifizetik az 500 ezres támogatást július elsejével az egészségügyieknek

A félmilliós jutalom mellett 20 százalékos béremelést is ígért a kormány.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

A Jobbik elnökének felszólalásával kezdődött az azonnali kérdések órája hétfőn a parlamentben. Jakab Péter azt mondta, hogy egyetért Orbán Viktorral abban, hogy ezt a válságot az emberek oldják meg, viszont a miniszterelnök nem ismeri a munkaerőpiac válságát, mert nem rendelkezik kellő tapasztalattal: nem tudja, milyen alkalmazottnak lenni, nem tudja, milyen az, ha valaki elveszíti az állását. Ezért mondhat "olyan butaságot", hogy Magyarország sikeresen kezeli a válságot. A közmunka nem siker, az a siker, ha 200 ezer munkahelyet megment.

Orbán Viktor válaszában azt mondta, hogy eddig több mint egymillió ember részesült kormányzati támogatásban, a munkahely-védelmi támogatást eddig 2500 vállalat vette igénybe, ingyenes digitális képzésre pedig 61 ezer fő jelentkezett.

Jakab Péter azt válaszolta, félmillió embernek nincs állása, miközben azt mondta a miniszterelnök, hogy 3 hónapon belül mindenkinek lesz. Orbán Viktor szerint Magyarország nagyon nehéz időszakon van túl, megfeszítette az erejét, hogy megvédje sok tízezer ember életét, de "az ellenzékre nem számíthat ebben az ország".

Harangozó Tamás az MSZP képviselője azt mondta, itt az ideje megnézni, hogy milyen döntéseket hozott a kormány. Orbán Viktor minden idők legnagyobb mentőcsomagját jelentette be, ám szerinte nem történt semmi egy hónapig, miközben megszavazták a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházást. A Szent János Kórházban kevesebb bért kapnak az ápolók, mint békeidőben, a katonák juttatásait pedig megvonták - mondta Harangozó.

hirdetés

A kormány egyébként még április 4-én jelentette be, hogy az egészségügyi dolgozók bruttó 500 ezer forintos juttatást kapnak nyár elejéig.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!