hirdetés
ss.jpg

Ezért szólnak délben a harangok

Hogy győzhette le a köznépből toborzott, képzetlen, botra-csákányra-kapára-kaszára kapott magyar had a jól felszerelt törököket?
Tamás Tibor cikke a honvédelem.hu-n, képek: Wikipédia - szmo.hu
2014. július 22.


hirdetés

Éppen 558 esztendeje, hogy a Hunyadi János szerezte-vezette csapatok világraszóló győzelmet arattak Nándorfehérvárnál az oszmán hadak felett. A III. Calixtus pápa által korábban elrendelt úgynevezett imabullájában az isteni csodát váró, ellenállásra hívó harangszó ezáltal egyszerre evangéliummá, azaz örömhírré módosult, hálaadó harangszóvá vált Budán, Bécsben, majd az egész keresztény világban. Erre emlékezünk július 22-én, és arra, hogy a hit ereje, a katonai összefogás a még oly vészjósló veszedelmen is képes felülkerekedni. Ennek jelképe a déli harangszó.

Mit mutatott az 1456 körüli európai és hazánkbéli helyzetkép? Gazdasági erőtlenség, vallási villongásoktól is megosztott feudális széttagoltság állapotát, amire kelet felől egy új, erős, rugalmas állam, egyben mérhetetlen hódítóvágytól duzzadó, világszerte terebélyesedő hatalom félelmetes árnyéka vetült rá. Mindez még vészjóslóbb képpé sötétült, amikor az Oszmán-ház hívei 1453-ban bevették, majd székhelyükké tették a „városok városát”, Konstantinápolyt.John_Hunyadi_-_Johannes_de_Thurocz_-_Chronica_Hungarorum,_Brno_1488

Hunyadi János, a törökverő

Nyilvánvalóvá vált az is, hogy nem állnak meg a Boszporusznál. Az alig 21 éves II. Mehmed fölvéve a „Hódító” melléknevet, aligha hagyott kétséget afelől, hogy a következő célpont Európa. Először Magyarország s annak déli kulcsa: Nándorfehérvár.

Amikor 1456. április 7-én berobbant Budára a hír, hogy megindult a szultanátus hada, általánossá vált a pánik. Palotáikba, váraikba zárkóztak a koronás fők, főpapok, főurak, visszavonva korábbi ígéreteiket. A francia király a pápai pénzt angliai harcra fordította… Mindehelyett a kun-türk származású, katonai tehetségével egyszerű udvari vitézből kormányzóságig emelkedő hadvezérünk, Hunyadi János és III. Calixtus haladéktalan cselekvésre szánta el magát.

hirdetés

A pápa a legjobb szervező diplomatáját, Juan Carvajar bíborost, valamint legelszántabb hittérítőjét, Kapisztrán János ferencesrendi szerzetest küldte segítőnek Hunyadihoz. S mivel a földrész és Magyarország „fejében és tagjaiban megbomlott, egyenetlenkedés színhelyévé lett”, leállíttatta a nagy építkezéseket, „török tizedet” szervezett, beizzította diplomáciai gépezetét is, sőt könyveiről leszedette az arany- és ezüstkapcsokat, hogy segéllyé tegye.Pope-Callixtus-III

III. Calixtus pápa

Hunyadi pedig áthangolta a királyok, lovagok összefogására alapozott, korábbi keresztes hadjárat tervét s megkezdte a szervezést. Ezt tette Carvajar és Kapisztrán is. Hunyadi Szalánkeménnél és Zimánynál táborozott le, sógora, Szilágyi Mihály a várvédelemre állította fel hétezer főnyi csapatát. Időközben II. Mehmed Nándorfehérvárhoz ért…

Július 3. A szultán hozzávetőlegesen 70 ezer kitűnően fölszerelt harcossal és 35-40 ezer kisegítővel, valamint összeláncolt hajóhaddal hermetikusan körülzárta Nándorfehérvárt. E hatalmas haderővel szálltak szembe Hunyadiék cirka 30 ezres, kisebb részt bandériumi zsoldosból, nagyobbrészt pálos és ferences szerzetesekkel, kispapokkal kiegészült kétkezi köznépből toborzott, képzetlen, szűkösen ellátott, botra-csákányra-késre-kapára-kaszára kapott keresztesekből álló sereglettel. Őket fanatizálta, szervezte, vezette Kapisztrán János. Csak őrá hallgattak, vakon követték e népfölkelők, hiszen köztük élt, velük lélegzett. Ám olyan kitartással, hévvel, hogy 70 évével túltett mindenkin.1024px-Fortress_Belgrade

Július 4. Elkezdődött a szakadatlan, fölsiketítő ágyúzás. Szilágyiék keményen állták, s bár folyamatosan javították a falakat, végül a vár „inkább hasonlított egy sík mezőre, mintsem egy erősségre”. Efelé vonult csapataival Hunyadi és Kapisztrán a folyóparton, miután csónakokat és kis hajókat készített elő. Szilágyi szintén kifutott 40 hajócskával…

Július 14. A várblokádot feloldandó Hunyadi és Kapisztrán csapata a folyópartról titkon megközelítve meglepte az oszmán hajóhadat. Ötórás kíméletlen küzdelmet követően Mehmed flottája megsemmisült, Hunyadiék utat nyitottak a várba. Persze az ostrom tovább folyt.Gentile_Bellini_003

II. Mehmed

Július 20. Mehmed mihamarabb ki akarta kényszeríteni a csatadöntést, miután hírül vette, hogy úton van a pápai hajóhad, valamint Carvajal serege, ráadásul fogytán volt a muníciója és táborában is járvány terjengett. Elhallgattatta ágyúit. Félelmetes, nyomasztó csend telepedett rá mindenre másnap kora estig.

Július 21. „Iszonyú lármával, feldühödött óriási darázsrajként” zúdult a városra, a várra az ottomán fergeteg. Éjféltájt már a felső- vagy fellegvárért folyt az ádáz tusa. Már öt szultáni zászló lobogott a várfalakon… S megint egy csodával fölérő jelenet! Egy bástya magaslatán térdre borulva imádkozott-jajgatott az ég felé egy kapucnis alak. Lentről Kapisztránnak hitték. Futótűzként terjedt tova, hogy a ferences fráter köztük van. Ettől erőre kaptak. S Hunyadi felmentőivel kiegészülve reggelre sikerült visszaverni a „kontyosokat.” A védők is jócskán megfogyatkoztak, teljesen kimerültek.ss

Július 22. A vár(os) előtt kipihenten, harcra készen állva nézett farkasszemet a védőkkel a szultán gyalogságának zöme, teljes lovassága… S újra egy csodapillanat! Ugyanis Hunyadi szigorúan parancsba adta, hogy fővesztés jár annak, aki kimegy a várból vagy átkel a Száván, ám amikor Kapisztrán meglátta, hogy öt magyar vitéz kimerészkedett s nyilazza az anatóliaiakat, „Jézus édes szent nevét” kiáltva máris előrelendítette dorongját. Mert most is úgy vélte, hogy egy háború sorsa nem a sereg nagyságától függ. Feltüzelt keresztesei rohantak vele a pogány ellen… A két-három ezres rongyos láttán Mehmed rájuk mozdult. Ám ezzel fedezet nélkül hagyta ágyúit, amely végzetes hibát Hunyadi rögtön fölismerve legott lecsapott az ágyúkra s azokat Mehmed ellen fordította. Szilágyi sem volt rest: tüzet zúdított a szultáni csapatokra és kirontott a várból. Mindez eldöntötte a csata sorsát. Mehmed több tűz közé szorult, nem volt menekvése. Pontosabban csak az volt.

Éjjelre teljes tüzérsége, vele vezérkara, 35 ezer harcosa odaveszett, és bár órákon át próbálta visszaszerezni az ütegeket, végül maga is megsebesült, és janicsárjai segítségével tudott elmenekülni. Szófiáig loholt…320px-Siege_of_Nándorfehérvár

Dugovics
A kor történetírója, Thuróczi János így ír:

„Ki maga akart uralkodni az egész földkerekségen, paraszti kéz verte le… búsan, éj csendjében rútul futamodott meg.” Végső soron a kereszténység és az iszlám; Magyarország, Európa s az Oszmán Birodalom, személy szerint pedig öt kiválóság, köztük három János (Hunyadi, Kapisztrán és Carvajal), illetve a várban végsőkig kitartó Szilágyi Mihály és velük szemben a támadóan „sakkozó” II. Mehmed között dőlt el a harc. A mi javunkra, több mint hetven évre. A diadalt tovább fényesíti, hogy a többszörös túlerőben lévő, fölényesen fölszerelt, új harcmodort viselő oszmán haderőt csupán Timur Lenk (1402, Ankara) volt képes legyűrni. És 1456-ban Nándorfehérvárnál Hunyadi János.

S minden bizonnyal Konstantinápolyig kergetik, ha a magyar táborban nem üti fel fejét a pestis, amely elragadta Hunyadit, majd Kapisztránt. Mert e védők hitbéli s hadi ereje nemcsak Hunyadi magánvagyonából, pápai küldeményekből táplálkozott, hanem Carvajal diplomatazsenijéből és Kapisztrán gyújtó erejű tevékenységéből. Ráadásul a különbözőségeken felülemelkedve magyarok, lengyelek, horvátok, szerbek, olaszok, németek együtt küzdöttek „remegve, de oroszlánként.” Miután Nándorfehérvár diadala, példája – máig - egyetemes hadtörténeti és történelmi jelentőséggel bír, messzebbre mutat, később VI. Sándor pápa megújítja a korábbi pápai bullát, és a jubileumi szentévben, 1500. augusztus 9-én beiktatja: „… a harangszó minden délben szólaljon meg az egész keresztény világban, jelezvén: a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség!”

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
level.jpg

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak, melyet két férfi írt az utókornak

Az üzenet alapján megpróbálják most megkeresni a hozzátartozókat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak egy lengyel vasútállomás falába rejtve. Az üzenetre az épület felújításakor bukkantak rá. A kis települést eddig szinte alig ismerték, ám a különös lelet óta hirtelen híressé vált.

Mint kiderült, az elrejtett levelet 1941-ben írta két lengyel férfi. Az akkor 39 és 41 éves férfiak egy náci táborban dolgoztak kényszermunkásként. A levélben az általuk átélt szörnyűségekre akarták felhívni a világ figyelmét.

Egy történész szerint 1940-41-ben sokakat vittek el táborokba és a levél írói bizonyára tanúi lehettek a borzalmaknak. A városka állomásán tranzitállomás működött, ahonnan koncentrációs táborokba szállították az embereket.

Az üzenetet írók későbbi sorsáról semmit nem lehet tudni. A hatóságok most megpróbálják felkutatni hozzátartozóikat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
okmok-vulkán.jpg

Kitört egy hatalmas vulkán Alaszkában, felgyorsult a római köztársaság bukása

A Julius Caesar halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ekkortájt két kitörés is volt, a klímamodellek szerint a nyár és az ősz akár átlagosan hét Celsius-fokkal is hűvösebb lehetett még Európában is.
MTI, fotó: Wikipedia - szmo.hu
2020. június 23.


hirdetés

Gyorsíthatta a római köztársaság és a Ptolemaioszok egyiptomi uralmának bukását az alaszkai Okmok vulkán kitörése i. e. 43-ban egy új nemzetközi kutatás szerint.

A Julius Caesar római államférfi i. e. 44-ben történt halála körüli évek írott forrásai szokatlanul hideg időjárásról, rossz termésről, éhínségről, betegségekről, békétlenségről számolnak be a Földközi-tenger partjainál. Ezek a tényezők vezettek végül a római köztársaság és a ptolemaioszi Egyiptom bukásához.

A történészek régóta sejtették, hogy a természeti jelenségek vulkánkitörés számlájára írhatók, de nem tudták megállapítani, hol, mikor és milyen erővel törhetett ki a tűzhányó.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői északi-sarkköri magmintákban talált tefra, vagyis vulkánok által kilövellt szilárd törmelékanyag elemzésével jutottak el oda, hogy az alaszkai Okmok vulkán i. e. 43-as, kalderát kialakító erupciója összefügghet a Mediterráneum eddig megmagyarázhatatlanul szélsőséges időjárásával.

- Lenyűgöző dolog, amikor bizonyítékot találunk arra, hogy egy tűzhányó a világ másik felén kitör, ezzel hozzájárul a római köztársaság és a hellenisztikus egyiptomi állam bukásához és a római birodalom felemelkedéséhez - mondta el a ScienceDaily.com-nak Joe McDonnell, a renói Sivatagkutató Intézet (DRI) tudósa, a kutatás vezetője.

hirdetés

A felfedezés tavaly történt a DRI jégminta-laboratóriumában, ahol McConnell és a svájci Michael Sigl egy mintában szokatlanul jó állapotban fennmaradt tefrára bukkantak. Ezután új vizsgálatokat végeztek grönlandi és oroszországi fúrások mintáin, melyeket még az 1990-es években gyűjtöttek és amerikai, dán és német intézetekben őriztek. Korábbi mérések eredményeit is figyelembe véve világosan kirajzolódott két kitörés, az egyik i. e. 45-ből, amelyik erőteljes, de rövid volt, és egy másik, sokkal hatalmasabb és elhúzódóbb esemény i. e. 43-ból, amelynek következményei több mint két további éven át nyomot hagytak a jégmintákban.

A második kitörést tovább vizsgálták a jégben talált tefra geokémiai elemzésével és megállapították, hogy a minták megegyeznek az Okmok alaszkai vulkán kitörésének apró szilánkjaival. Ez volt az elmúlt 2500 év egyik legpusztítóbb erupciója.

Ezután brit, svájci, ír, német, dán, alaszkai és connecticuti történészek és természettudósok az egész világról összegyűjtötték a különböző tudományágak bizonyítékait: többek között fák évgyűrűinek az éghajlatról tanúskodó adatait és barlangok kőzetrétegeinek mintáit.

Számítógépes szimulációval vizsgálták a vulkáni tevékenység idő- és térbeli hatásait az adott időszakban, hogy jobban megértsék, hogy befolyásolta az esemény az éghajlatot és a történelmet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
balassi-sztergom.jpg

Iszákos erőszakoló vagy nagy reneszánsz költő? Balassi Bálint ad okot bőven mindkét jelzőre

A magyar nyelvű irodalom első klasszikusa, Balassi Bálint, a XVI. század hírhedt „rocksztárja” is volt egyben. Kortársai inkább a tivornyáiról ismerték, mintsem a romantikus költeményeiről.
Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. június 30.


hirdetés

Bár Balassi Bálint (1554-1594) irodalmi érdemei elvitathatatlanok – hiszen ő volt az első tehetséges magyarul verselő költő, aki ráadásul elsőként rendezte ciklusokba a munkásságát –, de ez legfeljebb csak kicsit menti fel a többi, életét legalább ennyire meghatározó tette alól.

Az egész Felvidéket uraló főúr, Balassi János báró fiaként gyakorlatilag bármit megtehetett, és meg is tett. Családjának szerencséje volt, hiszen a törökök pont nem az ő birtokaikat foglalták el azokban a vészterhes időkben. Balassi a tipikus elkényeztetett, gazdag gyerekek életét élte Zólyom városában. Hiába a kitűnő neveltetés, csak az szórakoztatta igazán, ha ittasan embereket fosztogathatott, zaklathatott vagy éppen erőszakolhatott.

1583-ban olyan irományt rittyentett a zólyomi bírónak, miután beperelték, mert nyilvánosan ki akart rabolni és meg akart rontani egy polgárasszonyt, hogy a fal adta a másikat. Néhány idézet önmagáért beszél belőle:

„Írták azt énmagam felől, hogy én néminemű asszonyállatot szabad utában nemcsak megfertőztettem, hanem még ugyan megfosztottam volna. Erre azt felelem, hogy hazudtak tisztességemben praktikáló ároló kurvájok és beste kurvafiajok. … Írták azt is, hogy feleségek, sem gyermekek tőlünk békével nem maradhatnak, de ez eborcák bár ne többet nevezzenek, hanem csak egyet, mely asszonyembert avagy leánt igyekeztem én itt megszégyeníteni. Ha feleségek jámbor, miért féltik, ha tudják, hogy aranyat rozsda nem fog. Ha pedig nem az, miért őrzik, holott tudják, hogy az Philelphus gyűreje nélkül meg nem oltalmazhatják.”

hirdetés

Az említett hölgyet végül a szolgája mentette meg a részeg nemestől úgy, hogy ráfogta a fegyverét.

A költő élete jelentős részében rajongott valakiért, de igazi szerelmet egyedül Losonczi Anna iránt érzett, akivel egri szolgálata alatt ismerkedett meg, az ottani kapitány lányaként.

Sokéves viszonyuk szépséghibája, hogy a műveiben Júliának keresztelt asszony, egy tehetős főúr felesége volt, ráadásul szerelmüket kettévágta közben a költő érdekházassága is. És ha ez még nem lenne elég kacifántos, Balassi két duhajkodás között nem mást vett nőül 1584-ben, mint Dobó István lányát, azaz a saját unokatestvérét, Krisztinát. A kurafi úgy gondolta, vele együtt a sárospataki vár is hozományként jár, de az ottaniak kikergették onnan.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
oshullo-tojas-fosszilia.jpg

Közel 10 év után derült ki, pontosan mi az a hatalmas fosszília, amit az Antarktiszon találtak

Egy focilabda méretű kőnek tűnik, de a tudósok szerint egy őshüllő hatalmas, megkövesedett tojásáról van szó.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. június 26.


hirdetés

Egy óriási, rejtélyes őskövületet találtak chilei kutatók még 2011-ben az Antarktiszon, de csak mostanra sikerült kideríteni, hogy pontosan mi is ez - írja a Science Alert a Nature szaklapban publikált tanulmány alapján.

A focilabda méretű fosszília egy megkövesedett lágy héjú tojás, amit még nagyjából 68 millió évvel ezelőtt rakott le egy állat. A tudósok szerint egy már kihalt tengeri hüllő tojása lehet.

A szakemberek azért nem jöttek rá sokáig, hogy a jókora ősmaradvány igazából egy tojás, mert nagyon ritka, hogy ilyen jó állapotban fennmaradjon egy lágy héjú tojás, ráadásul a mérete is átlagon felüli.

Lucas Legendre, az erről szóló tanulmány vezető kutatója azt mondta,

hirdetés

még soha nem fedeztek fel ekkora méretű lágy héjú tojást, a tudósok nem is tudták, hogy ilyen nagyra is meg tudnak nőni ezek a tojások. Ennél nagyobbat csak a már szintén kihalt elefántmadár rakott, amelyet a világ valaha élt legnagyobb madaraként tartanak számon.

Giant Egg Discovered In Antarctica Belonged To Marine Reptile

giantegg #mosasaur #reptile A large #fossil discovered in Antarctica by Chilean researchers in 2011 has been found to be a giant, soft-shell #egg from 66 mi...

Azt azonban még nem sikerült kideríteniük, hogy pontosan milyen állat rakhatta le ezt az óriási tojást. Ezt az is nehezíti, hogy a belsejében nem találtak csontvázat, amely alapján szűkíthetnék a kört.

Lapozz az óriáshüllő képéért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!