hirdetés
 
 
ss
Ezért szólnak délben a harangok
Hogy győzhette le a köznépből toborzott, képzetlen, botra-csákányra-kapára-kaszára kapott magyar had a jól felszerelt törököket?
Tamás Tibor cikke a honvédelem.hu-n, képek: Wikipédia - szmo.hu
2014. július 22.


hirdetés

Éppen 558 esztendeje, hogy a Hunyadi János szerezte-vezette csapatok világraszóló győzelmet arattak Nándorfehérvárnál az oszmán hadak felett. A III. Calixtus pápa által korábban elrendelt úgynevezett imabullájában az isteni csodát váró, ellenállásra hívó harangszó ezáltal egyszerre evangéliummá, azaz örömhírré módosult, hálaadó harangszóvá vált Budán, Bécsben, majd az egész keresztény világban. Erre emlékezünk július 22-én, és arra, hogy a hit ereje, a katonai összefogás a még oly vészjósló veszedelmen is képes felülkerekedni. Ennek jelképe a déli harangszó.

Mit mutatott az 1456 körüli európai és hazánkbéli helyzetkép? Gazdasági erőtlenség, vallási villongásoktól is megosztott feudális széttagoltság állapotát, amire kelet felől egy új, erős, rugalmas állam, egyben mérhetetlen hódítóvágytól duzzadó, világszerte terebélyesedő hatalom félelmetes árnyéka vetült rá. Mindez még vészjóslóbb képpé sötétült, amikor az Oszmán-ház hívei 1453-ban bevették, majd székhelyükké tették a „városok városát”, Konstantinápolyt.

John_Hunyadi_-_Johannes_de_Thurocz_-_Chronica_Hungarorum,_Brno_1488

Hunyadi János, a törökverő

Nyilvánvalóvá vált az is, hogy nem állnak meg a Boszporusznál. Az alig 21 éves II. Mehmed fölvéve a „Hódító” melléknevet, aligha hagyott kétséget afelől, hogy a következő célpont Európa. Először Magyarország s annak déli kulcsa: Nándorfehérvár.

Amikor 1456. április 7-én berobbant Budára a hír, hogy megindult a szultanátus hada, általánossá vált a pánik. Palotáikba, váraikba zárkóztak a koronás fők, főpapok, főurak, visszavonva korábbi ígéreteiket. A francia király a pápai pénzt angliai harcra fordította… Mindehelyett a kun-türk származású, katonai tehetségével egyszerű udvari vitézből kormányzóságig emelkedő hadvezérünk, Hunyadi János és III. Calixtus haladéktalan cselekvésre szánta el magát.

A pápa a legjobb szervező diplomatáját, Juan Carvajar bíborost, valamint legelszántabb hittérítőjét, Kapisztrán János ferencesrendi szerzetest küldte segítőnek Hunyadihoz. S mivel a földrész és Magyarország „fejében és tagjaiban megbomlott, egyenetlenkedés színhelyévé lett”, leállíttatta a nagy építkezéseket, „török tizedet” szervezett, beizzította diplomáciai gépezetét is, sőt könyveiről leszedette az arany- és ezüstkapcsokat, hogy segéllyé tegye.

Pope-Callixtus-III

III. Calixtus pápa

Hunyadi pedig áthangolta a királyok, lovagok összefogására alapozott, korábbi keresztes hadjárat tervét s megkezdte a szervezést. Ezt tette Carvajar és Kapisztrán is. Hunyadi Szalánkeménnél és Zimánynál táborozott le, sógora, Szilágyi Mihály a várvédelemre állította fel hétezer főnyi csapatát. Időközben II. Mehmed Nándorfehérvárhoz ért…

Július 3. A szultán hozzávetőlegesen 70 ezer kitűnően fölszerelt harcossal és 35-40 ezer kisegítővel, valamint összeláncolt hajóhaddal hermetikusan körülzárta Nándorfehérvárt. E hatalmas haderővel szálltak szembe Hunyadiék cirka 30 ezres, kisebb részt bandériumi zsoldosból, nagyobbrészt pálos és ferences szerzetesekkel, kispapokkal kiegészült kétkezi köznépből toborzott, képzetlen, szűkösen ellátott, botra-csákányra-késre-kapára-kaszára kapott keresztesekből álló sereglettel. Őket fanatizálta, szervezte, vezette Kapisztrán János. Csak őrá hallgattak, vakon követték e népfölkelők, hiszen köztük élt, velük lélegzett. Ám olyan kitartással, hévvel, hogy 70 évével túltett mindenkin.

1024px-Fortress_Belgrade

Július 4. Elkezdődött a szakadatlan, fölsiketítő ágyúzás. Szilágyiék keményen állták, s bár folyamatosan javították a falakat, végül a vár „inkább hasonlított egy sík mezőre, mintsem egy erősségre”. Efelé vonult csapataival Hunyadi és Kapisztrán a folyóparton, miután csónakokat és kis hajókat készített elő. Szilágyi szintén kifutott 40 hajócskával…

Július 14. A várblokádot feloldandó Hunyadi és Kapisztrán csapata a folyópartról titkon megközelítve meglepte az oszmán hajóhadat. Ötórás kíméletlen küzdelmet követően Mehmed flottája megsemmisült, Hunyadiék utat nyitottak a várba. Persze az ostrom tovább folyt.

Gentile_Bellini_003

II. Mehmed

Július 20. Mehmed mihamarabb ki akarta kényszeríteni a csatadöntést, miután hírül vette, hogy úton van a pápai hajóhad, valamint Carvajal serege, ráadásul fogytán volt a muníciója és táborában is járvány terjengett. Elhallgattatta ágyúit. Félelmetes, nyomasztó csend telepedett rá mindenre másnap kora estig.

Július 21. „Iszonyú lármával, feldühödött óriási darázsrajként” zúdult a városra, a várra az ottomán fergeteg. Éjféltájt már a felső- vagy fellegvárért folyt az ádáz tusa. Már öt szultáni zászló lobogott a várfalakon… S megint egy csodával fölérő jelenet! Egy bástya magaslatán térdre borulva imádkozott-jajgatott az ég felé egy kapucnis alak. Lentről Kapisztránnak hitték. Futótűzként terjedt tova, hogy a ferences fráter köztük van. Ettől erőre kaptak. S Hunyadi felmentőivel kiegészülve reggelre sikerült visszaverni a „kontyosokat.” A védők is jócskán megfogyatkoztak, teljesen kimerültek.

ss

Július 22. A vár(os) előtt kipihenten, harcra készen állva nézett farkasszemet a védőkkel a szultán gyalogságának zöme, teljes lovassága… S újra egy csodapillanat! Ugyanis Hunyadi szigorúan parancsba adta, hogy fővesztés jár annak, aki kimegy a várból vagy átkel a Száván, ám amikor Kapisztrán meglátta, hogy öt magyar vitéz kimerészkedett s nyilazza az anatóliaiakat, „Jézus édes szent nevét” kiáltva máris előrelendítette dorongját. Mert most is úgy vélte, hogy egy háború sorsa nem a sereg nagyságától függ. Feltüzelt keresztesei rohantak vele a pogány ellen… A két-három ezres rongyos láttán Mehmed rájuk mozdult. Ám ezzel fedezet nélkül hagyta ágyúit, amely végzetes hibát Hunyadi rögtön fölismerve legott lecsapott az ágyúkra s azokat Mehmed ellen fordította. Szilágyi sem volt rest: tüzet zúdított a szultáni csapatokra és kirontott a várból. Mindez eldöntötte a csata sorsát. Mehmed több tűz közé szorult, nem volt menekvése. Pontosabban csak az volt.

Éjjelre teljes tüzérsége, vele vezérkara, 35 ezer harcosa odaveszett, és bár órákon át próbálta visszaszerezni az ütegeket, végül maga is megsebesült, és janicsárjai segítségével tudott elmenekülni. Szófiáig loholt…

320px-Siege_of_Nándorfehérvár
Dugovics
A kor történetírója, Thuróczi János így ír:

„Ki maga akart uralkodni az egész földkerekségen, paraszti kéz verte le… búsan, éj csendjében rútul futamodott meg.” Végső soron a kereszténység és az iszlám; Magyarország, Európa s az Oszmán Birodalom, személy szerint pedig öt kiválóság, köztük három János (Hunyadi, Kapisztrán és Carvajal), illetve a várban végsőkig kitartó Szilágyi Mihály és velük szemben a támadóan „sakkozó” II. Mehmed között dőlt el a harc. A mi javunkra, több mint hetven évre. A diadalt tovább fényesíti, hogy a többszörös túlerőben lévő, fölényesen fölszerelt, új harcmodort viselő oszmán haderőt csupán Timur Lenk (1402, Ankara) volt képes legyűrni. És 1456-ban Nándorfehérvárnál Hunyadi János.

S minden bizonnyal Konstantinápolyig kergetik, ha a magyar táborban nem üti fel fejét a pestis, amely elragadta Hunyadit, majd Kapisztránt. Mert e védők hitbéli s hadi ereje nemcsak Hunyadi magánvagyonából, pápai küldeményekből táplálkozott, hanem Carvajal diplomatazsenijéből és Kapisztrán gyújtó erejű tevékenységéből. Ráadásul a különbözőségeken felülemelkedve magyarok, lengyelek, horvátok, szerbek, olaszok, németek együtt küzdöttek „remegve, de oroszlánként.” Miután Nándorfehérvár diadala, példája – máig - egyetemes hadtörténeti és történelmi jelentőséggel bír, messzebbre mutat, később VI. Sándor pápa megújítja a korábbi pápai bullát, és a jubileumi szentévben, 1500. augusztus 9-én beiktatja: „… a harangszó minden délben szólaljon meg az egész keresztény világban, jelezvén: a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség!”

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Sokkoló bemutató: szándékosan terjesztették a HIV-vírust Afrikában
Az afrikai feketék kiirtása volt a célja egy dél-afrikai titkos szervezetnek, amely felelős lehetett Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár haláláért is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

Erről szól az a döbbenetes dokumentumfilm, amelyet a múlt hét végén mutattak be a Sundance Filmfesztiválon a Utah állambeli Park City-ben. A Hammarskjöld döglött akta (Cold Case Hammarskjöld) alkotója Mads Brügger dán rendező.

A film középpontjából álló fegyveres szervezet a Dél-Afrikai Tengeri Kutatási Intézet (South African Institute for Maritime Research - SAIMR) fedőnevet használta, és volt zsoldosokból toborozták. A oknyomozás koronatanúja a filmben a szervezet Alexander Jones néven szereplő volt tagja, aki elmondja, hogy

a 90-es évek elején hamis oltásokkal terjesztették az AIDS-et okozó HIV-vírust.

„Háborúban álltunk – mondta Jones – a dél-afrikai feketék voltak az ellenségeink” – idézi a Daily Mail.

Jones állítása szerint maga is járt a SAIMR egyik bázisán, ahol ezeket a HIV-fertőzött oltásokat gyártották, és beszélt arról a Keith Maxwellről, aki rendszeresen orvosnak adta ki magát Dél-Afrika feketék lakta körzeteiben. A 2006-ban meghalt Maxwell, aki magát „dandártábornoknak” nevezte ki, naplójában egy olyan Dél-Afrikát vizionált, amelynek 2000-re fehér többsége lesz, „és nem lesz többé helye sem a szabad abortusznak, sem a drogoknak, sem a korábbi évtizedek más túlkapásainak az AIDS utáni világban.”

A történetnek Brügger úgy akadt a nyomára, hogy eredetileg a Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt ért tisztázatlan 1961. szeptember 18-i repülőgép-szerencsétlenség körülményeit kutatta. A SAIMR-ról ugyanis kiderült, hogy ők álltak a svéd diplomata elleni merénylet mögött, amelyet a CIA és a brit titkosszolgálat segítségével hajtottak végre.

Éveken keresztül az volt a hivatalos nézet, hogy az egykori Észak-Rhodesia (a mai Zambia) területén történt szerencsétlenséget a pilóta hibája vagy a gép meghibásodása okozta, de született egy olyan ENSZ-jelentés is, amely szerint „elképzelő, hogy a repülőt külső támadás érte.”

Dag Hammarskjöld 1953-tól állt a világszervezet élén, kiemelkedő szerepet játszott a koreai háborúban kötött fegyverszünetben és az 1956-os szuezi válság diplomáciai rendezésében. Utolsó évében a függetlenné vált két Kongó közötti konfliktusban próbált közvetíteni. E misszió közben érte a halál.

A Hammarskjöld-ügy mindazonáltal a háttérbe szorult a népirtási kísérlet leleplezése miatt. Több AIDS-szel foglalkozó szakember szerint „közel a nullával egyenlő annak az esélye, hogy így hajtsanak végre tömeggyilkosságot”, ilyesmire még a mai modern laboratóriumok sem képesek. Rebecca Rhodes, a fokvárosi egyetem AIDS-kutató intézetének vezetője pedig egyenesen attól tart, hogy az ilyen „összeesküvés-elméletek” megrendíthetik a bizalmat az orvosokban, és összezavarják az embereket a HIV-vírus terjedésével kapcsolatban.

Brügger, akinek már korábbi filmjei is „provokációként” hatottak, elismerte, hogy nem tudta ellenőrizni Jones történetének hitelességét.


KÖVESS MINKET:



A "halála" után hat napig még élt - rájöttek, miben halhatott meg Nagy Sándor
A tudósok szerint teljesen le volt bénulva, ezért hitték halottnak.
Daily Mail. Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

A történelem valaha élt egyik legnagyobb hadvezére, III. Alekszandrosz makedón király, ismertebb magyar nevén Nagy Sándor időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban, 32 éves korában. A haláláról több feljegyzés is fennmaradt, ezek közül négyet fogadtak el hitelesnek a történészek, de azok sem közvetlen szemtanúktól származnak. Azt feltételezték, hogy valamilyen gyulladásos betegség, esetleg alkoholizmus okozhatta a halálát, de olyan teóriák is léteznek, amelyek szerint meggyilkolták.

Az új-zélandi Otago Egyetem orvosi kutatócsoportja azonban tüzetesen tanulmányozta a fennmaradt forrásokat, és a hadvezér halála előtti tünetekből arra a következtetésre jutottak, hogy Nagy Sándor egy nagyon ritka, gyulladásos eredetű idegrendszeri betegségben, az úgynevezett Guillain-Barré szindrómában halt meg.

Ennek az autoimmun betegségnek a feltételezett kórokozója (vagyis a betegséget megelőző gyulladásé) nagyon elterjedt volt az ókorban. Nagy Sándor a halála előtt magas láztól, altesti fájdalmaktól, majd úgynevezett "szétterjedő zsibbadástól" szenvedett, amely ennek a betegségnek a jellegzetes tünete.

A kutatók szerint a végén teljesen lebénult, a légzése is alig láthatóvá vált, a környezete ezért hihette halottnak (akkoriban a halál beálltát a légzés megszűnésével állapították meg, a pulzust nem nézték).

A beszámolók szerint feltűnő volt, hogy Nagy Sándor holtteste hat nappal a halála után még mindig nem kezdett bomlani, teljes épségében megvolt. Ezt akkoriban csodának hitték, valamint Nagy Sándor isteni származásának, de a kutatók szerint sajnos egyszerűen arról volt szó, hogy halálának hivatalosan elfogadott időpontja után még hat napig élt, csak teljesen le volt bénulva, sehogyan sem tudott életjeleket leadni. Valószínűleg végig a tudatánál is maradt, míg végül elhunyt.


KÖVESS MINKET:




Sosem látott felvételek kerültek elő az Ady-temetésről
Több darabba szabdalva, különböző helyekről kerültek elő a képsorok, amelyeken a költő 100 évvel ezelőtti gyászszertartása látható.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

Eddig soha nem látott snitteket tett közzé a Magyar Nemzeti Filmalap Ady Endre 1919. január 29-i temetéséről.

A pontosan 100 évvel ezelőtt lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg és csak nemrég előkerültek a kameranegatívok.

A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Az egyedüliként ismert eredeti kópia ugyanis az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, és így került be a mozikban is vetített filmhíradóba. Sokáig úgy tudtuk, csak ez a gyenge minőségű anyag maradt ránk Ady Endre temetéséről.

Az archívumi raktárrendezések során azonban nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani és megfejteni, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihályt (Michael Curtiz) megörökítő rövid snittek.

Az Ady-temetés is több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ami látható is a képanyagba karcolt vágójeleken.

A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másikuk lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen például a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak ez az egy állókép maradt fenn.

A Filmarchívum Filmhíradók 100 éve című sorozatának Ady temetéséről szóló része:


KÖVESS MINKET:





Babaarcú magyar színésznő, aki eltűnt, és csak évtizedek múlva, öregen került elő
Goll Bea titkolta múltját, és még új barátai sem tudták, hogy valaha ünnepelt sztár volt.
Orosz Emese - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

Goll Beát a Beszélő köntös című filmben láttam először. Már akkor is feltűnt a szőke babaarcú színésznő rendkívüli szépsége. Nevére azonban akkor hiába kerestem rá, a Wikipédia is csak egy rövid bekezdésben írt az egykori sztárról, és sehol nem találtam felvilágosítást arról, mi lett vele ‘45 után. A háború után egyszerűen eltűnt, és évtizedekig nem lehetett tudni róla semmit. Pár éve azonban végre kiderült, hogy mi történt az egykor ünnepelt sztárral.

Goll Bea 1927-ben született Budapesten. Rendkívüli tehetsége és szépsége már egészen fiatal korában megmutatkozott. Csodalánynak hívták, és még csak 12 éves volt, amikor balett és tánctudása zsúfolásig töltötte a zeneakadémia nagytermét.

Nem kellett hozzá sok idő és a magas, karcsú szépséget a filmipar is felfedezte magának. Bea a 40-es években hét filmben - A beszélő köntös, Haláltánc, Fráter Loránd, Miért?, Családunk szégyene, Fekete hajnal, Szerelmes szívek - is szerepelt.

A főszerepeket teltházas előadások, dicsérő kritikák és újságcímlapok követték. Goll Bea mai szóval élve a 40-es évek háborús Magyarországának egyik sztárja, sőt szexszimbóluma volt. A magyar Greta Garbonak is nevezték. A történelem azonban közbeszólt.

1944 után nem hagyták filmekben szerepelni. Páger Antal, Karády Katalin köréhez tartozott és gyakorlatilag lefasisztázták. Csak vidéki színházakban léphetett fel, és egy kalap szalonban dolgozott. Egyértelművé tették számára, hogy ha folytatni szeretné előadóművész karrierét, azt csak külföldön teheti meg. Goll Bea még 15 évesen hozzáment Takács Antal filmproducerhez. Amikor őt is ellehetetlenítették, úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot.

1948-ban emigráltak. Ezek után ismerősei és egykori pályatársai sem tudtak róla semmit. Illetve

az adattárakban is csak annyi szerepelt róla, hogy eltűnt.

Pár éve azonban Vujity Tvrtko és Verrasztó Gábor író Svájcban a nyomára bukkant az immár 6 évtizede nyom nélkül eltűnt magyar sztárnak. Ők még életben találták az akkor 86 éves Goll Beát, és megdöbbentő részleteket tudtak meg az emigrációban töltött további életéről.

Svájcban különböző dokumentumok szerint Bea, Beatrix, illetve Beatrice Nafzger néven élt. Sokan nem is tudták, hogy magyar. Arra pedig, hogy híres színésznő volt, csak egy költözés során derült fény.

Bea már idős hölgy volt, amikor eltörte lábát, közben felújították a lakását, és költöznie is kellett. A rakodásban segítő szomszédja kezébe ekkor került két dobozt tele rengeteg fényképpel és újságcikkel. Svájci szomszédai teljesen ledöbbentek, hogy egy ekkora filmcsillag élt mellettünk, hiszen

Bea soha senkinek nem beszélt csillogó múltjáról.

Első férje öngyilkos lett. Később született egy kisfia, de két hónapos korában ő is meghalt.

Svájcban először a szépségét kamatoztatta kalapmodellként, állítólag ő volt az egyik legjobb a szakmában. Majd amikor kezdett kiöregedni, balett tanárként üzemeltetett egy magán balettiskolát, és innen is ment nyugdíjba.

Goll Bea 2014-ben bekövetkezett haláláig egy idősek otthonában él egy Zürich melletti kisvárosban.

Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, s bár emlékei ködösek, igazi színésznői tartással és kifogástalan magyarsággal beszélt múltjáról.

Az interjúkból kiderült, hogy az idős Goll Bea nem tekintett magára se sztárként, se tehetségként, és nem is tulajdonít ennek jelentőséget. Úgy fogalmazott:

"
"Csak táncikáltam"

Amikor pedig szembesítették vele, milyen ünnepelt híresség volt, csak annyit válaszolt: “Na és?”

Saját bevallása szerint azért kapott sok szerepet, mert “olcsó volt”. A rajongókat, a népszerűséget és az autogramm osztogatást viccnek fogta fel. Ne feledjük, hogy abban az időben csak 14-16 éves kislány volt, akinek inkább csak az anyja hajszolta a népszerűséget.

A kiköltözés után Magyarországról senkivel sem tartotta a kapcsolatot. Egyszer sem tért vissza szülőhazájába, és soha nem is vágyott erre. "A múltba nem lehet visszamenni" - indokolta.

Az idős Goll Bea a halála előtt nem sokkal készült interjúkban azt is elárulta magáról, hogy szereti a vörösbort, a rántottát, szeret zenét hallgatni, illetve magyar színész könyveket olvasni, és a sok megpróbáltatás ellenére is boldogan élt Svájcban.

Forrás: TV2, Fortepan, Wikipédia


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x