hirdetés
ss.jpg

Ezért szólnak délben a harangok

Hogy győzhette le a köznépből toborzott, képzetlen, botra-csákányra-kapára-kaszára kapott magyar had a jól felszerelt törököket?
Tamás Tibor cikke a honvédelem.hu-n, képek: Wikipédia - szmo.hu
2014. július 22.


hirdetés

Éppen 558 esztendeje, hogy a Hunyadi János szerezte-vezette csapatok világraszóló győzelmet arattak Nándorfehérvárnál az oszmán hadak felett. A III. Calixtus pápa által korábban elrendelt úgynevezett imabullájában az isteni csodát váró, ellenállásra hívó harangszó ezáltal egyszerre evangéliummá, azaz örömhírré módosult, hálaadó harangszóvá vált Budán, Bécsben, majd az egész keresztény világban. Erre emlékezünk július 22-én, és arra, hogy a hit ereje, a katonai összefogás a még oly vészjósló veszedelmen is képes felülkerekedni. Ennek jelképe a déli harangszó.

Mit mutatott az 1456 körüli európai és hazánkbéli helyzetkép? Gazdasági erőtlenség, vallási villongásoktól is megosztott feudális széttagoltság állapotát, amire kelet felől egy új, erős, rugalmas állam, egyben mérhetetlen hódítóvágytól duzzadó, világszerte terebélyesedő hatalom félelmetes árnyéka vetült rá. Mindez még vészjóslóbb képpé sötétült, amikor az Oszmán-ház hívei 1453-ban bevették, majd székhelyükké tették a „városok városát”, Konstantinápolyt.

John_Hunyadi_-_Johannes_de_Thurocz_-_Chronica_Hungarorum,_Brno_1488

Hunyadi János, a törökverő

Nyilvánvalóvá vált az is, hogy nem állnak meg a Boszporusznál. Az alig 21 éves II. Mehmed fölvéve a „Hódító” melléknevet, aligha hagyott kétséget afelől, hogy a következő célpont Európa. Először Magyarország s annak déli kulcsa: Nándorfehérvár.

Amikor 1456. április 7-én berobbant Budára a hír, hogy megindult a szultanátus hada, általánossá vált a pánik. Palotáikba, váraikba zárkóztak a koronás fők, főpapok, főurak, visszavonva korábbi ígéreteiket. A francia király a pápai pénzt angliai harcra fordította… Mindehelyett a kun-türk származású, katonai tehetségével egyszerű udvari vitézből kormányzóságig emelkedő hadvezérünk, Hunyadi János és III. Calixtus haladéktalan cselekvésre szánta el magát.

A pápa a legjobb szervező diplomatáját, Juan Carvajar bíborost, valamint legelszántabb hittérítőjét, Kapisztrán János ferencesrendi szerzetest küldte segítőnek Hunyadihoz. S mivel a földrész és Magyarország „fejében és tagjaiban megbomlott, egyenetlenkedés színhelyévé lett”, leállíttatta a nagy építkezéseket, „török tizedet” szervezett, beizzította diplomáciai gépezetét is, sőt könyveiről leszedette az arany- és ezüstkapcsokat, hogy segéllyé tegye.

Pope-Callixtus-III

III. Calixtus pápa

Hunyadi pedig áthangolta a királyok, lovagok összefogására alapozott, korábbi keresztes hadjárat tervét s megkezdte a szervezést. Ezt tette Carvajar és Kapisztrán is. Hunyadi Szalánkeménnél és Zimánynál táborozott le, sógora, Szilágyi Mihály a várvédelemre állította fel hétezer főnyi csapatát. Időközben II. Mehmed Nándorfehérvárhoz ért…

Július 3. A szultán hozzávetőlegesen 70 ezer kitűnően fölszerelt harcossal és 35-40 ezer kisegítővel, valamint összeláncolt hajóhaddal hermetikusan körülzárta Nándorfehérvárt. E hatalmas haderővel szálltak szembe Hunyadiék cirka 30 ezres, kisebb részt bandériumi zsoldosból, nagyobbrészt pálos és ferences szerzetesekkel, kispapokkal kiegészült kétkezi köznépből toborzott, képzetlen, szűkösen ellátott, botra-csákányra-késre-kapára-kaszára kapott keresztesekből álló sereglettel. Őket fanatizálta, szervezte, vezette Kapisztrán János. Csak őrá hallgattak, vakon követték e népfölkelők, hiszen köztük élt, velük lélegzett. Ám olyan kitartással, hévvel, hogy 70 évével túltett mindenkin.

1024px-Fortress_Belgrade

Július 4. Elkezdődött a szakadatlan, fölsiketítő ágyúzás. Szilágyiék keményen állták, s bár folyamatosan javították a falakat, végül a vár „inkább hasonlított egy sík mezőre, mintsem egy erősségre”. Efelé vonult csapataival Hunyadi és Kapisztrán a folyóparton, miután csónakokat és kis hajókat készített elő. Szilágyi szintén kifutott 40 hajócskával…

Július 14. A várblokádot feloldandó Hunyadi és Kapisztrán csapata a folyópartról titkon megközelítve meglepte az oszmán hajóhadat. Ötórás kíméletlen küzdelmet követően Mehmed flottája megsemmisült, Hunyadiék utat nyitottak a várba. Persze az ostrom tovább folyt.

Gentile_Bellini_003

II. Mehmed

Július 20. Mehmed mihamarabb ki akarta kényszeríteni a csatadöntést, miután hírül vette, hogy úton van a pápai hajóhad, valamint Carvajal serege, ráadásul fogytán volt a muníciója és táborában is járvány terjengett. Elhallgattatta ágyúit. Félelmetes, nyomasztó csend telepedett rá mindenre másnap kora estig.

Július 21. „Iszonyú lármával, feldühödött óriási darázsrajként” zúdult a városra, a várra az ottomán fergeteg. Éjféltájt már a felső- vagy fellegvárért folyt az ádáz tusa. Már öt szultáni zászló lobogott a várfalakon… S megint egy csodával fölérő jelenet! Egy bástya magaslatán térdre borulva imádkozott-jajgatott az ég felé egy kapucnis alak. Lentről Kapisztránnak hitték. Futótűzként terjedt tova, hogy a ferences fráter köztük van. Ettől erőre kaptak. S Hunyadi felmentőivel kiegészülve reggelre sikerült visszaverni a „kontyosokat.” A védők is jócskán megfogyatkoztak, teljesen kimerültek.

ss

Július 22. A vár(os) előtt kipihenten, harcra készen állva nézett farkasszemet a védőkkel a szultán gyalogságának zöme, teljes lovassága… S újra egy csodapillanat! Ugyanis Hunyadi szigorúan parancsba adta, hogy fővesztés jár annak, aki kimegy a várból vagy átkel a Száván, ám amikor Kapisztrán meglátta, hogy öt magyar vitéz kimerészkedett s nyilazza az anatóliaiakat, „Jézus édes szent nevét” kiáltva máris előrelendítette dorongját. Mert most is úgy vélte, hogy egy háború sorsa nem a sereg nagyságától függ. Feltüzelt keresztesei rohantak vele a pogány ellen… A két-három ezres rongyos láttán Mehmed rájuk mozdult. Ám ezzel fedezet nélkül hagyta ágyúit, amely végzetes hibát Hunyadi rögtön fölismerve legott lecsapott az ágyúkra s azokat Mehmed ellen fordította. Szilágyi sem volt rest: tüzet zúdított a szultáni csapatokra és kirontott a várból. Mindez eldöntötte a csata sorsát. Mehmed több tűz közé szorult, nem volt menekvése. Pontosabban csak az volt.

Éjjelre teljes tüzérsége, vele vezérkara, 35 ezer harcosa odaveszett, és bár órákon át próbálta visszaszerezni az ütegeket, végül maga is megsebesült, és janicsárjai segítségével tudott elmenekülni. Szófiáig loholt…

320px-Siege_of_Nándorfehérvár
Dugovics
A kor történetírója, Thuróczi János így ír:

„Ki maga akart uralkodni az egész földkerekségen, paraszti kéz verte le… búsan, éj csendjében rútul futamodott meg.” Végső soron a kereszténység és az iszlám; Magyarország, Európa s az Oszmán Birodalom, személy szerint pedig öt kiválóság, köztük három János (Hunyadi, Kapisztrán és Carvajal), illetve a várban végsőkig kitartó Szilágyi Mihály és velük szemben a támadóan „sakkozó” II. Mehmed között dőlt el a harc. A mi javunkra, több mint hetven évre. A diadalt tovább fényesíti, hogy a többszörös túlerőben lévő, fölényesen fölszerelt, új harcmodort viselő oszmán haderőt csupán Timur Lenk (1402, Ankara) volt képes legyűrni. És 1456-ban Nándorfehérvárnál Hunyadi János.

S minden bizonnyal Konstantinápolyig kergetik, ha a magyar táborban nem üti fel fejét a pestis, amely elragadta Hunyadit, majd Kapisztránt. Mert e védők hitbéli s hadi ereje nemcsak Hunyadi magánvagyonából, pápai küldeményekből táplálkozott, hanem Carvajal diplomatazsenijéből és Kapisztrán gyújtó erejű tevékenységéből. Ráadásul a különbözőségeken felülemelkedve magyarok, lengyelek, horvátok, szerbek, olaszok, németek együtt küzdöttek „remegve, de oroszlánként.” Miután Nándorfehérvár diadala, példája – máig - egyetemes hadtörténeti és történelmi jelentőséggel bír, messzebbre mutat, később VI. Sándor pápa megújítja a korábbi pápai bullát, és a jubileumi szentévben, 1500. augusztus 9-én beiktatja: „… a harangszó minden délben szólaljon meg az egész keresztény világban, jelezvén: a kereszténység védelme, az összetartás minden időben és minden helyen fontos kötelesség!”

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
csernobil.jpg

Mégsem haltak meg heteken belül a csernobili önfeláldozó búvárok?

A legenda szerint már a merülés után nem sokkal sugárbetegség végzett velük. Utánajártunk, mi lehet az igazság.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. május 27.



Az HBO Csernobil sorozatában egy pár snitt erejéig nyomon követhettük a három hős búvár akcióját is, akik szembenézve a halállal, önként vállalták, hogy leeresztik az olvadó mag alatti medencét.

Láthattuk, ahogy térdig gázolnak a radioaktív vízben, velük izgultunk, miközben a vaksötétben tönkrementek lámpáik, és együtt örültünk, amikor a küldetést sikeresen teljesítve kijutottak a felszínre.

A sorozat egyelőre nem tért ki rá, de vajon mi lett a búvárokkal?

A legenda szerint - amelyet korábban mi is megírtunk -, már a merülést követő hetekben meghaltak sugárbetegségben.

Egy kutatás azonban ellentmond ennek a verziónak.

Lávaszerű massza az alagsorban

Az első robbanás után tíz nappal egy még komolyabb fenyegetéssel szembesültek a csernobili atomerőműnél. A tűz megfékezésére használt agyag, homok és bór lávaszerű anyaggá változott, ami felgyűlt a reaktormag körül. A massza elkezdte átégetni magát az alatta található vízzel teli medencéig. Ha eljutott volna odáig, akkor a keletkező gőz és az abból képződő radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a robbanást, le kellett engedni a reaktor alatti medencében felgyűlt vizet. Ám az alagsor, így a szelepek is víz alatt voltak.

A csernobili „öngyilkossági csapat” népszerű legendája

Az események legnépszerűbb (és valószínűleg kitalált) változata öngyilkos búvárokról szól. E szerint egy katona és két csernobili mérnök önként jelentkezett, és bátran búvár ruhát öltve alámerült a radioaktív vízbe. A lámpáik használhatatlanná váltak a sugárzástól, ám a csapat a sötétben is sikeresen véghez vitte a feladatot. Sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon.

A búvárok tudták, hogy az alagsorban nagyon nagy a sugárzás. A feletteseik megígérték nekik, hogy ha meghalnak, gondoskodni fognak a családjaikról. Tudták, hogy nagy eséllyel öngyilkos küldetésre mennek.

A történet ezen változata szerint, mire elhagyták a medencét, a búvárok már szenvedtek a sugárbetegség hatásaitól, és mindannyian heteken belül meghaltak.

A három csernobili búvár legendájáról mi is írtunk. Erről a verzióról ITT olvashatsz részletesen.

Mi történt valójában?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x