hirdetés
koszeg_ostrom_015-15.jpg

Ezért kondul meg minden nap 11 órakor a harang Kőszegen

Az akkoriban a világ legjobbjainak tartott török sereg nem bírt a pár száz fős várvédő csapattal, akik Jurisics Miklós vezetésével hősiesen ellenálltak.
Söptei Zsuzsanna írása - szmo.hu
2016. augusztus 03.


hirdetés

1532. augusztus 5. sorsfordító nap volt Kőszeg történetében. Ekkor indult az első török roham a Jurisics vezette védők ellen a kőszegi vár bevételéért. A körülményeket ismerve nem sokan fogadtak volna a várvédők sikerére. Ám a kitartás, az akarat és jó pár segítő körülmény végül a horvát vezér és maroknyi csapata győzelmét hozta, így megóvták Kőszeget a török uralomtól, és meggátolták, hogy elfoglalják Nyugat-Magyarországot és Bécset.koszeg_var2

A dicsőséges helytállásra emlékezve tizedik almalommal játsszák újra a csatát a helyiek a Kőszegi Ostromnapok rendezvénysorozat fő attrakciójaként.koszeg_szobor1

Forrás: wikipedia

Kőszeg

Az Alpokalján lévő kisváros korán komoly szerephez jutott. Elhelyezkedésének köszönhetően fontos csomópont volt. 1328-ban már királyi város címet kapott. Később III. Frigyes német-római császár elfoglalta a várost, majd 1446-ban Kőszegnek adományozta a ma is használatos címerét. Ez időtől 1647-ig Alsó-Ausztria részeként Habsburg fennhatóság alatt állt a város. A török elleni 1532-es csata sikere messzire eljutott, a gazdaság fellendült. 1648-ban pedig szabad királyi városi rangja lett.

hirdetés
jurisics

Jurisics Miklós, a kőszegi hős (1490 – 1544)

A várvédőként híressé vált főnemes egy tekintélyes horvát családból származott. A bécsi országgyűlésnek is tagja volt. Munkáját elismerték, sőt I. Ferdinánd többször is megbízta politikai és diplomáciai feladatokkal. 1526 után szlavón és alsó-ausztriai főkapitánynak nevezték ki.

A kőszegi ostrom előtt, 1530 májusában Lamberg Józseffel közösen I. Ferdinánd követeként Konstantinápolyba ment, hogy fegyverszünet és békét próbáljon kötni. Ám a küldetés sikertelen volt, a szultán letartóztatta őket és csak az év végén engedték szabadon.

1532-ben Szulejmán Bécs ellen vonult, de útja során Kőszeget is megostromolta seregével. Jurisics alig ezer fős csapatával sikeresen megvédte a várat.

Érdemei elismeréseként a király kőszegi előnévvel bárói rangra emelte, tanácsosi címmel és kamarási ranggal tüntette ki, 1537-ben pedig Kőszeg várát és városát neki adományozta. 1538-ban krajnai kormányzóvá nevezték ki. 1544. január 30. előtt halhatott meg.koszeg_ostrom_015 (4)koszeg_ostrom_015 (8)

Így próbálták a törökök bevenni a várat

A törökök ágyúkat helyeztek el a vár körül, még a hegyen is. A falakat akarták ezzel meggyengíteni a roham előtt. A lövések a kisebb védművekben okoztak kár, ám a megerősített falak ellenálltak.

A tüzes nyilak és golyók sem értek célba, így a fából fedett házak túlélték az első csapásokat.

A rohamhoz létrát használtak, de a védők ellenálltak.

Az aknamunka sem járt sikerrel, egyszer ugyan egy falszakaszt felrobbantottak, de a katonák innen is visszaverték a törököket. Ez volt az első olyan csata, ahol az aknásítást egy vár megtámadásához használták.

A végső csapásra készülve egy hatalmas, a várfalnál is magasabb ostromtornyot építettek a törökök, ám azt egy hős kőszegi védő az éj leple alatt felgyújtotta, de a támadóknak sikerült eloltani azt.

Az utolsó napokban többször is megrohamozták a várat, de a kőszegiek mindig kiszorították őket. A csata során összesen tizenkilenc ostromot indítottak a vár ellen.Fťlhold ťs Telihold, kŲszeg vŠr ostroma - foto: Ohr TiborFťlhold ťs Telihold, kŲszeg vŠr ostroma - foto: Ohr Tibor

Az utolsó nagy roham előtt a szultán felajánlotta Jurisicsnak, hogy ha a török kitűzheti a zászlóját, akkor ők nem harcolnak tovább, és a vár a védők kezében maradhat. A várkapitány az ajánlatot elfogadta, hiszen addigra már alig maradt lőszere, a katonáinak is a kétharmadát elveszített.

Így történt, hogy 1532. augusztus 29-én 11 órakor a török sereg elvonult Kőszegről. Ennek a dicsőségnek az emlékére mind a mai napig megkongatják a harangokat a városban.koszeg_ostrom_015 (11)

Történészek szerint nem volt véletlen, hogy a szultán Kőszeg felé vezényelte a sereget. Tudomást szerzett róla, hogy Bécsnél Ferdinánd és Károly német császár komoly erőket von össze a város megvédésére. Szulejmán időt akart nyerni és abban bízott, hogy a királyi csapatokat keletebbre tudja csalni. De tévedett, mert azok nem mozdultak. A Habsburgok viszont ezzel a kis időnyeréssel felkészülten várták az ellenük érkező török csapatokat.

Tudtad?

- Ebben az időben Szulejmán serege a világ legerősebb katonasága volt. A létszámát 150 ezerre becsülik, ennek fele indult el Bécs ellen, és támadta meg Kőszeget.

- Jurisics Miklós védelmi ereje pár száz főből állt. A katonák mellett a környékbeli jobbágyok kértek védelmet a várban, és cserébe felcsaptak várvédőnek.

- A kőszegi várban a férfiakon kívül 1800 nő és 2300 gyermek is volt, akik itt próbáltak menedéket kapni.

- Jurisics többször is kért segítséget Ausztriából, de semmit nem kapott, lőszert és lőport is saját pénzén vásárolt még a harc megkezdése előtt.

- A hős katonák mellett az esős idő is a kőszegieket segítette.

- Szulejmán a várral szemben lévő dombról nézte harcosait, innen a hely mai elnevezése, a Szultán-domb.koszeg_ostrom_015 (12)

A török csata és a hősies kőszegi védelem emlékére idén is újra játsszák a csatát.

Most ünnepli tizedik évfordulóját a Kőszegi Ostromnapok. Az augusztus első hetében induló programsorozatban fegyver-bemutató, boksz-meccs, játékok, koncertek, táncos bemutatók mellett a leglátványosabb esemény a várostrom lesz.

Először 2007-ben döntött úgy Kőszeg lakossága, hogy maguk és vendégeik szórakoztatására lejátsszák a vár megtámadását. A helyiek sokat tettek azért, hogy a mai színpompás látványosság igazi élmény legyen. A ruhákat és fegyverzetet részben maguk és családjuk készítették. A jelenetekben pedig az itt élő civilek mellé egyre többen csatlakoztak.

A török csapat magját az önkéntes tűzoltók adják. Nem véletlenül: nekik „munkaköri kötelesség” létrára mászni, csáklyázni, és ugrálni. Hozzájuk csatlakoztak a profi szinten öklöző helyi boksz-egyesület tagjai. És hogy a fegyverforgatásban is jeleskedjenek, néhány hagyományőrző is átállt a támadókhoz, hogy látványos kardvívást tudjanak bemutatni a védőkkel.

A kőszegi várvédők között a legnagyobb létszámú csoport a kőszegi horvátság. Még Jurisicsot is a horvát nemzetiségi önkormányzat vezetője személyesíti meg. Őket erősítik a Darabontok és az itt élő iparosok.

A csatába pedig egyre több katonai hagyományőrző egyesület is beszállt, idén is jönnek Csobánc várától, Sárvárról, Körmendről, Kapuvárról és Gyurgyevácból. A városi önkormányzat képviselői szintén védőnek állnak.

10. Félhold és Telihold - Kőszegi Ostromnapok 2016

Kőszegi Ostromnapok augusztus 4-28.

Ostromhétvége: augusztus 5-7.

A programot itt találod.

Ha érdekes volt az összeállítás, oszd meg másokkal is!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!