Elkészült Budapest slow-térképe
Úgy érzitek, felgyorsult az életetek? Túl nagy a zaj és a nyüzsgés körülöttetek? Néha az az érzésetek, hogy időnyerőre volna szükségetek, mint Hermionénak a Harry Potterben?
Mesterségesen is lelassíthatjátok a tempót és ezzel az életeteket. Nem is olyan nehéz. Néha elég ehhez egy komótos séta vagy egy ráérős kávézás. Vagy pár órás piknik egy parkban a barátokkal.
Az igazi slow élethez nyújt segítséget a Slow mozgalom nemrég elkészült térképével. Olyan helyeket kutattak fel számotokra, amelyek igazi nyugodt kis szigetek a nagyvárosban. Ahol zavartalanul ehettek, ihattok, tanulhattok, beszélgethettek vagy csak csendesen szemlélődhettek.
"A slow filozófia alapja a tudatosság, a nyitottság, az őszinteség, a közösség. A mozgalom 1986-ban indult el Olaszországból, amikor egy olasz gasztroblogger, Carlo Petrini tiltakozott egy McDonald’s megnyitása ellen. Ekkor még csupán az étkezés, a slow food volt a mozgalom fókuszában, innen ered az elnevezés is. 1999 óta találunk már lassú városokat is. A mozgalom célja, hogy a városi lét tempóját emberléptékűre lassítsa, hogy a városlakók jobban megismerhessék a közvetlen környezetüket és a helyi értékeket, ezáltal magukénak érezzék a városukat és vigyáznak rá" - olvasható a Slow Budapest honlapján.
A lelassulós helyek között ott van többek között a Károly-kert, a Gül Baba utca, a Lisznyai utcai pihenő, de még a Duna-parti padok is. Ti miket raknátok még fel a listára?
Ha tetszik a mozgalom, nyomj egy lájkot!
Átnevezik a Klinikák metróállomást
2019. szeptember 06.
A Semmelweis Egyetem jubileumi, 250. tanévének megnyitóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondott köszöntő beszédet, aki hangsúlyozta,munkájában számít valamennyi, a felsőoktatásban érintett résztvevő együttműködésére.
Tarlós István főpolgármester ugyanitt bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat és az egyetem között 2011-ben létrejött együttműködési megállapodást megújítják az évforduló alkalmából.
A fővárosi önkormányzat, miután befejezték a felújítási munkákat, a 3-as metró Klinikák nevű állomását átnevezi Semmelweis-klinikákra, ezzel is kifejezve az elismerését az egyetem iránt.
Ez egyébként már a második alkalom, hogy egy egyetem bekerül egy metróállomás nevébe: nemrég a 4-es metró Szent Gellért téri állomását keresztelték át Szent Gellért tér - Műegyetemre.
Gulyás Gergely: ha nem Tarlós a főpolgármester, értelmetlenné válhat a kormány és főváros közti egyezség
2019. szeptember 12.
Amennyiben nem Tarlós István lesz a főpolgármester, érvényét veszti a Tarlós és Orbán közti megállapodás. Ez derül ki abból, amit hétfőn este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában mondott.
Emlékeztetőül: a 15 pontos megállapodást Tarlós István tavaly ősszel szabta indulása feltételéül, és olyan pontokat tartalmaz, mint a főváros önállósága, illetve a főpolgármester jogainak csorbítatlansága, a rendszeres egyeztetések - ezen belül egy egyeztető fórum, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása, egy 2030-ig szóló városfejlesztési terv, illetve az M3-as metró felújításához szükséges állami fedezet biztosítása.
Azt mondta: kifejezetten egy Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök között létrejött megállapodás. "Az egy politikai megállapodás, és ilyen értelemben nem közjogi, az ő kettejük között érvényes, illetve a jelenlegi magyar kormány és a jelenlegi városvezetés közötti politikai szándéknyilatkozat."
"Ez azt jelenti, hogy Tarlós István főpolgármestersége idejére érvényes, mint ahogyan a szövegben ez olvasható?" - kérdezte a riporter. "Igen" - válaszolta Gulyás Gergely. Arra kérdésre, hogy a választás hogyan befolyásolná az ügyeket, azt felelte, hogy a Közfejlesztések tanácsának addig van értelme, amíg a főváros vezetése partnernek tekinti a kormányt.
A riporter arról érdeklődött, mi történik, ha Tarlós Istvánnak nem lesz többsége, vagy nem ő a főpolgármester, a megállapodásokkal mi történik. Gulyás Gergely azt válaszolta „ilyen horrorforgatókönyvekkel” nem szeretne foglalkozni. És inkább „a papírformából kiindulva” Tarlós István magabiztos győzelmét, illetve a fővárosi közgyűlés fideszes többségének megtartását tartja valószínűnek.
Fák között megbújó romantikus hely a Svábhegyen: a Lívia-villa és környéke
2019. szeptember 07.
A Svábhegy is egy külön világ, külön kis univerzum – mint Budapest annyi más negyede. Úgy alakult, hogy nem sűrűn jártam itt, éppen ezért volt izgalmas számomra még ismeretlen részeinek felfedezése.
Gyermekkoromban azt hittem, azért ez a neve, mert itt mindig svábok éltek, pedig azért hívják így, mert Buda visszafoglalásakor a sváb tüzérség a Kis-Svábhegyen állomásozott – valószínűleg innen ment át a névhasználat a Nagy-Svábhegyre is.
A környék tele érdekes épületekkel, műemlékekkel, akár több napot is érdemes rászánnotok, ha szeretnétek kifürkészni a titkait.
Legutóbb a fák között rejtőző szép kis klasszicista épületet, a Lívia-villát térképeztem fel. Megmutatom nektek és azt is elmondom, mi mindent láthattok még a környékén.
A Svábhegy a Budai-hegység 480 méter magas tönkröge, ami kapcsolódik a János-hegyhez és a Széchenyi-hegyhez is. Már az őskortól lakott. A XVIII. században sváb és szerb szőlőművesek laktak itt (a birtokaikat tönkretette a XIX. századi filoxérajárvány).
A reformkortól kezdett divatossá válni és benépesedni, a Normafa legendája is ehhez a korszakhoz kapcsolódik. A pesti és budai színészek, művészek, építészek, közéleti személyiségek vagy éppen módos polgárok kezdték maguknak felfedezni a Svábhegyet, és egyre többen építették ide nyaralójukat vagy lakóházukat. Jókai Mór például 1853-ban vásárolt a mai Lívia-villától nem messze egy több holdas, kopár telket, amelyen szívós munkával gyönyörű kertet, szőlőst és gyümölcsöst hozott létre, büszke is volt erre kis oázisra.
Fejlődést a Svábhegynek részben a kiegyezés, részben a tömegközlekedés elindítása, például a fogaskerekű kiépítése hozott. 1874. június 24-én helyezték üzembe, akkor még gőzmozdonnyal, és a legenda szerint Jókai Mór azt kiáltotta, amikor meghallotta az érkezését: „Egy tapodtat se nélkülem, míg föl nem vettetek arra a teaforraló masinátokra!”
A lényeg az, hogy a XIX. század során egymás után húzták fel a mai XII. kerület területén a klasszicista vagy klasszicizáló villákat, mint amilyen a Hild József által tervezett Libasinszky-villa a Mátyás király út 14. szám alatt.
Ezek közé tartozik a Költő utca elején álló Lívia-villa is (az Istenhegyi út és a Béla király út torkolatánál). A Kraits-, mai nevén Lívia-villaként ismert ház szintén a budai hegyvidéken és a Városmajorban is annak idején divatos
klasszicista stílusban épült 1845–1846-ban.
Bejárati homlokzata timpanonnal koronázott, négy dór oszlopos, mély portikusszal. Az északi és déli oldal portikuszai jóval később, 1912 után készültek.
A telket a Költő utca mentén kő támfal övezi, ebben nyílik a keskeny, kapubálvánnyal és puttókkal szegélyezett bejára. A telken egyébként más épületek is állnak, például a szecessziós jegyeket mutató élénk, napsárga színű, emeletes Magda-villa.
A Lívia-villa ma kortárs kiállítóteremként, vizuális művészeti kiállítótérként működik. Rendszeresen mutatják be képző-, fotó- és médiaművészek munkáit. Tényleg egészen különös érzés és nagy kontraszt belépni a romantikus lépcsőkkel, támfallal és nagy fákkal körülvett, klasszicista épületbe, és megpillantani letisztult, egyszerű térben a kortárs munkákat. Amikor ott jártam, hogy készítsek pár képet, Deim Balázs fotográfus Space című kiállítása volt látható.
Mit érdemes még megnéznetek a környéken?
Kész, ennyi volt: lebontották a Mammutban a legendás mozaikos szökőkutat
2019. szeptember 15.
Eltűnt Budapest egyik ikonikus szökőkútja. Bár csupán beltéri kút volt, sokan emlékeznek rá, és a mi gyerekeink is gyakran játszottak vele.
A Mammut 2 bevásárlóközpont mozaikcsempés, színes szökőkútja lett a múlté.
VIDEÓ: Ilyen volt 2012-ben:
Mint arról több híroldal is beszámolt, nemrég körbekerítették a területet, le is volt takarva, nem lehetett tudni, hogy pontosan mi történik. Az volt kiírva, hogy építési terület.
Most viszont sehol sincsen a szökőkút, erről többek közt az Index is közölt fotót.
A Mammut üzemeltetése a 24.hu kérdésére az alábbi közleményt küldte:
"A szökőkút elbontásának technikai okai voltak elsősorban, az utóbbi időben többet állt, mint működött.
Egy majdnem húszéves állapotú szerkezetről van szó, mely tudomásom szerint már a megépülésekor sem volt problémamentes.
Az elbontás a Mammut következő években történő műszaki és esztétikai megújulásának egyik lépése. Erről majd a késő őszi hónapokban áll módunkban nyilatkozni, a tervezés most folyik,
és a megújulás egy hosszabb folyamat lesz, hiszen egy működő bevásárlóközpontot kell teljesen felújítani. Tisztában vagyunk vele, hogy a szökőkút most hiányozni fog, de reméljük a végeredmény kárpótolja a vásárlókat."
