hirdetés
posta-.jpg

Ezekben is elsők voltunk: a benzines postás járműtől a női postamesterekig

A Magyar Királyi Posta sok mindenben utat mutatott a világnak, a régi postások pedig igazi kreatív elmék és sokszor hősök voltak.
Söptei Zsuzsanna írása - szmo.hu
2016. december 18.


hirdetés

Az internet előtti világban Karácsony és Szilveszter idején szinte minden postaláda megtelt, és akinek volt, annak folyamatosan csengett a telefonja. Családtagok, barátok küldték el jókívánságaikat egymásnak, és sokszor ilyenkor jelezték, hogy bár nem sikerült találkozniuk, de azért gondolnak a másikra.

A magyar posta feladatai az ünnep közeledtével alaposan megnövekedtek. Hogy mi mindennel foglalkoztak, milyen körülmények között dolgoztak, milyen újítások kötődnek hozzájuk, vagy milyen különleges sztorik maradtak fenn az utókornak, ennek néztünk utána Budapesten, a Benczúr utcában található Postamúzeumban.postamuzeum_okolicsanyi-16

A VI. kerületi gyönyörű épület már 1931 óta a postásokat szolgálja művelődési intézményként. A második emeleten látható állandó kiállítás mellett időszaki bemutatókat is tartanak.

Az itt kiállított emlékek elsősorban azt mutatják be, hogy a Magyar Királyi Posta miben volt első, milyen újítások kötődnek hozzá. És a tárlaton végigsétálva bizony lehet megdöbbenni, mert tényleg elképesztő mennyiségű kreativitás szorult a postások több nemzedékébe.postamuzeum_okolicsanyi-21

Elsők között

hirdetés

1.

A világon elsőként nálunk volt benzin üzemű motorral hajtott postás gépjármű, mely a korábban használt triciklit váltotta fel. Az 1900-ban kiírt pályázaton Csonka János terveit fogadták el. A triciklit minden megállásnál le kellett állítani, majd induláskor berúgni. Ezekkel a járművekkel a postai küldeményeket gyűjtötték be.

1905-ben Magyarország volt az első, ahol már autó szállított posta küldeményt. Ezt a járművet szintén Csonka tervezte.postamuz_10postamuzeum_okolicsanyi-4

2.

Búsfy Korlát egykori postatiszt 1882-ben állt elő ötletével, a biztonságos begyűjtős levélszekrénnyel, de végül nem ez terjedt el a gyakorlatban.

Egy másik újítás volt az alul nyíló biztonsági levélszekrény, melyhez először bőrből, majd vászonból készített zsákot illesztettek, és ebbe hullottak a levelek úgy, hogy ahhoz más nem férhetett. Az eljárás olcsó és gyors volt.postamuzeum_okolicsanyi-6

3.

A magyar posta Európában is elsők között teremtette meg a nők munkába állásának lehetőségét, ezzel biztosítva nekik az önálló egzisztenciát és megélhetést. 1872-től már a nők saját jogon is lehettek postamesterek. Korábban ezt a pozíciót csak a családtagtól megörökölve tölthették be. A postamesterek a postai szolgáltatásokat vállalkozásban végezték.postamuzeum_okolicsanyi-3

4.

1881-ben Európában negyedikként nálunk épült telefonközpont, 54 előfizetővel Puskás Tivadarnak és testvérének, Ferencnek köszönhetően. A telefon gyorsan népszerű lett, bár vihar idején nem működött, de mégis egyre többen fizették ki az évi 180 forintos díjat.

Itt csak nők dolgoztak, kiválasztásuk komoly feltételekhez volt szabva. Legalább két nyelven kellett beszélniük, és úri családtól hozott ajánlólevél kellett az alkalmazáshoz. Fontos volt, hogy erős hangjuk legyen és bírják a napi 10-12 órás munkaidőt, melyet az elején végig állva végeztek. Ráadásul fejből kellett tudniuk minden számot, amely a kapcsoláshoz szükséges volt.postamuzeum_okolicsanyi-11

5.

Az osztrákokkal azonos időben, 1869. október 1-én jelent meg hazánkban is a levelezőlap, egy új küldeménytípus. A postai szabályzat tiltotta a nyitott levelet. A levélszekrény bevezetése után, és a posta iránti bizalom megerősödésével azonban egyre többen választották a jóval olcsóbb lapot. Kezdetben csak írtak rá, majd később képek is kerültek rá, ebből alakult ki a képeslap.postamuz_01

6.

A magyar postások több „kisebb” találmánya is segítette a postai munka egyszerűbbé, biztonságosabbá tételét. Ezekből többet az európai posták is tőlünk vettek át. Az 1880-as évek elején Árkay Sándor ötlete volt az amerikai lakat. Ezzel lehetett biztonságosan lezárni a pénzes postazsákokat, melyek felváltották a korábbi nehéz ládákat. A lakatot több, mint száz évig használták és sok külföldi posta is átvette.

Egy másik postás, Kóczi János találta ki a kötegelőt, amellyel a lapokat, leveleket villámgyorsan tudták összefogni.postamuz_11

7.

A magyar postamérnökök számos ötlettel tökéletesítették a távíró, a távbeszélő és a rádió berendezések működését. Hogy kik voltak ők, és mi minden fűződik a nevükhöz, azt a kiállítás vége felé egy gazdagon berendezett teremben tudhatod meg.

Magyarországon épült fel 1933-ban a világ akkori legmagasabb műszaki építménye, a Lakihegyi rádióállomás szivarantennája. Ennek makettjét a kiállításon megnézheted. Érdekességként pedig elolvashatod az 1925-ben indult magyar rádió egyik műsortervét. De megtudhatod, hogy milyen feladata volt a későbbi Nobel-díjas dr. Békésy Györgynek a magyar rádiózás fejlesztésében.postamuz_15

Legyél te is postás

A kiállításon sok minden kipróbálható. Lehet kézi kapcsolásos telefonközpontost játszani, vagy csőpostán küldeményt küldeni. A távírók és telexgépek működése is kipróbálható. Az ördöglakathoz hasonló levélköteg-készítőt is szabad tekergetni. A kicsik még az 1956-ban indult meseszolgálat 15 régi kedvencét is meghallgathatják.postamuzeum_okolicsanyi-9postamuzeum_okolicsanyi-10

Postaszolgálat az 1. világháborúban

Az időszaki kiállításon az első világháború postásainak munkáját mutatják be. De megismerheted a korabeli különleges levelezőlapokat, a távírók felszerelését, vagy a dolgozók egyenruháját. Sok szívszorító dokumentum idézi meg a hadba vonultak és a hátországban élők, az otthon aggódók mindennapjait.

Néhány elképesztő adat: 1917-ben évente 463 millió levelet postáztak, a csomagok száma pedig körülbelül 4 millió volt. Volt olyan, hogy kisebb ház méretben gyűlt össze csomag, melyeket az otthoniak küldtek a fronton lévőknek. A hatalmas mennyiséget képtelenség volt azonnal elszállítani, ezért ezek a küldemények sokszor elég nagy késéssel érkeztek meg.postamuz_07

A katonáknak bizony gyakran kellett kreatívnak lenniük. Ezt bizonyítják az épen megmaradt olajfa vagy nyírfa kérgéből készített képeslapok. Előfordult, hogy citromlével írtak, és csak az otthoniak hőkezelése után lett olvasható a levél, így játszva ki a cenzúrát.

A sokáig távollévők a tábori fényképésszel készíttetek portét magukról, és annak hátoldalára írtak üzenetet a szeretteiknek, akik legalább így fotón láthatták a harcmezőn szolgáló férjüket, testvérüket, fiúkat.

A tábori posta a katonák számára ingyenes volt, míg a családtagok 1 fillért fizettek a tábori postai levelezőlapért, ami portómentes volt.

A posta pénzt, pontosabban utalványt is kézbesített. A zsoldot a katonák hazaküldhették, de szabály volt, hogy csak annyi összeg mehetett, amennyit igazoltan megkerestek.

A teremben korabeli postai berendezések is láthatók.

A postások élete nem volt könnyű, nem véletlenül kaptak számos kitüntetést. Sokan közülük életüket vesztették a harcokban, hiszen ők is a fronttal együtt mozogtak.postamuz_02postamuz_03postamuz_04

A tárlaton még sok-sok érdekes technikai dolgot és szívszorító történetet is megismerhetsz.

A Borzalmak tiport országútján című kiállítás 2017. március végéig látható.

Bővebb információk a Postamúzeumról ITT.postamuz_16postamuz_17

A magyar posta gazdag történetét, dokumentumait, tárgyait az ország több pontján található tematikus kiállításokon ismerheted meg. Ezeket is érdemes felkeresni, mert sok olyan értéket rejt, melyekről ma már egyre kevesebbet látni, hallani. Ígérjük, később mi is folytatjuk sorozatunkat.

Fotók: Okolicsányi Zoltán, Postamúzeum

Ha érdekes volt, oszd meg másokkal is!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
adolf_hitler_northfoto.jpg

Eddig sosem látott fotók kerültek elő Adolf Hitlerről és Joseph Goebbelsről

A képeket röviddel a II. világháború kitörése után készítette egy Luftwaffe-pilóta.
Fotók: Northfoto/Hansons/SWNS - szmo.hu
2020. július 22.


hirdetés

Néhány nappal Lengyelország megszállása, vagyis a II. világháború kezdete után készültek Adolf Hitlerről és Joseph Goebbelsről azok a fotók, melyeket augusztus elején több száz fontért árverezhetnek el, írja a Daily Mail. A képeket egy ismeretlen Luftwaffe-pilóta készítette, feltehetően Lengyelország területén.

Némelyik fotó hátuljára rövid szöveget és dátumot is írtak, utóbbi teszi történelmileg még jelentősebbé a 9x6 centiméteres képeket. Ezek szerint a felvételek 1939. szeptember 14-én készültek a náci vezérekről. Márpedig semmilyen feljegyzésben nem találni nyomokat arra vonatkozóan, hogy ezekben a napokban hol tartózkodott a Führer és végsőkig hűséges minisztere.

A náci diktátor látogatása az ideiglenes lengyelországi légitámaszponton szigorúan őrzött titok lehetett, valószínűleg ezért is nem maradt nyoma sehol.

A képek Lengyelország szeptember 1-i lerohanása után két héttel készültek, napokkal azután, hogy a szövetségesek szeptember 3-án háborút hirdettek Németország ellen. Ennek ellenére mind Hitler, mind pedig propagandaminisztere, Goebbels meglehetősen vidámnak és mosolygósnak tűnnek a régi fotók alapján.

Az egyik képen Joseph Goebbels beszélget a légierő egyik parancsnokával, miközben közösen ellenőrzik a repülőgépeket:

hirdetés

Szakértők szerint a Hitlerhez kapcsolódó tárgyak világszerte slágernek számítanak az aukciókon, és intenzív érdeklődést váltanak ki a gyűjtőkből. Feltehetően így lesz a kis kopott könyv esetében is, ami a két náci vezér fotóin felül a Luftwaffe több katonáját is bemutatja, és részletes betekintést enged a flotta mindennapjaiba.

A II. világháború Lengyelország megszállásától egészen 1945-ig tartott. Hat év alatt több mint 30 országot érintett, a halálos áldozatok számát 70-85 millióra becsülik.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
level.jpg

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak, melyet két férfi írt az utókornak

Az üzenet alapján megpróbálják most megkeresni a hozzátartozókat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

Egy második világháborús palackba zárt levelet találtak egy lengyel vasútállomás falába rejtve. Az üzenetre az épület felújításakor bukkantak rá. A kis települést eddig szinte alig ismerték, ám a különös lelet óta hirtelen híressé vált.

Mint kiderült, az elrejtett levelet 1941-ben írta két lengyel férfi. Az akkor 39 és 41 éves férfiak egy náci táborban dolgoztak kényszermunkásként. A levélben az általuk átélt szörnyűségekre akarták felhívni a világ figyelmét.

Egy történész szerint 1940-41-ben sokakat vittek el táborokba és a levél írói bizonyára tanúi lehettek a borzalmaknak. A városka állomásán tranzitállomás működött, ahonnan koncentrációs táborokba szállították az embereket.

Az üzenetet írók későbbi sorsáról semmit nem lehet tudni. A hatóságok most megpróbálják felkutatni hozzátartozóikat.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
noi3.jpg

Olyan volt felnőni a ’90-es években, mint belehemperegni egy marék zizibe, miközben a walkmanből szól a Spice Girls

Ha te is telefonbetyárkodtál a tudakozóval, és köpte ki hibásan a CD-író a válogatáslemezedet, akkor tudod, miről mesélek.
Tóth Noémi írása - szmo.hu
2020. július 29.


hirdetés

Nézem reggelente az üveggolyó-tekintetű embertársaimat a villamoson, ahogy – akár egy ingaóra mutatója – betokosodott hüvelykujjal lapozgatják a Facebook-hírfolyamot. Eszembe jut róla, hogy gyerekként a hírolvasás még közös program volt az iskolában.

Az osztály legmenőbb csaja mindig elsőként vette meg a Bravo magazint, ami persze nem a Backstreet Boys albumkritikánál volt szamárfüles: az egész osztály rongyosra járatta a pad alatt a Szex, szerelem, gyengédség rovatot.

Néha megpróbáltam megelőzni, hogy én lehessek magazin-díler, mert akkor enyém lehetett belőle a poszter és az ajándék nyakpánt.

Amikor egyszer ő volt a gyorsabb, sírva jött be a terembe, és alig bírta kimondani, hogy Geri Halliwell kiszállt a Spice Girls-ből. Hazaérve első dolgom volt, hogy dühösen áthúzzam egy vastag tollal a kedvenc lánybandám dögös vörösét a szekrényemre ragasztott plakáton.

Amikor még nem volt internet és mobiltelefon, azzal szórakoztunk a suliszünetben, hogy telefonkártyáról felhívtuk a tudakozót, és nettó sületlenségeket kérdeztünk faarccal a diszpécsertől, aki igyekezett mindenre komolyan felelni.

hirdetés

Néha csak úgy ismeretlen számokat tárcsáztunk, és telefonbetyárkodtunk, ami persze kimerült némi idétlen heherészésben. De akkora adrenalint adott, mint kinyitni egy Kinder-tojást, és megpillantani pont azt a kék vízilovas figurát, ami még nem volt meg.

Imádtam matricákat gyűjteni, nyolc albumom lett tele velük az általános iskola végére. Életem első és utolsó lopása is ehhez köthető: kinéztem egy iskolatársam hologramos pufi-matricáját (értitek, nem ám csak simán pufi vagy hologramos, hanem a kettő egyszerre!), de nem volt hajlandó elcserélni velem, pedig ötöt is adtam volna érte.

Erre egyszer kiloptam az áhított darabot, de belecsempésztem a helyére az előzőleg felajánlott sajátjaimat, amiből persze rögtön tudta a lány, hogy ki lehetett a fehérgalléros bűnöző. Szerintem bosszúból ő lopta el utána a tamagocsimat, amiért mondjuk hálás voltam, mert ajándékba kaptam, ezért sosem mertem bevallani, hogy mennyire irritál a csipogása.

A legmenőbb dolog persze a kötelezően kikunyerált walkman volt a ’90-es évek végén. A kazettáimnál alig győztem kivárni a B-oldalt, ezért néha beletekertem ceruzával a közepébe, ahogy a nagyok mutatták.

Persze amikor megjelent a CD, mindenki hirtelen discmant akart, úgyhogy én is, de rajtam idétlenül nézett ki, mintha leszállt volna a csípőmre egy ufó.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fischer_Annie_zongoramuvesz.jpg

A láncdohányos magyar zongoraművész 8 éves korától 80 éves koráig koncertezett világszerte

A XX. század egyik legnagyobb zongoristáját mindenhol éltették. Ő mégis a balatoni naplementénél érezte igazán jól magát imádott férjével, Tóth Aladárral.
Tóth Noémi, fotó: Dudva/Wikimedia Commons/CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Nem volt kérdés, hogy milyen pályára szánják a kis Fischer Annie-t (1914-1995) a szülei, mivel már kisgyerekként döbbenetes jelét adta őstehetségének. Alig érte még fel a zongorát a kislány, amikor a szomszédban lakó zenetanár miatt átszűrődő dallamokat egy az egyben lejátszotta rajta. A család rögtön taníttatni kezdte Annie-t, aki 8 évesen adta első koncertjét – Beethoven C-dúr zongoraversenyét adta elő –, 11 évesen pedig már Zürichben Mozart és Schumann műveit adta elő. A Zeneakadémiára rögtön felvették korengedménnyel, és 16 évesen bekerült a Zenei Lexikonba. Alig múlt nagykorú, amikor 1933-ban a legfiatalabb versenyzőként megnyerte az I. Nemzetközi Liszt-zongoraversenyt, az ebből kerekedő botránytól még sokáig hangos volt a szakma.

A tehetséges emberek sajátossága, hogy hamar rájönnek, kevés gyakorlással is eredményesek, ezért nehéz őket rábírni a kemény munkára. Erről kering egy legenda Annie-val kapcsolatban, amikor fiatal leányként éppen Amszterdamban lépett fel. Amikor a pályaudvarra érkezett, nem igazán fűlt a foga a gyakorláshoz, mert fáradt volt. Erre az őt fogadó híres karmester, Willem Mengelberg nemes egyszerűséggel egy zongoraterembe vitte, rázárta az ajtót, majd közölte vele, hogy „tessék gyakorolni!”

Fischer Annie tudását senki nem vitatta, egymás után hívták Európa-szerte, hogy élőben láthassák, ahogyan a fekete és fehér billentyűk szenvedélyesen megelevenednek a kezei alatt. Sokat járt Angliába, Franciaországba, Hollandiába, Svájcba, sőt, előbb-utóbb más kontinenseken is szívesen látott vendég volt. Később Amerikában és Japánban is leborultak az előtt, ahogyan visszaidézte Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann, Chopin vagy Liszt életművét. Legnagyobb példaképének egyébként Bartók Bélát tekintette.

Egy ismert zenekritikus és esztéta, Tóth Aladár “kivételes kis zongorazseninek” nevezte Annie-t, aztán évekkel később, 1937-ben el is vette feleségül a nála bő másfél évtizeddel fiatalabb lányt. Házasságuk legendásan harmonikusan alakult, és életük végéig tartott. A házaspár a II. világháború idején Svédországba emigrált, de 1946-ban hazatértek, és a sikertörténet folytatódott: Tóth Aladár az Operaház igazgatója lett, Annie hangversenyeit pedig kitörő ováció övezte, akárhová ment. Amikor a londoni Royal Festival Hallban volt visszatérő vendég, a Times zenekritikusa ezt írta: „A reklám teljes hiánya ellenére egyetlen üres hely sem maradt Fischer Annie második londoni hangversenyén. A harmadikra London egyik legnagyobb termét, az ünnepi csarnokot kell majd kibérelni.”

A művésznő zenei nagykövetként járt-kelt az egész világban, mégis sehol nem volt szívesebben, mint Balatonaligán, a szerényen berendezett nyaralójukban. Egyszer azt nyilatkozta, hogy a balatoni naplementét semmiért sem cserélte volna el. Férjével, Tóth Aladárral éjszakai baglyok voltak, előszeretettel hallgattak és kommentáltak komolyzenei felvételeket, Annie pedig színvonalas vacsorák készítésével és rejtvényekkel is töltötte az időt.

hirdetés

A mindig elegáns, csinos asszonynak volt egy kevésbé nőies szokása is: erős láncdohányos hírében állt, akár napi négy doboz cigarettát is elszívott. A koncertjein már a közönség tapsolása alatt meg kellett gyújtani neki a dohányt a színfalak mögött, hogy amint a függöny mögé ért, rögtön beleszívhasson. A zongoristának voltak más allűrjei is: nem szerette, ha gyakorlás közben figyelték, és interjút sem szívesen adott, sőt, a stúdiófelvételeket is kerülte. Annie-val azért volt nehéz lemezfelvételt készíteni, mert örökké elégedetlen volt a végeredménnyel, és egyfolytában újrajátszotta a műveket. Végül pedig általában nem a hibátlanul előadott változatra esett a választása, hanem a technikailag tökéletlenebb, de kifejezőbb előadásmódra, amiben megvolt az a bizonyos varázslat. Annie egyébként is híres volt arról, hogy soha nem játszott el darabot kétszer ugyanúgy, emiatt a karmesterek nem szerettek vele dolgozni, mert túlságosan szabadon értelmezte a darabokat.

Mivel a felvétel-undora miatt kevés hanganyag maradt fenn Fischer Annie-ról az utókornak, sok kalózfelvétel kering a zenerajongók köreiben. Volt, hogy titokban kazettás magnót csempészett be egy rajongója a koncertjére, és amikor be akarta kapcsolni a készüléket, véletlenül rossz gombot nyomott meg, és az ülés alól Szepesi György sportkommentátor futballközvetítése hallatszott, egy lelkes „GÓÓÓL” felkiáltással. Fischer Annie állítólag az előadás végén csak annyit kérdezett, hogy „mi történt”?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!