hirdetés

Ezek a fajok élik túl nagy eséllyel a klímaváltozást - az ember nincs a listán

4-ből 1 fajt veszélyeztet a kihalás, ám vannak, amelyek 'felkészültebbek'.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. augusztus 05.


hirdetés

Ha minden 4 fajból 1-et a kihalás fenyeget, vajon melyek lesznek a túlélők? A BBC friss cikke szerint nem az emberek.

Az oldal újságírója Julie Gray-t, a Sheffield-i Egyetem növényi molekuláris biológiával foglalkozó kutatóját kérdezte ki arról, hogy amennyiben nem teszünk jelentős intézkedéseket az éghajlatváltozással kapcsolatban, akkor vajon mely fajok maradnak talpon.

Kiderül, hogy rendkívüli alkalmazkodóképességünk és innovativitásunk dacára mi emberek nem valószínű, hogy a túlélők között lennénk.

Ennek részben az az oka, hogy az emberek a többi fajhoz képest lassan szaporodnak, illetve általában egyszerre egy vagy kettő utódot hoznak a világra.

Ez jellemző például a pandákra is. Azoknak az állatoknak azonban, melyek sok utódot nemzenek rövid idő alatt, nagyobb az esélye a kihalás elkerülésére.

hirdetés

A közelmúltban tették közzé azt a sokkoló tényt egy biológiai sokféleségről szóló jelentésben, hogy jelenleg minden negyedik fajt veszélyeztet a kihalás.

Legtöbbjük sebezhetősége nagyrészt az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik, amely magasabb hőmérsékletet, a tengerszint emelkedését, változékonyabb körülményeket és szélsőséges időjárást idéz elő.

Noha a klímaváltozás súlyossága vitathatatlan, lehetetlen pontosan megjósolni, hogy ezek a hatások hogyan hatnak majd a fajok sebezhetőségére a jövőben.

Az ezt előrejelző módszerek folyamatosan fejlődnek, de a korlátozott és következetlen adatok, a földhasználat változásai és az ökológiai hatások váltakozása miatt ezek az előrejelzések nincsenek kőbe vésve.

A bizonytalanság másik forrása az életformák alkalmazkodási képességével kapcsolatos.

Vegyünk az ektoterm élőlényeket (hidegvérű állatok, például hüllők és kétéltűek), amelyek a történelem során lassabban alkalmazkodtak az éghajlati változásokhoz, mint az endoterm élőlények.

Főként azért, mert kevésbé képesek változtatni a testhőmérsékletüket. Persze vannak kivételek, például az amerikai ökörbékák, amelyeknek valójában komfortosabb környezetet biztosítana a felmelegedés.

A hőtűrő és az aszályálló növények, melyek inkább a sivatagokban, nem pedig az esőerdőkben élnek, nagyobb valószínűséggel maradnak fenn.

Illetve azoknak a növényeknek is jobbak az esélyeik, amelyek magjai nagy távolságokon szétszóródhatnak, esetleg szél vagy óceánáramok által (kókuszpálma), szemben például az akáccal, amelynél gyakran a hangyák felelnek a "terjesztésért".

Azok a növények, amelyek "beállíthatják" virágzásuk idejét, szintén képesek lesznek megbirkózni a magasabb hőmérsékletekkel.

A fosszilis adatok is tartalmaznak olyan jeleket, amelyek szerint bizonyos fajok megbirkóztak a korábbi éghajlati változásokkal. Vannak genetikai utalások a hosszú távú túlélésre is, például egy bizonyos mikroalga esetében, amely több millió év alatt alkalmazkodott a sósabb környezethez - ezt a következtetést Fatima Foflonker és kollégái tették közzé 2018 szeptemberében.

Fontos azonban tudni, hogy a jelenlegi ember által okozott éghajlati válság egyedülállóan pusztító jellege azt is jelenti, hogy nem tudunk teljes mértékben támaszkodni a múltbeli referenciaértékekre.

"Az éghajlatváltozás, amely a jövőben vár ránk, sok szempontból különbözik a múltban lejegyzettektől"

- hangsúlyozza Jamie Carr szakértő.

A történeti adatok azonban rámutatnak a csótányok kitartására, mely bizonyos értelemben példaértékű.

"Ezek a nagyrészt megvetett élőlények túlélték a történelem szinte minden tömegpusztító eseményét"

- mondta Asmeret Asefaw Berhe, a Kaliforniai Egyetem biogeokemikusa.

Például több tízmillió évvel ezelõtt az egyre szárazabb Ausztráliához is alkalmazkodtak azáltal, hogy a talajba ásták magukat.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
havas-taj.jpg

Szombatra megérkezik a hó, jövő héten akár 10 centi is eshet

A hétvégén elsősorban az északi tájakon lesz havazás.
Fotó: Superemelka / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Holnap kora reggeli óráktól kezdve északkelet felől egy csapadéktömb érkezik, melynek köszönhetően főként Vác-Tiszaújváros-Debrecen vonalától északra várható ismétlődő havazás, nappal akár havas eső - írja a MetKép.hu.

Ezeken a területeken 4 cm hó várható, ám a hegyekben és az északi határ mentén akár 5 cm-t meghaladó hó sem kizárt hétfőig.

Másutt inkább kevés esőre, havas esőre kell számítani, maximum látványhavazásra.

Jövő hétre aztán megérkezik az igazi és országos havazás. Ennek oka egy kedden érkező hidegfront által generált mediterrán ciklon, ami jelen számítások szerint rajtunk gázolna át.

A hidegfront kedd délután, szerda délelőtt okozhat többfelé kisebb havazást, hószállingózást és főként a Dunántúlon 1-2 cm friss havat. A legtöbb csapadék a délnyugati határ mentén eshet, itt akár 20-25 mm is várható, ami jobbára hó formájában hullhat, sőt meg is maradhat, ám a hőmérséklet fagypont körül lesz, így olvadó hóra készülhetünk. Ennek ellenére

hirdetés

a Dunántúlon 5-10 cm, a Bakonyban és délnyugaton akár 10-15 cm-t elérő hóvastagság alakulhat ki.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
kasler-miklos2.jpg

Kásler Miklós szerint az emberek fegyelmezetlensége miatt robbant be így a második hullám

A kormány eközben minden esetben megfelelő intézkedéseket hozott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Nagyrészt az emberek fegyelmezetlenségén múlt, hogy a tavaszi első hullámnál sokkal súlyosabb lett az őszi második - mondta el Kásler Miklós facebookos interjújában. Szerinte a nyári utazási kedv miatt a lakosság hurcolta be külföldről a vírust, az azért tudott ilyen mértékben elterjedni.

„[A kormány] mindig a fertőzés adott állapotának megfelelő, rugalmas intézkedéseket hozott, amiknek egyetlen egy kritikus pontja volt, hogy azokat be kellett tartani”

- mondta el a saját felelősségükről.

Hozzátette: „elegendő szakember lesz Magyarországon ahhoz, hogy átjussunk a koronavírus-járvány mostani kritikus időszakán. Persze ennek a feltétele az, hogy a szigorító intézkedéseket betartsuk, és mértéken felül ne terheljük túl az egészségügyi rendszert.”

Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, szerinte „lelki megnyugvást” fog hozni a tanárok és a szociális dolgozók tömeges tesztelése. A rövid interjú végén kitért Soros György kritikájára is, aki nem tartja helyesnek, hogy a kormány elkötelezte magát az orosz vakcina mellett. Mint fogalmazott, nincs tudomása róla, hogy a milliárdos üzletembernek orvosi diplomája lenne, kritikáját ennek megfelelően kezeli.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
merkely-béla5.jpg

Merkely Béla szerint március-áprilisra leszünk túl a koronavírus-járványon

Számításai szerint eddig Magyarországon körülbelül másfél millió ember eshetett át a betegségen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora többek között saját koronavírus-tapasztalatairól is beszélt. Mint mondta, ő is átesett a betegségen, nagyjából a harmadik napon nagy fájdalmai és láza lett, valamint a gyengeség is jelentkezett nála.

Mint mondta, folyamatosan figyelni kell a tünetekre, és ha az állapotunk rosszabbodik, kórházba kell menni, hogy megkapjuk a szükséges terápiákat. Problémának látja, hogy miután a betegek későn jelentkeznek, kicsit későn kapják meg a szükséges gyógyszert.

A mostani ugrás, ami látható, nem a PCR-mérésekből adódik, hanem a többletaktivitásból - mondta el a rektor a koronavírussal küzdők számáról. Hozzátette,

számításai szerint több mint 1,5 millió magyar esett már át a koronavírus-fertőzésen, ami nagyjából 15 százalékot jelent. Ahhoz, hogy a nyájimmunitás meglegyen 60 százalékra van szükség.

„Nap, mint nap újabb tízezrek kapják meg a megbetegedést. Azt gondolom, hogy nagyjából március-április környékére túl tudunk lenni ezen a járványon”

hirdetés

- tette hozzá Merkely Béla.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
korhaz-4.jpg

Újabb rémisztő adatok: 6268 fertőzött, 152 halott egy nap alatt

Ismét rekord a fertőzöttek és a halottak számában Magyarországon. 7536 koronavírusos beteg fekszik kórházban, közülük 644-en vannak lélegeztetőgépen.
fotó:pixabay - szmo.hu
2020. november 28.


hirdetés

6268 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 204 708 főre nőtt beazonosított fertőzöttek száma Magyarországon. Elhunyt 152 többségében idős, krónikus beteg, így a halottak száma 4 516 főre emelkedett. A gyógyultak száma 54 021 főre emelkedett, az aktív fertőzöttek száma 146 171 fő. Az aktív fertőzöttek 20%-a, az elhunytak 24%-a, a gyógyultak 26%-a budapesti.

Kórházban 7536 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 644-en vannak lélegeztetőgépen. A beazonosított fertőzöttek számában megjelennek a mentők által, a szűrőbuszokon, és a kórházi dolgozók körében gyorsteszteléssel kiszűrtek is.

A bölcsődei, óvodai, iskolai és szociális dolgozók körében végzett célzott csoportos tesztelés összesített eredménye jövő hét elején várható.

Egész Európában, a szomszédos országokban és Magyarországon is tovább nő a fertőzöttek száma, egyre többen igényelnek kórházi ellátást.

A kormány november 23-tól bevezette az idősek vásárlási sávját, miszerint hétköznapokon 9 és 11 óra között csak a 65 év felettiek léphetnek az üzletekbe. Hétvégén pedig 8 és 10 között érvényes ugyanez.

hirdetés

Emellett azonban fontos tudni, hogy az idősek a csak nekik fenntartott vásárlási idősávon kívüli más időpontban is vásárolhatnak.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!